Be(le)betonozva

Lesújtó adat a magyar társadalomról: apáról fiúra száll tovább a szegénység

A társadalmi mobilitás terén Magyarország elég lesújtó képet fest 2020-ban. A legfrissebb index szerint ugyanis hazánk csupán a 37. helyen szerepel a World Economic Forum 82 országot vizsgáló listáján. Európában ugyanis alig van néhány ország, amit magunk mögé tudunk utasítani. Pedig a társadalmi mobilitás mértéke mutatja meg azt, hogy egy ma születendő gyereknek mekkora esélye van – gazdaságilag – eltérő életet élnie a szüleihez képest. A legtöbb vizsgált országban, így Magyarországon is azonban az látszik, hogy a legtöbb állampolgár egyszerűen beleragad abba a társadalmi-gazdasági helyzetbe, amiben a szülei is vannak.

A World Economic Forum (WEF) frissen publikált, 2020-as társadalmi mobilitás (social mobility) indexét bemutató tanulmányának egyik fő megállapítása, hogy a legtöbb ország gazdasága egyszerűen nem képes állampolgárai számára olyan környezetet biztosítani, amelyben az emberek kellő mértékben tudnák gyarapítani vagyonukat. Egyszóval a legtöbb állampolgár a világ országaiban

egyszerűen beleragad abba a társadalmi-gazdasági helyzetbe, amiben a szülei is vannak.

A magas társadalmi mobilitás index hiánya ráadásul nem csak az egyéneknek életében meghatározó probléma, de kihatással van a társadalomra és a nemzetgazdaság egészére. Az alacsony társadalmi mobilitás következtében ugyanis sok tehetséges embernek esélye sincs olyan útra lépnie, amivel meghatározó szintű gazdasági eredményeket érhetne el. Ennek következtében az anyagi javak továbbra is, nagy mennyiségben kevés ember kezében fognak összpontosulni, ami végső soron a gazdasági növekedés hátráltatója lesz.

Az összes gazdaságot és az átlagos jövedelemszinteket tekintve megállapítható ráadásul az is, hogy azok a gyerekek, akik kevésbé jólétű családokba születnek, általában nagyobb akadályokat tapasztalnak a sikerek elérésében, mint a gazdagabb családba született társaik. Ezen túlmenően ugyanakkor azt is érdemes megemlíteni, hogy a WEF szerint az egyenlőtlenségek még azokban az országokban is rohamosan nőnek, ahol egyébként a társadalmi mobilitás index is emelkedik.

Mindennek ráadásul történelmi okai is vannak. A WEF szerint ugyanis a legtöbb országban rengeteg csoport és egyén került hátrányos helyzetbe történelmi okokból fakadóan. Az ilyen tőről fakadó egyenlőtlenséget pedig a rossz társadalmi mobilitás tartósítja és/vagy súlyosbítja. Ami pedig végső soron a gazdaságok és a társadalmak kohéziójának aláásásához vezet.

Tanulj fiam!

A társadalmi mobilitás tehát úgy kell értelmezni, mint az egyén személyes körülményei közötti mozgás lehetőségét. Abszolút értelemben, a gyermek azon képessége, hogy jobb életet-t tud-e élni, mint a szülei vagy sem. Relatív értelemben pedig olyan társadalmi-gazdasági mutató, amely megmutatja, hogy az egyén társadalom-gazdasági háttérre, milyen hatással van a későbbi gazdasági teljesítményére.

Túl kevés a híd…

A WEF friss jelentése szerint a legtöbb nemzetgazdaságnak igencsak törekednie kellene arra, hogy csökkentsék a társadalmi egyenlőtlenségeket. De persze azért akadnak olyan országok, ahol igencsak magas a társadalmi mobilitás index, azaz ahol az emberek leginkább lehetőséget kapnak a kitörésre. A WEF 82 országát vizsgáló lista élén abszolút az élen futottak be Észak-Európa országai, sorrendben, Dánia, Norvégia, Finnország, Svédország és Izland. De 80 feletti indexet tudott produkálni Belgium, Ausztria, Svájc és Hollandia is. Ezek a nemzetek többe kiemelkedően képesek többek között arra, hogy

biztosítsák a minőségi oktatáshoz való hozzáférés egyenlőségét, miközben a kiváló munkalehetőségek mellett, jó munkakörülményeket is tudnak garantálni, mindezt úgy, hogy a társadalom legnagyobb része erősen védve van szociálisan, és az állampolgárok meghatározó módon tudják érvényesíteni politikai akaratukat, stabli, hozzáférhető intézményrendszer áll a rendelkezésükre.

Érdemes megnézni, hogy a top 10 társadalmi mobil ország kivétel nélküli európai állam, sőt egészen a 14. helyig kell elmennünk addig, hogy az öreg kontinensen kívüli államra – Kanada – bukkanjunk. A top 20-ban egyébként csupán 4 nem európai ország van. Magyarország szempontjából azt azért érdemes megjegyezni, hogy két közvetlen szomszédunk is benne van a top 15-ös listában, Ausztria ugyanis a világ jelenleg 8., Szlovénia pedig a 13. társadalmilag legnobilisabb országa.

A statisztikákból látszik, hogy Magyarország az összesített 82-es lista 37. helyén helyezkedik el a társadalmi mobilitás indexe alapján. Ez a teljes mezőny majdnem közepe. Ami bár elsőre ránézésre egy sima középmezőnynek minősülhetne, de azért érdemes azt is megnézni, hogy előttünk Európa szinte összes országa szerepel. Ami azt jelenti, hogy

Magyarországnál kevés olyan fejlett, európai ország van, amely jobban bebetonozná a születéskor már meglevő egyenlőtlenségeket.

Így például messze előttünk van a már említett Ausztria és Szlovénia, de közvetlen szomszédjaink közül előz minket Szlovákia és Horvátország is. Igaz ez utóbbiak nem túl sokkal. Közvetlen szomszédjaink közül csupán Romániát, Szerbiát és Ukrajnát tudhatjuk magunk mögött, de közülük például csak Románia EU-tag. A magyar társadalmi mobilitás tehát a horvátéval és a kazahokéval van nagyjából egy szinten.

Az egyetlen fejlett, sőt EU-s ország Románia és Bulgária mellett, akit azért jócskán előzünk az Görögország, ahol is a társadalmi mobilitás index nagyon alacsony szinten, mindössze 59,8-as szinten áll 2020-ban. Az EU-ban tehát itt van a legkevesebb lehetősége egy ma születendő gyereknek, hogy kitörjön, és jobb életet élhessen, mint a szülei.

Kis magyar valóság

A WEF társadalmi mobilitás indexe természetesen részletesebb képet is ad az egyes társadalmakról. Azt tehát már tudjuk, hogy Magyarország az összesítésben a 37. helyen végzett, de hazánknak bőven vannak olyan társadalmi-gazdasági aspektusai, amikben jobban, és vannak amikben ennél a helyezésnél sokkal rosszabbul szerepel.

Magyarországon például a munkalehetőségek kifejezetten jónak számítanak, összesítésben a 15. legjobbnak, sőt a bérek méltányos eloszlásában is jól állunk, összesítésben 17. vagyunk ebből a szempontból. Innentől azonban szakadék, nincs ugyanis az ország vizsgálati aspektusaink több olyan pontja, amiben a top 20-ban lennénk. 30-40. hely között vagyunk például:

  • a politikai érdekérvényesítés, stabil, hozzáférhető intézményrendszer: 37. helyezés
  • hozzáférés az oktatáshoz: 38. helyezés
  • egészségügy: 39. helyezés
  • oktatás minősége és méltányossága: 40. helyezés
  • technológiai hozzáférés: 43. helyezés
  • szociális védőháló: 44. helyezés
  • munkahelyi körülmények: 45. helyezés
  • élethosszig tartó tanulás: 68. helyezés

A kicsit részletesebb listából kiderül, hogy Magyarországon bár kiemelkedőn jó munkalehetőség szempontjából, addig az itthon tapasztalható munkakörülmények igen rosszak. Ami pedig az egyik legelkeserítőbb felismerés, hogy az élethosszig tartó tanulásban (lifelong learning) majdhogy nem a legrosszabbak vagyunk a vizsgált 82 ország közül. Azaz a legtöbb magyar ember leginkább csak megelégszik azzal a tudással, amit egy bizony életszakaszban magához vett, és ezt azután nem is trenírozzák sehová sem. Pedig ha a lehetőségek nem is, az önfejlesztés mindenki számára viszonylag elérhető közelségben van, bárhol is legyen a világban.                                                                                                                                          (Pénzcentrum)

A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Bal-Rad komm: Vannak persze Döbrögisztánban RENGETEGEN, akik a társadalmi mobilitás címszó alatt az értik, hogy van – e mobilod. (Hordozható telefon.)

Pedig HARMINC ÉVE csak azt jelenti: ha póri származék vagy, kölkeid is csak azok lehetnek. “Helybenjáró aljanépek”! SZOLGÁK!

Igaz egy mai ötvenes – hatvanas “vallomása”:

Nagyapám cseléd volt az uradalomban. Apám esztegályos az X -gyárban. Én mérnök   az Y – üzemben. A gyerekem szalagmunkás az összeszereldében. Az unokám hamarosan beáll cselédnek az uradalomba!

EZ PEDIG NEKÜNK MAGYAROKNAK JÓ! JÓ! – MERT TŰRJÜK!

“Be(le)betonozva” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Realistának igaza volt: “szarni kell az államra”. Egyéni vállalkozónak kell lenni. Minimálbérre jelentsd be magad (nyugdíj itt úgy sincs, csak valami annak nevezett alamizsna), a többi pénzt varrd be a párnacihádba! Szerencsére a készpénzforgalom nehezen nyomon követhető.

  2. … Az állam MI VAGYUNK ! a termelő munkájával új értékeket előállító DOLGOZÓK !
    Egy társadalomban sem az ÉLŐSKÖDŐK tolták a kocsit előre ! .. mindig az új értéket
    előállító MUNKÁSOK ÉS PARASZTOK tartották el az “ingyenélők ” táborát . A kapita-
    lizmusnak nagyon sok BŰNE VAN, a legnagyobb a : k i z s á k m á n y o l á s ! ennek a fo-
    lyománya : az ÉLŐSKÖDŐK TÁBORÁNAK FOLYAMATOS NÖVEKEDÉSE , és az hogy a
    TERMELŐ MUNKÁTÓL NAGY TÁVOLSÁGBAN LÉVŐK élnek jobban mint a termelők ?!
    Miért ? … mert a termelő munkát végzők bérnövekedését a TERMELÉKENYSÉGHEZ
    kötik, a termelésen kívüliek jövedelmeinek forrását pedig NEM ! Józan ésszel ez ért-
    hetetlen, de elbírja az ÁLLAMADÓSSÁG folyamatos növekedése amely jelenleg minden
    BELFÖLDI MAGYARNAK 3.7 millió forint/fő !!! Hát erről van szó: differenciálás a jöve-
    delmekben, és egyenlőség az ADÓSSÁGOK NYÖGÉSÉBEN !
    ( Amikor az értéktermelő munkát végző dolgozókról írok, ebben a körben a közvetlen
    termelésirányítókat és a gyógyító- ill. oktató-nevelő munkásokat is értem .)
    Ennyi bevezetés után , Csokonaitól egy idézet : ” Hány jó ész lett vaddá,
    Hogy nem mívelték?
    Hány polgár bunyikká,
    Hogy jóba nem nevelték ?
    Dudva lenne a dudvák közt az ananász:
    Kanász marad akinek a nevelője kanász ?!
    ….
    ( Debrecen , 1799 ) … mintha a mai Magyar valóságról írta volna . A hason-
    lóság adott, mert abban az időben a feudalizmusi magántulajdon szentsége volt az úr.
    Akár csak a XXI. századi Magyarországon ! A szegénység olyan mocsár , amiben ha bele
    lépsz és nincs külső segítséged : örökre elsüllyedsz ! … Kiszabadulni csak társadalmi
    összefogással lehet ! EGYSÉGBEN AZ ERŐ , FOGJUNK HÁT ÖSSZE !

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..