Kína forradalma

Kína forradalma
Amikor Kína magárahagyatva küzdött
VIII. Visszavonulás időben és térben
8. A Kuomintang ingadozik a tengelyhatalmak és a szövetségesek között

(idézet: Kína forradalma című könyvből)

8. A Kuomintang ingadozik a tengelyhatalmak és a szövetségesek között

Közben a nemzetközi helyzet ismét megváltozott. 1941 júniusa után a Szovjetunió, Anglia és Amerika egymás mellett állottak. Az Egyesült Államok nem vett ugyan még részt a tényleges háborúban, de világos volt, hogy végre megvalósul a hitleri fasizmus elleni nagy szövetség. Világos volt, hogy a tengelyhatalmak elvesztették az ellenfelek megosztásának nagy előnyét és most már meg lehet verni őket. A nyugati szövetséges országokban a bal- és jobboldal viszonylag széles közös működési alapot talált.

Ezek az események már előrevetették árnyékukat. Már hat hónappal korábban, az Új Negyedik Hadsereg elleni orvtámadás idején az amerikaiak és angolok mélyen meg voltak döbbenve, megértették — végre —, hogy a kínai polgárháború minden „kommunistaellenes győzelme” a japánokat segíti, nem pedig őket. Megértették, hogy egy ilyen „győzelem” az ő japánellenes pozícióikat gyengíti. Másutt még nem volt közös vagy párhuzamos politikájuk a Szovjetunióval, amikor itt már közösen léptek fel. A Kuomintang belpolitikai tervei a Münchenben megszületett helyzetre épültek — de a müncheni épület már 1940 végén ingadozni kezdett.

A Kuomintang uralkodó csoportjai egységesek voltak abban, hogy valamennyien vissza akarták állítani a Kuomintang-párt teljes diktatúráját — de a nemzetközi politika kérdéseiben megoszlottak.

A Csang Kai-sek által vezetett csoport — bár csak általánosságban és nem nagyon szilárdan — az angolszászok háborús győzelmére spekulált. Több más csoport, közöttük Ho Jing csin, a „CC csoport” és a hadsereg németbarát elemei a tengelyhatalmak győzelmére esküdtek.*

* W. H. Donald, Csang Kai-sek híres ausztráliai tanácsadója, aki 1941-ben hagyta el Kínát, azt mondta barátainak: azért távozik, mert biztos benne, hogy Csungking átáll a tengelyhatalmak oldalára és erre Csang Kai-sek is hajlandó.*

Egészen Franciaország legyőzetéséig ezek a különbségek tisztán akadémikus jellegűek voltak. Később azonban — különösen pedig a szovjetellenes náci orvtámadás után — igazi jelentőséget kaptak. Ho Jing-csin bandája azonnal teljes katonai rohamot követelt a kommunisták ellen. Csang Kai-sek — aki persze valójában ugyanazt akarta — kissé elővigyázatosabban haladt előre és részletintézkedésekkel kísérletezett.

Arra várt, hogy talán egy háború utáni szövetséges angolszász segítség formájában kedvezőbb alkalom is felbukkan. 1941-ben egy általános polgárháború azt jelentette volna, hogy a Kuomintang a japánok alárendelt partnerévé válik és végül csatlós-országgá süllyeszti Kínát egy szovjetellenes japán támadásban. Ho-nak megfelelt volna ez a megoldás, Csang Kai-seknek azonban nem. A tengelyhatalmak minden egyes európai sikere Ho helyzetét erősítette. A tengely minden kudarca, a távolkeleti szövetséges magatartás minden szilárdulása vereséget jelentett az általa képviselt politikai vonalvezetés számára.

A Kuomintangon belül nem volt éles harc az előbb ismertetett véleménykülönbség felett. Ho nem tört Csang Kai-sek ellen — Csang Kai-sek pedig továbbra is megtartotta Ho-t hadügyminiszternek. Mindkét irányzat mélységesen opportunista volt és egyik sem idegenkedett attól, hogy két tűzben tartsa a vasat. A különbség azonban mégis megvolt, és megoldásának módjával összefüggött a belső és a nemzetközi helyzet alakulása. A kínai kommunisták ezt a tényt ismerték fel, amikor a Negyedik Hadsereg elleni orvtámadás után Ho Jing-csin megbüntetését követelték, de Csang Kai-seket nem érintették, holott ő is éppen annyira felelős volt az orvtámadásért.

A szovjetellenes náci támadásnak kettős hatása volt. Ideiglenesen újjáélesztette a polgárháborús válságot, azután rendkívül jelentős mértékben lecsendesítette. A korai náci sikerek arra késztették a Kuomintangon belüli tengelybarát csoportot, hogy még erősebben ordítozzék és a kommunisták azonnali eltiprását követelje. Érvelésük módját azoktól a német diplomatáktól tanulták, akik a kínai német diplomáciai kapcsolatok megszakadása előtt Csungkingban működtek. Ez a németektől tanult érvelés azt mondotta: Japán nemsokára rátámad Szovjet-távolkeletre és túlságosan el lesz foglalva, semhogy a Kuomintangnak sok bajt okozzon. Közben a Wehrmacht majd keresztülszánt európai Oroszországon és elérkezik a kínai határhoz. Akkor — ígérték a nácik — ők majd figyelmeztetik Japánt, hogy ne folytassa terjeszkedését Kína belseje felé. Németország és Kína akkor szövetségesekké válnak és Japánnak el kell fogadnia ezt a megoldást, vagy mindkettőjükkel találja magát szemben. Ez a rendkívüli boldogság természetesen csak úgy következhet be, ha a Kuomintang tisztára mossa magát azoktól a vétkektől, amelyeket a kommunisták „eltűrésével” elkövetett. Máskülönben a japánoknak okuk lenne a Kínában maradásra — olyan okuk, amelyet a németek nem vitathatnak.

Ez az őrült elmélet bizonyos Kuomintang-körökben rendkívül népszerű volt és Ho Jing-csin már taktikai tervet is készített a Nyolcadik Hadsereg és az újjászervezett Negyedik Hadsereg elleni támadásra. Ez a támadás Moszkva elestével egyidőben következett volna be …

A történet vége ismeretes, hiszen Moszkva tudvalévőén nem esett el.

A nemzetközi helyzet a Szovjetunió, Amerika és Anglia közötti háborús szövetség irányába — és japán-szovjet háború helyett angolszász-japán háború irányába fejlődött. Kínában nem szűnt meg a polgárháború veszélye. De a fasiszta tengelyhatalmak győzelmeivel összehangolt polgárháborús tervek egyszer és mindenkorra eltűntek a színről.

SaLa

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .