A “Szép Új Világ” EGYSZER MÁR MEGVÁLASZOLT találós kérdése:

…Hiába minden, törvényszerű a jövedelmi egyenlőtlenség kirívó emelkedése?

Ha valóban csak a kapitalizmus alaptörvénye a jövedelmi egyenlőtlenségek, mit kezdjünk azzal, hogy a skandináv és a francia modellek igazságosabbak? Mi lehet a kiút az egyenlőtlenség csökkentése felé?

A jövedelmi egyenlőtlenségek az 1929-33-as válság előtti szintre nőttek, és a felső egy százalék vagyoni koncentrációja minden eddiginél kirívóbb. A jelenség Thomas Piketty közgazdász szerint a kapitalizmus szükségszerű velejárója, de vajon tényleg így van?

Több fejlett országban – köztük az USA-ban és Nagy-Britanniában – a vagyoni egyenlőtlenségek az 1929-33-as válság előtti szintre emelkedtek, az európai kontinentális modellben azonban ennél jobb a helyzet, Skandináviában pedig sokkal igazságosabb a társadalom – a kapitalista berendezkedés ellenére.

A különbség óriási: a felső egy százalék jövedelmi részaránya Svédországban az amerikai szint harmada, míg Franciaországban közel a fele.Igaza volt-e tehát Thomas Piketty közgazdásznak abban, hogy a kapitalizmus szükségszerű velejárója az egyenlőtlenség növekedése? Hogyan lehet csökkenteni a társadalmi különbségeket? Reális-e a globális progresszív vagyonadó bevezetése? Ezeket a kérdéseket járták körül Thomas Piketty, A Tőke a 21. században című könyvének összefoglalásaként a napokban megjelent Piketty-zsebkönyvbemutatóján.

A francia sztárközgazdász nagy port felkavaró, eredetileg 700 oldalas kötetének száz oldalas, közérthetően megfogalmazott összefoglalója a könyv legvitatottabb pontjait járta körül.

A kapitalizmus alapszabálya a növekvő vagyoni egyenlőtlenség?

Thomas Piketty A tőke a 21. században című könyvének célja megválaszolni az olyan kérdéseket, mint:

  • Vajon a magántőke felhalmozódása elkerülhetetlenül a gazdagság középpontjába kerül-e, mint ahogy azt Karl Marx hitte a 19. században?
  • Lehet, hogy a növekedés, a verseny és a technológiai fejlődés kiegyenlítő ereje nagyobb egyenlőséghez vezet, ahogy azt Simon Kuznets hitte a 20. században?

A könyv bemutatóján Kolosi Pál Péter, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője összefoglalta Piketty megállapításainak lényegét, melyek közül a legfontosabb az egyenlőtlenségek szükségszerű növekedésének alaptétele. Piketty szerint ugyanis idővel a tőke felhalmozódik egy olyan környezetben, ahol a tőkemegtérülés nagyobb, mint a gazdaság növekedési üteme, és ez szükségszerűen növekvő egyenlőtlenséghez vezet.

Ez azt jelenti, hogy a múltban felhalmozott vagyon gyorsabban nő, mint a termelés és a bérek.

A klasszikus elméletek (Ricardo, Marx, Kuznets) mind egyetértenek azzal, hogy kapcsolat van a gazdasági növekedés és a népességen belül ebből a növekedésből származó haszon elosztása között, Piketty azonban két kérdést emel ki.

Először is, az adatok alapján megfigyelhető tendencia, hogy a munkából származó jövedelemmel rendelkezők felső rétege (különösen bizonyos országokban) elkülönül, elhúz a többi rétegtől, ami azt jelenti, hogy

a munkajövedelem is egy kisebb rétegnél koncentrálódik.

Másodszor Piketty szerint idővel a tőke felhalmozódik egy olyan környezetben, ahol a tőkemegtérülés nagyobb, mint a gazdaság növekedési üteme, s ez növekvő egyenlőtlenséghez vezet. Ennek alapja, hogy az egyének közötti gazdasági egyenlőtlenség három különböző forrásból származhat:

  • a munkából származó jövedelem egyenlőtlensége,
  • a tőke egyenlőtlen tulajdonlásából eredő jövedelemből, valamint
  • a kettő közötti kölcsönhatásból.

A könyv következtetése, hogy a magántulajdon alapú piacgazdaság olyan erőket mozgat, amely a növekvő egyenlőtlenség irányába éppúgy eltolhatja azt, mint amennyire a másik irányba is. És amikor a tőke koncentrálódik, gyorsabban növekszik, mint a munkaerőből származó jövedelem, ezáltal növelve idővel az egyenlőtlenségeket.

Ezért Piketty szerint szükség lenne a progresszív tőkeadó bevezetésére, ami mindenképpen nemzetek felett kell, hogy álljon, kérdés, ez technikailag bevezethető-e a jövőben, ha egyáltalán lenne hozzá megfelelő politikai akarat.

Kiút a tudáshoz való hozzáférés

A bemutatón Szapáry György, a jegybank elnöki főtanácsadója, az MNB volt alelnöke arra tért ki, hogy a vagyoni egyenlőtlenségek egyik tompító tényezője a tudáshoz jutás lehetősége lehet. A PISA-tesztek szerint nem férnek hozzá a tudáshoz egyenlő mértékben a diákok, és ez kiemelten igaz Magyarországra.

Nálunk az európai átlaghoz képest sokkal meghatározóbb a tanulás szempontjából, hogy hol és milyen anyagi körülmények között élnek a gyerekek.

Szapáry György kiemelte, hogy Európában ebből a szempontból a három legjobb példa Finnország, Észtország és Svájc, ahol a tanuláshoz való hozzáférés a legegyenlőbbnek számít.

A jövő növekedése tudásalapú, ezért kell a tudáshoz egyenlően hozzáférni

– tette hozzá.

Szapáry György szerint a másik tompító tényező az egészségügyi ellátáshoz való egyenlőbb hozzáférés lehet.

Kiemelte, hogy a munkajövedelmeknél is óriási lett az eltérés az 1980-as évek eleje óta, melyben a pénzügyi szektor különösen kirívó példa, ami annak köszönhető, hogy a szektor aránya jelentősen nőtt.

A másik fontos megállapítása, hogy Piketty fejlett kapitalista országokat vizsgált, holott

az egyenlőtlenségek a fejlődő országok körében sokkal nagyobbak.

A Piketty zsebkönyv szerzője Jesper Roine svéd származású közgazdász. Tanulmányainak és kutatásainak központjában a jóléti és jövedelmi egyenlőtlenségek vizsgálata áll. Munkássága során egyike volt azoknak, akik együttműködtek, „bedolgoztak” a World Top Incomes Database (a világ jövedelmi adatbázisa) kialakításában, mely alapjául szolgált Thomas Piketty Tőke a 21. században című könyvének.                                                   (novekedes)

A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Bal-Rad komm: “…A PISA-tesztek szerint nem férnek hozzá a tudáshoz egyenlő mértékben a diákok, és ez kiemelten igaz Magyarországra…a másik tompító tényező az egészségügyi ellátáshoz való egyenlőbb hozzáférés lehet…”

– Állítja ezeket Szapáry György, a jegybank elnöki főtanácsadója, az MNB volt alelnöke, aki a vagyoni egyenlőtlenségek EGYES OKAIT IS felfedezni véli!

– Gondoljunk az “ingyenes” oktatásra és egészségügyre! Ami persze nem volt ingyenes, ám mindenkit megilletett! Így: MÚLT IDŐBEN! De volt gazdasági háttér, amely ezt az “ingyenességet” finanszírozta! Így: MÚLT IDŐBEN!

És ez alatt a múlt idő alatt – LEGALÁBBIS ITT, A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN! – szocializmus volt. Ahol a tőkét a “humán erőforrás jelentette”, a tőkejövedelmet az állam begyűjtötte és a humántőkére fordította. Nem is alakulhatott ki óriási vagyoni egyenlőtlenség, és a kifosztás rendszere.

Ez működött is 1990 – ig! Hivatalosan.

Aztán úgy döntöttünk, hogy AZT NEM AKARJUK! Rábeszéltek bennünket azok, akik AKKORIBAN “begyűjtötték” a tőkét – ellopták az országot!

MA MÁR EZT SEM AKARJUK! MA MÁR INÁBB “AZT” AKARNÁNK! Egyre kevesebben tudatosan és egyre többen ösztönből!

– De még mindig sokan hisznek a mesebeszédnek, miszerint “EZ MOST JOBB”!

DE MÁR EGYRE TÖBBEN TESZIK FEL A TALÁLÓS KÉRDÉST: “…Mi lehet a kiút az egyenlőtlenség csökkentése felé?…”

Persze CSAK A CSÖKKENTÉS önmagában részmegoldás lehet! Komplex megoldásra van szükség!

A komplex megoldás pedig a KLASSZIKUS SZOCIALIZMUS!

Az, amiben – a szerencsésebbeknek legalábbis – volt része!

 

“A “Szép Új Világ” EGYSZER MÁR MEGVÁLASZOLT találós kérdése:” bejegyzéshez 7 hozzászólás

  1. Svájcban kapitalizmus van,mégis szocializmus.
    Hogy csinálják ezt a Svájciak?

    Europa legboldogabb népe Svájc lakoi.

    Olyan Svájc 2019-ben mint Kádár János Magyarországa.

  2. “Nálunk az európai átlaghoz képest sokkal meghatározóbb a tanulás szempontjából, hogy hol és milyen anyagi körülmények között élnek a gyerekek.”
    Többek között ezért lehetünk a guruk paradicsoma.

  3. Jó, hogy vannak ilyen cikkek. A tőke- és a munkajövedelmek közötti szakadék korunk legnagyobb kihívása. Orvoslás híján, előbb-utóbb nem csak gazdasági, hanem társadalmi válsághoz vezet. Admin megjegyzése konszolidált, nem a megszokott uszítcsa, uszítcsa, uszítcsa. A „ magyar kesergő” szódával elmegy. Magával az írással lehet vitatkozni. Nem gondolom, hogy a szélsőséges jövedelem differencia a „kapitalizmus szükségszerű velejárója”. Inkább az általánosan elterjedt neoliberális gazdaságpolitika következménye. A bemutatott diagramok azt igazolják, van ellenszere a torzulásnak. Ilyen a progresszív adórendszer, a vagyonadó, az örökösödési illeték, stb. Természetesen a tulajdon is monopólium, amely extra járadékot biztosít a kivételezetteknek. Aki a járadékokról többet szeretne tudni, olvassa el a Századvég c. folyóirat (bezúzott) 88. számát. Fent van a neten a 168 óra által mentett nyomdai példány.

  4. “Persze CSAK A CSÖKKENTÉS önmagában részmegoldás lehet! Komplex megoldásra van szükség!”

    Már évek óta ezt magyarázom, de még mindig nem értitek meg…
    Pedig nagyon egyszerű, és logikus.
    Be kell szüntetni a pénzhasználatot és a kereskedelmet. A rabszolgatartó római jogrendszerről vissza kell térni az igazságos természetjogra.
    Ekkor tud csak létrejönni az Igazi Szocializmus. Mivel mindenki dolgozik azért, hogy munkájának gyümölcsét közvetlenül élvezze. Nem kell semmilyen közvetítő közeg (pénz) sem élősködő réteg (bankárok, politikusok).
    Egyszerű ez, mint a faék.
    Mit nem lehet ezen érteni?

    1. Kontroll szerint:
      2019-02-18 – 15:46

      Azért mert Ők is a pénz bűvöletében élnek, és szeretik. Valamint éljünk szabadon, és emberi módon, ezt csak önmagukra értik. Ezért aztán ez olyan bonyolult, hogy nem megvalósítható, és mivel az emberek többsége hasonlóan gondolkodik, és egoista, a másik fölé kerekedve akar igazságot, azaz a saját igazságát.
      Ezért ment olyan könnyen a rendszerváltás, amit egyszerűen az itt lévők egy része hamisan az értelmiségiekre ken, annak ellenére, hogy egy részük maga is rendszerváltó volt. Ez a butaság, pedig a hatalmaskodó kisebbségek kezébe tesz hatékony fegyvert. Imádott istenük Putyin, aki a hivatalos ranglistán a leggazdagabb oligarchák első 5 helyezettje között van.
      Az emberek zöme nem akar dolgozni semmit, csak élni, tehát élősködni. Ilyen egyszerű.

  5. Pedig az előre eltervezett termelésben csak a töredékét kell dolgozni a mostani végeérhetetlen tömegtermeléshez képest. Azonkívül minden folyamat 99%-ban gépesíthető, az ember csak felügyeli-programozza-javítja a gépeket. (lásd már 10 éve működnek a GPS vezette traktorok, egyéb szántóföldi gépek, terjednek az önvezető kamionok)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Social Media Auto Publish Powered By : XYZScripts.com
Tovább az eszköztárra