Írta: J. V. Sztálin

Ellentmondások a Komszomolban

Beszéd az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt Központi Bizottságában az ifjúság közötti munka kérdéseiről tartott tanácskozáson
1924. április 3

Mindenekelőtt az Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának a pártvita kérdésében elfoglalt álláspontjáról kell mondanom néhány szót. Hiba volt, hogy az Oroszországi Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága makacsul hallgatott még az után is, hogy a helyi szervezetek már nyilatkoztak. De helytelen volna a Szövetség Központi Bizottságának hallgatását semlegességgel magyarázni. Egyszerűen túlságosan óvatosak voltak.

Most néhány szót a vitáról. Szerintem önök között elvi nézeteltérések nincsenek. Téziseiket és cikkeiket tanulmányoztam és mégsem találtam elvi nézeteltéréseket. Van azonban zavarosság és egy halom kiagyalt „kibékíthetetlen” ellentmondás.

Az első ellentmondás: a Szövetségnek, mint „tartaléknak” szembeállítása a Szövetséggel, mint a párt „eszközével”. Mi a Szövetség? — tartalék-e vagy eszköz? Tartalék is, meg eszköz is. Ez világos, de meg maguk az elvtársak is ezt mondották beszédeikben. A Kommunista Ifjúsági Szövetség tartalék, parasztokból és munkásokból álló tartalék, amelyből a párt utánpótlást merít. De egyszersmind eszköz is, a párt kezében levő eszköz, amely az ifjúság tömegeit a maga befolyása alá rendeli. Konkrétabban azt mondhatnám, hogy a Szövetség a párt eszköze, a párt segítő eszköze abban az értelemben, hogy a komszomol aktív tagsága a párt eszköze a Szövetségen kívüli ifjúság befolyásolására. Ezek a fogalmak nem mondanak ellent egymásnak és nem állíthatók szembe egymással.

A második állítólag kibékíthetetlen ellentmondás abban áll, hogy — egyes elvtársak véleménye szerint — „a Szövetség osztálypolitikáját nem a tagság összetétele, hanem az élen álló emberek elvi szilárdsága határozza meg”. A vezetők szilárdságát szembehelyezik a Szövetség tagságának összetételével. Ez az ellentmondás szintén kiagyalt, mert az Oroszországi Kommunista Ifjúsági Szövetség osztálypolitikáját a kettő együtt határozza meg — vagyis a Szövetség tagságának összetétele és a vezetők szilárdsága. Ha valamely szövetségben, amelynek tagjai egyenlő jogokat élveznek, az elvileg szilárd emberekre egy szellemében idegen tagság hat, akkor az ilyen tagság feltétlenül rányomja bélyegét a szövetség munkájára és politikájára. Miért szabályozza a párt tagságának összetételét? Mert tudja, hogy a tagság összetétele befolyásolja munkáját.

Végül egy további, szintén kiagyalt ellentmondás, amely a Szövetség szerepére és a parasztok közötti munkájára vonatkozik. Egyesek úgy állítják be a kérdést, hogy a Szövetség feladata a parasztok közötti befolyás „megszilárdítása”, de nem annak kiterjesztése, mások viszont „kiterjesztenék a befolyást”, de megszilárdítani nem hajlandók. Erre akarják felépíteni a vita platformját. Világos, hogy e két feladat szembeállítása mesterséges, mert mindenki nagyon jól tudja, hogy a Szövetségnek meg kell szilárdítania és egyidejűleg ki is kell terjesztenie befolyását a falun. Igaz, az Oroszországi Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának téziseiben van egy ügyetlen mondat a parasztok közötti munkáról. De sem Tarhanov, sem az Oroszországi Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága többségének más képviselői nem ragaszkodnak ehhez az ügyetlen megfogalmazáshoz és hajlandók azt kijavítani. Érdemes-e ezután kicsiségeken vitatkozni?

De van egy ellentmondás a Kommunista Ifjúsági Szövetség életében és tevékenységében, valóságos, nem kiagyalt ellentmondás, amelyről szeretnék néhány szót szólni. Arra gondolok, hogy a Szövetségben két tendencia van: egy munkás és egy paraszt tendencia. E két tendencia között van ellentmondás, ez érezhető s e felett nem szabad szemet hunyni. Ennek az ellentmondásnak a kérdése a leggyengébb pont a szónokok beszédeiben. Mindenki egyetért abban, hogy minél több munkásifjút kell bevonni a Szövetségbe, de amikor áttérnek a parasztságra, a parasztság bevonásának kérdésére, akkor valamennyien botladoznak. Még azok a szónokok is megbotlottak ennél a pontnál, akik nem bölcselkedtek és nem ravaszkodtak.

Az Oroszországi Kommunista Ifjúsági Szövetségnek nyilvánvalóan két problémája van: egyik a munkás-, másik a parasztprobléma. Nyilvánvaló, hogy mivel a komszomol munkás és paraszt szövetség, ez a két tendencia, ez az ellentmondás a Szövetségben a jövőben is megmarad. Egyesek azt fogják mondani, hogy munkásokat kell bevonni és hallgatnak a parasztságról, mások meg azt fogják mondani, hogy parasztokat kell bevonni, és lebecsülik a Szövetség proletár elemének, mint vezető elemnek jelentőségét. Éppen ez a belső ellentmondás, amely magában a Szövetség jellegében rejlik, készteti botladozásra a szónokokat. A beszédekben párhuzamot vontak a párt és a komszomol között. De az igazság az, hogy ilyen párhuzamosság a valóságban nincs, mert pártunk munkáspárt, nem pedig munkás és paraszt párt, a komszomol viszont munkás és paraszt szövetség. A komszomol ezért nem lehet csupán munkás szövetség, hanem egyidejűleg munkás szövetségnek is és paraszt szövetségnek is kell lennie. Egy dolog világos: a Szövetség mai szerkezete mellett a belső ellentmondások és a tendenciák harca a jövőben is elkerülhetetlen lesz.

Igazuk van azoknak, akik azt mondják, hogy a középparaszti ifjúságot be kell vonni a pártba, de itt óvatosnak kell lenni és nem szabad félrelépni a munkás-paraszt párt álláspontjára, amelyre néha még egyes felelős pártmunkások is lekanyarodnak. Sokan lármát csaptak, mondván: „Ti a munkásokat bevonjátok a pártba, miért ne lehetne ugyanilyen mértékben bevonni a parasztokat is? Hadd vegyünk be százezer vagy kétszázezer parasztot.” A Központi Bizottság ellenzi ezt, mert pártunknak munkáspártnak kell lennie. 70 vagy 80 százalék munkás és 20—25 százalék nem-munkás — ilyennek kell lennie pártunk összetételének. Kissé más a helyzet a komszomolban, mint a pártban. A Kommunista Ifjúsági Szövetség a munkás és paraszt fiatalság forradalmi elemeinek önkéntes, szabad szervezete. Ez az ifjúsági szövetség parasztok nélkül, a parasztifjúság tömegei nélkül nem lesz többé munkás és paraszt szövetség. De a dolgot úgy kell megszervezni, hogy a vezető szerep a proletár elemeké maradjon.

Először megjelent
I. Sztálin A Komszomolról
c. könyvében, Moszkva 1926.

(idézet: – Sztálin Művei 6. kötet – című könyvből)

SaLa

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .