A cél és az érték!

Így érhet véget az unió ötéves harca vajdánkkal

Az idén befejeződhet a hetes cikk szerinti eljárás a magyar kormány ellen. De mit jelent ez a gyakorlatban, és lehet-e bármilyen következménye?

A második Orbán-kormány 2010-es hatalomra kerülése óta többször felvetődött, hogy mit tud kezdeni az Európai Unió azokkal a tagállamokkal, amelyek nem tartják be a blokk szabályait. Ezeket a magyarul csak jogállamisági kérdéseknek nevezik, de valójában az Európai Unió alapértékeinek egy részét értik alattuk. Ezeket az értékeket Nyugat-Európában és a tapasztaltabb demokráciákban nem is feltétlenül érdemes leírni, annyira részei az államszervezetnek. Vannak újságok, és a politikusok tudják, hogy nem szabad őket bántani. Vannak független bíróságok, és a kormány tisztában van vele, hogy nem nyúlhat bele az ítélethozatalba. A kisebbségeket nem politikai fegyverként használják, és tudják, hogy ha lopnak, akkor valószínűleg börtönbe kerülnek majd.

Ugyanakkor az Európai Unió létezésének célját nem érdemes összekeverni az alapvető értékeivel. Az EU sok ok miatt létezik, de a legalapvetőbb kettő ezek közül, hogy a kontinens országai olyan szoros gazdasági kapcsolatban legyenek, ami lehetetlenné teszi a tagállamok közötti háborúkat, és hogy a saját jól felfogott érdekük az, hogy a lehető legnyitottabbak kereskedjenek egymással, mert így élhetnek a legnagyobb jólétben. Az alapvető értékek nem célok, hanem olyan civilizált viselkedés, amelyet a tagországok többségében egyszerűen meg sem kérdőjeleznek.

Persze a fejlett és régi demokráciákban is vannak kiugró esetek és hibák, de nagyon ritka a rendszerszintű visszaélés ezekkel az alapvető értékekkel. Az Európai Unió szempontjából a probléma akkor került szem elé, amikor a 2004-es bővítésnél több olyan keleti tagállam is bekerült a szövetségbe, amelyekkel szemben a régi, stabil demokráciákkal rendelkező tagállamoknak számos kételye volt.

Az már a berlini fal leomlásakor látszott, hogy ezeket az újonnan demokratikussá vált országokat egyszer integrálni kell majd az európai szövetségbe. A régi tagországokban pedig felmerült az igény arra, hogy legyen valamilyen eszköz a kezükben, amivel korlátozni lehet a visszaéléseket. Végül az 1997-ben elfogadott Amszterdami szerződésbe került bele az a kitétel, hogy meg lehet vonni bizonyos jogait azoknak a tagállamoknak, amelyek megsértik az Európai Unió alapszerződésének alapértékekre vonatkozó pontját. Ez lett a sokat emlegetett hetes cikk szerinti eljárás.

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Fegyvertelen unió

Az elmúlt évek során az is egyértelműen kiderült, hogy az Európai Uniónak nincsen igazán fegyvere az olyan tendenciák ellen, amikor egy tagország kormánya szándékosan veri szét azokat az intézményrendszereket, amelyek az uniós alapértékeket garantálják. Ez a leglátványosabban talán Magyarországnál derült ki: annyira nem volt semmilyen eszköz az Orbán-kormány megregulázására, hogy az utóbbi időszakban újabb hasonló eljárások bevezetéséről tárgyalt az Európai Unió vezetése. Ahhoz viszont, hogy értsük, miért nem működnek ezek az eszközök, érdemes megnézni a történetüket.

A hetes cikk szerinti eljárás, vagy népszerűbb nevén az uniós atombomba a kilencvenes évek aggodalmaiból született meg. Egy probléma volt vele: túl erős fegyver volt, és ahogy az atombombákat, úgy ezt sem szerették volna alkalmazni. Ez akkor derült ki, amikor a Szabadságpárt az új osztrák kormány tagja lett 2000-ben. A tagállamok túl erős lépésnek tartották a hetes cikk bevetését, ezért felmerült az igény arra, hogy legyen valamilyen köztes eszköz is, ami fenyegető ugyan, de nem veszi el az adott tagállam szavazati jogát az Európai Tanácsban.

Végül a Nizzai Szerződés vezette be ezt a köztes megoldást, a hetes cikkely első pontját, amely lehetőséget adott rá, hogy a kormányokat tömörítő Európai Tanács többségi szavazással fogadjon el olyan jelentést, amely felhívja a figyelmet egy adott tagországban a szerződés alapértékeinek megsértésére, és javaslatokat tesz ennek az orvoslására. A megfogalmazás és a fenyegetés szándékosan ilyen visszafogott, az Európai Unió ugyanis alapvetően államközi egyeztető szervezet, tehát diplomáciai eszközöket alkalmaz. Ez pedig a diplomáciai fegyverek között egy közepes méretű pofonnak számít.

A részletek

2014-ben a Európai Bizottság kitalálta, mi lesz a pontos menetrendje ennek az egésznek. Elsőként a három szerv egyike, a bizottság, a parlament vagy a tanács tagjainak egyharmada megmondja, mi az, amit az alapértékek megsértésének tart. Ha a parlament ezt kétharmados többséggel megszavazza, akkor a vádolt tagországnak a tanács előtt kell megmagyaráznia, pontosan mi történt. Ekkor a tanács négyötödös többséggel szavaz arról, hogy valóban csorbultak-e az alapértékek, és a tanács javaslatokat tesz a tagországnak a probléma orvoslására.

Van egy másik típusú eljárás is, amely elsőre úgy tűnik, mintha a hetes cikk első pontja szerinti eljárás folytatása lenne, de valójában ettől teljesen külön áll. A hetes cikk második bekezdése szerinti eljárásban a bizottság vagy a tanács tagjainak egyharmada kell hogy azonosítson komoly, visszatérő problémát, majd a parlament tagjainak kétharmadának is jóvá kell hagynia, hogy a vádolt tagországnak a tanács előtt kell felelnie. A tanács végül arról szavaz egyhangúlag, hogy orvosolták-e a problémát, vagy továbbléphetnek a hetes cikk következő szakaszába, amelyben már többségi szavazással döntenek arról, hogy megvonják-e a vádolt tagország szavazati jogát.

A hetes cikk első, valamint második és harmadik pontjai tehát teljesen különböző eljárásokat írnak le, és az első pontból nem következik egyértelműen a második pont szerinti eljárás. Ez azért fontos, mert Magyarország ellen az első pont szerinti eljárás van folyamatban.

A magyar eljárás

Az Európai Parlament 2015-ben kérte fel az Európai Bizottságot arra, hogy adjon be egy javaslatot, amelyben megállapíthatják, hogy Magyarországon komolyan fennáll a jogállam megsértésének lehetősége. Később a parlament leszavazott egy hasonló kezdeményezést, amelyben ugyanerre kérték volna a bizottságot, csak a menekültek jogaival kapcsolatban.

Három évvel később, 2018-ban kétharmados többséggel megszavazta a parlament, hogy a magyar kormány ellen, az Európai Unió történetében először, meginduljon a hetes cikk szerinti eljárás. Ez volt a híres Sargentini-jelentés, ahol a szavazás máig híres, mert a jobboldali pártok egy része inkább tartózkodott, és a magyar kormány sokáig vitatta, hogy a tartózkodásokkal együtt megvolt-e az elfogadáshoz szükséges kétharmados szavazatarány.

A magyar kormány egyik nagy diplomáciai célja volt a mostani uniós csúcstalálkozó előtt, hogy elérjék a hetes cikk szerinti eljárás lezárását. Az Európai Unió soros elnökségét 2020 második felében Németország viszi, és a politikai menetrend összeállításáért alapvetően a soros elnökség felel, így ezt Orbán Viktornak Angela Merkeltől kellett kérnie. A miniszterelnök a csúcsértekezletet követően el is mondta, hogy teljes sikert ért el, mert ígéretet tettek rá, hogy még az idén lezárják az eljárást. Később Angela Merkel szavaiból kiderült, hogy az ígéret arra vonatkozott, hogy a havonta-kéthavonta megtartott meghallgatások után végre végigviszik az eljárást.

Mivel a hetes cikk első pontja szerinti eljárás van érvényben Magyarország ellen, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az Európai Tanács arról szavazhat majd, hogy megállapítsa-e, hogy fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy Magyarország megsértette az alapértékeket. És itt vége is.

Fotó: MTI/EPA/Reuters pool/Francois Lenoir

Következmények

Az ellenünk indított hetes cikk szerinti eljárásból tehát semmiképp nem következik az, hogy megvonják a szavazati jogunkat a tanácsban, és nem is kell azt egyhangúan megszavazni a tagállamok vezetőinek. Ez azért fontos, mert Magyarország és Lengyelország kölcsönös ígéretet tettek arra, hogy megvétózzák az egymás ellen indított hasonló eljárásokat, és így egyhangú szavazással semmilyen hetes cikk szerinti eljárást nem lehetne elindítani Magyarország vagy Lengyelország ellen.

Az ígéret, amelyet kaphatott a magyar kormány, a gyakorlatban csak a tanácsi szavazásra vonatkozhatott, és a végkimenetel szempontjából nincs jelentősége. Így tehát simán elítélhetik a tanácsban Magyarországot a hetes cikk szerinti eljárásban, mert ezt Lengyelország egyedül nem tudja megakadályozni.

A másik nagy kérdés, hogy lesz-e ennek bármilyen következménye. Az eljárásból önmagában ugyanis nem következik semmi. Ha a hetes cikk második pontja szerinti eljárást szeretne kezdeményezni az Európai Unió, azt újra el kell indítani, és újra szavazni kell majd róla a parlamentben. Mivel a mostani eljárás öt évig tartott, ki tudja, ennek belátható időn belül lenne-e következménye.

Az viszont ismét nem jön jól a magyar kormánynak, hogy pont a szavazás előtti hónapokban hangos a nemzetközi sajtó attól, hogyan sérthették meg az alapértékek egyikét, amely a sajtó szabadságára vonatkozik. A belföldi maszatolással szemben ugyanis külföldre az Index és a KESMA ügyei is egyértelmű üzenetként jutnak el: előbbinél politikai nyomásra megszűnik az ország egyik legnagyobb lapja, utóbbinál döbbenetes mennyiségű újságot vontak lényegében kormánypárti kontroll alá.

Varga Judit miniszter már korábban belengette, hogy ősszel komoly támadások érhetik Magyarországot. Támadások alatt viszont valószínűleg nemcsak a még most is kidolgozás alatt álló jogállami mechanizmust értette, amellyel meg lehet vonni a kohéziós támogatásokat, hanem a hetes cikk végszavazását is, amiből tényleg hangos botrány lehet, még ha semmilyen következménye nem is lesz a magyar kormányra nézve.                   (24.hu)

A balrad.ru kommentje a “kunyera” után

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Bal-Rad komm: A dolog alfája és omegája itt van: “…Ugyanakkor az Európai Unió létezésének célját nem érdemes összekeverni az alapvető értékeivel…”

-Márpedig mint tudjuk, a cél szentesíti az eszközt! Az EU keleti kibővítése – velünk is – a zömmel egykori GYARMATTARTÓ MAGORSZÁGOK gazdasági jólétének fenntartását CÉLOZTA! Ezért volt anno a csoportos bővítés, hiszen az aprócska keleti országokkal külön – külön nem lett volna értelme bővíteni, hiszen  a CÉL megvalósulása vagy együtt kellett volna járjon a fölzárkóztatással ami ellentmond az eredeti szándéknak, vagy a CÉL szellemében azonnal letarolni a megkaparintottat, ami viszont vadítólag hatott volna a többi “bevágyakozó” ország NÉPESSÉGÉRE!

A CÉL tehát a térség legyarmatosítása volt, a jogállamiság csillogó sztanioljába csomagolva! A CÉL -t megvalósították, és a meghódított területek népeinek fölbuzgó IGAZSÁGÉRZETÉVEL már nem tudtak mit kezdeni. A jogos kérdésekkel a pofátlan országszétrablások és mértéktelen lopások – meg egyéb stikák – kapcsán. Amely népi igazságérzet az ÉRTÉKEK betartását IS elvárta volna.  De hát a CÉLOK és az ÉRTÉKEK ERREFELÉ “ütik egymást”!

Nehezíti a NÉPEK HELYZETÉT – kiváltképp Döbrögisztánban – a politikai kettősség, ami igaz hordára és álellenzékre egyaránt. ÉRTÉKEK – ről visítoznak, miközben az uniós CÉL megtartását SZOLGÁLJÁK!

Sajnos annyira beágyazódtunk már az EU – ba, hogy nélküle “AZONNALI HALÁL!

“Ezekkel” a politkai bűnbandákkal viszont hosszantartó, lassú kivérzés a sorsunk.

Most látszik csak valójában, hogy mekkora nagy a hiánya egy felelősen gondolkodó, őszinte, népi – és nemzeti érdekeket egyaránt képviselő NEMZETI KOMMUNISTA ERŐNEK, amely képes lenne KELET ÉS NYUGAT KÖZÖTT EGYENSÚLYOZVA országot építeni. Behajtva az EU -n a károkozást.

AMIT EL LEHETNE KEZDENI A HONI KÁROKOZÓK ÉS SEGÉDEIK BÖRTÖNBE JUTTATÁSÁVAL, ÉS A LOPOTT VAGYON VISSZASZERZÉSÉVEL!   

“A cél és az érték!” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. A dolog leginkább az EPP-t (az Európai Néppártot) érinti majd, nem Szotyimanót vagy a narancsos bandát, hiszen ők az új belépőkkel és a régi szövetségesekkel számolnak. Itt üthet vissza, hogy a rövidebb távú érdekek miatt a Jaffát és csökevényét megtartották. Ha úgy vesszük, ez még az erőviszonyok újrakeverésre is lehetőséget ad. “Európai” szinten Szotyimanó “a Gyurcsány”, és vannak olyanok, akik hálásak lesznek ezért.


  2. „Most látszik csak valójában, hogy mekkora nagy a hiánya egy felelősen gondolkodó, őszinte, népi – és nemzeti érdekeket egyaránt képviselő NEMZETI KOMMUNISTA ERŐNEK”

    ITT VAN!

    „nekünk ez a véleményünk az igazi baloldalé:”
    https://scontent.fbud4-1.fna.fbcdn.net/v/t1.0-0/s600x600/116765516_1061967854199182_35231622879854747_o.jpg?_nc_cat=111&_nc_sid=730e14&_nc_ohc=LDSISUDCCiYAX-LNmAw&_nc_ht=scontent.fbud4-1.fna&_nc_tp=7&oh=347e3f6e202d69c5f65f8a826336ecf8&oe=5F50E46F

    *

    Tíz perc Thürmer Gyulával (2020.08.04; 53. adás)
    Mai témáink:
    Az egészségügy magyarországi helyzetéről.
    – Európai Egészségügyi Unió. Szükség van rá?
    – Ki a felelős az egészségügy jelenlegi állapotáért?
    – Van lehetőség az egészségügy rendbetételére?
    Nézői kérdés.
    – Milyen helyzetben van Kurd népcsoport, a Közel-Keleten?
    https://youtu.be/rB_LksfrwRY

    *

    Soha sem bocsátjuk meg Hirosimát és Nagaszakit
    1945. augusztus 6-án Hirosima városára dobták le az első atombombát. Mintegy 90-120 ezer ember halt meg rettenetes körülmények között, és sokan szenvedtek borzalmas sebesüléseket. Augusztus 9-én Nagaszaki volt a célpont. 39 ezer ember halt meg azonnal, ez a szám a későbbi halálozások miatt 60 ezerre nőtt. Sokan, fájdalmasan sokan hajlandók túllépni Hirosimán és Nagaszakin, és megbocsájtani Amerikának. Sokan, felháborítóan sokan, hajlandók elfelejteni, hogy Amerika bűntettei nem értek véget 1945-ben. Jött Korea, Vietnam, a közelmúlt történetében Irak, Afganisztán, Jugoszlávia, Szíria. Nincs jogunk felejteni. Nincs jogunk megbocsájtani. Harcolni van jogunk Amerika ellen, és ez kötelességünk is.
    https://munkaspart.hu/mi-ti-2/4794-soha-sem-bocsatjuk-meg-hirosimat-es-nagaszakit

  3. “Támadások alatt viszont valószínűleg nemcsak a még most is kidolgozás alatt álló jogállami mechanizmust értette, amellyel meg lehet vonni a kohéziós támogatásokat, hanem a hetes cikk végszavazását is, amiből tényleg hangos botrány lehet, még ha semmilyen következménye nem is lesz a magyar kormányra nézve. ”

    Na ez az igazi vizgereblyézés .

  4. Kettészakadt magyar társadalom
    “…tehát az látszik, hogy a bérek és a nyugdíjak vásárlóereje közötti olló nemcsak egyre szélesebbre nyílt az elmúlt 10 évben, de a társadalom alacsonyabb jövedelemmel rendelkező rétege gyakorlatilag semmit nem tudott előrébb lépni egy évtized alatt sem, amennyiben a legfontosabb fogyasztási termékeiket tartalmazó kosarat vizsgáljuk. Hiába volt az elmúlt években jelentős mértékű minimálbér-emelés és hiába inflációhoz kötött a nyugdíjemelés, ez csak szinten tartásra, vegetálásra elegendő az alapvető élelmiszerek árának növekedése miatt. Gyarapodni ilyen összegekből nem lehet, azokból legfeljebb csak a mindennapok fedezhetők”…és egyre több fiatal elvándorol az országból jobb megélhetés reményében.
    https://mfor.hu/cikkek/makro/elkeserito-szamok-csak-annyira-futja-a-nyugdijbol-iden-mint-2010-ben.html

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .