A fiatalabbak kedvéért: amikor még volt országunk…

Fogadjunk, hogy te sem kapod meg az átlagfizetést! Itt az igazság a magyar bérekről

Le mernénk fogadni, hogy te sem kapod meg a KSH által számolt átlagkeresetet! Ha kellően sok (teljes munkaidőben foglalkoztatott) dolgozóval kötnénk erről fogadást, akkor bizony nagyon sokat nyernénk. A dolog mögött egy egyszerű összefüggés húzódik meg: az átlagmagyar valójában nem keresi meg az átlagkeresetet, mivel a mediánbér sokkal alacsonyabb. A rossz hír az, hogy 2016 után nem állnak rendelkezésre mediánbérre vonatkozó adatok, a jó hír viszont az, hogy megbecsültük, miként alakulhattak a mediánkeresetek az elmúlt években.

Minden hónapban beszámolunk arról, hogyan alakult a bruttó és a nettó kereset Magyarországon. A KSH adatai alapján tavaly elérte a 368 ezer forintot a bruttó átlagkereset (a legalább 5 főt foglalkoztató vállalatoknál, a nonprofit szervezeteknél, és a költségvetési szektorban), míg a nettó kereset 245 ezer forint volt.

Azonban az emberek többsége biztos, hogy nem keresett ennyi pénzt, ezért érezhetjük azt, hogy az átlagkereset torzít. Arra, hogy az „átlagmagyar” mennyi pénzt keres, sokkal jobb mutató lenne a mediánkereset, azonban erre vonatkozó adatok jelenleg nem érhetők el Magyarországon. Éppen ezért felkerestük a Központi Statisztikai Hivatalt (KSH), akik megkeresésünkre közölték, hogy csak a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatait tudják elküldeni, amelyek 2016-ig állnak rendelkezésre.

Az NFSZ adatsora így néz ki:

Ha ehhez hozzátesszük a KSH bruttó bérekről szóló jelentését, akkor láthatjuk, hogy a 2010 és 2016 közötti időszakban körülbelül 50 ezer forint körül volt alacsonyabb a mediánbér, mint az átlagkereset.

Nos, ezt mutatják a tényadatok. A baj csak az, hogy nincsenek hivatalos adataink a mediánbérekről a következő évekre.

Miért jobb a mediánbér?
Az átlagkereset annyit mutat meg, hogy a KSH-hoz összes beérkező kereseti adatnak (legalább 5 főt foglalkoztató vállalatok, költségvetési szervek, nonprofit szervezetek) mennyi az átlaga. Könnyen lehet, hogy valójában nem is létezik az a munkavállaló, akinek akkora lenne a keresete, mint a nemzetgazdasági átlag. Ha ugyanis egy 11 fős cégnél 10 munkavállaló minimálbért keresett 2019-ben (bruttó 149 ezer forint), míg a vezérigazgató havi 2 millió forintot, akkor az átlagkereset 317 ezer forint volt a cégnél. A dolgozók nagy része nem érti, hogyan lehet ilyen magas ez az összeg, hiszen fele ennyi pénzt sem keresnek. A valóságban ilyen nagy torzítások nincsenek, de az átlagbér problémáját jól szemlélteti a fenti példa. Ezzel szemben a mediánbér a hipotetikus cégnél 149 ezre forint lenne (a béreket a legalacsonyabbtól a legmagasabbig sorba rendezve, és végül kiválasztva a középső értéket). A példából is jól látható, hogy az országra jellemző általános bérszínvonalat jobban megragadja a medián, mint az átlag.

A Központi Statisztikai Hivataltól kérdésünkre azt a választ kaptuk, hogy „a hivatalos statisztikai szolgálat keretében medián kereseti adatok jelenleg a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által végrehajtott, Adatszolgáltatás az egyéni bérekről és keresetekről című évenkénti adatfelvételből állnak rendelkezésünkre. Az elérhető legfrissebb adat 2016-ra vonatkozik.” Miután 2016 utáni adatok egyáltalán nem állnak rendelkezésre a mediánbérről, így azt követően meg kellett becsülnünk, hogyan alakulhatott.

Különböző becslések napvilágot láttak a mediánbérről az elmúlt években, azonban jobbnak láttuk, ha a 2016-ig rendelkezésre álló adatokat használjuk fel a további számításokhoz. Ehhez három forgatókönyvet feltételezünk.

1. Fennmaradó átlagos különbség

Az első feltételezésünk abból indult ki, hogy a 2010 és 2016 közötti átlagosan kissé 50 ezer forint feletti különbség fennmaradt az átlagkereset és a mediánkereset között 2017 és 2019 között is. Ebben az esetben a mediánbér bruttó 316 500 ezer forintra emelkedett tavaly.

2. Megmaradó növekedési előny

A második feltételezésünk abból indult ki, hogy miután a mediánbér 2010 és 2016 között átlagosan 1,2%-ponttal nőtt gyorsabban, mint az átlagbér, így azt feltételeztük, hogy ez a növekedési előny a következő években is megmaradt. Így bruttó 308 ezer forintos mediánkereset adódott 2019-re vonatkozóan.

3. Folytatódó különbségcsökkenés

Végül azt feltételeztük, hogy miután 2011 és 2016 között megfigyelhető volt, hogy 53 500 forintról 50 ezer forintra csökkent a különbség a mediánbér és az átlagbér között, így ennek folytatódásával kalkuláltunk. Ebben az esetben 320 ezer forintos mediánbér jött ki.

Összességében tehát nagyon valószínű, hogy a mediánbér 308 és 320 ezer forint között alakulhatott tavaly. Természetesen könnyen lehet, hogy e szint alatt vagy felette volt a minimálbér, azonban a legvalószínűbb forgatókönyvek alapján 300 ezer forint felett alakult a mediánbér tavaly.

Ezt a képünket erősíti meg, hogy a jövedelmi tizedekre lebontott, 2016 és 2018 közötti időszakban az egy főre jutó munkabérváltozás alapján a mediánbér viszonylag gyorsan nőhetett. A minimálbér és a garantált bérminimum elmúlt években látott jelentős növekedése az alsó decilisekben okozhatott érdemi bérnövekedést, miközben a munkaerőhiány a kissé feljebb lévő bérkategóriákban váltott ki dinamikus emelést. Tehát nincs túl sok okunk azt feltételezni, hogy a mediánbér lassabban nőtt volna, mint az átlagbér. (A legalsó decilis jelentős növelése részben összefügghet azzal, hogy a közfoglalkoztatottak egy része az elsődleges munkaerőpiacon talált munkát, ami önmagában éremben magasabb bért eredményez esetükben.)

Összességében tehát a mediánbér – forgatókönyveink alapján – legjobb esetben is nettó 213 ezer forint lehetett, miközben az átlagbér 245 ezer volt. Vagyis az átlagmagyar több mint 30 ezerrel kevesebbet vitt haza, mint az átlagbér.

Nem mondják el a mediánt

Hosszú ideig bizakodhattunk abban, hogy a KSH újra közli majd a mediánkeresetek is a havi bérstatisztikájában. A hivatal is kiadott egy közleményt, amely szerint részletesebb statisztikákat fog közölni, miután 2019 januárjában megújítja az adatgyűjtést. Akkori közleményük szerint „a járulékbevallásokban sokkal részletesebb – személyi szintű/álláshelyi szintű – adatok szerepelnek a betöltött álláshelyekről és a jövedelmekről”, ennek részeként pedig olyan alapinformációk válnak számíthatóvá, mint a mediánbér. Ezeknek az adatoknak a publikálására azonban nem került sor. Igaz, a KSH javára lehet írni, hogy újdonságként pl. különböző korcsoportokra és nemekre bontva is közli a havi kereseti adatokat. Mindemelett a mediánbér fájó hiánya munkavállalók százezreiben kelthet rossz érzést minden egyes hónapban, amikor a havi átlagkereseti statisztikát látja.                                                                                                                          (portfolio)

A balrad.ru kommentje a “kunyera” után

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Bal-Rad komm:   “…a mediánbér fájó hiánya munkavállalók százezreiben kelthet rossz érzést minden egyes hónapban, amikor a havi átlagkereseti statisztikát látja…”

-Viszont a havi ÁTLAGKERESETI STATISZTIKÁK remek hivatkozási alapot jelentenek a youdapesti polythikay dagonyában fetrengő csürhetagoknak! 

Azért érdemes lenne mondjuk az 1985 – ös mediánbért összehasonlítani a 2019 -es évivel! A fiatalabbak kedvéért! Akik nem is tudnak arról, hogy AKKOR MÉG volt országunk, gazdaságunk!  AMIKOR MÉG MI IS TERVEZTÜK A JÖVŐNKET, és nem csak velünk terveztek!

“A fiatalabbak kedvéért: amikor még volt országunk…” bejegyzéshez 15 hozzászólás

  1. Az a probléma, hogy igazából nehéz pontosan megállapítani a tényleges havi átlagkeresetet, mert sokan vannak bejelentve minimálbérre aztán ennek két-háromszorosát kápéban kapják zsebbe. Tudja ezt a kormány is, mert rohadt sok készpénz van forgalomban, és azért kozmetikázza az átlagkereseti adatokat, mert ebből kifolyólag megteheti.

  2. Azt hiszem,hogy a zsebbe fizetés a minimál bérre bejelentettek körében ma már csak ámítás!
    Legfeljebb azok körében ,akik adózásuk csökkenése érdekében minimálbérre jelentették be magukat,azok,akik sajnálatosan kényszer-munkavállalók,azok kapják a minimálbért(jobb esetben),aztán mehetnek ,amerre látnak!Ezt saját családomban tapasztaltam.szerencse,hogy az illetőnek volt még lehetősége másfelé lépni!
    A középosztály vállalkozói esetleg jól járnak még most,de ők is hamarosan lelazulnak.
    Pl. SK-ban most rendezték azok nyugdíját(szerintem teljesen jogosulatlanul!),akik vállalkozókként minimálbérre voltak bejelentve,miközben nagyon jól kerestek,de a nyugdíjuk a minimális befizetés miazz csak úgy 250-300 E volt,most fellökték azt 480 E-re!Aki meg rendesen befizette az adót,az meg leshet a lukon,mert kapott 9E nyugdíjemelést!
    Ez a világ az igazságtalanságába fog beleroppanni,ha már ……De,beleroppant!

    1. Érdekes dolgot írsz ! 480 000 HUF az egy szép nyugdíj . Erről az emelésről nem is hallottam . Nekem nem egy ( volt) vállalkozó ismerősöm van aki panaszkodik a kevés nyugdíja miatt, annak idején pedig csak a minimálbér után fizette a járulékot. ( És egyáltalán nem a minimálbéresek szintjén élt. ) Én ezért is tartanám helytelennek a sávos nyugdíjemelést. Fogalmam sincs mi az az SK ? Leírnád ?

    2. Sógorom egy építőipari vállalkozásnál dolgozik szakmunkás bizonyítvánnyal, de ennek ellenére betanított munkásként van alkalmazva papíron minimálbérért (ahogy az összes kollégája), és olyan 400 ezer körül kap havonta zsebbe. És ez csak egy példa.

      1. A munkaadót a magas adók miatt megértem.

        Nekem kevés alkalmazottam van, azok is alkalmiak, de én felhívnám a figyelmüket arra, hogy abból a fizuból heti 20 ezret tegyenek félre, mert köztudott, hogy:
        “Úgy se kapsz nyugdíjat…” És igazuk van!

        1. Nagyjából jó is lenne, de kevés! Számoljunk 500 hónappal, amit egy ember nyugdíjig ledolgozik. Az 500 hónap x 20000Ft/hó kereken 10millió. Ez bizony minimális nyugdíj mellett hamar elmegy! Mert mi van akkor, ha az ember szép hosszú öregkort ér meg? Vagy abban az esetben meddig tart ki ez a pénz, ha olyan betegsége lesz, amire a gyógyszerek, kezelések vagy esetleg a szanatórium sokba kerül?
          A megoldás az lenne, ha annyit tenne félre, amiből tud venni egy jól kiadható lakást. Ez a pesti árakon számolva legalább 50.000 Ft. félretett pénzt jelent az első ledolgozott hónaptól az utolsóig.
          A modell buktatója az, hogy szinte lehetetlen egy életen keresztül ilyen fegyelmezetten spórolni.
          Ezzel szemben itt vagyok én! Én aztán tudok spórolni, mindennek ellen tudok állni!
          (Csak a kísértésnek nem.)

          1. Sub Zero
            2020-03-04 – 20:39

            “A modell buktatója az, hogy szinte lehetetlen egy életen keresztül ilyen fegyelmezetten spórolni.”

            Ez csak az egyik buktatója!
            A többi, hogy a bérek nem tartalmazzák a nyugdíj-előtakarékoskodási keretet, meg a lakhatási kts. keretet sem, meg egy lakás bérleti díjából nyugdíjasként nem jutsz messzire, mert egy lakásra költeni is kell, vagyis a lakbér nem tiszta bevétel.
            Egyébként meg ezen, igazából gondolkodni sem kellene, mert Mi egy életen át fizettük a nyugdíj járulékot, amiből az állam eltartotta az eddigi nyugdíjas korosztályokat. Most, hogy Mi leszünk nyugdíjasok, legyen az állam gondja, hogy a befizetett járulékaink fejében (amit ugye őnagysága már elköltött) hogyan és kiknek a befizetéséből tart el minket. És, ha már megint veled elegyedtem szóba, hadd jegyezzem meg, hogy a fideszt, viktorostúl már csak a nyugdíjas problémák miatt is simán el kellene, el lehetne zavarni. Persze, csak egy normális ország normális polgárainak…

          2. “A többi, hogy a bérek nem tartalmazzák a nyugdíj-előtakarékoskodási keretet”

            Azok a bérek ma vastagon tartalmazzák, amelyek után nem adóznak! Vagyis zsebbe megy a nagy része a minimálbér fölött. Na, ezek után miért igazságtalan a minimálnyugdíj?

          3. Sub Zero
            2020-03-05 – 19:19

            Azt kell mondjam, hogy tévedsz.
            A zsebbe adott jövedelemnek nem az a lényege, hogy a melósnak mindenre fussa, hanem az, hogy a melós úgy kapja meg betevőre valót, hogy a főnök is jól járjon az adóspórolással. Persze ez is kétoldalú, mert a zsebbe lóvéval a melós is spórol az adójával. Kéz, kezet mos…
            De nézzük a valóságot: A stat. hiv. szerint a nettó átlag bér 245 e Ft. Egy három tagú család havi megélhetése normál szinten kb. 360 e. Ft, azaz 120 e. Ft/fő. Két keresővel ez 490 e. Ft havi bevételt jelent, azaz marad havi 130 e. Ft, amiből lehet takarékoskodni a nyaralásra, a ház, lakás felújításra, a két nyugdíjra, az autó rendkívüli javítására, újabb autó beszerzésére, a gyerek taníttatására, kireptetésére stb…
            És akkor még nem egyeztünk meg abban, hogy mennyire valós a KSH adatközlése… És ezek egy alsó középosztály jövedelmi viszonyai, és ugye, a lentebbi osztályok is megöregszenek, és elmennének nyugdíjba. És, Ők ugyan mibűűűűű?
            Ha két gyerekkel számolunk, akkor még rosszabb a kép, ha a népesedési szempontból kívánatos három gyerekkel, akkor meg katasztrofális. Csak abban lehet bízni, hogy a ge.i egyszer talán megtanul számolni. Vagy legalább a hívei…

        2. Ez a másik gond, hogy az építőiparban melózni kutya vacsorája, ha van megrendelés, akkor van munka, ha nincs, akkor a megtakarításaidból kell élned hónapokig, így nyugdíjas korodra félretenni esélytelen. Most pörögnek a lakás és házépítések, ezért mindenki jól megszedheti magát, a vállalkozók is és a melósok is. És igazad van, a kurva magas adók miatt kénytelenek a vállalkozók megkárosítani állambácsit, hogy valami profitra szert tehessenek.

  3. “Amikor még volt országunk…” -jeligére:

    Nagy hirtelenséggel megszűnt Székesfehérvár legjobb benzinkútja.
    10 Ft-al olcsóbb volt mint a MOL, az üza. minőségéhez kétség sem fért.
    Szlovéniából, meg Ausztriából hordták a naftát. Egy görög volt a gazda, ezért hívták GP (Görög Petrol)-nak. Miután leszerelték a kutat, üzentek a volt vásárlóiknak:
    https://scontent-vie1-1.xx.fbcdn.net/v/t1.0-9/s851x315/89264413_2616863265215764_8251282858866376704_o.jpg?_nc_cat=102&_nc_sid=dbeb18&_nc_oc=AQk_YTyH79SwVKLOrtkW9iLj20k4MXVOA-rQsUvGVidyIpyJIVtNRWN1OABOmlhcQyj2EmfvQ2sVTdVZQLpKh-F7&_nc_ht=scontent-vie1-1.xx&_nc_tp=7&oh=a4f770d720779c8466852dbb79eec58e&oe=5E942983

  4. “AKKOR MÉG volt országunk, gazdaságunk! AMIKOR MÉG MI IS TERVEZTÜK A JÖVŐNKET, és nem csak velünk terveztek!”

    “Akkoriban” Magyarország a szovjetunió GYARMATA volt. A Kremlből irányított katonai diktatúrában csak a parancsokat hajtották végre.
    Ideje volna már végre megismerni a VALÓS történelmi tényeket, ha már újságírásra vállalkozol Admin!

    Admin:

    35 évet “szenvedtem a szovjet diktatúrában”! A maihoz képest van összevethető élményem! NEM HALLOMÁSBÓL írom!

    1. Kontroll
      2020-03-05 – 04:54

      “Akkoriban Magyarország a szovjetunió GYARMATA volt…”

      Ebből csak az következik, hogy gyarmati sors, és gyarmati sors között, tapasztalhatóan zongorázható különbségek tudnak lenni…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .