A Magyar Békekör a Szíriával kapcsolatos orosz-török megállapodás lényegéről

A Magyar Békekör a Szíriával kapcsolatos orosz-török megállapodás lényegéről

Törökországnak le kellett mondania arról, hogy elmozdíthatja hatalmából Aszad szír elnököt, és meghatározhatja Szíria új társadalmi berendezkedését, Idlib tartományban pedig olyan területekről is ki kell vonulnia, amelyeket korábban ellenőrzése alatt tarthatott a török támogatást élvező szír ellenzéki erőkkel és terrorista csoportokkal közösen – összegezte a Magyar Békekör szakértője annak a megállapodásnak a lényegét, amelyet Moszkvában csütörtökön kötött Putyin orosz és Erdogan török elnök Szíriáról.

Törökország újra kötelezte magát Szíria területi egységének helyreállítására, és a terrorizmus elleni harcra, bár semmi garanciát sem vállalt arra, hogy ígéretét a jövőben megtartaná. Hatórás tanácskozásukon, melyből három órát négyszemközt folytattak, Putyin egyenesen megmondhatta Erdogannak, hogy Oroszország nem enged Szíria területi egységének helyreállításából, és ellenzi azoknak az idegen csapatoknak a szíriai jelenlétét, amelyeknek segítségére Szíria törvényes kormánya nem tart igényt. Ugyanakkor újból elismerte Törökország jogát a biztonságos határhoz, és közölte vele, hogy a kurd-kérdés rendezésének előfeltétele Szíria területi egységének helyreállítása, a szír politikai rendezés új alkotmány keretében és szabad választás kiírásával.

Javasolta, hogy Ankara ne akadályozza ezt a rendezési folyamatot, mert e nélkül biztonságos határokat sem élvezhet, a biztonságos határ hiánya viszont nem szolgálhat ürügyül szír területek ellenőrzésére. Lényegében Erdogan értésére adhatta, hogy választania kell a Szíriával kialakítandó jószomszédi viszony és a területi terjeszkedés között. Oroszország szerint az első választás a helyes út, a második ugyanis szír-orosz közös ellenállásba ütközik, Szíria területi egységéből nem engednek.

A pénteken életbe lépett tűzszüneti megállapodással Törökország lényegében lehetőséget kapott a tisztes visszavonulásra.

Kérdés, hogy él-e vele, vagy továbbra is igényt tart szíriai területekre. Mindenesetre kisebb a lehetősége a maradásra, mint amekkora volt – értékelte a Békekör.

A 2019. októberi szocsi megállapodásban kialakított 30 km mély ütköző zóna március 15-től 12 km-re zsugorodik: orosz-török közös járőrözés kezdődik az M4 autóút mentén északra és keletre 6-6 km mélységben létesítendő biztonsági korridoron. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Szíria, orosz segítséggel, helyreállíthatja szuverenitását Idlib további részei felett északra, a török határ felé, s Erdogan nem tudott érvényt szerezni arra irányuló akaratának, hogy a szír hadsereg kiürítse Idlib tartományt.

Szíria északi területének egy része továbbra is török, szír ellenzéki és terrorista, illetve amerikai támogatást élvező kurd fegyveresek ellenőrzés alatt áll – mutat rá a Békekör szakértője.

A moszkvai tűzszüneti megállapodásból az is kitűnik, hogy Oroszország az Európai Uniónak is szolgálatot tett az újabb menekült hullám megfékezésében, hiszen a tűzszüneti megállapodás csillapítóan hat a lakosságra, esetleg elő is segíti a szír menekültek egy részének hazatérését.

A történtek egyszersmind eddigi migrációs politikájának felülvizsgálására ösztönözhetik az EU-t: vajon a migráció kezelésének az a módja-e, hogy Törökországba feccöl euró-milliárdokat, Törökország pedig kitessékeli őket Európa felé, vagy pedig inkább Szíria újjáépítésében kellene szerepet vállalnia, ezzel pedig a népvándorlás eredendő okát kiküszöbölni.

Nem érhető el leírás a fényképhez.

“A Magyar Békekör a Szíriával kapcsolatos orosz-török megállapodás lényegéről” bejegyzéshez 6 hozzászólás

  1. Korrekt értékelés ! Pillanatnyilag mindenkinek megfelel.

    Azt is mindenki tudja,hogy a törökök nem tartják ígéretüket – mikor tartották ? – de a szír haderőnek időre van szüksége,hogy a rettenetes veszteségeket pótolja.
    Oroszországnak is idő kell,hogy reagáljon a fejlett hadviselés kihívására !

    Oszt’ majd megy minden tovább……

  2. Két dolgot fűznék hozzá röviden. Az egyik, hogy a kurdok kérdése még messze nem lezárt ügy, Törökország és Szíria részéről sem. A másik, hogy akármennyi migránst zúdít Törökország az EU-ra, tudja, hogy az e területen főleg az Egyesült Államok kommunikációjához kötött európai politikák miatt leginkább Oroszországot fogják vádolni, mint a sajtó, mind a NATO állásfoglalásaiban, és talán más szinteken is. Márpedig az USA hivatalos fekete báránya most nem Törökország, hanem az örök ellenség, Oroszország. Ennek fényében nem is olyan gyenge válasz a mostani. A migráció fegyverként való felhasználása egyátalán nem ismeretlen dolog, lásd:
    Kelly M. Greenhill, ‘Weapons of Mass Migration: Forced Displacement as an Instrument of Coercion’ Strategic Insights, v. 9, issue 1 (Spring-Summer 2010)

    1. Nyilvánvaló, hogy az EU-t jól megfogja kopasztani a szultán, de igazából meg is érdemeljük. Évek óta arról pofáznak az EU kormány- és államfői, hogy európai hadsereget kell felállítani, de mégse történik ez ügyben semmi. Orbán helyesen fogalmazott az Európai Néppárt kongresszusán, amikor azt mondta, hogy az EU gazdag, de gyenge, ami a legrosszabb kombináció. Macron az élértékelőjében felajánlotta, hogy Franciaország, mint az EU vezető katonai ereje (a britek távozása után) megvédi a tagállamokat. Nem reagált erre senki, mert a németek (egyenlő Európai Unió) hallani sem akarnak arról, hogy Franciaország kezébe kerüljön a védelempolitika. Itt tartunk most, hogy nem tudunk a “közösben” gondolkodni, csak “egyéniben” nemzetállami szinten. Tényleg, lesz még 2030-ban EU, és végül csak igaza lesz Kövér Lászlónak?

      1. Ne felejtsük, hogy Franciaországnak van atomfegyvere. Tehát jogos a felvetése. Azonban a Németek nem engednek abból, hogy lényegében ők a “hadfiak”. Valami olyasmi ezt mint a NATO-ban meg a volt Varsói Szerződésben:” Közösen állapodunk mg mindenben, utána azt csináljátok amit mi mondunk!”. (Lásd ’68-as Csehszlovák megszállás! Bárhogy is ódzkodtunk, bizony el kellett menni!). Az EU függetlenség viszont ott kezdődik, hogy katonai szempontból kiválunk a NATO-ból. A többi már gyerekjáték (ehhez képest!).
        Ha viszont az EU nem lesz független ( Merkel anyó gondoskodik róla, hogy ne legen!), akkor valóban nincs jövője! Nekem nem a nemzetállami szinten való gondolkodás a problémám, hanem az, hogy ezt nem tudják a politikusok összehangolni (milyen politikusok ezek?). Nyilvánvaló, hog í Soros által elképzelt “Nyílt társadalom” hibás, mert távol áll Karl Popper által megálmodottól. Soros azt szeretné, hogy ezzel az ürüggyel szétverni a nemzetállamokat, ami a népek identitásvesztéssel járna – természetszerűleg – és az így lebutított néppel már azt csinálnak a világ “nagyjai” amit csak akarnak.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .