Írta: V. I. Lenin

A Kommunista Internacionálé II. kongresszusa

Augusztus 7-én véget ért a Kommunista Internacionálé II. kongresszusa. Alig egy éve, hogy a Kommunista Internacionálét megalapították, és e rövid idő alatt óriási, döntő sikereket értünk el.

Egy évvel ezelőtt, az I. kongresszuson, csupán kitűztük a kommunizmus zászlaját, hogy e körül tömörüljenek a forradalmi proletariátus erői; háborút üzentünk a Második, a sárga Internacionálénak, amely a szociálárulókat egyesíti, akik a proletariátus ellen fordulva a burzsoázia oldalára pártoltak át, és akik a kapitalistákkal vannak szövetségben a munkásforradalom ellen.

Hogy milyen óriási sikereket értünk el egy év alatt, az többek között abból is látható, hogy a munkástömegek rokonszenvének növekedése a kommunizmus iránt a II. Internacionáléból való kilépésre kényszerítette a hozzá tartozó legfontosabb európai és amerikai pártokat: a francia szocialista pártot, a német és az angol „független” pártot és az amerikai szocialista pártot.

A forradalmi munkások legjobb képviselői már a világ valamennyi országában a kommunizmus, a Szovjethatalom, a proletárdiktatúra mellé állottak. Európa és Amerika valamennyi haladottabb országában van már kommunista párt, vagy népes kommunista csoport. És az augusztus 7-én befejeződött kongresszuson már nemcsak a proletárforradalom élenjáró hirdetői tömörültek, hanem a proletártömegekkel kapcsolatban levő erős és hatalmas szervezetek küldöttei is. A forradalmi proletariátus világhadserege áll most a kommunizmus mellett, ez jutott szervezethez és világos, szabatos, részletes akcióprogramhoz a lezajlott kongresszuson.

A kongresszus visszautasította azoknak a pártoknak a Kommunista Internacionálé soraiba való azonnali felvételét, amelyekben még bentmaradtak a „mensevizmus”, a szociál-árulás, az opportunizmus befolyásos képviselői, mint amilyenek a II., a sárga Internacionáléból kilépett fentemlített pártok.

A kongresszus egész sor teljesen szabatos határozatban elzárta az opportunizmus bármilyen formában történő behatolásának útját, s az opportunizmussal való feltétlen szakítást követelte. És a kongresszuson közölt, kétségbevonhatatlan adatok megmutatták, hogy a munkástömegek velünk vannak, hogy az opportunistákat most teljesen le fogjuk győzni.

A kongresszus kijavította azokat a hibákat, amelyeket egyes országokban olyan kommunisták követtek el, akik mindenáron „balra” akartak menni, akik tagadták, hogy feltétlenül dolgozni kell a polgári parlamentekben, a reakciós szakszervezetekben, mindenütt, ahol milliónyi olyan munkás van, akiket még félrevezetnek a kapitalisták, és ezeknek a munkásság soraiból kikerült lakájai, azaz a Második, a sárga Internacionálé tagjai.

A kongresszus az egész világ kommunista pártjainak olyan zárt egységét és fegyelmét teremtette meg, amely soha azelőtt nem létezett, és amely lehetővé teszi a munkásforradalom élcsapatának, hogy mérföldes léptekkel haladjon előre nagy célja, a tőke igájának lerázása felé.

A kongresszus, az egyidejűleg rendezett nemzetközi munkásnő-konferencia útján, meg fogja szilárdítani a kommunista nőmozgalommal való kapcsolatot.

A keleti, a gyarmati és az elmaradott országokból, amelyeket oly kegyetlenül fosztogat, sanyargat és leigáz a rabló nemzetek „civilizált” szövetsége, a kommunista csoportok és pártok szintén elküldték képviselőiket a kongresszusra. Az előrehaladott országok forradalmi mozgalma a valóságban egyszerű csalás volna, ha a munkások az európai és amerikai tőke ellen folytatott harcukban nem egyesülnének teljesen és a legszorosabban az e tőke által elnyomott száz-és százmillió „gyarmati” rabszolgával.

Nagyok azok a katonai győzelmek, amelyeket a munkások és parasztok Szovjet Köztársasága a földbirtokosokon és a tőkéseken, a Jugyenyicseken, Kolcsakokon, Gyenyikineken, a fehérlengyeleken és pártfogóikon, Franciaországon, Anglián, Amerikán és Japánon aratott.

De még nagyobb a munkások, a dolgozók, a tőke által elnyomott tömegek eszén és szívén aratott győzelmünk, a kommunista eszmék és a kommunista szervezetek győzelme az egész világon.

A proletariátus forradalma, a kapitalista iga lerázása útban van és be fog következni a földkerekség minden országában.

N. Lenin

Megjelent: „Kommunyisztka” 3—4. sz.
1920 augusztus—szeptember.

Lenin Művei. 31. köt. 272—274. old.

(idézet: – Lenin Válogatott Művei 2. kötet – című könyvből)

SaLa

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .