Semmi sem az, aminek qrmányunk láttatni akarja

Hiába az emelés, a magyar minimálbér leszakadó pályán van

Szép-szép a magyar minimálbér elmúlt években mutatott emelkedése, de ezzel párhuzamosan a régiós országok érzékelhetően nagyobb fokozatra kapcsoltak. Ennek eredménye pedig az, hogy a hazai bér elkezd leszakadni.

A hatéves bérmegállapodás keretén belül 2020. január elsejétől 8-8 százalékkal emelkedett Magyarországon a minimálbér és a garantált bérminimum. Bár a gazdaság tavalyi teljesítménye ennél nagyobb emelést is lehetővé tett volna, a felek nem tudtak dűlőre jutni a kérdésben. Pedig, ha a környező országok döntéseit nézzük, akkor szükség lett volna arra, hogy kétszámjeggyel emelkedjen a kötelezően adandó legkisebb bér összege.

Fotó: MTI

A régiónk egyik vonzerejét a beruházást tervező nemzetközi vállalatok számára pont a Nyugat-Európához képest alacsonyabb béreknek köszönhető olcsó munkaerő jelenti. Ebből a csapdából azonban rajtunk kívül minden ország igyekszik kikerülni és a vállalati, gazdasági érdekek helyett fókuszba helyezi a dolgozók jövedelmi lehetőségeit is. Ez a gondolkodásmódbeli változás a kormányok körében nyilvánvalóan nem független attól a ténytől, hogy az elmúlt években rengetegen hagyták el közép-kelet-európai hazájukat a külföldi, jobb fizetésekkel kecsegtető munkavállalás reményében. Így a régiónk munkaerőpiaca egyre nagyobb hiánnyal küzd, amit hazai forrásból már alig, vagy egyáltalán nem tudnak pótolni, a helyzetet orvosolni több esetben csak vendégmunkásokra támaszkodva sikerül.

A kialakult helyzetre adott válaszként értelmezhető, hogy több ország kormánya is az előzetesen tervezettnél nagyobb mértékben emelte az idei évtől a minimálbéreket. És bár 2010-től kezdődően látványos a hazai növekedési ütem, ahogy az a lenti grafikonon is kirajzolódik, az elmúlt néhány évben a magyar minimálbér egyre inkább leszakadó pályára került. Ebben azonban nem csak az játszik önmagában szerepet, hogy más országok a hazainál nagyobb mértékű emelésről határoztak, hanem a gyenge hazai fizetőeszköz is hátrányosan érinti ilyen formán a magyar fizetéseket.

A magyar minimálbér 2020-ban tehát 149 ezer forintról 161 ezerre emelkedett, ami 8 százalékos emelésnek felel meg. Nemzeti valutában mérve ennél kisebb mértékű, 7,2 százalékos emelés történt Romániában: 2080 lej után bruttó 2230 lej lett a minimálbér. A régióban ezen kívül csak nagyobb emelésekről határoztak a kormányok:

  • Horvátországban 8,3,
  • Csehországban 9,4,
  • Szlovákiában 11,5,
  • Lengyelországban pedig 15,6 százalékkal nőtt a kötelező legkisebb bér nemzeti valutában számolva.

Euróban számolva a rangsor nem változik ugyan, ami az emelések mértékét illeti, a fizetőeszközök gyengeségére, vagy épp erősségére azonban elég jól rávilágítanak az adatok. 2019-hez képest a gyengülő magyar forint már csak 5 százalékos euróban mért minimálbér-növekedést eredményezett: 464 euró után 486 euró a legkisebb bér. Jelentőset veszített értékéből a román juttatás is, hiszen a 466 eurós minimálbér csupán 4 százalékkal magasabb a tavalyinál. A lengyel és a cseh fizetőeszköz azonban a jelek szerint erősödött ahhoz képest, amilyen árfolyammal az uniós statisztikusok átváltották a 2019-es minimálbéreket. Euróban nézve ugyanis a cseh juttatás 11 (nemzeti valutában 9,4) százalékkal lett idén magasabb, a lengyel pedig 17 százalékkal (szemben a zlotyban rögzített 15,6 százalékkal).

A magyar kormány azzal, hogy tétlenül nézi végig a forint leértékelődését, a külföldi beruházást tervező cégek látómezejében tartja Magyarországot a munka árának vonatkozásában. Bár forintban számolva érezhető mértékben emelkedett az elmúlt években a kötelezően adandó legkisebb bér, így az érintettek érzékelhetően többet visznek haza a bruttó bérből, a munkaadókat érintő, emeléssel járó tehernövekedés euróban számolva jóval kisebb mértékű a külföldi cégek számára. Így mintha a magyar kormány két lovat próbálna egyszerre megülni: egyrészt belföldi viszonylatban a dolgozóknak kedvez azzal, hogy látszólag elkezdte felzárkóztatni a béreket, a folyamatosan egyre gyengébb forint azonban nemzetközi viszonylatban versenyképes szinten tartja a magyar bérszínvonalat.                                                                                                                            (piacesprofit)

Bal-Rad komm: A versenyképesség SZINTEN TARTÁSA ELVÁRÁS! A spekulánscégek ugyanis csak így hajlandóak munkát adni a magyaroknak. MUNKAHELY – ÉS ÉRTÉKTERMTŐ MAGYAR GAZDASÁG HÍJÁN EZZEL KELL BEÉRNIE DÖBRÖGISZTÁNNAK!

Ám hatalmas veszély leselkedik. Két irányból is. Az egyik a recesszió, a másik pedig a mekkmesteri kamatpolitika. Az eddig mesterségesen alacsonyan tartott kamatok korszaka hamarosan véget ér. Ám rekordmagas az alacsony kamatokra fölvett döbrögisztáni lakossági hitelek mennyisége!

Várható, hogy a recesszió és a kamatemelkedés egyszerre fog bekövetkezni. A következmények katasztrofálisak lesznek. MÁRMINT A MAGYAROKRA NÉZVÉST!

Jah! Hogy majd egy újabb qrmányzati megvédelmező akcióterv, az…

Hatvanpusztán már körvonalazódik a védelem lényege! 

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

 

 

“Semmi sem az, aminek qrmányunk láttatni akarja” bejegyzéshez 5 hozzászólás

  1. Hiába a magas minimálbér-emelés,ha az árak gyorsabban nőnek,-a vége az,hogy növekedik a kizsákmányolás mértéke!

  2. A forint folyamatos romlása, a legbiztosabb értékmérő . Pl. 2010-ben 1 euró= 260 Ft , ez a
    mutató most :1 euró= 340 Ft , de a ” helytartók” már 360 Ft-os euró árfolyamról vízi-
    onálnak. Ugyanakkor : 2010-ben 1 liter gázolaj: 245 Ft, most 425 Ft ( a rosszabb minőségű).
    Valamennyi alapvető élelmiszerek árait írhatnám, mert mind JELENTŐSEN EMELKEDETT.
    Közgazdaságilag bizonyított az ÁR-BÉR SPIRÁL ELMÉLET, minden vásárló a bőrén tapasz-
    talja, amikor a pénztáraknál fizetnie kell. Józan ésszel is tudjuk: ha a munkabér és közter-
    hei emelkednek, akkor mivel ezek a TERMELÉSI ÖNKÖLTSÉG LEGNAGYOBB TÉTELEI, ezért
    ezt a termelő+forgalmazó megjelenteti a FOGYASZTÓI ÁRAKBAN . Tudják ezt, a rendszer
    működtetői is, ezért rendeznek a MILLIÓS JÖVEDELMEIKRE , milliós HAVI fizetésemelést!
    A ” nyögdíjasok” pedig 2.8 %-ot kapnak , NEM SÁVOZOTTAN MINT AUSZTRIÁBAN, ha-
    nem a “kapitalista egyenlőségi elv ” szerint , vagyis akinek több van, az így is többet kap !
    Ha az uralkodó osztály szempontjából vizsgálódom, akkor azt kell mondanom hogy ,
    MAGYAR GAZDASÁG HÍJÁN nincs más lehetőségük, mint a saját hasukat növelni. Nem fog-
    lalkoznak a NÉPJÓLÉTTEL, elég ha a “kis családjuk” és egyéb pereputtyaik jól él-
    nek . …. Ezt cselekszik 1990 óta. Már sajnos ott tartunk hogy a lakosság 80 %-a hitelből
    él, amit vissza kell fizetni. Ott hogy a magyar tőkések TULAJDONÁBAN több repülőgép+
    helikopter+ jacht van, mint ahány tömegközlekedést biztosító AUTÓBUSZ !!!
    ( Nesze nektek vidéken élők, itt az üveg gyöngy egy kis hókusz-pókusszal.)
    Ott, hogy a társadalmi lakásprogramok helyett, KASTÉLYPROGRAM működik úgy hogy a
    “vissza nem térítendő ” tehát ingyenes EU-s támogatás 50 %-át ELŐRE felveszik a pályázók.
    A megfertőzött lakosság pedig tűri, keresi az egyéni kiskapukat , hátha valami ösz-
    sze jön?! A harminc év megmutatta hogy csak egy biztos pont van : a folyamatos áremelke-
    dés és a szegénység növekedése !! Erről szól a polgári demokráciának álcázott kapitalizmus.

    1. Ezt nagyon profin összefoglaltad, ez sajnos így van. De nyugodtan kijelenthetjük, hogy ennyire jellemtelen, pénzéhes, mindenféle empátia nélküli gazemberek nem sok helyen regnálnának ennyi ideig sehol a Földön.

  3. Azért maradtunk le a régiós országoktól a bérek tekintetében, mert nekik – velünk ellentétben – még maradt némi nemzeti gazdaságuk és mozgásterük. A vigyorgó faszfej (Szijjártó) Kelet-Ázsiát járva árulja a hazát olyan tőkéseknek (kínai, dél-koreai, japán), akikhez képest a németek jóságos angyaloknak fognak tűnni, mert ezek a ferde szemű befektetők olyan országokból jönnek, ahol a szakszervezet és a munkavállalói jogok ismeretlen fogalmak, csak a profit számít az ember nem.

Hozzászólás a(z) stefimrich bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .