A komcsiknak köszönhetjük ha megússzuk a ragályt?

A BCG-védőoltás lehet a titkos ütőkártyánk a koronavírus elleni küzdelemben?

Dr. Szijjártó Lászlóval beszélgettünk arról, tényleg hatásos lehet-e a mostani járvánnyal szemben is a Magyarországon kötelező BCG-védőoltás.

Laikusok számára is izgalmas magyar összefoglaló jelent meg egy Facebook-csoportban, térképekkel illusztrálva. Az írás alaptézise az volt, hogy a BCG oltás protektív hatású lehet a koronavírus-fertőzésben, vagyis elképzelhető, hogy valamiféle védelmet ad.

„Európa országai között durva eltérések vannak a járvány hevessége és a halálozási adatok között, amit nehéz megmagyarázni az ellátó rendszer kapacitásával, minőségével, vagy egyéb országok közötti különbségekkel” – írják az összefoglaló szerzői, dr. Szijjártó László, dr. Sragner Angéla és Szijjártó Gyula Zsombor.

„Összehasonlítottuk a rendelkezésre álló morbiditási és mortalitási COVID–19 adatokat a világ országaiból a BCG oltási szokásokkal a világ országaiban. Munkahipotézisünk, hogy ha a BCG protektív hatású a COVID–19 fertőzésben, akkor a morbiditási és mortalitási adatok a BCG-vel jelenleg is oltó vagy a korábbi évtizedekben oltó országokban, valamint a TBC magas pervalenciájú országokban kedvezőbbek, mint az egyáltalán nem oltó országokban.”

A BCG oltás kedvező hatásáról több cikk is született az elmúlt hetekben. A Nature egyik cikkében azt elemezték, hogy a beviteli mód – intradermális, intravénás vagy inhalációs út – miként hat a BCG-vakcina által kifejtett védelemre. A PharmaOnline azzal foglalkozott, hogy a klasszikus Calmette-Guérin vakcina vagy BCG-vakcina modern variánsa egyfajta könnyen elérhető megoldás lehet, ami optimális esetben segíthet a koronavírus-fertőzés kivédésében.

Amerikai epidemiológusok pedig március végén publikáltak egy tanulmányt, amelyben – leegyszerűsítve – azt foglalták össze, hogy azokban az országokban, ahol kötelező a csecsemőkori, TBC elleni BCG-oltás, kevesebben betegszenek meg súlyosan vagy halnak meg a SARS-CoV–2 vírus által okozott betegségben, és ezt a feltevést egy több országban induló vizsgálatsorozattal szeretnék alátámasztani.

A BCG-oltás jelentőségéről és a koronavírus-fertőzés elleni küzdelemben lehetséges szerepéről a magyar összefoglaló egyik szerzőjével, Dr. Szijjártó László gyermekpulmonológussal beszélgettünk.

– Mi lehet az oka annak, hogy ott, ahol a BCG oltást adták, adják, a mortalitási adatok jobbak? Miként adhat védelmet a védőoltás?

– Egyelőre nem tudjuk pontosan meghatározni, mert ezzel a koronavírussal még nem volt előzetesen vizsgálat, ezek jelenleg folynak tudomásom szerint.

Azt, hogy a koronavírussal szemben mégis valamilyen védettséget adhat a BCG, onnan tudhatjuk, hogy ha megnézzük, melyek azok az országok, ahol rendszeresen, évtizedek óta oltanak BCG-vel: ott ugyanis jóval kedvezőbbek a megbetegedési adatok és a halálozási arány is alacsonyabb.

Ami az én figyelmemet is felkeltette, a koronavírus-fertőzéssel és megbetegedéssel kapcsolatos németországi térkép.

– Milyen adatokat lehet kiolvasni Németország térképéről?

– A németek naponta közlik az adatokat, hogy az ország egyes térségeiben mennyi a megbetegedések száma. Sötétebbel jelzik azokat a területeket, ahol több a megbetegedés, és világosabbal azokat, ahol kevesebb.

Egészen furcsa látvány volt, hogy az egykori Kelet-Németország területe szinte világított ezen a térképen – ott jóval tovább, a fal leomlása környékéig BCG-ztek, míg Nyugat-Németországban már régóta nem BCG-znek.

Nem csak nekem tűnt fel, hanem másoknak is, hogy elképzelhető: a BCG-oltottság és a koronavírus betegség lefolyása között van valamilyen összefüggés.

Hogy ez valóban működhet, arra abból lehet következtetni, hogy más betegségekkel, például influenzavírussal kapcsolatban végeztek már vizsgálatokat a BCG-re vonatkozóan. Hollandiában, vagyis egy olyan országban, ahol nem volt általános BCG-oltás, egy idős otthon lakóinak egy részét beoltották BCG-vel, s azt látták, hogy az oltottaknál kevesebb megbetegedés történt az influenzavírus miatt, és a betegség lefolyása sem volt olyan súlyos, összehasonlítva a nem oltottakkal.

Hogy a koronavírussal is ugyanígy működik-e, azt nem lehet tudni, de úgy tudom, Hollandiában már el is kezdték az erre vonatkozó vizsgálatokat: beoltják az egészségügyi dolgozók egy részét, másik részét nem, és figyelik, mi lesz a különbség a két csoport között.

– Magyarországon 1954 óta kötelező BCG-védőoltás az újszülötteknek?

– Utánajártam, és kiderült, nem csak az 1954-ben és azután született babákat oltották be, hanem az iskolások nagy részét is, ezen kívül kampányszerű oltások zajlottak egy-egy területen, ahol a TBC jobban elterjedt, tehát valószínűleg 1954 előtt születettek is kaptak védőoltást.

A kötelező BCG oltást újszülött korban a mai napig megkapja élete első hetében szinte minden gyerek.

– Melyik a legveszélyeztetettebb csoport a jelenlegi koronavírus-járványban?

– Annyit lehet tudni külföldi adatokból – és most már nem csak kínai, hanem olasz, holland, német, amerikai és más országokból származó adatok is rendelkezésre állnak –, hogy ez a betegség alapvetően az idős korosztályra, a 65-70 év felettiekre jelent halálos veszélyt.

A gyerekekre 15-16 év alatt szinte egyáltalán nem; nagyon kevesen betegszenek meg közülük úgy, hogy kórházba vegyék fel őket. Úgy tűnik, ebben a korosztályban a koronavírus nem veszélyesebb, nem okoz több komplikációt, mint más vírus betegségek. Pontos százalékban kifejezhető arányt nem érdemes megadni, mert a százalékos adatokat, hogy hányan halnak meg, hányan kerülnek kórházba, annak függvényében adják meg, hogy hány embert és kiket tesztelnek. A különböző országokban eltérő módon tesztelnek, van, ahol már csak a kórházi ellátásba kerülőket tesztelik, van, ahol már az alapellátásban tesztelnek, és ahol sokat tesztelnek, ott a kórházba kerülők vagy elhunytak száma jóval kevesebb százalékot fog kitenni.

A középkorú, 40-60 éves korosztálynál körülbelül 20 százalék annak az esélye, hogy súlyosan megbetegszenek és kórházba kerüljenek, s míg a gyermekeknél gyakorlatilag nincs halálos szövődmény, ebben a korcsoportban ez már előfordul, de a 60 felettiekhez képest jóval kevesebben halnak meg.

Akik nagy számban intenzív osztályra kerülnek, gépi lélegeztetésre szorulnak, a 65-70 felettiek, és jóval nagyobb arányú köztük a halálozás. Azt kellene megelőznünk, hogy az idősek megbetegedjenek, intenzív osztályra és ott gyakran lélegeztetőgépre kerüljenek, mert úgy látszik az adatokból, hogy ott már 80-90 százalékuk menthetlenül meghal.

– A gyerekeket a BCG-oltás védi a koronavírus-fertőzéstől?

– Amikor a betegek koreloszlását vizsgáltam BCG-re oltott és nem oltott országokban, érdekes volt látni az adatokból, hogy a gyerekek alig betegszenek meg, akár adnak abban az országban BCG-oltást, akár nem. Ez alapján feltételezhetjük, hogy gyermekkorban a BCG-oltásnak semmilyen befolyása nincsen a koronavírus-betegség lefolyására.

– Megoldás lehet, ha preventív módon elkezdenek oltani világszerte BCG-vel? Például a veszélyeztetett korcsoportokat?

– Azokban az országokban, ahol nem oltottak be szinte senkit, triviális, hogy oltsunk be mindenkit, és olyan nagy bajt nem okozunk vele. A BCG-védőoltásnak viszonylag kevés a szövődménye; annál alakulhat ki, akinek valamilyen súlyos, immunhiányos állapota van, vagy aki TBC-s betegségben szenved. A BCG-oltás előnyeit és kockázatait, illetve esetleges szövődményeit figyelembe véve kell meghatározni, kiket oltunk be. És ha most beoltunk mindenkit, akkor sem tudjuk, mennyi idő alatt alakul ki olyasfajta védettség, amely akár a koronavírus lefolyását enyhítheti.

A világ különböző részein már elindultak a BCG-oltással kapcsolatos kutatások, és ezek fognak választ adni többek közt arra a kérdésre is, hogy kell-e újraoltani egyes korosztályokat.

Előfordulhat, hogy Magyarországon nem kell, mert sokunknak megvan a védettsége. Kérdéses, hogy idősebbeknél kell-e újraoltani, szükség van-e valamilyen előzetes vizsgálatra az újraoltás előtt, és jelent-e rájuk bármilyen veszélyt az újraoltás.

– A szakemberek mit tehetnek azért, hogy a BCG és a koronavírus kapcsolatáról minél többet tudjunk meg?

– Elsősorban jól átgondolt és szervezett kutatási projekteket kell indítani, minél előbb. Információkat gyűjteni, figyelni, kapcsolatot keresni és együttműködni olyan külföldi kutatócsoportokkal, akik szintén ezt vizsgálják. Tudomásom szerint a koronavírus-járvány előtt ezek a kutatócsoportok általában konkuráltak egymással, most azonban együttműködnek, megosztják egymással az adatokat, a hollandiai kutatócsoport például a Korányi Intézettel van kapcsolatban, és együtt próbálnak kutatási projektet realizálni.

Gyorsan terjed a vírus, sok a teendőnk minden szinten, és sajnos a mi ellátórendszerünk messze nem olyan szervezett és jól felkészült, mint sok nyugat-európai országé. Ilyen helyzetben nyilván sokkal nehezebb kutatási projektet megtervezni, ugyanakkor a nagy betegszám miatt gyorsabban elvégezhető.

– Sokan próbálják meg elemezni az olaszországi helyzetet és adatokat. Elképzelhető, hogy az ottani elkeserítő halálozási adatokban közrejátszik az a tényező is, hogy Olaszországban nem volt BCG-program?

– Feltűnt számomra is, hogy a dél-holland tartományokban, illetve Olaszországban milyen tragikus helyzet alakult ki. Azonban ennek nem a BCG-oltás hiánya az egyetlen oka. Számos más tényezőre vezethető vissza. Ott, ahol előbb kezdődött a járvány, előrébb járnak, ezért is magasabb a betegek és az elhunytak száma. Az is befolyásolja, milyen életmódot folytatunk. Egy olyan országban, ahol az idősek szinte kint élnek, teraszokon üldögélnek, nagyok a családok, az ölelés, puszi teljesen általános, ott nyilvánvalóan hevesebben robbanhat ki a járvány, mint egy olyan helyen, amilyen Hollandia északi része, ahol egészen másképp működnek a családok, és ahol legfeljebb az első találkozás alkalmával fognak kezet.

Észak- és Dél-Hollandia között is nagy a különbség. Amikor a járvány kitört, Hollandia déli részén kis híján olyan tragikus helyzet alakult ki, mint Olaszországban. A déli országrészben ugyanis karneváli szezon volt fesztiválokkal, ünnepségekkel, a szórakozóhelyek tele voltak, ez eleve kedvez bármilyen vírusos járvány terjedésének. Ráadásul egybeesett a téli szünettel ez az időszak, sokan utaztak Észak-Olaszországba, Tirolba, majd vitték haza a fertőzést a karneváli szezonra. Ezzel szemben az északi országrészben, ahol protestáns a lakosság, nem ünneplik a karnevált.

– Amennyiben bebizonyosodik, hogy a BCG véd a koronavírus-fertőzéssel szemben, ez meggyőzheti az oltáselleneseket?

– Ha igazolódik, hogy a BCG valóban komoly előnyt jelent azok számára, akik be vannak oltva, akkor egy ilyen váratlan és főleg az időseket sújtó járvány idején egy extra érv lesz a védőoltás mellett, amit nehéz lesz figyelmen kívül hagyniuk az oltáselleneseknek. Csakhogy az oltásellenesek zöme nem racionálisan gondolkodik.

A BCG egyébként nem úgy működik, mint a többi oltás, nem a TBC ellen véd, hanem az egyik komplikációt, egy szövődményes agyhártyagyulladást lehet vele valamennyire megelőzni. Azokban a térségekben, ahol a tuberkulózis már ritka betegségnek számít, nem javasolt az általános BCG oltás végzése. Így hazánkban is küszöbön áll, hogy abbahagyjuk a BCG oltást. A BCG oltás hátránya, hogy megnehezíti tuberculozis gyanú esetén a diagnózist, mert a bőrteszt (Mantoux próba) az oltás miatt valamennyire pozitív lesz.

Véletlen és különös szerencse, hogy most a koronavírus-járvány miatt kiderült, hogy a BCG-oltásnak lehet egy ilyen nem várt mellékhatása, és esetleg védelmet nyújthat a koronavírus fertőzéssel szemben.

A BCG oltás nem csak a TBC elleni immunitást alakítja ki valamilyen mértékig, hanem az immunrendszerünk szabályozását is befolyásolja, ám teljes mértékig még nem ismerjük ezeket a mechanizmusokat. Azonban a húgyhólyagrák kezelésében is használják a BCG-oltóanyagot, mivel az immunrendszer olyan választ ad rá, hogy nem csak a legyengített TBC-baktériumokra reagál, hanem más folyamatokat is elindít, ebben az esetben a ráksejtek ellen képes hatékonyan fellépni.

Remélem, hogy a most folyó kutatások gyorsan tisztázzák, hogy valóban véd-e a BCG oltás a koronavírus betegség ellen, s ha igen, akkor érdemes-e oltanunk még és kiket.                                                                                                               (szmo)

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

 

Bal-Rad komm: Döbrögi (és Isten) káromlással felérő feltételezés az, hogy a büdöskomenyisták által megvalósított KÉNYSZEROLTÁSOK jelenthetnek némi védettséget Covid – 19 ragály ellen! Azt sugallni, hogy azoknak a… – jajj! – ki nem ejtsük még egyszer! – szóval “azoknak” MINDENEK ELŐTT VALÓ VOLT AZ EMBERI ÉLET ÉS EGÉSZSÉG VÉDELME?   Pedig hát ha visszagondolunk a dolgokra! – ÚGY VAÚTA!

“A komcsiknak köszönhetjük ha megússzuk a ragályt?” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. Heló. Én voltam az aki vitattam a dolgot, ha jól emlékszem nem gyaláztalak. Én továbbra sem hiszek a dologban és szerintem a cikk is eléggé bizonytalan, nem állít semmit sem 100%-osan.
    “Remélem, hogy a most folyó kutatások gyorsan tisztázzák, hogy valóban véd-e a BCG oltás a koronavírus betegség ellen, s ha igen, akkor érdemes-e oltanunk még és kiket. ” vagy
    ” hogy a BCG-oltásnak lehet egy ilyen nem várt mellékhatása, és esetleg védelmet nyújthat a koronavírus fertőzéssel szemben.”
    ” Ha igazolódik, hogy a BCG valóban komoly előnyt jelent” csak néhányat idézek.
    Persze jó lenne ha igaz lenne, de akkor már tuti ez folyna a fideszmédiából,meg az egész világ ujjongana és mindenki aki és mozog BCG-t gyártana, de sajnos nem hallani és valszeg nem véletlenül 🙁

    Ráadásul ezekhez a kutatásokhoz stabil és megbízható források-infók kellenének amikkel lehet dolgozni, hasonlítgatni. Teszem fel a kérdést szerinted pl Magyarországról hivatalosan pontos adatok vannak közölve?

  2. Bár igaz lenne!
    Sajnos, ezt a hírt csak “baráti” honlapokon olvasni, máshol inkább cikizni szokták, összeesküvés elmélet gyártóknak mondják a terjesztőket. Van is benne valami , mert hogy ha igaz lenne, hogy az ötvenes években elindított oltás megvéd, akkor mivégre hullott el annyi ember 1969-ben, a hírhedt hongkongi influenza vírusban? Bár az “madárinfluenza” volt, de a vége annak is rengeteg tüdőgyulladás volt. Semmi védekezés, az emberek hullottak, közben dolgozni kellett menni, mert illett meghalni a munka frontján. A testvérem szó szerint elájult a láztól és félrebeszélt, pedig erős kamasz fiú volt. Nekem is kiesett vagy két nap emlékszem, alig tudtam magamról. Beszélni sem mertünk róla később sem, olyan borzalmas volt.
    Szóval, szerintem ez az oltásos dolog eléggé gyengén hangzik, de jó lenne, ha tévednék, természetesen, most szívesebben lennék hülye!
    https://hu.wikipedia.org/wiki/Hongkongi_influenza

  3. Egy magyar orvos kutatásai szerint ahhoz, hogy sok végzetes tüdőgyulladás kialakuljon, kell még a rendkívül szennyezett levegő is, ami Lombardiában, és Wuhanban is megvolt.
    Ráadásul a statisztikákat is úgy készítik, hogy a már VALAMILYEN MÁS BETEGSÉGBEN elhunyt személyektől orrból kenetet vesznek, és ha vírus pozitív, akkor hozzásorolják a vírusfertőzés miatt meghaltakhoz.
    A vírus által kiváltott tüdőgyulladás miatt meghaltak valós száma megegyezik az átlagos influenza-járvány miatt meghalt idősek számával. Egy (megnevezett) olasz kutatóorvos a tüneteket mutató pacienseket influenza vírusra is megvizsgálta, mindenki influ pozitív is egyben.
    Tehát maga a koronavírus nehezen terjed emberről-emberre, a “kíséretében” mindig ott van az influenza vírus, ami meggyengíti a beteget, és a korona a már “csak ” a szövődményes tüdőgyusziért felelős.
    Valahol itt van az igazság.
    Namost, itt van már a kora nyári idő. Ilyenkor már vége van minden (akármilyen kitartó) influenza járványnak is.
    Természetesen be kell tartani a rendelkezéseket, mert csúnya büntetés vár a megszegőire, és fő az óvatosság!
    Tehát mindenki hordja a maszkokat, meg a gumikesztyűket, mosson kezet fertőtlenítővel, és várjuk a járvány kitörését továbbra is…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .