Mint a patkányok a csapdában…

Feljelentést tesz a Momentum…

Közösség elleni uszításért büntetőfeljelentést tesz a Momentum egy, a pestisracok.hu-n megjelent írás miatt, írja a párt Facebook-oldalán. A PS-en megjelent cikk arra reagál, hogy a DK képviselőinek kezdeményezésére az EP szociáldemokrata frakciója úgy döntött, nem szavazza meg a Fidesz jelöltjeit az EP szakbizottsági tisztségeire.

A DK, a Momentum és az MSZP azért sem részei a magyar ellenzéknek, mert ők nem ellenzék, hanem ellenség – nemcsak a magyar kormányé, hanem a magyar nemzeté, mindannyiunké.

– olvasható a Pilhál Tamás által jegyzett írásban. A Momentum az írás zárógondolatát kifogásolja, mi szerint:

Lehet bámészkodva várni a következő orvtámadásukat a magyar nemzet ellen, és majd újra megdöbbenni rajta. Javaslom, ne tegyük. Semmi meghökkentő nem lesz benne. Kezeljük őket úgy, ahogyan ők minket: ellenségként. S ennek megfelelően viszonyuljunk hozzájuk. Bármilyen eszköz megengedett a védekezéshez.

“Ez a hangnem elfogadhatatlan, megengedhetetlen, hogy nagy nyilvánosság előtt bárki így fenyegesse az ellenzéki pártokat és szavazóikat” – írja a feljelentést bejelentő Facebook-bejegyzésben Nemes Balázs, a Momentum szóvivője. A párt közösség elleni uszítás bűntettének gyanúja miatt büntetőfeljelentést tesz ismeretlen tettes ellen.

Az írást jegyző Pilhál Tamás legutóbb azzal került be a hírekbe, hogy egy képet osztott meg a Facebook-oldalán,  amelyen  be lehetett látni Nagy Blanka diáklány szoknyája alá . Pilhál később bocsánatot kért Nagy Blankától a dologért, és „rossz viccnek” nevezte azt.                                   (index)

A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Bal-Rad komm: Dicséretes JOGKÖVETŐ magatartás ez a libsik részéről. Följelentik Pilhál Patkányt, mert patkány módon viselkedik. Holott csak az alom szíve vágyát fejezte ki! Döbrögi törvényszéke meg majd rátelefonál Pilhál Patkányra: “ILYET NEM SZABAD KIMONDANI! MONDD AZT, HOGY CSAK TRÉFÁLTÁL!”

Pilhál Patkány pedig egy nap éjjel két órakor valamelyik bértollnokával közzéteszi potkánymédiája “Kék Hírek” rovatában: csak mókáztam!

A törvényszék pedig tudomásul veszi! Oszt’ jónapot! 

Pilhál Patkány pedig nekilát a nemmzetthvédelem kivitelezése megtervezésének! MERT Ő IGAZZHY – ELKÖTELEZETT – NEMMZETTHVÉDŐ ÁM!

Aki pedig úgy véli, hogy a törvényszék majd IGAZSÁGOT szolgáltat, az meg is érdemli a Pilhál Patkány által megálmodott sorsát! Hiszen JOGÁLLAMBAN élünk! 

Sebaj! “ŐK” csak rikácsoljanak JOGÁLLAMI megoldás után!

MI PEDIG IGAZSÁGOS MAGYARORSZÁGOT AKARUNK! TUDJÁK ÁM EZT “ŐK” IS! 

Érzik is, hogy csapdába kerültek! Ezért visítoznak! 

“Mint a patkányok a csapdában…” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. Igen saját maga által csinált csapdába esett – ugyan is nem hiszem, ha nem tudom, hogy nem ostoba – buta idióta, hogy ne tudta volna mi az ábra! Attól pontól – hogy közreműködik az orbáni uralommal – nem ellenzék nekem – sőt ellenségem!
    Ugyan is határozottan állítom, hogy ha meg nép szavaztatta volna az un. orbáni alaptörvényt az akkor is törvénytelen lett volna a magyarnak – hogy értsd:
    Van kétféle alkotmány a történeti és az írott – magyarul amit a magyar ír magának ilyen kettő van a vérszerződés és az 1222 aranybulla – a másik az írott amit idegenek írtak számunkra! Ma pont elemeztem – ÉRTELMEZTEM: egy ilyen dolgozatot és bele írtam álláspontom ide másolom:

    Részlet egy alkotmányelemző dolgozatból
    http://kommentar.info.hu/iras/2011_4/magyarorszag_alaptorvenyenek_letrejotte_es_az_alaptorveny_vitatott_rendelkezesei
    „…Mivel a még hatályos alkotmányi preambulumban foglalt ideiglenességi klauzula szerint Alkotmányunk „hazánk új alkotmányának megalkotásáig” kerül megállapításra, így a jelen alkotmányozás inkább az elmúlt 20 év lezárásának tekinthető. Mint már említettük, egy alaptörvény (és annak gyakorlata) megítéléséhez időre van szükség. Az alkotmányos szervek működési tapasztalatai alapján fog a társadalom értékítéletet mondani az Alaptörvény rendelkezéseiről, így a legitim módon elfogadott szöveg támogatottságáról is csak a tapasztatok alapján lehet majd állást foglalni. Az Alaptörvényről és elfogadásának módjáról lehet természetesen vitát folytatni. Arról azonban nem, hogy Magyarország demokratikus jogállam-e. Véleményem szerint megvizsgálandó, hogy a Velencei Bizottság helyesen járt-e el akkor, amikor közvetlenül arra kérte Magyarországot, módosítsa alaptörvényének bizonyos rendelkezéseit. Megalapozott ezen érvelés annyiban, hogy sem az Emberi Jogok Európai Bíróságának, sem az Európai Unió Bíróságának nincs ilyen felhatalmazása. Jelen minőségében a Velencei Bizottságnak ajánlásokat kellett volna tennie az Alaptörvény említett rendelkezéseinek konform értelmezésével kapcsolatban, csupán a nemzetközi szabályozás tiszteletben tartására sarkallva. Érdemes emlékeznünk, hogy az alkotmányjog egy igen érzékeny terület, amelyen keresztül az állam szuverén módon, de mindvégig a nemzetközi szabályozás betartásával meghatározza saját alkotmányos keretrendszerét. A Velencei Bizottság közelmúltban a rule of law-ról készített jelentést, felsorolván a jogállamiság tartalmi elemeit.36 A jelentés szerint a jogállam fogalmi elemi a következők: a) a jog uralma, a törvényesség biztosítása; b) a jogbiztonság követelménye; c) az önkényesség tilalma; d) a független bírói szervekhez való fordulása joga; e) az emberi jogok védelme; f) a diszkrimináció tilalma, a törvény előtti egyenlőség elve. Az európai közös alkotmányos örökségnek pedig alapvetően két fő eleme van. A szabad választások, a korrekt választójogi szabályok tudják biztosítani a politikai váltásokat, az emberi jogok védelme pedig a demokratikus államszervezeti berendezkedés alapja… ..” Magyarország demokratikus jogállam, amely tiszteletben tartja az európai közös alkotmányos örökség vívmányait. Természetesen minden alkotmány megszületése adhat vitára okot, bár az elfogadás tényét maga a Velencei Bizottság is üdvözli, és véleményében annak alapvető értékeit semmilyen módon nem kritizálja. Csak kellő idő elteltével lehet ítéletet mondani arról, hogy egy alkotmány időtálló-e vagy sem….”
    HATÁROZOTT ÁLLÁSFOGLALÁSOM NEM IDŐTÁLLÓ 7 ÉV TÁVLATÁBÓL A TAPASZTALAT AZ :
    NEM ÉLNEK ABBAN FOGLALTAKKAL, sőt VISSZAÉLNEK VELE! ID. KISS LÁSZLÓ 2019.JÚLIUS 13-ÁN

    viszont ezt a kiragadott idézetet meg kell érteni:
    „…Jogtörténeti szempontból Magyarországon két típusú alkotmány létezett: a történeti alkotmány és az írott alkotmány. 1945-ig a Magyar Királyságnak – ide nem számítva a rövid életű 1919. évi tanácsköztársaság alkotmányát – Nagy-Britanniához hasonlóan nem volt kartális alkotmánya, különböző sarkalatos törvények együtt alkották az alaptörvényt. Az Osztrák-Magyar Monarchia 1867-es megalakulásakor és a későbbiekben sem fogadtak el hasonló dokumentumot. A Monarchia időszakában Magyarország állami berendezkedésének meghatározását, valamint az alapjogok biztosítását illetően független volt Ausztriától. A Monarchia időszaka alatt – leginkább germán hatásra – kialakult az alkotmányvédelem állami szervezetrendszere. A Legfőbb Állami Számvevőszék, a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság már fontos jogvédő szervként is működött. Az Osztrák-Magyar Monarchia uralkodója ugyanaz volt, a két ország közösen intézte külügyeit, hadügyeit és pénzügyeit. A diplomáciai jelenlétet a Monarchia követségei biztosították (Franciaországban a Matignon-palotában székelt a nagykövetség). Az I. világháborút, majd a versailles-i és a trianoni békeszerződéseket követően, 1920-ban Ausztria egy modern kartális alaptörvényt fogadott el, Magyarország megmaradt történeti alkotmányánál. A közjogi provizórium időszaka alatt Magyarország államformája királyság volt, de a király kényszerű távollétében a kormányzó gyakorolta az államfői jogosítványokat. A két világháború között az alkotmányreformról folyt vita a kétkamarás parlamentben, de fel sem merült egy egységes dokumentumba foglalt alkotmány elfogadása. Magyarországon a közjogi tradíciók erősek voltak, a Szentkorona-tan képezte az alkotmány alapját, a Korona fejezte ki az ezeréves magyar államiság kontinuitását, a magyar nemzet egységét. Fontos szerepet tulajdonítottak többek között az 1222. évi Aranybullának (amelyet az 1215. évi Magna Chartához hasonlítottak), valamint az 1848. évi forradalom megindulása előtt elfogadott, alapjogokat is rögzítő reformtörvényeknek. A II. világháború lezárásáig a történeti alkotmány egyfajta jelkép volt, a társadalom meghatározó körei erősen kötődtek e hagyományokhoz.

    A II. világháborút követően radikális változások történetek. 1945-ben a királyság helyett a köztársaság lett az államforma. 1946-ban egy ideiglenes „kisalkotmányt”2 fogadtak el, amely elsődlegesen a már említett államforma kérdését rendezte, illetve ennek megfelelően az államszervezet felépítésének új rendjét szabályozta. A demokratikus berendezkedés azonban nem tarthatott sokáig, mert 1949-ben a szovjet mintára bevezetett népköztársaság a proletárdiktatúra országává tette Magyarországot. 1949-ben fogadták el az első átfogó írott alkotmányt (ennek mintájául az 1936. évi szovjet alkotmány szolgált); ez a szöveg egy diktatórikus állami berendezkedésnek lett az alapja. Hasonlóan az 1936. évi szovjet alkotmányhoz, az állampolgári jogokat az állam formálisan biztosította, ugyanakkor ezek ideológiai tartalommal bírtak. Az 1949. évi kommunista alkotmány a későbbiekben végrehajtott alkotmánymódosításoknak köszönhetően ugyan „puhult”, de karakterében mindenkor az egypárti állami berendezkedést szolgálta. Az 1949. évi alkotmány tartalma és szovjet, buharini kötődése az ország függetlenségének ismételt elvesztését jelképezte. A későbbiekben még kitérek majd azon hitvallásbeli kitételre, amely szerint Magyarország tagadja az 1944. március 19. és az 1990. május 23. között eltelt időszakban hazánk nemzeti önrendelkezésének meglétét, tehát ezen az alapon nem vállalja fel az 1949. évi kommunista alkotmánnyal a jogfolytonosságot….”

    Én úgy értem, hogy ne írjanak nekünk alkotmányt van nekünk alkotmányunk punktum!

    1. Nem olvastad el a tanulmányt – melyből idézem:
      “… Az 1949. évi alkotmány tartalma és szovjet, buharini kötődése az ország függetlenségének ismételt elvesztését jelképezte. …”

  2. Amilyen hangvételű cikkek megjelentek eddig is, már rég lehetett volna feljelentés. Aztán ez az álellenzéki szerencsétlen banda “sajtója“ amiket írt már eddig is, ahhoz képest a pestiprosti cikk csak egy szűzlányfing. Kell a műbalhé a hisztike, hiszen uborkaszezon lenne, és nyakukon az október.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.