Kína forradalma

Kína forradalma
A kínai történelem tanulsága
III. Ki „idegengyűlölő” Kínában?
9. Új program születik

(idézet: Kína forradalma című könyvből)

9. Új program születik

A legértékesebb segítség, amit az oroszok nyújtottak Szun-nak, az a tanács volt: ha le akarja küzdeni a régit — ne küzdjön ellene a régi játékszabályok szerint. Kína politikai küzdelmei mindig csak „fent” zajlottak. Az egésznek a lényege csak az a versengés volt, hogy ki tud több állást biztosítani magának, ki tud megnyerni több hivatalnokot, ki tudja megfizetni a legnagyobb hadsereget. Az oroszok úgy érveltek, hogy ennek a módszernek a megtörésére a nép, hatalmas, eddig „passzív tömegeit” kell bevetni a reakció és az idegen rabszolgaság elleni harcba. Szun Jat-szen is így gondolkozott a maga Taiping-álmai óta, de sohasem tudta megtalálni a gyakorlati utat. Örömmel fogadta az új tanácsokat.

A Kuomintang e tanácsok nyomán átalakult. Egyesítette magában mindazokat, akik országuk korszerű fejlődése és nemzeti függetlensége érdekében akartak harcolni. A kínai kommunistákat, akik már ekkor bebizonyították erejüket a munkások között, közös program alapján bevették a koalícióba. A parasztok között megkezdődött a politikai munka.

Szun Jat-szen 1925-ben meghalt, röviddel azelőtt, hogy az újjászületett párt megkezdte volna történelmi harcát. Később „bibliamagyarázók” igyekeztek bebizonyítani, hogy Szun halála előtt „elhagyta kommunista eszméit”. Ez annál kevésbé lehet igaz, mert Szunnak sohasem voltak kommunista eszméi. Szun egyszerűen meg volt győződve arról: az ő pártja és a kommunisták — akik tudták, hogy álmaik megvalósításához előbb le kell verniök a feudalizmust és az imperializmust — még sok eredményes munkát végezhetnek együtt, mielőtt esetleges nézeteltéréseiknek bármilyen jelentőségük is lenne. Ez a meggyőződése napról-napra erősebb lett. Szun meghagyta követőinek „A Nép Három Alapelvét”; ezek megvalósítására a „Három Nagy Politikai Módszer” gyűjteményét. Végrendeletet is írt.

A három alapelv a következő volt: nemzeti függetlenség, demokrácia és a nép életszínvonalának emelése. Szun néha ez utóbbit azonosnak tartotta a szocializmussal, máskor viszont nem. Mindig az volt azonban a véleménye, hogy a harmadik alapelvnek magában kell foglalnia azt az alapvető feudalista-ellenes elvet, hogy „A föld azé, aki megműveli”.*

* Az utalások többnyire azért vonatkoznak Szun beszédeire és nem Írásaira, mert a gyakorlati szervezési feladatok sokasága miatt kevés ideje maradt írásra. Még a híres „Három elv” is előadások jegyzőkönyveinek átírása, mely nincs teljesen befejezve, és amelyet őmaga sem nézett át teljes egészében.*

A három politikai módszer a következő volt: hatásos imperialistaellenesség, együttműködés a Szovjetunióval, a munkás és parasztmozgalmak támogatása.

A végrendelet ezeket mondotta:

Negyven esztendő óta mindig a nép forradalmi ügyének szenteltem magam. Célom csak egy volt: hogy Kínát szabad és egyenjogú nemzetté emeljem. Negyven év tapasztalatai meggyőztek arról, hogy ennek a célnak az elérésére fel kell ébresztenünk Kína népét és közös harcra kell egyesülnünk azokkal a népekkel, amelyek máris egyenjogúaknak tekintenek bennünket.

A forradalom még nincsen befejezve. Minden bajtársunk kövesse a nemzeti újjáépítésről intézkedő tervezetemet és pártunk első közgyűlésének kiáltványát. Tegyenek meg mindent az ezekben megjelölt feladatok végrehajtására. Különös gyorsasággal kellene megvalósítani annak a nyilatkozatomnak követeléseit, amelyekben egy kínai népképviseleti közgyűlés összehívását és az egyenlőtlen szerződések eltörlését sürgettem.

A Szun által említett nemzeti újjáépítési program a kormányt olyan gazdasági rend megszervezéséért tette felelőssé, amely „kielégíti a nép négy alapvető igényét: élelmet, ruházatot, lakást és közlekedést”. A megválasztott kerületi közigazgatási szervek csaknem teljes autonómiát kaptak volna, hogy ilymódon növeljék a nép részvételét a kormányzatban és megakadályozzák a bürokrácia növekedését. A jövedelmet olyan adók szolgáltatták volna, amelyeket a földbirtok pillanatnyi értéke szerint rónak ki.*

* Dr. Hu Si szerint ez Henry George hatását mutatja.*

A helyi kormányzatokon keresztül „a politikai fejlődés és társadalmi haladás-okozta minden értéknövekedést a nép közös tulajdonának kellett tekinteni”. „A közös birtokok minden termelvénye, a természeti erőforrások minden hozama (bányák, erdők, vízierőművek) a helyi kormányzatokon keresztül köztulajdonnak lettek volna tekintendők, és a közös vállalkozások ezeket a közjó érdekében lettek volna kötelesek felhasználni.” Csak olyan vállalkozásoknak juttatott volna tőkét és technikai segítséget a központi kormány, amelyek túlságosan nagyok voltak ahhoz, hogy a helyi kormányszervek kezeljék őket.*

* V. ö. ezzel kapcsolatban a központi és helyi kormányzatok viszonylagos hatáskörét tárgyaló későbbi Kuomintang—kommunista vitákat.*

Ezt az összefoglalást Dr. Hu Si, konzervatív kínai tudósnak egyik előadásából vettük, aki a háború néhány esztendeje alatt washingtoni kínai követ volt. Dr. Hu a fentiekhez még hozzátette: „Dr. Szun nem vette ugyan be a programba, de többízben felvetette a tőkemozgás szabályozásának eszméjét. Dr. Szun sohasem hirdette a magánvállalkozás eltörlését”

A Három Alapelv olvasása világossá teszi, hogy Szun a vasút, a távíró és telefon, valamint a kulcsiparok államosítása mellett volt, de nem gondolt a könnyű gépipar, a fogyasztási cikkeket gyártó ipar és az elosztószervek államosítására.

Az első nemzetgyűlés 1924-ben ült össze. Programja magábanfoglalta a Három Alapelv és a Három Módszer megállapításait. A gyűlés szervezetileg meghatározta a Kuomintang és a Kínai Kommunista Párt egy párton belül folytatható együttműködésének feltételeit.

A végrendelet két utolsó szakasza önmagáért beszél.

Nincsen itt szó ugyan kommunizmusról — de már szó van a demokrácia és a haladás szenvedélyes szeretetéről. Nincsen ezekben a szavakban semmiféle „idegengyűlölet”. De igenis megvan az a szilárd elhatározás, hogy Kína ne legyen többé „másodrendű állampolgár” a nemzetek között.

Szun végrendelete világosan mutatja, hogy együtt dolgozott a Szovjetunióval, mert az volt az egyetlen hatalom, amely „egyenjogú félként kezel bennünket” — de Szun ugyanakkor sohasem zárta ki a szélesebb együttműködés lehetőségét. Felajánlotta és meg is tartotta volna a barátságot minden olyan országgal, amely éppen úgy viselkedik, mint a Szovjetunió. Felajánlotta és meg is tartotta a barátságot minden néppel, amely így viselkedett — akár saját kormánya ellenére is. Ez volt a magatartása Szun-nak a Kínai Kommunista Párttal szemben és azokkal a külföldi haladó szervezetekkel szemben, amelyekkel kapcsolatban állott.

SaLa

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..