Népköztársaságunk Alkotmánya (1949. augusztus 20)

Népköztársaságunk Alkotmánya (1949. augusztus 20)

A termelőeszközök közösségi vagy magántulajdonjogának alapvető különbsége a kapitalista és a szocialista társadalom alkotmányban is megjelenik. Aki birtokolja a termelőeszközöket az a gazdasági hatalommal rendelkezik. A termelőeszközök magántulajdona a kizsákmányolást, élősködést a tőkés diktatúrát teszi lehetővé. A szocializmus a termelőeszközök magántulajdonának túlsúlyát megszünteti és a gazdaságot a köz, a nép érdekében működteti, ez a Népköztársaság. Ezért a termelőeszközök tulajdonának kérdése alapvető, mert a dolgozó nép számára a demokrácia és a szabadság lehetőségét alapvetően meghatározza. A kapitalizmusban nem lehet valóban szabad a dolgozó nép, mert csak proletár bérrabszolga és a polgári „demokrácia” nem a dolgozó nép érdekét szolgálja, hanem a gazdasági-politikai hatalom birtokosait, a tőkésekét. A tőkés vállalkozónak a saját tulajdonában lévő gazdasága nem a bérrabszolgáinak érdekében működik, a proletárok a bérért a munkájukkal profitot termelnek a vállalkozónak. A rabszolgaszíj a bér, az életben maradásért való kényszer tarja fogva a proletárt, aki tulajdonképpen szabad. Tőkés és a proletár bérrabszolga nem lehet egyenrangú, bármilyen törvény is garantálja, mert a valóságban a proletár a tőkés gazdát szolgálja, parancsait végrehajtja és a tőkés gazda érdekében tevékenykedik és él. A népi demokráciában nem lehet kizsákmányolni és élősködni, a termelőeszközök közösségi működése és a proletárdiktatúra ezt garantálja. A termelőeszközök magántulajdonát a polgári „demokrácia” a kapitalista állam, vagyis a tőkésdiktatúra garantálja, így biztosítja a kizsákmányolást és élősködést a proletárok felett. Nevezhetik a kapitalizmust demokráciának, de ez diktatúra a dolgozóknak, mert a proletár pénzért vásárolt munkaerő áru, bérrabszolga csupán.

Mondják, a pénz beszél, a kutya ugat, ez a proletár sorsa is a kapitalizmusban. A proletár a polgári „demokráciában” csak ugathat a jogaiért, mert számára legfeljebb a „kutyaugatásos” demokrácia valósulhat meg, de a kutyaugatás nem hallatszik az égig, a proletár hangja nem ér el a tőkés parlamentig. A Magyar Népköztársaság Alkotmánya 1949-ben gazdává változtatta a prolit, szabad, demokratikus dolgozóvá tette. A dolgozók lettek az ország urai és megfordult a helyzet, a régi kizsákmányoló tőkés uraknak kuss volt. De a kapitalista világnézet hívei a proletárdiktatúra lazulásával elkezdtek beszivárogni a népi demokrácia hatalmi pozícióiba és végül megint a tőkés urak lettek a gazdák, a szabad dolgozóból meg proletár bérrabszolga és dicsőítheti az istent, aki az égben a felhők mögött lakik és röhög a proli nyomorán. A kutyaugatás megint nem hallatszik az égig, de még a parlamentig sem.

Wikipédia: „A magántulajdon az alapja a kapitalizmusnak, illetve a piacgazdaságnak, mivel ezekben a gazdasági rendszerekben magántulajdonban vannak a termelési tényezők. Azokat a gazdaságokat, ahol a termelési eszközök állami és magántulajdonban vannak, vegyes gazdaságnak szokták meghatározni. Az államosítás (nemzetközi szóval nacionalizálás vagy kollektivizálás) a magántulajdonban álló javak, illetve a felettük gyakorolt vagyoni értékű jogok állami tulajdonba vétele. Ezzel ellentétes irányú folyamat a privatizáció, vagyis a köztulajdon kiárusítása természetes vagy jogi személyeknek.

Magyarország alkotmánya az ország gazdasági rendszerét szociális piacgazdaságként határozza meg és védi a magántulajdont

9. § (1) Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül.

13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.”

(Idézet: – A Magyar nép története – című könyvből):
***
„Az országunk gazdasági és társadalmi szervezetében végbement alapvető változásokat fejezi ki, a további fejlődés útját jelöli meg a Magyar Népköztársaság Alkotmánya, amelyet 1949 augusztusában fogadott el a Magyar Országgyűlés és iktatott törvénybe.

Az Alkotmány kimondja, hogy »a Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama«, hogy: minden hatalom a dolgozó népé«. A Magyar Népköztársaság társadalmi rendjének alapja a munka és »minden munkaképes polgárnak joga és kötelessége és becsületbéli ügye, hogy képessége szerint dolgozzék«, és ennek megfelelően »a Magyar Népköztársaság megvalósítani törekszik a szocializmus élvét: Mindenki képessége szerint, mindenkinek munkája után«.

Népköztársaságunk az egész országban kiépülő helyi tanácsoktól a legfelsőbb állami kormányzati szervekig egyesíti a törvényhozó és végrehajtó hatalmat. Az Alkotmány biztosítja a helyi tanácsok és a dolgozó tömegek közötti szoros kapcsolat kiépítését. A képviselők kötelesek a választóknak működésükről rendszeresen beszámolni. Amennyiben a nép választottja nem felel meg a hozzáfűzött reményeknek és nem teljesíti a néppel szemben vállalt kötelezettségét, választói által visszahívható. A választás elve érvényesül a legmagasabb kormányszerveknél is, így az országgyűlés választja a minisztertanácsot és az országgyűlés jogait gyakorló Elnöki Tanácsot is. Az Elnöki Tanács az elnökön kívül két helyettes elnökből, titkárból és tizenhét tagból áll.

Népköztársaságunk Alkotmánya biztosítja polgárai számára a munkához való jogot és a munkateljesítménynek megfelelő munkabért.

A mi alkotmányunk a Sztálini Alkotmányhoz és a népi köztársaságok alkotmányaihoz hasonlóan, törvénybe foglalja a dolgozók jogait, gondoskodik azoknak a feltételeknek a biztosításáról is, melyek a jogok gyakorlását lehetővé teszik.

Így a munkára való jogot tervszerű gazdálkodás és megfelelő munkaerő-gazdálkodás biztosítja. 1949 decemberében a sikerrel lezárt két év és öt hónap alatt megvalósított hároméves terv lényegében felszámolta a munkanélküliséget. A terv utolsó évében számos területen már jelentékeny szakmunkáshiány mutatkozott.

Az Alkotmány biztosítja a dolgozók jogát a pihenéshez és az üdüléshez. Ezt a törvényes munkaidő, a fizetéses szabadság és a dolgozók üdültetésének megszervezése teszi lehetővé.

A dolgozók egészségvédelme érdekében a társadalombiztosítás egységes vezetés alá került.

A művelődés joga ma már a dolgozóké. A régi osztott iskolarendszerrel szemben kiépült az ingyenes és kötelező egységes iskolák hálózata. A Dolgozók Iskolájával, szakérettségi tanfolyammal lehetővé vált a továbbtanulás azok számára is, akiket ebben a régi reakciós rendszer akadályozott. Megnyíltak a főiskolák, egyetemek kapui a nép fiai és leányai előtt.

Az Alkotmány biztosítja a polgárok törvény előtti egyenlőségét, a törvény szigorúan bünteti a polgárok bármilyen hátrányos megkülönböztetését nemek, felekezetek vagy nemzetiségek szerint. Az Alkotmány biztosítja minden nemzetiség számára az anyanyelvén való oktatást, és a nemzeti kultúra ápolásának lehetőségétAlkotmányunk mélységes internacionalista jellege mutatkozik meg abban, hogy biztosítja a menedékjogot mindazon idegen állampolgárok számára, akiket demokratikus magatartásukért vagy a népek felszabadítása érdekében kifejtett tevékenységükért üldöznek.

A nők a férfiakkal egyenlő jogokat élveznek. Az anyaság és a gyermek fokozott védelemben részesülnek. Népköztársaságunk külön gondot fordít az ifjúság fejlődésére és nevelésére. Tanoncotthonok, kollégiumok kiépítésével, az ifjúsági szervezetek támogatásával és ezernyi más formában következetesen védelmezi az ifjúság érdekeit.

Népköztársaságunk hathatósan támogatja a dolgozó nép ügyét szolgáló tudományos munkát. Az újjászervezett Magyar Tudományos Akadémia a tudományos kutatás tervszerűségének biztosításával új korszakot nyitott a magyar tudományos élet fejlődésében.

Az Alkotmány biztosítja a polgárok lelkiismereti szabadságát és a vallás szabad gyakorlásának jogát. Ennek érdekében az egyházat különválasztja az államtól. A dolgozók szólás-, sajtó- és gyülekezési szabadságát az Alkotmány védelmezi.

A polgárok szent kötelessége a Népköztársaság, a haza védelme, megtiszteltetést jelent a magyar hadseregben szolgálni, mely hazánk függetlenségét, népünk érdekeit és a békét védelmezi.

Alapvető kötelessége minden magyar állampolgárnak a nép vagyonának, a társadalom tulajdonának megvédése.

A Magyar Népköztársaság Alkotmánya nemzetünk történetében nagy fordulatot jelent. Alkotmányunk védelme és megtartása, minden jó hazafinak elsőrendű kötelessége.

Népi demokráciánk erősödése, a szocializmus építésének gyors üteme népünk ellenségeit még elkeseredettebbé, elszántabbá s vakmerőbbé tette.”

***
1949. évi XX. törvény
A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA
A nagy Szovjetunió fegyveres ereje felszabadította országunkat a német fasiszták igája alól, szétzúzta a földesurak és nagytőkések népellenes államhatalmát, megnyitotta dolgozó népünk előtt a demokratikus fejlődés útját. A régi rend urai és védelmezői ellen vívott kemény küzdelmekben hatalomra jutva, a magyar munkásosztály, szövetségben a dolgozó parasztsággal, a Szovjetunió önzetlen támogatásával újjáépítette háborúban elpusztult országunkat. Évtizedes harcokban megedződött munkásosztályunk vezetésével, az 1919. évi szocialista forradalom tapasztalataival gazdagodva, a Szovjetunióra támaszkodva népünk megkezdte a szocializmus alapjainak lerakását s országunk a népi demokrácia útján halad előre a szocializmus felé. E küzdelem és ország építő munka már megvalósult eredményeit, országunk gazdasági és társadalmi szerkezetében végbement alapvető változásokat fejezi ki és a további fejlődés útját jelöli meg:

A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA.
1. § Magyarország: népköztársaság.

2. § (1) A Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama.

(2) A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé. A város és falu dolgozói választott és a népnek felelős küldöttek útján gyakorolják hatalmukat.

3. § A Magyar Népköztársaság állama védi a magyar dolgozó nép szabadságát és hatalmát, az ország függetlenségét, harcol az ember kizsákmányolásának minden formája ellen, szervezi a társadalom erőit a szocialista építésre. A Magyar Népköztársaságban megvalósul a munkásság és a dolgozó parasztság szoros szövetsége a munkásosztály vezetésével.

II. FEJEZET

A társadalmi rend

4. § (1) A Magyar Népköztársaságban a termelési eszközök zöme társadalmi tulajdonként az állam, a közületek vagy szövetkezetek tulajdonában van. Termelési eszközök magántulajdonban is lehetnek.

(2) A Magyar Népköztársaságban a népgazdaság irányító ereje a nép államhatalma. A dolgozó nép fokozatosan kiszorítja a tőkés elemeket és következetesen építi a gazdaság szocialista rendjét.

5. § A Magyar Népköztársaság gazdasági életét állami népgazdasági terv határozza meg. Az államhatalom a társadalmi tulajdonban levő vállalatokra, az állami bankrendszerre, a mezőgazdasági gépállomásokra támaszkodva irányítja és ellenőrzi a népgazdaságot a termelőerők fejlesztése, a közvagyon növelése, a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának állandó emelése és az ország véderejének fokozása érdekében.

6. § Az egész nép vagyonaként az állam és a közületek tulajdona: a föld méhének kincsei, az erdők, a vizek, a természeti erőforrások, a bányák, a jelentős ipari üzemek, a közlekedési eszközök – vasút, szárazföldi, vízi- és légiutak-, a bankok, a posta, a távíró, a távbeszélő, a rádió, az állam által szervezett mezőgazdasági üzemek: állami gazdaságok, gépállomások, öntözőművek stb. Az állam vállalatai látják el a külkereskedelmet, valamint a nagykereskedelmet; az állam irányítja az egész kereskedelmi forgalmat.

7. § (1) A Magyar Népköztársaság elismeri és biztosítja a dolgozó parasztok jogát a földhöz és kötelességének tekinti, hogy állami gazdaságok szervezésével, mezőgazdasági gépállomásokkal, az önkéntes társulás és a közös munka alapján működő termelőszövetkezetek támogatásával elősegítse a mezőgazdaság szocialista fejlődését.

(2) Az állam elismeri és támogatja a dolgozóknak a kizsákmányolás ellen irányuló minden valóságos szövetkezeti mozgalmát.

8. § (1) A munkával szerzett tulajdont az Alkotmány elismeri és védi.

(2) A magántulajdon és a magánkezdeményezés a köz érdekeit nem sértheti.

(3) Az öröklési jogot az Alkotmány biztosítja.

9. § (1) A Magyar Népköztársaság társadalmi rendjének alapja a munka.

(2) Minden munkaképes polgárnak joga, kötelessége és becsületbeli ügye, hogy képességei szerint dolgozzék.

(3) A dolgozók munkájukkal, munkaversenyben való részvételükkel, a munkafegyelem fokozásával és a munkamódszerek tökéletesítésével a szocialista építés ügyét szolgálják.

(4) A Magyar Népköztársaság megvalósítani törekszik a szocializmus elvét: „Mindenki képessége szerint, mindenkinek munkája szerint”. (Részlet:NETJOGTÁR)

SaLa

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

“Népköztársaságunk Alkotmánya (1949. augusztus 20)” bejegyzéshez 27 hozzászólás

  1. KEDVES SaLa!
    SIRÁNKOZIK A BALARD cím alatt mentem el! Miért? Mert volt egy álom amit leírtál és az jó volt – pedig sok mindent nem tartottak be belőle…. de csak álom maradt a szegény népnek – ugyan is nem ők változtatták meg – ha nem vezetőik magatartása – mindig úgy történik – mint pl. a mostani demokráciai államokban is dettó – nem azért szűnnek meg mert a nép akarja ha nem a alsó – felső vezetőik szintén lejáratják- ták! – megutaltatják a tömegekkel! EZ A VALÓSÁG!
    De azért jó vissza gondolni rá és semmi több !
    Természetesen a jövő még hozhat meglepetéseket – és lesz még népi uralom – és még az is lehet, hogy ez lesz az alkotmánya modernizálva átírva… senki se tudja….. de tudd semmiképpen sem olyan ami már egyszer megbukott!

  2. Te is olyan vagy ,mint Realista kollégánk!Ami jó volt,azt elvetjük,mert pár gazembernek több kellet ta zsebébe,meg persze dolgozók feletti hatalom,és most azt szajkózza a világ szemete ,hogy szar volt a szocializmus,pedig azt ők szarták tele!!!
    És mi itt beállunk ezek mögé a szarháziak mögé,és az ő nótájukat fújjuk!
    Jó visszagondolni rá?!Gondolj csaj jó érzéssel rágondolni,és mindjárt itt lesz harminckilenc troll,és hőzöngi a dumát!
    Tudod,megérteném,ha “annál” jobb lenne a dolgozóknak,de sokkal szarabb,kiszolgáltatottabb a tőkének,és azt hujjogjuk,hogy ne is gondoljunk arra a szar szocializmusra!
    Az rendben van,hogy a hazug ,tolvaj,hazaáruló rendszerváltó elit ezt próbálja elhitetni velünk,főleg azokkal,akik már a rendszerváltás után születtek,vagy jobb lett nekik ez a rendszer,mert kedvükre csalhatnak lophatnak,de hogy a proli is elfogadja ezt a szemétséget,az már mindennek az alja!Mert ha most lenne a cári birodalom bukása előtt,és Lenin -Marx elméleteit harsognánk,hát ha akkor nem hitték(ezért volt a 30-as évekig elhúzódó polgárháború!)az még csak-csak elmegy,de hogy 45 év pozitív tapasztalatát szembe hagyni köpni pár gazdagodni,lopni vágyó szarházi miatt,na ez az igazi csúcs!
    És hogy elmondjam,hogy minden olyan szerves társadalom(kontroll),vagy jóléti társadalom,legyen az bármilyen,az mind a szocialista eszmékre,és gyakorlatra fog épülni,na,és ami elengedhetetlen a közösségi lrdekre,és a BECSÜLETRE!!!!!!!

  3. “A nagy Szovjetunió fegyveres ereje felszabadította országunkat a német fasiszták igája alól, szétzúzta a földesurak és nagytőkések népellenes államhatalmát, megnyitotta dolgozó népünk előtt a demokratikus fejlődés útját.”
    Rögtön ebben az első megfogalmazással van egy piszok nagy gond. Nevezetesen az, hogy ezt pár moszkovita kivételével senki sem akarta! Nem akartunk már azt sem, hogy a szovjet csapatok felszabadítsanak, a többit még kevésbé.

    1. Sub Zero szerint:

      2019-08-20 – 13:54
      Te biztos , hogy semmit sem akartál mert még apád gerincében lifteztél a sorodra várva .
      Viszont ismerek olyanokat-nem keveset-akik bízony várták a Vörös Hadsereg-et .

      1. Apám 6 éves volt, amikor az egyik felszabadító meg akarta erőszakolni nagynénjét. Csak ketten voltak a házban, apám megrúgta a “rákészülő” oroszt. Akarod tudni a történet folytatását? Elég durva. Kevesen múlt, hogy megszülettem…

          1. Kül. (2)
            Az Index cikkében (“Sokáig párosodott a gyenyiszovai és a modern ember”) olvashatjuk a kissé könnyelmű mondatot:
            “Valójában az afrikaiak tekinthetők a legteljesebb mértékben Homo sapiensnek (bocs, rasszisták), míg az európaiak a Neander-völgyiekkel, az ázsiaiak pedig a gyeniszovaiakkal és a Neander-völgyiekkel is keveredtek.”
            Hát nem feltétlenül. Ők is keveredtek, és egy ma még nem igazán ismert ősi vonal génjeinek egy részét fogadták magukba azután, hogy a többiek (az Afrikán kívüliek ősei) elváltak tőlük. Nem is keveset találtak a jorubáknál.
            https://www.iflscience.com/editors-blog/modernday-people-in-west-africa-possess-dna-from-an-unknown-ghost-hominin/

  4. Na ,Kiss László,mit mondtam!?mindjárt itt az első faszmadár!
    Nem akarta,hogy felszabadítsák!De Ukrajnába betörni,rabolni ,fosztogatni ,gyilkolni,azt igen!
    A válaszreakció lehetett volna az is,hogy elsöprik Mo.-t a szovjet csapatok,és az egész magyar nemzetet bűnösnek mondják!De egészen mostanáig,addíg,amíg ez a megveszekedett csapat nem tette tönkre azt,amit a SzU segítségével felépítettünk,soha nem említették a magyarok pusztítását szovjet földön!És ez nagyon érdekes helyzet,és az sem tagadható,hogy a SzU-nak szüksége volt egy védő övezetre egy másik támadás esetére,de mi ezt felbontottuk,ráadásul a Don-kanyarban elkövetett embertelenségeket elhallgatva bőszen ugatjuk a SzU.-t,most meg Oo.-t!
    Az amerikaiak kifizettették velünk a bombázásunk árát,a SzU meg elengedte a háborús tartozásunkat!
    Akár felszabadításnak,akár elfoglalásnak mondjuk,az akkor is a dolgozók tömegének a megváltását hozta!Persze a kulákoknak,kisgazdáknak,,gyáriparos nagytőkéseknek(Kádár:ami jó Weissmanfrédnek,az nem jó a dolgozóknak,ami pedig jó a dolgozóknak,az nem jó a Weissmanfrédnek,Hát melyiket csináljuk?!Nyilván azt ami jó a többségnek,a dolgozóknak!) nem hozhatta el a vágyott világot,de az akkor volt jó!De,pl.mi lett volna ,ha elkezdik kurkászni,hogy ki mit csinált az ukránoknál,mit csináltak a zsidók kifosztásával,egészen le a kistolvajokig,az árulókig!Tehát ne felejtsük el,hogy nem csak a fasisztáktól szabadítottak meg bennünket,hanem futni hagytak nagyon sok kis gazembert is,aki még örülhettek annak,hogy így történt,megkönnyebbülhettek !Persze,idővel nagy lett a szájuk,mára meg visszaszerezték azt,ami sosem volt az övék,ráadásul akiket ,állítólag,a szocializmus nevében “kifosztottak”,azok lettek kárpótolva a legkevésbé,kivéve egy-két alakot!
    És ebben az az elkeserítő,hogy ennek a megveszekedett,piszok rendszernek az árnyékában hagyjuk elfeledtetni azt,ami nekünk jó volt!És a többségnek volt jó,még akkor is ,ha ma fanyalogva ,őszintétlenül emlegeti azokat az időket!

    1. T. stefimrich!
      Az ok, amiért mostanában kevesebbet írok itt, leginkább az a felismerés, hogy amiről áradozni szoktak néhányan a volt Kádár rendszerről, az egyrészt már a múlt, és az idő nyila ugyebár egyirányú (sir Isaac Newton óta tudjuk), másrészt pedig főleg az utóbbi – a fidesz uralta évekbe egyre világosabbá vált, hogy ez a buta magyar nép mennyire nem alkalmas semmiféle önkormányzásra, tehát arra a bizonyos népi demokráciára, amiről sokan írnak itt is (korábban én magam is). Először is: népi demokrácia nincs, nem létezik, mert egy struktúra vagy népi, vagy demokrácia, a kettő kizárja egymást. A nép nem alkalmas önkormányzásra, ez olyan dolog, mintha te magad hányódsz egy vitorlás csónakon szélcsendben, és elkezded fújni a vitorládat, és csodálkozol, így sem megy. A népet lehet irányítani, de nem belülről, hanem “kívülről”, mert a nép az nem jármű. Azonkívül minden, valaha létezett népiesnek mondható hatalom sokkal mocskosabb volt a maga torzulásaival, mint a középkori jezsuiták aljasságai. Nehéz pedig ezt kimondani, de így van, sajnos. Ha nem hiszed, menj végig az utcátokon, és szedj össze vagy 10 embert, akinek fegyvert mernél adni a kezébe úgy, hogy tudod biztosra, hogy az nem elsőnek a szomszédját meg a sógorát fogja kinyírni. A népet nem arra nevelték – még Kádár idejében sem -, hogy csak úgy kormányozgassa magát, mert mindig igyekeztek alacsony tudati szinten tartani, és gondosan ügyeltek arra, hogy a lumpenizmus mindig is legfőbb velejárója maradjon a proletárságnak. Ez így volt Kádár idejében, és így van most is – természetesen, hisz orbángeci és állandó jellegű tettestársai éppen Kádár tanítványai voltak, mind hűséges pártkatonák (legrosszabb esetben kisztitkárok), javítson ki valaki, ha rosszul tudom!
      Ezzel az emberanyaggal, ami még megmaradt, ilyen tudati szinten semmit, még egy szénakazlat sem lehet építeni, nem hogy országot!

      1. V.kutya szerint:
        2019-08-20 – 14:44

        Akik itt a Kádár-rendszert “visszasírják” azok nem a népi, hanem a pozitív diktatúrát sírják vissza. A mostani negatív diktatúra helyett…

    2. Akkor legyen szíves talán utána nézni, hogy hányan akarták és hányan nem Magyarország szovjet megszállását, mielőtt nagy mellénnyel hülyeségeket írogatna. Aztán azon is el lehet gondolkozni, hogy mennyire volt demokratikus ez az új, ránk erőltetett államrend. Akárhogy is terel az előzményekkel, pontosan ettől a pillanattól alapjaiban hazug a sztálini “alkotmány”.
      Még egyszer, hogy fel tudja fogni leírom: Egy idegen hatalom által ránk kényszerített alaptörvényről nosztalgiázik! A kutya sem akarta!
      Mondok még valamit. Tegyük fel, hogy a háború után valamilyen okból a nyugati érdekszférába kerülünk, mint mondjuk Ausztria. Megmaradtak volna a kulákok a Weissmanfrédek stb. A “felszabadítóink” pedig elhúztak volna a vérvörös keletre. Az egyszerű dolgozónak vagy nincstelen napszámosnak jobb lett volna a sorsa vagy sem, mint a rákosi rendszer alatt? Na ezek után faszmadarazzon!

      1. “Akárhogy is terel az előzményekkel, pontosan ettől a pillanattól alapjaiban hazug a sztálini “alkotmány”.
        Mert ez a tuti .

    1. Hazudsz, mint a vízfolyás.A kötelezettséget törölték, a becsületbeli ügy baromságot is, ha egyáltalán volt. A jog maradt, ami annyit tesz, hogy faji, etnikai, vallási, nemi hovartozása miatt senki nem utasítható el, illetve a fogyatéklkal élőket is megilleti olyan,amit el tudnak látni.

  5. Szemmel láthatóan ott volt az öszzes BAZ-megyei szavazójuk, illetőleg rokonaik, barátaik és üzlettársaik.

  6. Most már csak az a kérdés,hogy ki mit akar megélni!
    Nyilván azt akarja mindenm itt kommentelő,hogy kiszolgáljuk a kapitalista nagyurakat,turkáljanak csak az utolsó fillérünkért a seggünkben,adósodjunk el a végletekig,hogy rabszolga sorba hajthassanak,és a végén FEMA táborokba hamvasszák el az utolsó prolit is?
    Mert itt csak azt lehet olvasni mindenkitől,hogy ami viszonylag jó volt ,az szar,de ez a mai világ,háá ez a kassa,mi!?Nem az érdemli meg a magárahagyást,aki proliként ma arra van kényszerítve,hogy a fejét se tudja felemelni,ne merjen szólni szar sorsáért,csináljanak vele amit akarnak,hanem az ,aki nem meri felvállalni,hogy a másikat támogassa,arra biztassa,hogy legalább gondolatban legyen szabad,legalább ott gondoljon arra,hogy.:hogyan is szólt a nóta:Bilicsi Tivadar énelte ha jól tudom:Azt énekli fenn a majom a fán,ember lesz az én kisunkám”
    Az ember ma azt énekelheti:hogy majom lesz az én kisunokám!Inkább már ma is az,makogó,tehetetlen majom:

    1. A nemzetközi nagyvállalatok kapiatalista nagyurai nagyrészt részvényesek, te is, ha nincs is birtokodban, de ha van bankszámlád, közvetve, ami feltételezhetően van.

  7. A sztálini, helyesebben buharini alkotmányról:
    “1949. alkotmánytörténeti szempontból is fordulópont: az „íratlan” történeti alkotmányt (amely persze írott volt, csak nem egy egységes jogszabály foglalta össze azt) félredobták, s helyére egy szovjet eredetű, a magyar hagyományoktól gyökeresen eltérő új, chartális alkotmány került (1949: XX. tv.). Az alkotmány lényegében a szovjet 1936-os alaptörvény fordítása volt, ezért sztálini alkotmánynak is nevezzük. Az alkotmány az államformát „népköztársaság” formájában határozta meg, amely az 1918-ban kikiáltott népköztársasággal szemben nem köztársasági, hanem diktatórikus, totalitárius államforma volt. Ezért kikiáltását a II. Magyar Köztársaság (1946–1949.) végének tekintjük. Az alkotmány szembefordult a magyar alkotmányfejlődés korábbi vonulatával és az európai alkotmányos értékekkel. Mivel a szovjet jog az államhatalom egységének elvét vallotta, a hatalmi ágak (törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás) még az alkotmány szerint sem váltak el egymástól (gyakorlatilag pedig teljesen összefonódtak).” (gepeskonyv.btk.elte.hu)

    1. A magyar alkotmánytörténet az Aranybulla, a Szent Korona tan és a vészhelyzetben született Werbőczi Hármaskönyv. Mindhárom legitim, az 1949-es hányadék nem. Még mindig az van érvényben, többszörössen módosítva. Az Aranybulla és a Szent Korona tan túlment a Magna Chartán – a parlament választja a királyt és leválthatja, ha alkalmatlan, avagy megszegte esküjét.

      1. 2012. január 01-től Alaptörvény váltotta az addigi Alkotmányt:
        “Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét.

        Egyetértünk az első szabad Országgyűlés képviselőivel, akik első határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki.

        Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk. Ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének.”

        1. Ez olyan justizmord, mint az 1989-es módosítás, vagyis hogy amíg a törnényhozás nem fogad el új alkotmányt, addig az 1949. évi XX. törvény alábbi módosítása érvényes. Új alkotmányhoz 3/4-es parlamenti többség kell, ami most sem lenne reménytelen, sőt.

        2. ŐRVEZETŐ szerint:

          2019-08-20 – 22:34
          Qrva jól jártunk vele meg a többi módosított törvénnyel is .

          1. Az 1848. évi áprlisi törvények is alkotmányjellegűek voltak, de már az is mindegy.

Hozzászólás a(z) Sub Zero bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.