Kollektív önámítás

Hülyeség lehet, de nem bűncselekmény, mikor a kormány százmilliárdokkal dobálózik

Hülyeség lehet, de nem bűncselekmény, mikor a kormány százmilliárdokkal dobálózik

A nép nevében tulajdonosként járnak el az országgyűlés és a kormány tagjai, mikor tíz- és százmilliárdokat biztosítanak ilyen-olyan célokra. Ez nem lehet bűncselekmény, az viszont igen, ha megbízott tisztviselőként a pénzzel rosszul sáfárkodnak. Vélemény.

Az ügyészség visszadobta Szél Bernadettnek a Budapest-Belgrád vasút ügyében hűtlen kezelés gyanújával tett feljelentését. Az ügyészség azzal érvelt, hogy a kormány a projektről szóló egyezmény megkötésével és a tízmilliárd forintos költségvetési átcsoportosításokkal nem vagyonkezelést végzett. Illetve leszögezte, hogy amikor a kormány a központi költségvetést kezeli, akkor tulajdonosként jár el. Így fel sem merülhet a hűtlen kezelés gyanúja.

Szél Bernadett (és a kommentek alapján a közvélemény egy nem elhanyagolható része) ezen alaposan felháborodott, a független képviselő egyebek mellett azt írta: „gyakorlatilag írásba adták, hogy a kormány 2020 Magyarországán bátran hozhat a közpénzeket felelőtlenül pazarló, az adófizetők érdekei helyett kizárólag magánérdekeket szolgáló döntéseket, azért büntetőjogi felelősségre nem vonhatók, mert ők nem felelnek a közös vagyonunkért”. És hosszasan sorolta a projekttel kapcsolatos (egyébként jogos) kifogásokat.

Szél Bernadett
© MTI / Koszticsák Szilárd

Idegen, rábízott vagyon

A Polt Péter vezette ügyészséggel kapcsolatban minimum kérdéses, valóban minden esetben független-e, azonban a helyzet az, hogy ezúttal aligha lehet kivetnivalót találni a döntésükben. A hűtlen kezelés egyike a vagyon elleni bűncselekményeknek (mint a lopás, csalás, sikkasztás stb.). A hatályos bűntető törvénykönyv (Btk.) szerint „akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el”.

Vagyis hűtlen kezelést csak olyasvalaki tud elkövetni, aki idegen, rábízott vagyont kezel.

A saját vagyonát senki sem kezelheti hűtlenül, legfeljebb hülyén.

Egy hétköznapi példával élve: ha egy bróker elkaszinóz a saját pénzéből egymillió forintot, az hülyeség a részéről. Ha az ügyfele rábíz egymillió forintot, hogy fektesse be, de ő felteszi az egészet a piros hetesre, és elveszíti, az hűtlen kezelés. (A Budapest-Belgrád esetében egyébként inkább a hanyag kezelés gyanúja merülhetne fel, de ez igazából mellékes, az is idegen vagyon kezeléséhez kötödik. Bár csak két év börtönt lehet miatta kiszabni.)

© MTVA / Faludi Imre

Olyan, mintha a nép döntése lenne

Szóval jelen esetben az a kérdés, hogy a kormány rábízott, idegen vagyont kezel-e, amikor milliárdokkal sakkozik a központi költségvetésben. És nem: természetesen közvagyonnal sakkozik, de ahogy az ügyészség is rámutat, jogilag tulajdonosi minőségben, nem pedig megbízott vagyonkezelőként. Ez nem jelenti, hogy a költségvetés a kormány tagjaié lenne, de a kormány a polgárok helyett, nevében jár el ilyenkor. Vagy ahogy az alkotmány alaptörvény is fogalmaz: a nép hatalmát választott képviselői útján gyakorolja. Más szóval

amikor a kormány tíz- és százmilliárdokat allokál akár stadionok, vasútvonalak, akármik megvalósítására, az olyan, mintha ez a nép döntése lenne.

Egyébként a központi költségvetés összeállítása és elfogadása az országgyűlés (a nép közvetlenül választott képviselői) hatásköre. Akinek nem tetszik, hogy milyen célokra mennyit költ az ország, az válasszon más képviselőket. Ezen az sem változtat, hogy a kormánynak (a fideszes parlamenti többségnek köszönhetően) rendkívül tág mozgástere van pénzeket mozgatni a büdzsében, ráadásul rendkívül átláthatatlanul teheti ezt. A kormány az országgyűlésnek felelős, a kormány működését meghatározó törvényeket az országgyűlés hozza.

Nyilván vitatható, hogy kell-e nekünk százmilliárdos, jó eséllyel soha meg nem térülő, soha ki nem használt vasútvonal vagy minden zsákfaluba stadion. Esetleg nem lenne-e jobb az ezekre szánt pénzt az egészségügyre költeni, vagy az oktatásra, vagy kaphatna minden magyar állampolgár pár tálca sört. Vitatható, hogy nem hülyeség-e kétméteres nagyfelbontású okostévét venni a házunkba, miközben beázik a tető. De mindenkinek szíve-joga hülyeségekre fordítani a saját vagyonát, az országgyűlésnek és a kormánynak pedig a nép képviseletében szíve-joga hülyeségekre fordítani a nép vagyonát. Egy egész ország viszonylatában pedig nagyon nem triviális kérdés, hogy mi minősül hülyeségnek, és mi nem.

© MTI / Szigetváry Zsolt

Polt Péter nem cincálgathatja az állami költségvetést

Mindenesetre ha az ügyészség nyomozhatna hűtlen kezelés gyanújával költségvetési előirányzatok és átcsoportosítások ügyében, és

ha a bíróságok e ügyekben ítéleteket hozhatnának, akkor az ügyészség és a bíróságok de facto az országgyűlés és a kormány fölött állnának költségvetési kérdésekben.

Ez nyilván nonszensz lenne, nem egy büntetőbíró joga eldönteni, hogy az ország mennyit költ kórházakra, stadionokra, vasutakra, bármire. Ellenzéki politikus pláne nem akarhatja, hogy az országgyűlési többség esetleges megszerzése és egy esetleges kormányváltás után a 9 éves megbízatással (jelen állás szerint 2028-ig) operáló Polt Péter cincálgassa hűtlen kezelés gyanújával a központi költségvetést.

A vita, mármint hogy mi hülyeség és mi nem az, a választásokon (ritkább esetben népszavazáson) dől el, amikor a polgárok levoksolják egymás közt, olyan képviselőket akarnak-e, akik a lapostévét preferálják a tető befoltozása helyett.

A választók természetesen csak akkor tudnak felelős döntést hozni, ha rendelkezésükre állnak a szükséges, hiteles információk,

például tudnak-e arról egyáltalán, hogy beázik a tető, meg hogy tulajdonképpen mennyibe is kerül egy ilyen lapostévé. Ha úgy tudják, hogy a tetővel minden rendben, a lapostévé pedig filléres és szükséges cucc, akkor nyilván nem törik magukat új képviselőket hatalomba szavazni. A mai magyar politikai/közéleti/gazdasági rendszerrel nem az a legnagyobb baj, hogy a Fidesz vélt vagy valós hülyeségekre fordítja a közös vagyont, hanem hogy hatalmával nyíltan és burkoltan visszaélve elzárja és eltorzítja a választópolgárok jelentős része számára a hozzáférhető információkat.

Polt Péter
© MTI / Illyés Tibor

Az lehet bűncselekmény, hogy hogyan költik

Mindez nem jelenti, hogy a kormány bármit megtehetne, ne felelne a közös vagyonunkért, ne lenne büntetőjogilag felelősségre vonható, ahogy Szél Bernadett sérelmezi. Felel és felelősségre vonható, sőt akár hűtlen kezelést is elkövethet. Mármint egyes tagjai elkövethetnek. Csak épp nem a költségvetési előirányzatok megállapítása kapcsán, hanem ha konkrét esetekben nem megfelelően sáfárkodnak az adott vagyonnal. A Budapest-Belgrád vasút esetében ha majd úgy alakul, és kiderül, hogy a projekt megvalósítása, üzemeltetése során vagyoni kárt okozó visszaélések történtek, akkor minden további nélkül felmerülhet hűtlen kezelés a kivitelezésért felelős kínai-magyar konzorcium, magyar anyavállalata, a MÁV, és akár a projekt megvalósításában részt vevő kormánytisztviselők esetében.

Ez lehet akár ugyanaz a miniszter, aki a kormányülésen vagy országgyűlési képviselőként igent nyomott arra, hogy akárhány tíz- vagy százmilliárd menjen a projektre.

A nép képviseletében tulajdonosként úgy dönteni, hogy jelentős vagyont szánunk egy projektre nem bűn – azzal a vagyonnal megbízott tisztviselőként rosszul sáfárkodni viszont már bűn.

© Szerb Elnöki Hivatal

A belgrádi vasút tényleg büdös

Továbbá mindez azt sem jelenti, hogy a Budapest-Belgrád vasút ügye ne bűzlene az égig. Egyrészt a kormány által beterjesztett törvénnyel az országgyűlés minden dokumentumot tikosított. Másrészt a kormány a 2021-es költségvetés tervezetében számtalan egyéb, eddig nevesített címmel együtt ezt is besöpörte egy nagy kalapba, tovább rontva az átláthatóságot. Az országgyűlés pedig ezt is meg fogja szavazni. Így nagyon nehéz (ha nem lehetetlen) eldönteni, hülyeség-e ennyi vagy egyáltalán bármennyi pénzt költeni rá. Mármint a választók számára, hiszen ez nem az ügyészség és a bíróságok dolga.

Továbbá azt sem lehet eldönteni, túlárazott-e a projekt, vagy ki lehetne-e hozni olcsóbban. És hogy van-e abban (jogi) kivetnivaló, hogy magyar részről épp Mészáros Lőrinc gazdasági köre húzta be a megbízást. Itt már felvethető a büntetőjogi felelősség kérdése, bár nem az országgyűlés és a kormány részéről, amiért forrást biztosítottak rá, hanem elsősorban a kivitelezésért felelős, az építésre kiírt közbeszerzést lebonyolító konzorcium emberei részéről. Az is felvethető, hogy ha a közbeszerzés lebonyolítása és majd a kivitelezés során vagyoni kárt okozó döntések, jogsértések történtek vagy történnek, akkor a szálak elvezetnek-e esetleg egészen a kormányig.

Az ilyen konkrét ügyek felgöngyölítése lenne a papíron független intézmények, mint az ügyészség dolga.

Tíz év alatt azonban nem sok tisztviselő feje hullott a porba.

(HVG)

A balrad.ru kommentje a “kunyera” után

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Bal-Rad komm: Azon vitatkozni, hogy hülyeség vagy bűn? – teljesen fölösleges! NYILVÁNVALÓ ÖNMENTEGETŐZÉS! Mégpedig kollektív önmentegetőzés!

MERT A HÜLYESÉGET ÉS A BŰNT  A MAGYAR NÉP KÖVETTE EL ÖNMAGA ELLEN, SAJÁT KÁRÁRA!

Nem tíz éve, hanem már több mint harminc esztendeje! A RENDSZERVÁLTÁSSAL! Ezzel úgy nagyjából tisztában is van mindenki! Csakhát a felelősségérzet hiányzik belőlünk. Könnyebb dolog a politikusokra kenni a károkozó jelzőt, mint a “tükör elé állni”, és saját magunk képébe mondani nyomorúságunk valós okát: ÉN VOLTAM, MI VOLTUNK…!

Nem merjük megtenni, mert tudjuk:

  1. UTÓDAINK EZT MÉG A SZEMÜNKRE FOGJÁK HÁNYNI
  2. A HASZONLESŐK ELKERGETÉSÉBEN (IS) RÉSZT KELL VENNÜNK! Ezért aztán inkább demokráciásdit játszunk. (Amíg játszhatjuk!)

“Kollektív önámítás” bejegyzéshez 7 hozzászólás

  1. A magyar nép a szavazásokon maga dönt !

    Akinek nem tetszik a nép döntése, lecserélheti a népet !

    1. Hát egy jó nagyot tévedtél barátom! A nép a kormányalakításról és a parlamenti részvételről döntött. Talán végre ki kellene mondani, hogy a választási győzelem még valódi kétharmad esetén SEM TELJHATALOM! A kétharmad egy tisztessége országban arra való, hogy országgyűlési vita esetén, ha nem tud megegyezni egyik fél sem, akkor a kormány dönt. Mondom egy tisztességes országban!!!!!! A pártoknak meg tudomásul kellene venni, hogy a kétharmadot diktatúrának felhasználni bűncselekmény! Azt is tudomásul kellene venni, hogy a választási győzelem csak pünkösdi királyság (még ha tisztességgel elért kétharmad is!), és az sosem volt dinasztia alapítás. Aki ezeket nem veszi figyelembe, az keserves véget fog érni!!!!!!!!

  2. “Továbbá mindez azt sem jelenti, hogy a Budapest-Belgrád vasút ügye ne bűzlene az égig. Egyrészt a kormány által beterjesztett törvénnyel az országgyűlés minden dokumentumot tikosított.”

    Nem véletlenül lett titkosítva, mert a kínaiak az új selyemút projektjüket úgy hitelezik meg, hogy a tőkét nem csak a kamatot kérik vissza, azt viszont a végtelenségig. Hülyén nézne ki, ha kiderülne, hogy amit Soros György esetében hevesen elleneznek, azt a kínaiak esetében elfogadhatónak tartják. Erről lenne szó?

    1. Ott a pont. A kínai ad 100 egységet amit nem kér vissza, megcsinálja a vonalat. De 100 éven át kér 2 egységet vissza tőlünk, 2 egységet a szerbektől. A vasút hoz évente 10 egység hasznot, ami 3,3 egység (Kína-Szerbia-Magyarország). Kínának a kiadott 100 egység évente így 7,3 egységet, így neki 14 éven belül megtérül. Mi nem adunk bele semmit, de marad 1,3 egység évente amit eltapsolhat a kormány mert nincs nyoma. Közben a Kínának fizetett évi 2 egység 50 év alatt teszi ki a teljes beruházást. Ha a szerbeket is ideveszem akkor 50 év alatt mind a két ország kétszeresen visszafizette a beruházást, plusz Kína keresett 365 egységet. Az évi 0,1 egység marad karbantartásra. 100 év alatt 4x szedte be az árát Kína. Cserébe a szerb és magyar vezetés kapott játszópénzt és még fog kapni bőven áron alul ketyeréket (5g, huawei, nehézföldfém, arany stb.) ami szintén jól jön a fenntartáshoz. Azt nem is említve, hogy amit 2013 óta aláírtak tucatnyi szerződést kazah, mongól, kínai, azeri cégekkel, azok ezen keresztül fognak realizálódni, akkor már letolt gatyát is lehet mutatni brüsszelnek. Ki van ez találva, látom akad még gondolkodó is.

      1. Sőt, ha ezt az Orosz is bevédi szerbia miatt akkor lehet visítani széllelbéleltéknek.

        1. A Belgrád -Budapest gyorsvasut magyarisztán éngyilkosága.
          Erdogán épiti az oszmán birodalmat.

          Multhéten lottek ki a torokok egy Francia hadihajot Libiai partoknál.
          Nato szovetséges kilotte a Nato szovetségest.

          A Balkánra inkább tankcsapdákat kéne épiteni,mint gyorsvasutata a torok oszmán tankoknak.

      2. Mivel a szerződés részletei titkosak, bármit írhatsz a majálison. Beállíthatod az egészet úgy, mintha ez az egész vasútügy Orbán harca lenne Brüsszellel, de attól még nem lesz. Az európai, pl. német üzleti körök is lehetőséget éreznek a nagy tervben, aminek a (látható) előkészítése már legalább hét éve tart. Az EBRD is benne van bizonyos beruházásokban, szóval egyeseknek dőlni fog a lé. Hogy milyen egy kínai kölcsön, arról némi képünk lehet pl. a boszniai Elektroprivreda BiH és Kína Exim Bankja (CHEXIM) között kötött szerződés alapján, amiről itt lehet olvasni:
        https://www.ebrd.com/news/2017/what-chinas-belt-and-road-initiative-means-for-the-western-balkans.html
        Szó sincs száz évre kitolt visszafizetésről. 5 év türelmi idő + 15 év törlesztési idő. A titkosítás hossza másért nagy Magyarország esetében. Lehet találgatni.
        Ami pedig a szerbiai beruházásokat illeti, sok országnak és szervezetnek vannak ott érdekeltségei, az EU-n és Kínán kívül pl. Törökországnak, Azerbajdzsánnak és Oroszországnak is, de ott van az EBRD mellett például az EIB és a Világbank.
        https://www.gtai.de/gtai-de/trade/branchen/branchenbericht/serbien/serbien-investiert-milliarden-in-die-infrastruktur-209216

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .