Írta: V. I. Lenin

Azerbajdzsán, Grúzia, Örményország, Dagesztán, a Hegyi Köztársaság kommunistáihoz

Szívből üdvözlöm a kaukázusi Szovjet Köztársaságokat és kifejezem azt a reményemet, hogy szoros szövetségük a nemzeti békének olyan példája lesz, amilyen a burzsoázia uralma alatt soha nem volt, s a burzsoá rendben lehetetlen.

De bármilyen fontos is a nemzeti béke Kaukázus nemzetiségeinek munkásai és parasztjai között, még hasonlíthatatlanabbul fontosabb, hogy a Szovjethatalmat mint a szocializmusra való átmenetet megőrizzük és fejlesszük. Nehéz feladat ez, de teljes mértékben végrehajtható. A feladat sikeres megoldása érdekében a legfontosabb, hogy a Kaukázusontúl kommunistái megértsék helyzetüknek, köztársaságaik helyzetének az Oroszországi Szovjet Föderatív Szocialista Köztársaság helyzetétől és viszonyaitól eltérő sajátosságait, megértsék, hogy nem szabad lemásolniok a mi taktikánkat, hanem megfontoltan, a konkrét viszonyok különbözősége szerint, módosítaniok kell azt.

Az oroszországi Szovjet Köztársaság sehonnan sem kapott politikai és katonai támogatást. Ellenkezőleg, hosszú éveken át harcolt az antant katonai inváziói és blokádja ellen.

A kaukázusi Szovjet Köztársaságokat politikailag, és kis mértékben katonailag is, támogatta az Oroszországi Szovjet Föderatív Szocialista Köztársaság. Ez lényeges különbség.

Másodszor: pillanatnyilag nem kell tartani az antant inváziójától és attól, hogy az antant Grúzia, Azerbajdzsán, Örményország, Dagesztán és a Hegyi Köztársaság fehérgárdistáit katonailag támogatni fogja. Az antant „megégette a kezét” Oroszországban, s ez bizonyos ideig valószínűleg arra készteti, hogy óvatosabb legyen.

Harmadszor: a kaukázusi köztársaságok — még inkább paraszti országok, mint Oroszország.

Negyedszer: Oroszország gazdaságilag el volt vágva és jórészt ma is el van vágva a fejlett kapitalista országoktól; a Kaukázus gyorsabban és könnyebben állíthatja vissza az „együttélést” és az árucserét a kapitalista Nyugattal.

Nemcsak ez a különbség. De a felsorolt” különbségek is elegendők annak megértéséhez, hogy más taktikát kell alkalmazni.

Több türelmet, óvatosságot, engedékenységet a kispolgárság, az értelmiség és különösen a parasztság irányában. Gazdaságilag mindenképpen, fokozottan, sürgősen ki kell használni a kapitalista Nyugatot a koncessziós politika és az árucsere révén. Ásványolaj, mangánérc, szén (a Tkvarcseli bányák), réz — ez még korántsem teljes felsorolása az óriási ásványi kincseknek. Minden lehetőség megvan a koncessziós politikának és a külfölddel való árucserének nagyarányú kifejlesztésére.

Nagyvonalúan, határozottan, ügyesen, körültekintően kell ezt megvalósítani, s mindenképpen fel kell használni arra, hogy javítsunk a munkások és parasztok helyzetén, s hogy bevonjuk az értelmiséget a gazdaság építésébe. Az Olaszországgal, Amerikával és más országokkal való árucsere felhasználásával minden erőnkből fejleszteni kell e gazdag vidék termelőerőit, fokozni kell a fehér szén termelését, fejleszteni kell az öntözést. Az öntözés különösen fontos, hogy bármi áron is fellendítsük a földművelést és az állattenyésztést.

Lassabb, óvatosabb, rendszeresebb átmenet a szocializmusra — ez az, ami a kaukázusi köztársaságok számára, eltérően az Oroszországi Szovjet Föderatív Szocialista Köztársaságtól, lehetséges és szükséges. Ezt kell megérteni s ezt kell tudni megvalósítani a mi taktikánktól eltérően.

Mi ütöttük az első rést a világkapitalizmuson. Megtörtént, a rés megvan. Megálltuk a helyünket az ádáz, kegyetlen, nehéz és súlyos, gyötrelmesen kemény háborúban a fehérekkel, az eszerekkel, a mensevikekkel szemben, akiket az egész antant, annak blokádja, katonai segítsége támogatott.

Önöknek, kaukázusi kommunista elvtársak, nem kell rést ütniök, érteniök kell ahhoz, hogy nagyobb óvatossággal és rendszerességgel újat teremtsenek, felhasználva az 1921-es esztendőnek az önök számára kedvező nemzetközi helyzetét. 1921-ben sem Európa, sem az egész világ nem az már, ami 1917-ben és 1918-ban volt.

Ne másolják le a mi taktikánkat, hanem önállóan gondolják végig sajátosságának okait, taktikánk feltételeit és eredményeit, és az 1917 —1921-es évek tapasztalatainak ne betűjét, hanem szellemét, értelmét, tanulságait alkalmazzák. Gazdaságilag máris támaszkodjanak a kapitalista külfölddel való árucserére, ne kicsinyeskedjenek: hadd jusson nekik tíz-húsz millió pud igen értékes ásványi termék.

Máris igyekezzenek javítani a parasztok helyzetén és kezdjenek nagyarányú villamosítási és öntözési munkálatokat. Leginkább az öntözésre van szükség, ez alakítja át majd legjobban a vidéket, új életre ébreszti, eltemeti a múltat, megszilárdítja a szocializmusra való átmenetet. Elnézésüket kérem, hogy ilyen hanyagul írtam meg ezt a levelet, de sebtében kellett megírnom, hogy elküldhessem Mjasznyikov elvtárssal. Ismételten a legmelegebb üdvözletemet és jókívánságaimat küldöm a kaukázusi Szovjet Köztársaságok munkásainak és parasztjainak.

Moszkva, 1921. április 14.

N. Lenin

Megjelent: „Pravda Gruzii” 55. sz. 1921. május 8.

Lenin Művei. 32. kőt. 338—340. old.

(idézet: – Lenin Válogatott Művei 2. kötet – című könyvből)

SaLa

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .