Írta: J. V. Sztálin

Válasz a Szverdlov-egyetemista elvtársaknak

I
A Szverdlov-egyetemisták kérdései

1. Lenin az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt taktikájáról szóló s a Kommunista Internacionále III. kongresszusa által elfogadott téziseiben azt mondotta, hogy Szovjetoroszországban két fő osztály van.

Jelenleg a kulákság és az új burzsoázia mint osztály felszámolásáról beszélünk.

Azt jelenti-e ez, hogy az új gazdasági politika ideje alatt egy harmadik osztály alakult ki nálunk?

2. A marxista agrárszakemberek kongresszusán ön azt mondotta: „Ha kitartunk a «nep» mellett, ezt azért tesszük, mert a «nep» a szocializmus ügyét szolgálja. Ha pedig már nem fogja a szocializmus ügyét szolgálni, akkor menesztjük a pokol fenekére.” Hogyan értsük ezt a „menesztést” és hogyan fog ez végbemenni?

3. Hogyan kell majd a pártnak a kollektivizálás és a kulákság mint osztály felszámolásának döntő sikereihez mérten megváltoztatnia azt a jelszót, amely most a proletariátusnak és a parasztság különböző rétegeinek kölcsönös viszonyát meghatározza: „Megegyezésre kell jutni a középparaszttal, egyetlen pillanatra sem mondva le a kulák elleni harcról és szilárdan csak a szegényparasztra támaszkodva” (Lenin)?

4. Milyen módszerekkel kell megvalósítani a kulákság mint osztály felszámolását?

5. Ha egyidejűleg valósítjuk meg a két jelszót, éspedig: a teljes kollektivizálás körzeteiben a kulákság mint osztály felszámolásának jelszavát és a nem teljes kollektivizálás körzeteiben a kulák korlátozásának és kiszorításának jelszavát — vajon nem fog-e ez arra vezetni, hogy az utóbbi körzetekben a kulák önmagát számolja fel (elherdálja vagyonát, a termelési eszközöket)?

6. Milyen befolyással lehet a „lélegzethez jutás” tartamára a kulákság mint osztály felszámolása és az osztályharc kiéleződése a mi országunkban, a gazdasági válság és a forradalmi fellendülés a tőkés országokban?

7. Lehetségesnek tartja-e, hogy a tőkés országokban most látható forradalmi fellendülés közvetlen forradalmi helyzetté fog átfejlődni?

8. A párt és a munkásosztály további kapcsolata szempontjából hogyan kell értékelni a munkásosztályban észlelhető újabb mozgalmat, amelyet az jellemez, hogy egész műhelyek kívánnak belépni a pártba?

9. A kolhozmozgalom óriási lendületével kapcsolatban napirendre kerül falusi pártszervezeteink kibővítésének kérdése. Milyen legyen a politikánk e kibővítés határait illetőleg és a különböző kolhozparaszti csoportoknak a pártba való felvételét illetőleg?

10. Mi a véleménye közgazdászainknak a politikai gazdaságtan legfontosabb problémáiról folytatott vitáiról?

II
Sztálin elvtárs válasza

Az első kérdésre. Lenin két  osztályról beszélt. De természetesen tudott a harmadik, kapitalista osztály (kulákok, városi tőkés burzsoázia) létezéséről is. A kulákok és a városi tőkés burzsoázia osztállyá „alakulása” természetesen nem csupán az új gazdasági politika bevezetése után történt. Az új gazdasági politika előtt is volt kulákság és városi tőkés burzsoázia mint osztály, de csak mint másodrangú osztály. Az új gazdasági politika a fejlődés első szakaszain bizonyos mértékben megkönnyítette ennek az osztálynak a növekedését. De még inkább elősegítette a szocialista szektor növekedését. Azzal, hogy a párt az egész fronton támadásba ment át, éles fordulat történt a falusi és részben a városi tőkések osztályának aláaknázása és felszámolása irányában.

A pontosság kedvéért meg kell jegyeznem, hogy a párt nem adott olyan útmutatást, hogy a kulákság mint osztály felszámolásának jelszavát az új, városi burzsoáziára is ki kell terjeszteni. Látnunk kell a nepmanok és a kulákok közötti különbséget. A nepmanok alapjában véve már régen elveszítették termelési bázisukat és ennélfogva nincs komoly jelentőségük gazdasági életünkben. A kulákoknak azonban mindmáig óriási gazdasági súlyuk volt a falun és csak most fosztjuk meg őket termelési bázisuktól.

Azt hiszem, egyes szervezeteink megfeledkeznek erről a különbségről és hibát követnek el, amikor a kulákság mint osztály felszámolásának jelszavát a városi burzsoázia felszámolásának jelszavával próbálják „kiegészíteni”.

A második kérdésre. A marxista agrárszakemberek kongresszusán mondott beszédem idézett mondatát úgy kell érteni, hogy a „nep”-et akkor „menesztjük a pokol fenekére”, amikor már nem lesz szükségünk arra, hogy megengedjük a magánkereskedelem bizonyos szabadságát, amikor a magánkereskedelem bizonyos szabadságából csak károk származhatnak, amikor módunk lesz arra, hogy a város és a falu közötti gazdasági kapcsolatokat saját kereskedelmi szervezeteink útján biztosítsuk, a magánforgalommal, a kapitalizmus némi felélénkülésével járó magánkereskedelem nélkül.

A harmadik kérdésre. Világos, hogy amilyen mértékben kollektív gazdaságok fogják borítani a Szovjetunió kerületeinek többségét, ugyanolyan mértékben fogják felszámolni a kulákságot is — tehát ugyanolyan mértékben válik feleslegessé Iljics formulájának ez a része. Ami a kolhozokban dolgozó közép- és szegényparasztokat illeti, a kolhozok gépesítésének és traktorosításának arányában egybe fognak olvadni a kollektivizált falu dolgozóinak egységes csapatában. Ennek megfelelően a jövőben el fog tűnni jelszavainkból a „középparaszt” és a „szegényparaszt” fogalma.

A negyedik kérdésre. A kulákság mint osztály felszámolásának fő módszere a tömeges kollektivizálás módszere. Valamennyi többi rendszabálynak ehhez a fő módszerhez kell igazodnia. Mindent, ami ellentmond ennek a módszernek vagy gyengíti jelentőségét, el kell vetni.

Az ötödik kérdésre. A „kulákság mint osztály felszámolásának” és a „kulákság korlátozásának” jelszavát nem lehet mint két önálló és egyenrangújelszót feltüntetni. Mióta rátértünk a kulákság mint osztály felszámolásának politikájára, ez a jelszó lett a  jelszó, viszont a kulákság korlátozásának jelszava a nem teljes kollektivizálás körzeteiben önálló jelszóból másodrendű jelszóvá, a fő jelszó kisegítő jelszavává vált, olyan jelszóvá, amely ez utóbbi körzetekben megkönnyíti a fő jelszóra való áttéréshez szükséges feltételek előkészítését. A „kulákság korlátozása” jelszavának jelentősége, mint látják, a mostani új viszonyok között gyökeresen megváltozott egy esztendővel előbbi és még korábbi jelentőségéhez képest.

Meg kell jegyeznem, hogy egyes sajtószerveink, sajnos, nem számolnak ezzel.

Lehetséges és valószínű, hogy a nem teljesen kollektivizált körzetekben a kulákság bizonyos része, abban a tudatban, hogy úgyis kuláktalanítani fogják, „önmagát fogja felszámolni”, „elherdálja vagyonát és a termelési eszközöket”. Ez ellen természetesen harcolni kell. Ebből azonban egyáltalában nem következik, hogy a kuláktalanítást a kollektivizálástól függetlenül, nem mint annak részét, hanem mint a kollektivizálás előtt és kollektivizálás nélkül végrehajtandó önálló feladatot meg kell engedni. Ha ezt megtűrnők, ez azt jelentené, hogy azt a politikát, mely az elkobzott kulákvagyonnak a kolhozokban való társadalmasítását célozza, olyan politikával helyettesítenek, amely e vagyonnak egyes parasztok egyéni meggazdagodását szolgáló szétosztására irányul. Ez visszafelé tett lépés lenne, nem pedig haladás. A kulák vagyon „elherdálása” ellen csak egy szer van — fokozni kell a kollektivizálás munkáját a még nem teljesen kollektivizált körzetekben.

A hatodik kérdésre. Az önök által felsorolt eszközök és feltételek jelentékenyen csökkenthetik a „lélegzethez jutás” tartamát. De feltétlenül erősíteniük és gyarapítaniok kell védelmünk eszközeit. Nagyon sok függ itt a nemzetközi helyzettől, a nemzetközi kapitalizmus táborában fennálló ellentétek fokozódásától, a nemzetközi gazdasági válság további fejlődésétől. De ez más kérdés.

A hetedik kérdésre. Nem lehet áthághatatlan határt vonni a „forradalmi fellendülés” és a „közvetlen forradalmi helyzet” között. Nem lehet azt mondani: „eddig a vonalig forradalmi fellendülés, azon túl pedig — ugrás a közvetlen forradalmi helyzetbe”. Csak skolasztikusok fogalmazhatják így a kérdést. Az első rendszerint „észrevétlenül” megy át a másikba. A feladat az, hogy a proletariátust már most elő kell készíteni a döntő forradalmi harcokra, nem várva be az úgynevezett közvetlen forradalmi helyzet „bekövetkezésének” pillanatát.

A nyolcadik kérdésre. Az a tény, hogy egész műhelyek, sőt egész gyárak kívánnak belépni a pártba, a munkásosztály milliós tömegeinek hatalmas forradalmi fellendüléséről tanúskodik, jele annak, hogy a párt politikája helyes, hogy a munkásosztály nagy tömegei ország-világ előtt helyeslik ezt a politikát. Ebből azonban korántsem következik az, hogy most mindenkit fel kell vennünk a pártba, aki csak be akar lépni. A műhelyekben és a gyárakban különféle emberek vannak, még kártevők is akadnak. Ezért a pártnak ragaszkodnia kell kipróbált módszeréhez, egyénileg kell elbírálnia mindenkit, aki be akar lépni a pártba, és egyénileg kell őket felvenni a pártba. Nekünk nemcsak mennyiség, hanem minőség is kell.

A kilencedik kérdésre. Magától értetődik, hogy a párt sorai a kolhozokban többé-kevésbé gyors ütemben növekedni fognak. Kívánatos, hogy a kolhozmozgalomnak a kulákság elleni harcban legkeményebben megedzett elemei, különösen a béres és szegényparaszt elemek valamennyien kifejthessék erejüket a párt soraiban. De ugyanakkor világos az is, hogy az egyéni elbírálást és a pártba való egyéni tagfelvételt itt különösen szigorúan kell alkalmazni.

A tízedik kérdésre. Azt hiszem, hogy a közgazdászok vitájában sok a skolasztikus és kiagyalt mozzanat. Ha kihámozzuk a vita lényegét, akkor a vitatkozó felek legfőbb hibái a következőkben foglalhatók össze:

a) egyik vitatkozó fél sem tudta kellően alkalmazni a kétfrontharc módszereit: harcolva mind a „rubinizmus” ellen, mind a „mechanicizmus” ellen;

b) mindkét fél, mellőzve a szovjet gazdaság és a világimperializmus fő kérdéseit, talmudista absztrakciók terén mozgott és így két évi munkát ölt bele elvont témákba, természetesen, ellenségeink örömére és előnyére.

Kommunista üdvözlettel
I. Sztálin

1930. február 9.

„Pravda” 40. sz.
1930. február 10.

(idézet: – Sztálin Művei 12. kötet – című könyvből)

SaLa

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

“Írta: J. V. Sztálin” bejegyzéshez 1 hozzászólás

  1. „Mi a véleménye közgazdászainknak a politikai gazdaságtan legfontosabb problémáiról folytatott vitáiról?”
    Sztálin válasza: „Azt hiszem, hogy a közgazdászok vitájában sok a skolasztikus és kiagyalt mozzanat. Ha kihámozzuk a vita lényegét, akkor a vitatkozó felek legfőbb hibái a következőkben foglalhatók össze:
    a) egyik vitatkozó fél sem tudta kellően alkalmazni a kétfrontharc módszereit: harcolva mind a „rubinizmus” ellen, mind a „mechanicizmus” ellen;
    b) mindkét fél, mellőzve a szovjet gazdaság és a világimperializmus fő kérdéseit, talmudista absztrakciók terén mozgott és így két évi munkát ölt bele elvont témákba, természetesen, ellenségeink örömére és előnyére.”
    Tetszi érteni ugye? Pedig; „A társadalomtudományok terén is voltak maradandó eredmények. Kondratyev a szezonális konjunktúra mozgások tanulmányozásából kiindulva egy nagyszabású ciklus-elméletet dolgozott ki. Preobrazsenszkij körül is egy nagy gazdaságteoretikus irodalom volt.” (Szabó M.) De, nem feleltek meg a bolsevik fetisizmusnak, a Lenin által összevissza írottak vallásos tiszteletének.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .