A hely ahol élünk…

Tószegen annyit kellett várniuk a mentőknek, hogy mire megérkeztek, a beteg meghalt

Másfél kilométerre voltak, de nem tudtak segíteni.

Képzeljünk el, hogy otthon teszünk-veszünk, amikor egy családtagunk rosszul lesz. Azonnal tárcsázzuk a mentőket, akik rögtön el is indulnak, de húsz perc után sem érkeznek meg. Amikor aggódva felhívjuk, hogy hol vannak, kiderül: nem sikerült átjutniuk a hozzánk vezető úton. Ezután további hosszú percek telnek el, mire végül egy terepjárón megérkeznek, de már későn, a rokonunkat már nem tudják megmenteni.

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tószegen hasonló eset történt a héten. Egy helyi forrásunk azt mesélte, a falu külterületi, úgynevezett “hobbi” részén – ahol azonban életvitelszerűen is élnek emberek – kedden rosszul lett egy 62 éves férfi. Összesett, nem reagált. A mentők a bejelentés után azonnal elindultak, de először a helyszíntől 1,5 kilométerre lévő benzinkúton voltak kénytelenek várakozni, mert félő volt, hogy elakadnak a területre vezető, igen rossz állapotban lévő úton. Mindez nem alaptalan félelem volt, korábban egyszer ugyanott már beragadt a sárba egy mentőautó. Azt órákba telt kiszabadítani. A mentősökért most végül egy terepjáró érkezett, ami bevitte őket a beteghez, ám a kérdéses 1,5 kilométeres útszakaszt 15 perc alatt tudták megtenni. Eközben azonban a beteg meghalt.

Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs és PR-vezetője írásban megerősítette, hogy a 1,5 kilométeres utat – amely megfogalmazása szerint “mélyen saras, agyagos, traktor szántotta” volt – negyedóra alatt tudták megtenni, terepjáróval. Arról, hogy mi történt volna, ha korában tudnak a helyszínre érni, meg lehetett volna-e menteni a beteg életét, Győrfi se igent, se nemet nem mondott, ehelyett azt közölte: “Az ott tartózkodók által a mentésirányító telefonos segítségével megkezdett újraélesztési kísérlet sajnos sikertelen volt. A halál okát szakértői vizsgálat fogja tisztázni.”

Forrásunk szerint az ott élők kétségbe vannak esve:

mi lesz, ha azon múlik az életük, hogy a mentő az út rossz állapota miatt nem tud eljutni hozzájuk?

A járhatatlan útból több mint 10 utca nyílik, a területen idősek, gyermekek, családok élnek, körülbelül hatvan ember. “Bármi történik velük, nincs mit tenni. Nonszensz!” – háborgott forrásunk. Mint elmondta, a polgármester tavaly óta tud a problémáról, de nem történt semmi. Győrfi Pál ezt is megerősítette. Elmondta: “ezen a helyszínen szembesültünk már korábban is közlekedési nehézséggel (elakadt egy mentőautó), amit jeleztünk a település vezetésének”.

 

Győrfitől azt is megkérdeztük, mennyire általános az, hogy az utak állapota miatt nem tudnak bejutni egy-egy beteghez? “Az Országos Mentőszolgálat évente 1,2 millió esetet lát el Magyarországon. Nagyon ritkán, de előfordul, hogy a beteget az útviszonyok miatt nem tudjuk mentőautóval elérni, ilyenkor a katasztrófavédelem segítségét kérjük, vagy a helyben rendelkezésre álló egyéb járműveket (pl.: traktor, speciális terepjáró) vesszük igénybe” – válaszolta.

Gyuricza Miklós polgármester megkeresésünkre fontosnak tartotta leszögezni, hogy a kérdéses beteg az orvosi ellátást korábban többször visszautasította. Elmondta azt is,”a szerencsétlenül járt beteghez” több alkalommal ment mentő, ami “pont az önkormányzat segítségével tudta a mentési feladatait ellátni”, ők küldték oda ugyanis a terepjárót. Hangsúlyozta azt is, hogy szerinte a beteg halála független volt az utak állapotától.

Egyben megerősítette, a területen valóban laknak életvitelszerűen emberek, ám arra nincs pénz, hogy az utakat rendbe tegyék. “Anyagi lehetőségeinkhez mérten természetesen próbáljuk az ottani utakat karbantartani és kezelni, de mivel hatalmas területről beszélünk, több tízmillió forintot, ha nem százmilliót vinne el az utak helyreállítása olyan módon, hogy minden ingatlan és minden időben megközelíthető legyen személyautóval. Ez az önkormányzat pénzügyi lehetőségeihez mérve lehetetlennek minősül” – mondta. Hozzátette: az önkormányzat pályázni se tud ilyen projektre, vagy legalábbis nem olyan mértékben, hogy a probléma “lenullázódjon”.

“Ez külterület, zártkert, nem életvitelszerű tartózkodás céljából lmegévő lakórésze a településnek. Vannak ugyan külterületi utak felújítására pályázatok, de ezek mennyisége és összegszerűsége is elenyésző” – magyarázta. A polgármester arra a kérdésünkre, hogy mit tud üzenni mindezek fényében az aggódó lakóknak, azt mondta: “a mentőszolgálat is mindent elkövet, és az önkormányzat is minden esetben közreműködik, ha kérik. Emellett természetesen foglalkozunk az utak felújításával. És szeretném még egyszer kategorikusan kijelenteni, hogy ehhez a sajnálatos halálesethez nem volt köze az utak állapotának”.

Leomlott egy híd Piliscsabán

Leomlott egy híd Piliscsabán

Leomlott egy kisebb híd Piliscsabán, a Kálmán király útja és a Tompa Mihály utca találkozásánál. Az 1890 körül épült hidat gyalogosok és autósok is használták. Most több mint egy kilométeres kerülőt kell tenniük.

A Pest megyei településről bejelentkező M1-es tudósító azt mondta: szombat délután egy arra járó kocogó vette észre, hogy elkezdett omlani a híd. A polgárőrség lezárta a helyszínt. A katasztrófavédelem kereső kutyákkal érkezett a helyszínre, mert nem tudták, nincs-e valaki a törmelékek alatt.

A híd egy részét munkagépekkel elbontották, a híd másik részéhez viszont nem mertek nyúlni, mert attól félnek, hogy az utca is beomolhat. Remélik, hogy meg lehet menteni a hidat. A kár százmilliós nagyságrendű – hangzott el.

(HVG)
Bal-Rad komm: Ha egy utat hordánk és qrmányunk nem tud valami oknál fogva fizetőssé tenni, akkor annak pusztulás a vége!
Ennélfogva van ahol zenebonál az útburkolat, ám a legtöbb helyen csak a káromkodás hallik!
De mint tudjuk, “káromkodás nem hallik a kolostorig!”
Egyelőre nem…

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

“A hely ahol élünk…” bejegyzéshez 19 hozzászólás

  1. A magyar utakra Unimog katonai mentőautók valók, nem ezek a matchboxok. Nekem is terepjáróm van, mert a városi egyterűek (SUV-ok) trendiek és jó mutatnak, csak az első kátyúban tönkremennek.

  2. A stadionok helyett többek között az úthálózatra, az egészségügyre kellett volna költenie a kormánynak a rendelkezésére álló forrásokat.
    Tragikusnak tartom azt ami az utak járhatatlansága következtében Tószegen történt.
    Kérdésként vetem fel: A cikkben leírt tragikus halálesetet követően vajon mikor kerül megépítésre Tószegen olyan közút, amely lehetővé teszi majd hogy a mentő legközelebb időben kiérjen a bajba jutott még élni akaró emberhez?

  3. Mély fájdalommal írom, hogy a Tószeg-i bekötő közút , nincs egyedül “kis hazánkban”!
    Sok testvére van a 33.000 km hosszú autópályák, főútvonalak, másodrendű-főútvonalak és
    alsóbbrendű bekötőutak társaságában, plusz a sok híd. Továbbá vannak ám önkormányzati
    kezelésben lévő útjaink is ún. belterületi utak, amelyek még a településeken belül teszik/
    tennék lehetővé a lakosság jobb életlehetőségeit. Ez 50.000 km nagyságrendű !
    ( a művelt földek közötti utakat csak megemlítem, ezek a “sógoréknál ” is aszfaltozva
    vannak . …és Magyarországon 30 év kapitalizmus után milyen állapotban vannak ?)
    Jelzem hogy a településeken ” valamikor ” járdákat is építettek , építenek manapság
    is de messze elmaradva a jogos igényektől ! Ezek hossza: kb. 80.000 km a 3.448 település
    összesenben . Jogos a kérdés : a túlfinanszírozott és egy szűk kört érintő sport támoga-
    tások helyett , miért nem az alapvető infrastruktúrára fektetnek be , dőzsölő tőkéseink?!
    Ezek nem tudnák a szabályt: a társadalmi lét határozza meg a társadalmi tudatot !
    Az életkörülményeid határozzák meg az élet lehetőségeidet. A konkrét cikk esetében :
    az életedet ! Pedig ott is MAGYAR EMBEREK ÉLNEK , ITT A HATÁRAINKON BELÜL !!!

    1. hábé
      2020-02-02 – 20:19

      Vagyon a mondás, hogy mindenki a saját szintjén nyomorog. Ennek tükörképe, hogy mindenki a maga szintjén rázza a rongyot. A stadionokra és a sportra költött pénz olyan nagyot nem lendített volna sem az egészségügyön, sem a nyugdíjasok helyzetén, sem más elmaradott társadalmi szegmensekben. Viszont, milyen jól láthatóak a stadionok, jelezve Döbrögisztán jólétét. A köznép soraiban ez úgy működik, hogy akinek csak telefonra van pénze, az a telefonjával akar kitűnni, akinek autóra, az az autójával, и так далее. O1G a stadionokkal, mert csak arra van vajdaságának tehetsége.

    2. “( a művelt földek közötti utakat csak megemlítem, ezek a “sógoréknál ” is aszfaltozva
      vannak . …és Magyarországon 30 év kapitalizmus után milyen állapotban vannak ?)”

      Elég pontos számokkal rendelkezik az utak mennyiségét illetően. Feltételezem, hogy azt is össze tudná hasonlítani, hogy mekkora volt az úthálózat Magyarországon 40 év szocializmus után és mekkora 30 év kapitalizmus után. A sógorokat meg hagyjuk. Náluk 1989-re nem is tudom, hogy hány km autópálya volt. Nálunk kellett egy bő évtized, mire kiizzadta magából a tervgazdaság azt a 90 km hosszú M7-est!

      1. Néhány megdönhetetlen tény a komunizmusról. 1. Magyarországnak felajánlottak közel 900 millió dollárt a Masrshall-tervből, amit Rákosi és bandája visszautasított. Ausztria és Jugoszlávia felvett kb ennyit. Az utóbbi felélte és az IMF legeztetőgépén működött. Liberálisabb volt, mint a keleti blokk, kieengedte az embereket Nyugatra. Az ő hazautalásikból tűnt a magyar turistáknak és kiküldötteknek nyugatinak az az életszínvonal. 2. Az NSZK közel 1,5 milliárd dollár amerikai államsegélyt kapott. Tökig lerombolva – enyhén szólva – elég jól felhasználták, de az 1990-es újraegyesítés óta kb 4000 milliárd EUR-tköltöttek az 5 keleti tartományra és Kelet-Berlinre, illetve még mindig fizetik e célra az 5,5 %-os szolidaritási adót a nyugati tartományi munkavállakók, értelemszerűen a keletről átköltözöttek is. 3. Csehország 1938-ban Európa legfejlettebb ipari országa volt. 40 év kommuniznus – ha az EU-t nézzük, hátulról, ha az egész kontinenst valamivel előkelőbb jelyen. 4 .Ők, az észtek, a szlovákok és az észtek, meg a szlovénok 30 lv alatt, sok milliárd külföldi tőkebrfektetéssel, ugyanilyen összegű uniós támogatással – ami szintén államsegély – elérték lb a kelet-európai rendszerváltások előtti – politikai értelemben nyugat-európai – két szegáényház, Görögország és Portugália vszintjét. 5. 1938 – kb 50 % volt a GDP-különbség Magyarország ls Ausztria között, sógorék javára. 40 év kommunizmkus kb 500 %. A terrorról nem írtam, az elcsépelt. Ezek megdönthetetlen tények. Csodélkozuotok, jogy mindenki gyűlöl titeket, mint lepráseokat? Én az ellenkezőjén csodálkoznék.

        1. Húsvéti Pingvin
          2020-02-03 – 23:02

          Egy aprócska kiegészítés: Mo-on nem volt kommunizmus egy percig sem, nemhogy 40 évig…
          Továbbá, az említett negyven év alatt nem volt érvényben az említett országok esetében az “egyenlő pályák, egyenlő esélyek” piacgazdasági elv. Ahogy ma sincs érvényben…

      2. …igen össze tudom hasonlítani , ehhez viszont illene tudni, hogy az út-és vasútháló-
        zat mennyisége nem, de a minősége változott ! Emlékszel-e T. Sub Zero hogy mit jelen-
        tett a makadám út ?! , és az up. (utolsó posta ). Emlékszel -e arra hogy a “nagy háború
        alatt” az ország útjait, lakásait, hídjait : TUDATOSAN LEROMBOLTÁK és a – 2-ről kellett
        az ORSZÁGÉPÍTÉST ELKEZDENI ! … Én emlékszem és tudom az építések módjának a
        folyamatát is !
        … A kapitalista rendszer egy virágzó gazdaságot, jó infrastrukturát kapott a manapság
        alaptalanul szidott SZOCIALIZMUSTÓL , és olyan életerős népet akiket a nyugatiak nem
        ok nélkül – hízelegve – a LEGVIDÁMABB BARAKKNAK hívtak. Kijelentem , mert tapasz-
        taltam hogy : IRIGYELTÉK A MAGYAR NÉPET ! Nagyon sok szociális vívmányt tőlünk
        vettek át . Például a : GYEST ! … az igaz hogy ők- a gyarmatok kizsákmányolása miatt-
        jobb anyagi helyzetben voltak mint MI MAGYAROK ! De : a magyar társadalmi előzmé-
        nyek ezt tették lehetővé. Mi 100 %-ban kihasználtuk az ÖRÖKÖLT lehetőségeinket.
        …. A Marshall segély felvételének lehetősége csak mese, a lelki szegényeknek ! uzw.

        1. “Kijelentem , mert tapasz-
          taltam hogy : IRIGYELTÉK A MAGYAR NÉPET !”

          Ez inkább fordítva volt igaz. A vasfüggönyt sem azért építették fel, mert olyan sok irigykedő nyugati akart Magyarországra szökdösni.

          Az viszont igaz, hogy a II. világháború végére az ország és Európa nagy része romokban volt. Az is igaz, hogy más volt a lehetőség az újjáépítésre a nyugati országokban, mint a szovjet érdekszférában. Az viszont nem igaz, hogy ez a gyarmatok kizsákmányolása miatt alakult így. A példaként felhozott Ausztriának nem voltak gyarmatai, mégis jobban fejlődött a háborút követő években, mint Magyarország. A különbség a rendszerek különbségéből adódott.

          1. 1492-től a 19. század derekáig a fél világ spanyol, portugál, oszmán gyarmat volt. Mire mentek vele?:)

        2. Az USA 14 milliárd USD-t költött Európa újjáépítésére és a gazdaság újraindítására. Ennek reálétéke kb 60x, 70x, a következő okok miatt – 70 éves inflációs hatások, a FED devalvációs politikája és az a körülmény, hogy az európai hadviselő, illetve megszállt országoknak ,odalett mind a beviza-, mind a valutartalékuk. Mgyarország egy tollvonással 880 millió USD-t hívhatott volna le, ami állt részben devizából, részben re-exportálható amerikai termékekből, részben kamatmentes kölcsönből.- Jóval kevesebbet, de – Spanyolországot leszámítva a semleges országok is kaptak, amit értelemszerűen fel is vettek. Két kézzel. Németország reálértékben 65-710 milliárdja vs a keleti tartományokra költött cc 4000 M EUR most is duzzad. Szóba került a szolidaritási adó kivezetése, de lekerült a napirendről.

  4. Azért egy kicsit árnyalja a helyzetet, hogy nem lakóövezetről van szó, hanem zártkertről, ami mezőgazdasági terület.
    A polgármester megtehette volna, hogy lebontatja a szabálytalanul felépített lakóépületeket. Általában az ilyen zártkertekben csak a mezőgazdasági műveléshez szükséges épületekre adnak ki engedélyt a területhez viszonyítva maximum 3%-ig.
    Legjobb lenne a helyi katasztrófa védelmet felszerelni egy terepjáróval, mert minden ilyen helyre lehetetlen szilárd utat építeni.

  5. A Kínából hazahozott 7 magyarért levegőbe küldték még a Honvédség Airbusát is (Franciaország nincs messze egy kisbusszal is hazahozhatták volna őket autópályán), de egy idős honfitársunkért még a mentő sem ment ki. Ha Orbán édesapja esett volna össze a Habsburg majorságában, akkor a mentőhelikopter ment volna érte, az tuti.

    1. A kisbuszt nem lehet hermetikusan lezárni. A járvány terjedésének megelőzésére jobb a repülő.

      1. A reptértől a kórházig autóval szállították a Wuhanból hazahozott embereket. Sőt, teljesen lefóliázott autóval, hogy ne lássák kik ülnek benne. Azt viszont nem értem, hogy a hazahozott személyeknek minek kellett tetőtől-talpig kezeslábas ruhában lenni védőmaszkkal az arcukon. Nehogy elkapják a Magyarországon a koronavírust?

  6. A GYES-t Hollandiában “találták fel” és másodjára Franciaországban vezették be. de Gaulle – minden franciának lehessen 3 gyermeke, 3 szobája és 4 kereke. Ha nincs Marshall Terv, kb így hangozhatott volna – ha egy franciának van 3 szobája és 3 gyermeke, akkor nincs ki a 4 kereke.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .