Egy örömódára azért jók vagyunk!

Sereghajtók vagyunk: a legalacsonyabbak között a magyar minimálbér Európában

Nem minden melyik alapélelmi
szerből mennyit
vásárolhatunk / Foto: SHUTTESRTOCK

Nem minden melyik alapélelmi szerből mennyit vásárolhatunk
Csak Bulgáriában, Lettországban és Romániában alacsonyabb a minimálbér Európában, mint Magyarországon – derült ki az Eurostat adataiból.

Az eltérő adózás és szabályozások árnyalják a képet: az Eurostat ugyanis bruttó pénzekkel számol. Magyarország hátulról a negyedik ezen a listán a havi bruttó 149 ezer forinttal. Lettországban átszámolva 136, Romániában 139, Bulgáriában pedig mindössze 90 ezer forintnak megfelelő összegű a minimálbér. Franciaországban már 482, a csúcstartó Luxemburgban pedig több mint 600 ezer forint.

Igaz, mindenhol eltérőek az árak a boltokban, így akkor kapunk valós képet, hogy mennyit is érnek a fizetések, ha megnézzük, mit és mennyit kapunk a pénzünkért. Kiszámoltuk, hogy itt vagy ott mennyi alapvető élelmiszert, tejet, kenyeret, tojást, krumplit, csirkemellet, sört lehet venni egy havi minimálbérből.

A grafikonon látszik az egyes országok minimálbére euróban számolva. Magyarország három országot előz meg

Míg a magyar minimálbérből 560 kiló kenyérre telik, addig például Franciaországban 727-re. A tejet illetően is hasonló a helyzet: egy minimálbéres munkavállaló a havi keresetéből itthon 628, a franciáknál 1882 liter tejet tud vásárolni. Tojásból nálunk 3651, ott csaknem tízezer darabot, krumpliból ott 1066, itthon 613 kiló vásárolható.

Romániával összevetve az itthoni árakat, már bonyolultabb a helyzet. Kenyérből, csirkemellből hasonló mennyiséget tudunk vásárolni egy teljes havi minimálbérből, viszont tojásból egyharmaddal kevesebbet, mint Magyarországon. Krumpliból és tejből közben csaknem kétszer annyi futja a román bruttó minimálbéres munkavállalónak, mint honfitársainknak. Vagyis bár a minimálbér önmagában nem árul el mindent arról, hogy hol könnyebb a legszegényebbek megélhetése, az adatok összevetéséből mégis látszik, hogy ha valahol drágábbak is a boltok, a fizetések mégis többet érnek.

Bod Péter Ákos közgazdász szerint nehézkes összehasonlítani az egyes országok minimálbéreit. – Ez csak egy szám, amit az egyes országok szabályoznak, hogy annál kevesebb fizetés nem adható. Magyarországon az a baj, hogy a munkavállalók jelentős része, 1 millió ember ennyit kap. Legalábbis ennyit vall be, ha a többit zsebbe fizetik. Ezért a minimálbér önmagában nem árul el annyit a gazdaságról, mint mondjuk az átlagfogyasztás, ami nálunk alacsonyabb Romániánál is – magyarázta.

Nagyon sokan olyan cégeknél kénytelenek dolgozni, amelyek nem tudnak ennél többet fizetni. A minimálbér azt is megmutatja, milyen a termelékenysége az ország különböző részeinek. – Vannak olyan iparágak, ahol teljesen mindegy, mennyi a minimálbér, mert lényegesen magasabbak a fizetések. Ahol nem így van, ott nem arról van szó, hogy a munkaadók nem becsülik meg a munka értékét, hanem olyan alacsony a termelékenység – hívta fel a figyelmet Perlusz László, a Vállalkozók Országos Szövetség (VOSZ) főtitkára.

A szakember szerint éppen ezért nem elhatározás kérdése, hogy mennyi legyen a minimálbér: ha a mostaninál magasabbra emelték volna, kisvállalkozások százezrei mentek volna csődbe.

– Sok hazai cégnek kell még felzárkóznia a negyedik ipari forradalomhoz, átvenni például a mesterséges intelligenciára épülő technológiákat, gépeket, miközben a munkára rakódó bérterheknek, de még az adminisztrációnak is csökkennie kell ahhoz, hogy magasabbak legyenek a bérek – vélekedett Perlusz László.

A modernizáció komoly fegyvertény: Luxemburgban példáult 4 ezer eurót, mintegy 1,3 millió forintot keres egy mozdonyvezető, Magyarországon a felét. – Az egész vasút hatékonyabban működik ott, mint nálunk – mondta Halasi Zoltán, a VDSZSZ Szolidaritás vasúti szakszervezet elnöke. – Magyarországon még csak most kezdenek modernizálni, miközben Luxemburgban gépek állítják a váltókat, az utasok interneten veszik a jegyet, jegyvizsgáló helyett beléptetőkapu „dolgozik”. Az így felszabaduló pénzt oda lehet adni a kevesebb dolgozónak – magyarázta.

A táblázat mutatja az egyes országok árai közötti eltérést, azt, hogy mennyivel több vagy kevesebb jut a magyar viszonyokhoz képest az ottani minimálbérből ugyanazon árucikkek megvásárlására. Az utolsó oszlop pedig azt mutatja, mennyire lenne szükség a magyar vásárlóérték eléréséhez / Foto: Blikk

879 ezer dolgozó érintett

A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly a munkavállalók 42 százaléka kapott minimálbért vagy a legalább középfokú végzettséget igénylő állásokban garantált bérminimumot. Így összesen 879 ezer ember érintett a minimálbér-emelés. A legtöbb minimálbéres a keleti országrészben él: Békés megyében például a dolgozók több mint 60 százaléka. Budapesten csak 32, Fejér megyében pedig 35 százalék az arány. Leginkább a néhány fős cégek foglalkoztatnak minimálbéreseket.

Grafika: Blikk

Még elmarad a nyugatihoz viszonyítva

Foto: Zsolnai Péter

Évtizedek kellenek

Kovács Viktória (26) nem bízik benne, hogy rövid időn belül kedvező változás legyen.

– Én már nem hiszek az ígéreteknek. Szerintem évtizedek kellenek még, mire a hazai bérek érezhetően közelebb kerülnek a nyugat fizetésekhez.

Meg kellene fizetni

Foto: Zsolnai Péter

– Vitatkozhatnak a politikusok és a közgazdászok a minimálbérről, de valójában az a lényeg, hogy meg kellene végre fizetni, aki dolgozik. Márpedig ebben az országban sokan nagyon keményen dolgoznak – jegyezte meg Gereny Tamás (48).

Béremelés szükséges

Foto: Zsolnai Péter

– Ha emelnék a béreket, az magával hozná a minimálbér növekedését is. 150 ezer forintos albérletet hogyan fizethet ki az ember 100 ezer nettóból? Ha ketten vannak, akkor sem lehet – vetette fel Tasnádi József (22).          (blikk)

A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Bal-Rad komm: “…tavaly a munkavállalók 42 százaléka kapott minimálbért…összesen 879 ezer embert érintett a minimálbér-emelés…”

– Persze főként a büdzsé jár jól a minimálbér emeléssel. Az alanyok kevésbé.

Qrmányunk viszont még ebből is diadaljelentést tudott faragni!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .