Úgy tűnik LENNE kit megvédeni! (Alakul az újabb célcsoport!)

Kezdődik: elszabadul a pokol a lakáshiteleknél a moratórium leple alatt?

A Magyar Nemzeti Bank szigorító lépései nyomán négyéves csúcspontra emelkedtek a rövid lejáratú bankközi kamatok Magyarországon áprilisban. Mivel a májusi fordulónappal rendelkező változó kamatozású hitelek kamatozása ezt követi, több százezer lakossági és vállalkozási hitelszerződés törlesztőrészlete ugorhat meg ebben a hónapban. Akik éltek a törlesztési moratóriummal, azoknak megemelkedik emiatt a halasztott kamattartozásuk és emiatt a futamidejük is, ha pedig a jegybanki relatív szigor tartós marad, akkor januártól a törlesztőrészlet is. Kiszámoltuk, mennyivel nőhet a törlesztőrészlet általában, illetve a moratóriumban lévők számára mennyivel hosszabbodhat meg a futamidő.

Megugrott a BUBOR

A törlesztési moratóriummal sikerült két legyet ütnie egy csapásra a jegybanknak:

  • nemcsak a bankrendszert óvja meg az ügyfelek tömeges bedőlésétől idén, hanem
  • anélkül szigoríthat monetáris politikáján is rövid távon, hogy az adósok többségének a törlesztőrészlete elszállna tőle néhány hónapos időtávon.

Nem kellett sokat várni arra, hogy az MNB kihasználja ezt a saját maga által javasolt „kegyelmi időszakot”, a március 19-én elindított moratóriumot:

Mindezek nyomán megemelkedett a bankközi kamatláb, a BUBOR a legkülönfélébb lejáratokon. Április végére

  • a 3 havi BUBOR a 3 hónappal korábbi 0,23%-ról 1,10%-ra ugrott,
  • a 6 havi BUBOR a 6 hónappal korábbi 0,25%-ról 1,11%-ra ugrott,
  • a 12 havi BUBOR pedig a 12 hónappal korábbi 0,46%-ról 1,16%-ra ugrott.

Mivel 2009. évi CLXX. törvény értelmében a változó kamatozású lakossági hitelek kamatát a fordulónapot megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes BUBOR-hoz kell igazítani, a most májusi fordulónappal rendelkezők számára az április 28-ai, múlt keddi BUBOR a mérvadó, ezt mutatják a fenti értékek. Elmondható, hogy a BUBOR közel 4 éves csúcsra emelkedett.

Hogy hat a hitelekre?

A moratórium bevezetése miatt most már háromfelé kell bontanunk a lakossági hiteladósokat abból a szempontból, miként hat rájuk egy ilyen változás:

  1. A friss hitelfelvevőket (akikre egyébként nem vonatkozik az általános törlesztési moratórium), kevésbé érinti, ugyanis szinte eltűntek az új lakáshiteleknél és a személyi kölcsönöknél is a változó kamatozású hitelek, a fix kamatozásúak esetében pedig kevésbé reagálnak rövid távon a bankok: februárban például, amikor már történt egy átmeneti jegybanki szigorítás, még csökkent is a fix kamatozású lakáshitelek kamata (a márciusi hitel-kamatadatokat május közepén ismerteti az MNB).
  2. A meglévő hiteladósok közül azokat, akik nem élnek a moratórium lehetőségével, rövid távon is érintheti ez a változás. Közülük is azokat, akiknek a következő hetekben, hónapokban lesz a hitelük fordulónapja. Változatlan kamatfelár mellett a 3 hónapos kamatperiódusú hitelek kamata 0,87 százalékponttal, a 6 hónapos kamatperiódusúaké 0,86 százalékponttal, a 12 hónapos kamatperiódusúaké 0,70 százalékponttal emelkedhet meg, amennyiben májusban kezdődik a következő kamatperiódus, vagyis ekkor esedékes a fordulónap. Egy átlagosnak mondható, jelenleg 4,5%-os kamatozású, 8 millió forintos fennálló tartozású, nem moratóriumos lakáshitel esetében néztük meg különböző hátralévő futamidők és kamatperiódusok mellett, mennyivel fog megemelkedni a törlesztőrészlet. Elmondható, hogy futamidőtől függően e 8 milliós hitel esetében

A TÖRLESZTŐRÉSZLET 3000 ÉS 4000 FORINT KÖZÖTTI ÖSSZEGGEL, VAGYIS 2,1-7,6%-KAL EMELKEDHET MEG.

3. A moratóriumban lévőkre az alábbiak szerint.

Hogy hat a moratóriumban lévőkre?

Több korábbi cikkünkben is bemutattuk, hogy egy tipikusnak mondható lakáshitelre miként hat a törlesztési moratórium. Idén jellemzően több százezer forintnyi kamatfizetéstől mentesülhet az adós, ezt kell 2021 januárjától kamatos kamat nélkül, az eredeti futamidőnél valamivel több mint egy évvel hosszabb ideig a normál törlesztőrészlettel együtt fizetni annak érdekében, hogy ne emelkedjen meg a törlesztőrészlet a moratórium nélküli állapothoz képest. Számításainkat nemcsak egy lakáshitel, hanem egy személyi kölcsön és egy kkv beruházási hitel esetében is bemutattuk ebben a cikkünkben.

Azoknál, akiknek idén lesz valamikor fordulónapjuk, egy magasabb, példánkban 5,2%-os kamatszint a moratórium alatt nemcsak a halasztott kamat összegét növeli meg, hanem a futamidőt is, sőt, ha a magasabb kamatszint 2021-től is fennmarad, vagy még tovább nő, akkor a törlesztőrészlet is emelkedhet. Példahitelünkben (10 éves eredeti hátralévő futamidő mellett)

A MORATÓRIUM MIATT 13,6 HÓNAPPAL KELL MEGHOSSZABBÍTANI A FUTAMIDŐT, ERRE JÖN RÁ A MORATÓRIUM ALATTI KAMATEMELKEDÉSBŐL SZÁRMAZÓ FUTAMIDŐ-HOSSZABBODÁS, ÍGY ÖSSZESEN 14,4 HÓNAPPAL KELL NŐNIE A FUTAMIDŐNEK. A HITEL TELJES VISSZAFIZETENDŐ ÖSSZEGE A MORATÓRIUM MIATT 348 EZER FORINTTAL EMELKEDIK, HA PEDIG VÉGIG FENNMARAD A MAGASABB KAMAT, AKKOR 755 EZERREL. A TÖRLESZŐRÉSZLET PEDIG 83 EZERRŐL CSAKNEM 86 EZERRE NŐ.

E számok természetesen minden egyes hitelszerződés esetében másként festenek, az egyes hitelek között óriási különbségek lesznek, számításunk mindössze illusztráció.

A törlesztési moratórium és a kamatemelés hatása
Lakáshitel, 4,5% Lakáshitel 5,2%
Fennálló tőketartozás 8 000 000 Ft 8 000 000 Ft
Kamat és díj a moratórium alatt 4,5% 5,2%
Törlesztés ütemezése Havonta Havonta
Eredetileg hátralévő futamidő (hónap, ill. negyedév) 120 120
A hitel eredeti lejárata 2030. március 2030. március
Törlesztőrészlet moratórium nélkül 82 911 Ft 85 637 Ft
Hátralévő visszafizetendő összeg moratórium nélkül 9 949 287 Ft 10 276 396 Ft
Halasztódó kamatfizetés összege 274 615 Ft 317 657 Ft
Törlesztőrészlet  2021 elejétől (változatlan) 82 911 Ft 85 637 Ft
Futamidő-hosszabbítás (hónap) 13,6 14,4
A hitel új lejárata 2031. május 2031. szeptember
Hátralévő új visszafizetendő összeg (közelítő) 10 297 512 Ft 10 704 579 Ft
A hátralévő visszafizetendő összeg növekedése 348 225 Ft
Ugyanez kamatemelkedéssel együtt 755 292 Ft
Forrás: Portfolio-számítás

Mennyien vannak az érintettek?

Még év elején megkérdeztük az MNB-t az érintettek számáról és tartozásának összegéről, a jegybank a hitelintézetek szeptember végi KHR-adatai alapján válaszolt kérdéseinkre. Eszerint 1906 milliárd forintnyi változó kamatozású jelzáloghitel (lakáscélú + szabad felhasználású) van a hitelintézeteknél, a szerződések darabszáma 396 ezer. Számításaink szerint az összeg szerinti arányuk 43%, a darabszám szerinti pedig 47% a hitelintézeti jelzáloghitel-állományon belül.

Közülük a jegybank tavalyi tájékoztatása szerint 129 ezren vannak azok, akik különösen veszélyeztetettek (10 évnél hosszabb hátralévő futamidő), így ajánlott mielőbb fix kamatozású hitelre váltaniuk. Ezirányú lehetőségeikről a bankoknak január 31-éig kellett levélben tájékoztatniuk őket, a felügyelet legutóbbi tájékoztatása szerint 2 ezren éltek a lehetőséggel. A forintosított devizahitelek a 2015. évi forintosítás után 3 havi kamatperiódussal futottak tovább, így a devizakockázatok után a kamatkockázatoknak ők most szintén erőteljesen ki vannak téve. Az érintett állomány és vele együtt a probléma nagysága persze fokozatosan csökken, hiszen az adósok törlesztenek, törlesztőrészletük kamatérzékenysége fokozatosan csökken, az újonnan hitelfelvevők között pedig ma már 2% környékén van a rövid kamatperiódusú lakáshitelt választók aránya.

Az MNB kérésünkre további számokat is elárult:

  • az említett 1906 milliárd forintnyi rövid kamatperiódusú jelzáloghitelből 1372 milliárd forintot tesz ki a lakáscélú hitelek állománya, szerződésszámuk 253 ezer,
  • utóbbin belül 620 milliárd forint a forintosított lakáshitelek állománya, ezek szerződésszáma a jegybanki tájékoztatás szerint 111 ezer,
  • a forintosított szabad felhasználású jelzáloghitelek állománya 486 milliárd forint, 120 ezres szerződésszám mellett,
  • további 403 milliárd forint azoknak a nem jelzálogfedezetű hiteleknek az összege, amelyek rövid kamatperiódusúak, szerződésszámuk 171 ezer,
  • a változó kamatozású kkv-hitelek állománya pedig (2019 végén) 3115 milliárd forint volt Magyarországon, szerződésszámuk 158 ezer.

E számok talán nagynak tűnhetnek, egy korábbi összehasonlításból azonban kiderül: szép számmal akadnak országok az EU-ban, amelyekben sokkal magasabb a változó kamatozású lakáshitelek aránya, mint nálunk (azóta Magyarországon tovább javult a helyzet, lásd fent).

 (portfolio)

 

A balrad.ru kommentje a “kunyera” után

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Bal-Rad komm: HA LESZNEK (?!) 2022 – ben Döbrögisztánban “választások”, az alkalomra máris megvan a horda új védelmi szlogenje: “…senkit sem hagyunk az út szélén…” 10 – 11 éve fényesen bevált! Ugyan akiket meg kellett volna védeni az nem jött össze – most sem fog! – lásd: https://balrad.ru/2017/09/10/a-lovak-koze-dobott-gyeplo/ – de működhet a qrmányvetítő! Ami a kilakoltatásokról soha nem szól!

MOST 849 ezer (!) jelzáloghitelest sanyargatnak a bankok, és – finoman ugyan, de utalnak rá – már 129 ezer potenciálisan veszélyeztetett van köztük! Egy jó kis recesszió – MEGLESZ AZ IS! – és máris a duplájára ugorhat ez a szám. Tovább duzzasztva a meglévőt!

Azt már most kijelenthetjük, hogy LENNE KIKET MEGVÉDENI!

DE AZT IS KIJELENTHETJÜK, HOGY NINCS OLYAN VÉDERŐ, AMI…!

 

“Úgy tűnik LENNE kit megvédeni! (Alakul az újabb célcsoport!)” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. Soha ne végy fel kölcsönt!
    A kölcsön az örök szolgaság legnagyobb biztosítéka!
    Gondolj bele: elmégy bankot rabolni, sikerül meglógni, a pénzed eldugtad. Ha okos vagy, a családod apránként el tudja költeni. Úgyis lényegében ez a dolgod, hogy a családod vesztét elkerüld! Tehát, ha sikerült, akkor máris jó, még akkor is, ha lebuktál, mert jó magaviselettel pár év után feltételesen szabadlábon vagy! De ha uzsorát veszel fel a pénzváltóktól (tudod, akik a templom lépcsőjén kufárkodnak, nahát..), az bizony sohasem fog letelni, hiába számolgatsz! Én nem tudok olyan kölcsönről, ami 5 év alatt vissza lett fizetve, mondjuk egy lakáskölcsön! Akkor melyik a nagyobb kockázat: magyarországon kölcsönt felvenni, vagy bankot rabolni?
    Megjegyzés: a fent felvázolt kérdés nem tükröz valódi szándékot, és senkit nem buzdítok arra, hogy ezt tegye (a kölcsönre gondoltam).

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .