Hétpecsétes titok

Titkolják a fizetéseket – 1,6 millió dolgozó kimarad a statisztikából

Sem a kormány, sem a KSH nem árulja el, mekkora jelenleg Magyarországon a mediánbér.

Mekkora a mediánbér Magyarországon? Ezt szerette volna megtudni a pénzügyminisztertől Székely Sándor független országgyűlési képviselő még év elején, ám írásbeli kérdésére kétszeri nekifutásra sem kapott érdemi választ. A képviselő szerint a mediánjövedelem az átlagbérnél jobban tükrözi az országban bérből és fizetésből élők valódi kereseti viszonyait, ezért azt kérte még januárban Varga Mihálytól: küldje meg számára az elmúlt öt év mediánbérre vonatkozó adatait.

A válasz Schanda Tamástól, a foglalkoztatáspolitikát időközben bekebelező Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkárától érkezett, de az nem tartalmazott a hazai mediánbérekről semmilyen érdemi információt. „Magyarország a bérek terén is jobban teljesít” – írta az államtitkár, aki azonban mindezt számokkal már nem támasztotta alá.

Ezt követően Székely Sándor hiába kérdezett rá másodszor is a konkrét adatokra, az államtitkár a múlt héten már csak annyit írt: fenntartja korábbi válaszát. Azaz nem bocsátja a képviselő rendelkezésére az elmúlt 5 év mediánbéradatait.

A mediánbér azért mutatná jobban a valós kereseti viszonyokat, mert úgy számolják ki, hogy a fizetéseket sorba rendezik, és a középre eső érték lesz a mediánbér: ennél a dolgozók fele többet, fele kevesebbet keres. Az átlagbér-számításnál viszont összeadják a dolgozók bérét, majd elosztják a létszámukkal. Egy-két magasabb fizetés azonban jelentősen megdobhatja az átlagként kijövő összeget, holott a többség egyáltalán nem keres ennyit.

Ha például egy 22 fős cégnél van egy bruttó 650 ezer forintot kereső felsővezető, egy bruttó 500 ezer forintos bérű középvezető, valamint 10 garantált bérminimumos (bruttó 210 600 forint), és 10 minimálbéres (bruttó 161 ezer forint), akkor ott az átlagbér 221 181 forint, miközben a 22 munkavállalóból 20 ennél kevesebbet keres. A mediánbér viszont 210 600 forint: a dolgozók fele valóban ennyit vagy többet, a másik fele pedig ennyit vagy kevesebbet kap.

A mediánbért is ismerve tehát árnyaltabb képet lehetne kapni a fizetésekről. A KSH mégis csupán átlagbért számol és tesz közzé hónapról hónapra a kormány egyfajta győzelmi jelentéseként: legutóbb már 403 ezer forintot is meghaladó bruttó átlagfizetésekről adott hírt a hivatal. Ebbe azonban a KSH nem számolja bele az összes dolgozó keresetét, csak azokét, akik öt fősnél nagyobb cégeknél dolgoznak teljes munkaidőben. Márpedig ez kevesebb, mint 2,9 millió főt jelent, miközben a KSH hónapról hónapra több mint 4,5 millió foglalkoztatottról tesz jelentést.

A statisztikából tehát 1,6 millió dolgozó kimarad – épp a kevesebbet keresők, hiszen a kisebb cégek jellemzően alacsonyabb béreken foglalkoztatják munkavállalóikat, és többnyire szintén kevesebbet keresnek a részmunkaidősök. Ha az ő fizetésüket is belevennék tehát az átlagba, egyes számítások szerint harmadával, negyedével alacsonyabb összegek jönnének ki.

Korábban ezen dolgozók keresetét azért hagyták figyelmen kívül, mert a KSH a munkaügyi adatgyűjtésből származó bértömeget átlagolta a dolgozói létszámmal, ez az adatbázis pedig csak az 5 fősnél nagyobb cégekről tartalmazott információkat. Több mint egy éve azonban már a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) havi járulékbevallásaiból számítják a keresetstatisztikát. Márpedig azok már az összes munkavállaló keresetéről tartalmaznak információkat, így éppenséggel lehetne a teljes nemzetgazdaságra vonatkozó átlagokat és akár mediánbért is közölni. Tavaly januárban még úgy tűnt, így is lesz. A KSH ekkor állt át a NAV-os adatbázisra, és a fenti kritikákra is reagálva azt közölte: az új adatforrásnak köszönhetően „olyan alapinformációk válhatnak számíthatóvá, amelyek eddig nem álltak rendelkezésre a KSH adatgyűjtésében. Idetartozik a medián kereset értéke”. Mégsem számolnak mediánbért azóta sem.

A Népszava időről-időre rákérdez a KSH-nál: mikor közölnek végre mediánbért, illetve a teljes nemzetgazdaságra vonatkozó átlagfizetést, ám a hivatal rendre csak arra hivatkozik: „az új adatforrások hivatalos statisztikai rendszerbe történő beillesztése hosszabb előkészítő folyamatot igényel.” Hogy milyen hosszút, azt, ahogy korábban, úgy most sem közölték. Arra is hivatkozik a KSH: „az öt főnél kisebb létszámmal működő szervezetek esetében az átlagost számottevően meghaladó adathiány, illetve utólagos revízió a statisztikai adatközlést egyelőre nem teszi lehetővé”.

Ez utóbbi érv igencsak meglepő, tekintve, hogy adóbevallásokról van szó. Ezzel kapcsolatban még tavasszal a NAV-hoz fordultunk, azt tudakolva: milyen adatok hiányát jelezte feléjük a KSH, illetve szerintük is alkalmatlanok-e a bevallások arra, hogy az összes munkavállaló kereseti adatait ki lehessen olvasni belőlük. Ígértek is választ, de azt azóta sem kaptuk meg.

Az elmúlt héten kerestük az ITM-et is, hogy megtudjuk: mérvadónak tartják-e a foglalkoztatáspolitikában a mediánbért, és emiatt szükségesnek tartják-e, hogy a KSH közöljön erre vonatkozóan is havi rendszerességgel adatokat, továbbá szükségesnek látják-e, hogy a KSH a nemzetgazdaság egészére közöljön átlagbért. Lapzártánkig a tárcától sem kaptunk semmilyen választ kérdéseinkre.

Az átlag alatt keres a többség

A fenti kérdésekre minden bizonnyal azért nem érkeznek érdemi válaszok, mert azok igencsak lesújtó képet festenének a magyar bérviszonyokról. A 2018. évi adóbevallásokból például a Magyar Szakszervezeti Szövetség felkérésére a Policy Agenda legutóbb azt számolta ki, hogy csak minden negyedik munkavállaló keresett 2018-ban az átlagbér felett, a dolgozók harmada a minimálbért sem kapta meg havi átlagban, csaknem felüknél pedig a minimálbér és az átlagfizetés közötti összegek szerepeltek bérpapírjaikon.

A cégek által elkészített tavaly februári járulékbevallásokból pedig azt számolták ki: 15 ezer forinttal alacsonyabb a teljes munkaidőben dolgozók átlagkeresete annál, mint amit a KSH hivatalosan közölt. Az összes munkajövedelmet – beleértve a részmunkaidősökét is – vizsgálva pedig csaknem 48 ezer forinttal alacsonyabb az átlag. Ugyanabból az adatbázisból számoltak, mint a KSH (az adatokat pénzért kapták meg a NAV-tól), csak éppen figyelembe vették az 5 fősnél kisebb cégeket is. Így számolva a részmunkaidősökkel együtt akkor 298 229 forint volt az átlag, miközben a KSH 345 900 forintról jelentett.
(Népszava)

A balrad.ru kommentje a “kunyera” után

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Bal-Rad komm: A fals információknak etekintetben is megvan a jelentőségük. Hadd irigykedjen csak a melós a szomszédra, aki nála többet keres!

Döbrögisztán “…a bérek terén is jobban teljesít” – írta az államtitkár…”

-Az állítása márpedig igaz! Az abszolút összeg vonatkozásában. (Az már más kérdés, hogy mennyit is érnek a bérek.)
Persze azon is lehet finomítani! Módszer kérdése csupán.

A lényeg a valóság gondos titkolása! HAZUGSÁGGAL!

Mert hiszen pl. a közölt adatok alapján “igazítják” a dagonyafizetéseket!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .