Magyarország felszabadulása 1945 – április 4

Magyarország felszabadulása 1945 – április 4
(Idézet: Felszabadulás krónikája)

Magyarország teljes felszabadításáért
1945. február 1.

A Führer döntése: a 6. páncéloshadsereget át kell dobni Magyarországra a hadviselés szempontjából döntő jelentőségű olajvidék védelmére, hogy azután márciusban a felszabaduló erőkkel csapást mérjen a keleti front középső szakaszára. („Waldteufel”-hadművelet.)

Február 25.

Führer-parancs a magyarországi hadműveletekről. A végső cél: a Dráva-Duna-Balaton háromszög megtisztítása. („Konrád III.”) Erőbevetés: a Déli Hadseregcsoport a 2. páncéloshadsereggel a Balatontól délre keleti, a 6. hadsereg a Balatontól keletre déli irányban és a 6. SS-páncéloshadsereg az északkelet felé történő elreteszelésre.

A német támadó csoportosítás nagysága: 400 000 katona és tiszt, 6000 löveg és aknavető, 877 harckocsi és rohamlöveg, 900 páncélgépkocsi és 850 repülőgép.

Március 6-ra virradó éjjel.

A Dráva-fronton megkezdődött a „Waldteufel”-hadművelet. Az első hullám Mohács irányában támad; hajnali 4 órakor megindul a 2. páncéloshadsereg támadása, mely Nagybajom két oldalán 2-3 km-t halad előre; ez volt a mellékcsapás.

Március 6, 8 óra 47 perc.

30 perces tüzérségi előkészítés után a német 6. páncéloshadsereg és a 6. hadsereg Seregélyes-Alsótarnóca szakaszon támadásba kezd, elfoglalja Seregélyest; itt a betörés szélessége 3,5 km, mélysége 3-4 km, a Sárvíz-csatornától nyugatra 2 km. Az arcvonal déli szakaszán a németek elérik a Drávacsehi-Drávaszabolcs-vonalat, és 10 km széles, 5 km mély hídfőállást foglalnak el a Dráva északi partján.

Március 7, este.

A támadás kezdetétől elért német betörési mélység a Velencei-tótól délre 4 km, a Sárvíz-csatornától nyugatra 7 km.

Március 8.

A szovjet csapatok ellentámadásai az arcvonal déli szakaszán.

Március 9, este.

Az 1. és 12. SS-páncéloshadosztály áttöri a 26. hadsereg fő- és második védőövét, és kijut a Bozótpatak-Dég-Újhódos-Enying-vonalra.

Tolbuhin marsall kérése a Legfelsőbb Parancsnoksághoz: engedélyezze a Budapesttől délnyugatra levő és a bécsi irányba való támadásra kijelölt 9. gárdahadsereg csapatait a védelem megerősítésére felhasználni.

A Legfelsőbb Parancsnokság március 9-i direktívája: „A 3. Ukrán Front védelmi harcokkal gyengítse az ellenség Székesfehérvár körzetében támadó harckocsi-csoportosítását, majd legkésőbb március 15-16-án jobb szárnyával lendüljön támadásba, zúzza szét az ellenséget a Balatontól északra, és fejlessze ki a csapást Pápa, Sopron irányába.

A 9. gárdahadsereget ne vonja be a védelmi harcokba, hanem a csapás kifejlesztésére és az ellenség végleges szétzúzására használja fel. A 2. Ukrán Front, miután jobb szárnya kijutott a Garamhoz, a Dunától északra az egész arcvonalon menjen át védelembe. A front bal szárnya (a 46. hadsereg) 1945. március 17-18-án lendüljön támadásba, a 3. Ukrán Front csapataival együttműködve zúzza szét az ellenség csoportosítását a Dunától délre, és fejlessze ki a támadást Győr irányában.

A 46. hadsereget erősítse meg két áttörő tüzérhadosztállyal és a 6. gárda harckocsi-hadsereggel.”

Március 10.

A német páncélosegységek a Velencei-tó és a Sárvíz-csatorna között elérik a Gárdony-Agárd-Kilicsány-vonalat, a Sárvíz-csatornától nyugatra pedig a Sáregres-Lajoskomárom-Enying-Balaton-vonalat.

Március 6-tól 10-ig a német támadás áttörte a 3. Ukrán Front fő védőövét és második védőövét; két részre szakították a front csapatait, de a Dunát nem érték el.

Március 12.

Seregélyestől délre a német csapatok elfoglalják Abát, Simontornyát, átkelnek a Sió-csatornán.

Március 13.

A németek kiszélesítik a Sió-csatorna déli partján levő hídfőt.

Március 14.

A németek visszaszorítják a 3. Ukrán Front csapatait a Sárvíz-csatornától nyugatra, és átkelnek a Kapos-csatornán.

Tolbuhin frontparancsnok utasítása: meg kell nyitni a Sió-csatorna zsilipjeit; a víz a csatornában 60 cm-t emelkedik.

Március 15.

A németek elérik a Gárdony-Seregélyestől keletre 2 km – Sárkeresztúrtól északra 1 km – Hatvan-puszta-Simontornya-Mezőkomárom-Balaton-vonalat; a déli szakaszon elért betörés mélysége 6-8 km.

Az ellentámadás

Március 16.

A 2. és a 3. Ukrán Front bécsi támadásának kezdete.

A 2. Ukrán Front fő csapásának (46. hadsereg) iránya: a Dunától délre Dad-Győr.

Az erőviszonyok a 46. hadsereg sávjában: élő erő 1,3:1, löveg és aknavető 4,4:1, harckocsi és rohamlöveg 1,7:1 a 46. hadsereg javára.

A 7. gárdahadsereg a Dunától északra támad a Garam folyó mentén Komjatice, Szenec irányában, hogy kierőszakolja az áttörést Bratislava felé.

A 3. Ukrán Front fő csapásának (9. és 4. gárdahadsereg) iránya: Zámoly-Hóhérkút-szakaszon áttörni az ellenség védelmét Veszprém irányában, bekeríteni és megsemmisíteni a 6. német páncéloshadsereget Székesfehérvártól délre és délnyugatra; a déli frontszakaszon az 57. szovjet és az 1. bolgár hadsereg az arcvonal középső szakaszán elért áttörés után kezdi meg támadását.

Erőviszonyok a 3. Ukrán Front szakaszán: élő erő 4:1, lövegek és aknavetők 9:1, harckocsik és rohamlövegek 1:1, a 4. és a 9. gárdahadsereg javára.

A hadműveletek első szakaszában, 1945. március 16-tól 25-ig, a 2. és a 3. Ukrán Front csapatai áttörték az ellenség védelmét Esztergom és Székesfehérvár között, súlyos veszteségeket okoztak a Déli Hadseregcsoportnak, kijutottak a Vértes és a Bakony nyugati lejtőire, és kedvező feltételeket teremtettek a támadás Bécs irányában történő sikeres kifejlesztéséhez.

A második etapban, március 26-tól április 4-ig, a szovjet csapatok, északnyugati irányban üldözve az ellenséget, befejezték Magyarország teljes felszabadítását.

Sem a Margit-vonal, sem a Susanne-vonal nem bizonyult elég erős gátnak …

*

A krónikásoknak – akik a Battonya és Nemesmedves felszabadítása között eltelt időszak eseményeinek visszaadására vállalkoztak – már csak egyetlen tényről: az ország teljes felszabadulásáról kell beszámolniuk.

Az ország lakosságának nagyobbik fele erről a sorsdöntő fordulatról a falusi kisbíróktól értesült, akik ezt is – mint minden fontos eseményt – dobszó útján adták hírül. Legjobb lesz, ha most mi is átadjuk nekik a szót.

Kocsolán – Tolna megye – 1945. április 9-én a figyelemfelhívó dobpergés után közhírré tétetett: „Magyarország területe 1945. április 5-ével felszabadult a háború nyomása alól. Magyarország területén tehát már nincsenek harcok.” – Rövid híradás, de hát mikor voltak bőbeszédűek a doboló kisbírók? Ez a hírközlési forma tömörséget követel. Mezőtúron – igaz, majd egy héttel később – valamivel azért több szó esett.

Mezőtúr, április 14: „Magyarország végre megszabadult a több száz éves német járomból. Magyarország területén nincs többé német katona. Az ország ünnepel. Ebből az ünnepből ki kívánja venni részét Mezőtúr városának lakossága is. Az ünnepi népgyűlés folyó hó 15. napján de. fél 11 órakor lesz a Piac téren. Felhívom a város közönségét, hogy az új Magyarországnak ezen a legnagyobb ünnepén mindenki vegyen részt. A pártok, szakszervezetek, egyesületek saját zászlóik alatt rendezetten vonuljanak fel az ünnepség színhelyére.”

Nem csoda, ha a kortársak a nagy fordulattal egy időben elsődlegesen a háború megszűnésének tényét érzékelték, azt hangsúlyozták. A háború gyötrelmei voltak a legfrissebbek, a legfájóbbak, ezek nélkül élni volt a legfontosabb. A háború megszűntét nem lehetett nem észrevenni. Tanúsította a csendes, ágyúdörgéstől többé nem háborított levegőég, minden kitárt ajtajú, üres légópince, a tempósan folyó szántás-vetés, a gyárakba igyekvő munkások egyre növekvő serege, egy-egy meginduló vonat. Minden, ami az úgynevezett hétköznapi életet jelenti, amelynek mozzanataira egyébként senki nem figyel oda – legfeljebb a költők, de ők is csak ellágyult perceikben -, de amelyeknek megszűnése vagy megháborítása elmondhatatlan fájdalmakat tud okozni.

A magyar nép 1944-ben történelmének legmélyebb pontjáról indult el az új, demokratikus Magyarország felépítésének útján. E történelmi mélypont azonban mindenekelőtt az uralkodó osztályok bűne miatt következett be. Ezért, ha a mindent elborító terror, a magyar progresszió különböző erőinek széthúzása miatt komoly fegyveres ellenállásra nem is kerülhetett sor a háború éveiben Magyarországon, a felszabadulás nyomán kialakult új helyzetben a magyar dolgozó osztályok nagy többsége készen állott a demokratikus rend megteremtésére. Sőt, annak megvalósításáért komoly áldozatoktól sem riadt vissza. A magyar népi demokrácia első hónapjainak és első éveinek ez a hősies küzdelem volt a legfőbb tartalma.

Küzdelem a gazdasági pusztulás, a gyötrelmes történelmi örökség, a társadalmi széthúzás megszüntetéséért. Küzdelem az új élet új formáinak, új tartalmának megteremtéséért, kíméletlen harc mindazok ellen, akik ezt tudatos politikai meggondolásból vagy az új iránti érzéketlenségből akadályozták. E haladásért folytatott küzdelem, a reakcióval folytatott harc élén természetesen szervezett politikai erők, politikai pártok – mindenekelőtt a Kommunista Párt – állottak, de a küzdelem, a harc sorsa, kimenetele a dolgozó osztályok magatartásán múlott.

Április 4-e, amennyiben többet jelentett a háború befejezésének tényénél, s a társadalmi felszabadulást ígérte, ezt az ország lakóinak nagy többsége 1945 áprilisában még nem érzékelhette. Ez még csak lehetőség, ígéretes jövő volt. Hogy történelmi valósággá váljék, ahhoz hosszú hónapok és évek kemény küzdelmére volt szükség.

SaLa

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

“Magyarország felszabadulása 1945 – április 4” bejegyzéshez 14 hozzászólás

  1. A német hadsereg a magyar hadsereg szövetségese volt.
    A szovjet hadsereg ellen harcoltak.
    A szovjetek így csak hódítók és megszállók lehettek.

    1. Inkább fordítva igaz ami ugyanaz: a magyar hadsereg volt a német hadsereg szövetségese – mit szövetségese, utolsó csatlósa. Az antifasiszta koalíció ellen harcoltak. Viszont ezt a szövetséget nem a magyar nép kötötte, hanem a nyakán élősködött fasiszta horthyrezsim. És ezek uralma alól szabadította fel a szovjet hadsereg az országot és a magyar népet. Így kaphatott a magyar nép ezer év elnyomás után földet, kiszámítható tisztességes munkás békés életet, amit 1989 óta folyamatosan felszámolnak.

    2. Kontroll
      2020-04-04 – 08:23

      Ha egészen pontosak akarunk lenni, akkor a hódító német és magyar hadsereg visszaszorítója volt a szovjet. Az a német és magyar hadsereg, illetve a politikai elit pechje volt (és a nép szerencséje), hogy a visszaszorítás egy rendszerváltást hozott magával, kedves Kontroll…

      1. Aztán miben volt szerencsés? – Csak nem abban, hogy végleg elvesztette a valamikori Antant (később szövetségesek) által elrabolt és a mű államoknak szétosztott területeket ? Vagy annak , hogy a magyarság elvesztette a népessége nagyobb részét, és maradt egy kis csonka tartomány, amiben kevesebb a magyarok száma, mint a szórvány magyarság lélekszáma? – Vagy netán a többszörös sarcnak köszönheti a szerencséjét. vagy netán a málenkij robotnak, vagy az embertelen fogolytáboroknak? Vagy annak, hogy a rendszerváltás véglegesítette a gyarmati állapotokat, mert a judeobolsevikok átjátszották az országot a cionista háttérhatalomnak?

        1. Havasi Gáspár
          2020-04-04 – 18:10

          Ne keverd a szezont a fazonnal.
          Amiről Te írsz, azok nagyrészt az 1. vh. következményei voltak.
          Ezzel kapcsolatban azt vetheted a “felszabadítás” szemére, hogy nem adták vissza. Miért adták volna vissza pl. a románok terhére, mikor azok a 2. vh. végén már szovjet oldalon voltak?
          Aztán azt sem kellene elfelejteni, hogy Mo. a 2. vh. végét hódító szándékú vesztes félként élte meg, ebből következően nem nagyon számíthatott a győztes jóindulatára.
          Hibáztathatjuk a judeobolsevikokat, meg ’90 óta a judeokapitalistákat, de ehhez először a Horthy-rendszert kellene rehabilitálni azzal, hogy az nem volt sem ilyen, sem olyan “judeo”, hanem nemzeti volt. Ezt pedig még a mai jobboldaliak sem tudják nagyon elfogadni (lsd: ovi cionista elkötelezettségét).

        2. Havasi Gáspár
          2020-04-04 – 18:10

          Ja! -és abban volt szerencsés a nép, hogy a szovjetektől megkapta azt a lehetőséget, hogy saját országot építhessen magának. Azt nem állítom, hogy ez mindenben maradéktalanul sikeres volt, és azt sem, hogy ez nem járt “internacionalista” teherrel, de mondj még egy Mo. feletti hatalmat a történelemből, amelyik ezt a lehetőséget akár csak oly mértékben is megadta volna, mint a “megszálló” szovjetek.

  2. “…kimentek a tankok – bejöttek a bankok…” mondta valaki találóan akkor –
    Ma viszont szomorúan kellett leírnom – másolom:
    MAGYARORSZÁG TOTÁLIS DIKTATÚRA ALATT!
    (…totális=teljes, mindenre kiterjedő egyetemes totális állam a polgári államhatalomnak az élet minden területére kiterjedő korlátlan diktatúrája totális háború minden eszközzel nem csak a fegyveres erők, hanem az ellenséges ország egész lakossága ellen vívott háború…..
    …diktatúra=PARANCSURALOM, : erőszakra támaszkodó korlátlan hatalom, – a diktátor megbízatása, illetve, ennek időtartama…..
    Konkrétum ami megalapozta ezen véleményemet álláspontomat:
    Jogász praktikával= fogás, fortély, – mesterkedés, cselfogás… eredményeként a perem bíró végzéssel elutasításra került! Egy olyan jogi esetemben, amikor még az óvódás is tudja rá a választ, ha fizetek biztosítási díjat, nyugdíjjárulékot akkor annak következményes előnyeit is élvezem!
    De nem így történt elutasították!
    De én most mit tehetek, a fent vázolt uralomban bárhova fordulnék,minden hol ők ülnek!
    Tehetném ha felajánlanám egy pártnak pl. a mi hazánknak, hogy nyugdíjasokat pártoló és segítő kampányában felhasználja garantálom eredményesen választáskor – ha lesz az is!
    Vagy:
    Nyilvános szereplésemmel Tv. – nek írnák és az ha lehozná… (..kétséges a média is az ő kezükbe van…)
    Vagy?
    Újságba terjedelmes cikként esetem leírását közzéteszem – (…ez esetleg Rozgics Mária újságjában lehetséges…)
    Vagy?
    Külföld újságok – Amerikai népszava – sajtó média tv. lehetőségek….. és stb. jutott eszembe
    Utoljára közlöm- ha a 7.évig fizetett nyugdíjjárulékom ellenére nem ismerik el,beszámítható szolgálati időnek… akkor követelem vissza az általam befizetett nyugdíjjárulék összegét – HÜM – e kitől?
    A TÉMÁHOZ – SZERVEZZÉTEK MEG….
    TI MIT TENNÉTEK HELYEMBEN?

  3. Vajon hova tűntek az oldalról az eddig a cikk végén volt tetszik és megosztás gombok ?

  4. Először is: Horthy nem volt fasiszta.
    A német hadsereg még egy évet sem volt Magyarországon, míg a szovjetek majd’ 50 évig tartották megszállva az országot.
    Valahogy a bolsevikok nem értik, nem veszik észre még most sem, hogy rajtuk kívül a rendes emberek nem akarják a marxizmus-leninizmust?
    A bolsevikok valahogy így látják a világot:
    Van egy szomorú és szegény gyerek. Most odamegyek hozzá, és addig verem, míg azt nem mondja, hogy már vidám és gazdag… vagy meghal… 😀

    1. Így igaz, meg van még valami. Nem is volt igazán I. és II. V.H. Volt egy nagy háború, ami kezdődött egy provokációval és egy hadüzenettel, amikor meggyilkolták a trónörököst 1914-ben és a vége Berlin eleste volt 1945-ben. Ebben a nagy háborúban volt egy nagyjából 21 éves tűzszünet. Sokan gondolják már így, mert a párizsi békeszerződésnek csúfolt diktátum teljességgel alkalmatlan volt lezárni a háborút! Kódolva volt ebben a szégyenletes diktátumban a folytatás!

    2. Horthy világnézete szerint a fasizmus is a világ természetes rendjét felborító, forradalmi ideológia. Elvileg antikommunista, de ugyanaz pepitában. Mussollini volt az egyetlen a posztantanti vezető, aki felkarolta MO határrevíziós szándékát, ezért kellett gesztusokat tenni.

  5. Lesz itt még gond. A lakosság egy jó része tojik a rendelkezésekre. A kirándulók elözönlik a frekventált helyeket. Van ahol a lakók már tettlegességgel fenyegetőznek, nem éppen indokolatlanul.
    Ahogy telik az idő egyre több lesz a bűncselekmény. A nemhiába születettek fenyegetni fogják a lakósokat, főleg az egyedül élőket, a gyengébbeket, időseket. Az utcákon a városokban a nőket, időseket, gyenge alkatú magányos fiatalokat, gyerekeket. Bekövetkezhet, ami már számtalanszor bekövetkezett az USA-ban és Európa egyes országaiban. Miután az emberek egy jelentős része nem jogkövető, még akkor sem, amikor az észszerű lenne, sokkal egyértelműbb intézkedésekre lenne szükség. A tacepaók nem érnek semmit, viszont a korbács használna.

    1. Az lenne csak a diktatúrát mantrázó ballibeknek újabb adalék!

      Különben az a véleményem, hogy a magyarok általánosságban fegyelmezettek. Megfigyeltem és sokszor bebizonyosodott, hogy azok a nemzetek, ahol az embereknek sokáig nehéz körülmények között kellett egymásra támaszkodva boldogulni, ott egy ilyen természeti katasztrófánál nagyobb az összetartás.
      Ellenpélda az USA, a népek keveréke. Amikor New Orleans-t elöntötte a tenger, a nemzeti gárda védelme alatt tudtak csak bemenni a mentőalakulatok. Fosztogatás, rablás, anarchia uralkodott. Magyarország az általános morált nézve sokkal jobb helyzetben van.
      A másik, hogy minél nagyobb egy város, annál inkább súlyosabb lehet a helyzet. A kisebb közösségekben sokkal kevésbé tud eluralkodni egy általános anarchia. Példa is van erre, számtalan. Amikor a kiáradt hegyi patakok mostak el falvakat, a szomszéd falvakból is mentek menteni a menthetőt. Senki nem azért ment oda, hogy kifossza a bajba jutottakat.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .