Az új támogatások margójára

A héten bejelentett újabb családtámogatások tartják lázban az országot, most éppen ettől várja a mindenkori kormány, hogy megjöjjön a kedve a magyar nőknek a gyerekszüléshez.

Mivel ezek a támogatások mindenkit érintenek, vagy azért, mert kedvezményezettje a támogatásoknak, vagy azért, mert adófizetőként az ő zsebéből veszik ki az erre elköltött pénzt, vagy azért, mert lakásvásárlás előtt még jobban drágítják a kiszemelt ingatlanok árát, gondoltam írok röviden a témáról.

Néhány alapvetéssel szeretném kezdeni a dolgot.

Az első, olyan nem létezik, hogy a kormány ajándékot ad valakinek. A kormány csak azt a pénzt tudja szétosztani, amit az adófizetőktől beszed személyi jövedelemadó, áfa, társasági adó, jövedéki adó, termékdíj és még közel ötven más címszó alatt.

Olyan nincs, hogy a nyugdíjasok ingyenesen utaznak. Csak olyan létezik, hogy a nyugdíjasok ingyenes utazási lehetőségének költségét másokkal fizetteti ki a mindenkori kormány.

Olyan sincs, hogy az Operába vagy egy focimeccsre látogató a belépőjegy valódi költségének csak az ötödét fizeti ki. Olyan van csak, hogy a kormány a maradék négyötöd részt olyanokkal fizetteti ki, akik se Operába, se focimeccsre nem járnak. Ezért is fizetik a világ legmagasabb, 27%-os áfáját, akárhányszor vesznek valamit.

Ha ezt egyszer felfognák az emberek, itt gazdasági forradalom lehetne: az állam csak azt a pénzt tudja a zsebedbe gyömöszölni, amit a másikból előtte kivett adó formájában.

Természetesen van, hogy valaminek nagyobb a társadalmi haszna, mint az “ingyenesség” költsége. Ilyen például az oktatás. Többet nyer a társadalom (azok is, akiknek nincsen gyerekük) azzal, hogy minden gyereknek kötelező iskolába járni az adófizetők költségén. Ezek a gyerekek tanultak lesznek, munkába állnak és több adót fognak termelni a társadalomnak.

Azonban minden állami pénzköltésnél fel kell tenni a kérdést az öntudatos adófizető állampolgároknak, vajon állami feladat-e az adott csoport támogatása a többiek kárára, illetve ha az is (mert lehet, hogy az), a támogatás költsége arányban áll-e a várható haszonnal.

Mennyi társadalmi haszna van annak az új elképzelésnek, hogy minden diákot kétszer két hétre aranyáron külföldre utaztatunk, hogy úgymond megtanuljanak olyan nyelveket 28 nap alatt (amiből négy nap utazással telik), amire itthon nem voltak képesek 12 év alatt?

Az az akár félmillió forint, amit erre költünk fejenként az adófizetők pénzéből, nem hasznosulna-e jobban, ha ezt magántanárra költhetnék, vagy megreformálnánk az iskolai nyelvoktatást? Nem lenne-e kifizetődőbb megnézni, miért annyira gyatra a magyar állami nyelvoktatás, mint kiszórni ilyen kétes dolgokra tízmilliárdokat évente?

A másik alap, hogy az állami támogatások mindig befolyásolják a piacot és sokan ennek kárát látják.

Ha ingatlant akarok venni, de nem vagyok rá képes, mert az állami ingyenmilliókkal és államilag támogatott hitelekkel kipárnázott emberek felhajtják a lakások árát, én egyértelműen vesztese vagyok a támogatásoknak.

Ha hétszemélyes autót akarok venni, de a kereskedők jó vastagon fogják árazni holnaptól az ilyen autókat, mert a 2,5 milliós támogatással a zsebükben a családapák egymillióval többért is megveszik, mint eddig volt az ára, egyértelműen rosszul járok. Nem csak mint adófizető, de mint autóvásárló is.

Amikor majd el akarom adni, akinek 2,5 millióval kevesebbe került, olcsóbban is odaadja használtan, így megint bukni fogok a dolgon.

Azzal semmi baj nincs, ha egy állami támogatás miatt lesznek vesztesek. A kérdés, hogy nyertesek lesznek-e, illetve a vesztesek veszteségei össztársadalmi szinten lényegesen kevesebbek-e, mint a nyertesek előnyei. Nyert-e a társadalom és a gazdaság azzal, hogy az állam beavatkozása torzította a piacot?

De ha a CSOK tízmillió forintja a bejelentést követően gyakorlatilag egy hét alatt beépült az új építésű ingatlanok áraiba, majd a CSOK miatt megnőtt építkezési kedv miatt kialakult alapanyag és munkaerő-hiány miatt elszálltak az építőanyag árai és az építkezésen dolgozók vállalási árai, akkor ki nyert az egészen az ácsokon, kőműveseken és az építőanyag-forgalmazókon kívül?

(A 2008 előtti fészekrakó program is, ahol önerő nélkül, állami kezességvállalással, szocpolból százezrek vettek lakást üres zsebre svájci frankos hitelből, nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a devizahiteles válság akkora pusztítást végzett, amekkorát. A bank bolond lett volna nem hitelezni a hitelképtelen tömegeknek, ha az állam kezességet vállalt értük, az emberek pedig kellően bolondok voltak beugrani a hitelfelvételbe az állami ingyen milliók miatt  De ezt csak így zárójelbe.)

A gyerekes családoknak még messzebb lett a saját ingatlan, ahogy a gyerekteleneknek is.

Nem egy embert hallottam, hogy azért megy ki külföldre, mert úgy látja, itt soha nem lesz saját ingatlana ilyen lakásárak és fizetések mellett.

S ezzel szemben hány gyerek született meg csak azért, mert a CSOK? Hány gyerek született, aki egyébként nem született volna meg és hány felnőtt ment el a kilátástalanság miatt, aki majd külföldön fog gyereket szülni és ott fog adót fizetni?

Vajon van erről felmérés? S ha nincs, akkor miért nincs? Hogyan mérjük egy állami támogatás megtérülését, ha nem mérjük a hatékonyságát? Vagy a politikai haszon az egyetlen cél, a társadalmi haszon csak lózung?

Legalább 20 éve pénzzel akarják megoldani a gyerektelenség problémáját és eddig semmi eredménye nem volt a dolognak.

A magyar kormányok európai szinten is kiugróan sokat költenek a családok támogatására és semmi kézzelfogható eredménye nincs. Az egy nőre jutó szülésszám alapján még alulról is alig közelítjük akár a környező államok, akár az Unió átlagát.

Talán nem az a baj, hogy nem születik meg a harmadik-negyedik gyerek, hanem inkább az, hogy az első kettőt sem vállalják be az emberek? Az első két gyerek miért nem születik meg? Nem az első kettőt kellene jobban támogatni, ha ott nagyobb a hiány és több haszonnal hasznosulna az állami támogatás?

A kétgyerekesek akkor sem szülnek többet, ha több tízmilliós pénzesőt szórunk a nyakukba? Miért nem? Mi kell még nekik a pénzen kívül?

Csak azok szülnek, akik nem csak ahhoz szegények, hogy gyerekük legyen, de ahhoz is, hogy ne legyen? (Egy családi havi 43 ezer forintos bevételből senki nem fog 2-3000 forintot fogamzásgátló tablettára költeni.)

Több magyar gyerek születik Angliában, mint Vas megyében? Ennek mi az oka? Hogyan tudnánk rávenni őket, hogy hazajöjjenek?

Sok mondanivalóm lenne még, de sajnos mennem kell pénzt keresni. 🙂

Ezért röviden felvázolnék egy megoldást, ami szerintem működne a mostani osztogatás helyett.

Az emberek a létbizonytalanság, a lakhatás és a kiszámíthatóság hiánya miatt nem szülnek.

Már most is évente 200 milliárd körül szórunk ki az ablakon lakásvásárlási támogatásokat az ablakon, aminek csak annyi az eredménye, hogy ennyivel drágábbak az ingatlanok és se az átlagos családosok, se a gyerektelenek nem tudnak lakást venni.

Ezt most további 150 milliárddal akarják megfejelni, ami előrevetíti a további áremelkedést, most a használt lakások piacán is.

Ebből az irdatlan sok pénzből én állami bérlakásokat építenék, két-három gyerekkel lakhatókat, évente 15 ezer darabot. Évente! 15 év alatt 225 ezer állami bérlakás lenne abból a pénzből, amit eddig elköltöttünk feleslegesen. Ha annyi lenne a bérleti díj, ami fedezi az amortizációt, talált vagyon lenne ez a rengeteg lakás az államnak. S közben minden második gyerekes család olcsón bérelhetne az államtól lakást

Ezeket a lakásokat nem szociális alapon, hanem a gyerekes házaspároknak adnám ki, mondjuk 70 ezer forintért havonta olyan szerződéssel, hogy addig lakhatnak ott, amíg az utolsó gyerek nappali tagozatra jár. Létbiztonság pipa, a gyerekeket lesz hol felnevelni. (Közben kötelezhetnénk őket, hogy tegyenek félre havonta egy lakástakarékba pénzt, így a szülőknek is lenne hol lakni, ha majd költözni kell.)

Válás esetén az maradhat az állami bérlakásban, aki a gyerekeket neveli.

Ezek a bérlakások egyszerre csökkentenék a lakások vételárát és a bérleti díjat is, mindenki más is olcsóbban lakna, így kevesebb ember menne külföldre.

A kisgyermekes anyák félállású vagy hatórás foglalkoztatását adókedvezményekkel támogatnám. Akár elő is írhatnám pont úgy, mint a rokkantak esetében, hogy 50 fős cég felett aki nem alkalmaz X darab anyukát, akinek 8 évnél fiatalabb gyereke van, adót fizet. (Jelenleg ugyanígy adózik az, aki nem alkalmaz X megváltozott munkaképességű embert.)

Normális oktatás. Az remek, hogy 30 év késéssel akarnak bölcsődéket építeni, de az csak az első másfél év. Kellene jó minőségű oktatás, 21. századi módszerekkel, nem 32 fős osztályokban, kiégett, alulfizetett tanárokkal.

S sok hasonló rendelkezést lehetne még hozni, majd legközelebb folytatjuk. De ha neked van ötleted, ami működhet, vagy külföldön működik, írd meg a hozzászólásokban.

(A kérdés sokkal sokrétűbb annál, mint amiről a cikk szól: miért akarjuk, hogy többen legyünk, ha csak a nyugdíj miatt, nincs-e más megoldás, például tőkefedezeti nyugdíjalap, amíg nem késő, miért van morális válságban az ország, stb. De ezek már túl messze vinnének, maradjunk a pénzügyi oldalánál a kérdésnek.)                                                             (kiszamolo)

A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Bal-Rad komm: Ötödik napja már, hogy MEG VAN A TÉMA! Ami eluralja a közbeszédet. Márpedig annál fontosabb dolog egy politikus – főként politikusbűnöző – számár nincs, mint hogy ő határozza meg a közbeszéd témáját.

Képtalálat a következőre: „Asszonyhitel - kép”

Ha az emberek arról beszélnek amit a politikusbűnöző akar, akkor a politikusbűnöző nyugodtan bűnözhet. A kutya nem foglalkozik vele!

Hogy ez a Döbrögi által most bedobott – SZEMMEL LÁTHATÓAN MÉG ÖTLETELÉS TÁRGYÁT KÉPEZŐ – “családsegítő” – programnak kik lesznek – lesznek-e egyáltalán – nyertesei a pórmagyarok körében? – AZ MÉG A JÖVŐ TITKA! Van egy sanda gyanúnk! 

ENNEK A PROPAGANDAPROGRAMNAK CSAK VESZTESEI LESZNEK A PÓRMAGYAROK!

Tekintsünk kissé vissza. Nem nagy időtávon, csak úgy max. egy hónapra.

Nincs is tán még egy hónapja, hogy a vajda a pénteki rádiós igehirdetésében valami olyasmit krákogoitt, hogy az Új Szaporodási Programmal “NEM AKARJA MEGKÖTNI EGY MÁSIK QRMÁNY KEZÉT!”

Lényeges kijelentés volt ez kérem! Ővajdaságát nema hebehurgyaság jellemzi! Átgondolja ő alaposan amit mond! Márpedig ebben a mondásában benne van, hogy JÖNNI FOG EGY ÚJ QRMÁNY! Ő PEDIG MENNI FOG!

Valami nem a kedve szerint alakul, de megpróbálja belőle a lehető legtöbbet kihozni! Ezt pedig csak egy uniós választási sikerrel ÉRHETI el, ha a nyugati tezsvírek is jól szerepelnek. A Döbrögisztánidiadal garantált! DE LEHET HOGY KEVÉS LESZ!

Az Új Szaporodási Program – figyelem! – ZÁRT VÉGŰ! CSAK HÁROM ÉVIG TART! Amíg az uniós júdáspénzek BIZTOSAN jönnek! Ám ha a program kellő szavazatot hoz, és jól produkálnak a nyugati tezsvírek, a júdáspénzek tovább érkezhetnek.

Vannak Döbrögisztánon kívüli befolyásoló körülmények. Sikerileg. Lehet, hogy a nyugati tezsvírek nem jól szerepelnek.

De emleget a vajda KÖZELGŐ GAZDASÁGI VÁLSÁGOT is! Ami megintcsak nem jó egy regnáló gyarmati IB – számára! Bukta lehet belőle! Hatalomból pedig könnyebb menekülőre fogni a dolgot!

Úgyhogy Döbrögi Új Szaporodás Programja latolgatása során érdemes ezt a ZÁRT VÉGŰ dolgot szem előtt tartani! MIÉRT CSAK HÁROM ÉV? Miért nem határozatlan idejű ez a program? Három év alatt olyan sok gyerek születne, hogy untig elég?

Aligha! 

Döbrögiék alighanem kisakkozták: HA 2022 – BEN KAPNAK MÉG NÉGY ÉVET, TÖBB MÁR NEM KELL! MERT NEM LESZ ÉRTELME!

Márminthogy SZÁMUKRA!

De azért rendes tőle, hogy az őt követőnek NEM AKARJA MEGKÖTNI A KEZÉT!

“Az új támogatások margójára” bejegyzéshez 13 hozzászólás

  1. keresztlányom most szülte 3-ik gyerekét igy ö sem kap semmitsem…pedig legalább 10milio kamatmentes hitel jo lett volna mert házam felét ráirtam hogy tetöteret beépitve saját fészke legyen—de igy vegyen fel kamatos hitelt?drágább minden épitkezéssel kapcsolatos dolog s még 3gyereket is nevelni kell tehát kamatos hitellel nem lehetséges….gyerekek akasszuk már fel a vén troger orbánt……

  2. Egyetértek a cikkel. Hülyeség az egész. A lakásárak, már így is az egekben vannak. Azzal dicsekednek, hogy alacsony az infláció. Mekkora lenne, ha beleszámolnák a lakás árak növekedését ? Legalább 3- szor annyi.
    ( Nem számoltam utána.) Itt a lényeg a foci a stadionok építése . Emlékszem rá , a kafetéria teljes összegéből lehetőség volt pl. “Hajrá ” utalványt venni… Hát ekkora hülyeséget…. Az a baj, hogy a dolgozók ezeket elfogadják. Sőt , az ilyen véleményeket a munkahelyeken még hangoztatni sem szabad, mert csak ellenségeket szerzel vele magadnak.

  3. Akad azért majd néhány nehézség “szeretett” Vezérünk számára.
    1. Az EP-választások után a pártszövetségének (Európai Néppárt (EPP)) nehezebb lesz a helyzete. Bár a Fidesz otthon még nincs veszélyben, és a néppárti csúcsjelölt valószínűleg nagyot szakít, de a pártszövetség összességében gyengülhet. Az EP képviselői helyeinek száma 751-ről 705-re csökken a britek miatt, néhány ország pedig plusz helyeket kap a megváltozott arányok hatására (Franciaország és Spanyolország +5, Olaszország és Hollandia +3, Írország +2, Ausztria, Horvátország, Dánia, Észtország, Finnország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Svédország +1, összesen +27 hely). Az EPP képviselői helyeinek száma 200 alá csökkenhet 219-ről, akár 180 körülire is. A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) az EPP-vel együtt többé már nem lesz képes meghatározni az Európai Parlament többségét, a “populizmus” erősödése pedig megoszlik a pártcsaládok között, szóval nehezen tudja kifejteni az erejét. Bővebben:
    https://www.robert-schuman.eu/en/european-issues/0491-european-elections-2019-what-will-the-new-parliament-s-composition-be
    2. Az önkormányzati választásokon az ellenzék jobban össze fog dolgozni, mint eddig. Hatalmas dolgok azért ettől sem várhatók még, de lehet pár kedvezőtlen fordulat a Fidesz számára. Bővebben:
    https://mandiner.hu/cikk/20190209_szabo_daniel_mire_lehet_jo_es_mire_nem_az_ellenzeki_osszefogas_az_onkormanyzati_valasztasokon
    3. A következő uniós költségvetési ciklus 2021-től már más lesz, mint korábban. Kevesebb júdáspénz és több propaganda jöhet minden oldalon.
    4. Érlelődik egy negatív világgazdasági fordulat, amelyet súlyosbít például, hogy éppen a következő évekre időzítettek egy sor családpolitikai intézkedést (lehetséges további eladósodások). Bővebben:
    https://www.napi.hu/tozsdek-piacok/vilaggazdasag-recesszio-krugman-eurozona.678475.html
    5. Mélyülnek a Fidesz számára (is) kedvezőtlen társadalmi folyamatok. Tüntetések, sztrájkok, ellenségeskedések bomlasztják itt-ott az agyakra ereszkedett jaffaködöt.
    6. Trump lehet, hogy 2021-ben már nem tud újrázni (ha a világgazdasági nehézségek is beleszólnak, úgy még tovább csökken az esélye), ezzel demokrata világ jöhet el megint, ami sem a Vajdának, sem partnerének, Izrael jelenlegi vezetésének nem jó. A Fidesz testvérpártjának vezére egyébként sincs túl rózsás helyzetben.
    7. Macron várhatóan 2022-ig nem mozdul, és addig az európai parlamenti (EP) választási sikertől függően az EP-t is a Vajda számára kedvezőtlenül befolyásolhatja.
    Mindezek ellenére a Fidesz a 2022-es országgyűlési választásokat még simán behúzhatja a hatalmas szerzett előnyéből (valószínűleg kétharmad nélkül). Így meglehet a 2009-es kötcsei vízió (15-20 éves kormányzási szándék, egységben), ami elég reális. A többi vágy.

    1. „Akad azért majd néhány nehézség “szeretett” Vezérünk számára.” Mindig akad és rendre megoldja. Kérdésem: kinek a győzelméért kellene szurkolnunk? Az EP választásokra más szabályok vonatkoznak mint a honi képviselőjelöltek szelektálására. Az összefogás, a közös lista értelmetlen, csak egy firhang mely eltakarja az ürességet, a programtalanságot. A FIDESZ profi módon megoszt, kiválóan fogalmazza meg üzeneteit és jól mozgósít. A vájt fülűek dekódolják szövegeiket (Brüsszel=Berlin, internacionalista=Macron, migránspárti=baloldali, liberális=föderalista, stb.), odaát meg legfeljebb az „igazság” van. Az önkormányzati választások súlytalanok, leginkább jelzésértékkel bírnak és néhány egzisztenciális kérdést orvosolnak. Együttműködésre, közös minimumprogramra és elérendő 2/3-ra a parlamenti választásokon lenne szüksége az ellenzéknek.

      1. Az EP és a helyhatósági választások valóban minden országban súlytalanok az adott ország pillanatnyi kormányzására nézve, azonban hangulati barométert jelentenek, ami befolyásolja a bizonytalan, illetve az adott kormánypártokban már kiábrándulóban lévő szavazóikat, ami jó kommunikáció esetén komolyan hat a következő saját parlamenti választásra.

      2. Olyan ez, mintha azt kellene eldöntenem, hogy egy amerikai filmből a kolumbiai vagy a jamaicai drogbandának, Ramón Vega embereinek vagy Willie királyéinak szurkoljak-e. Képletesen:
        https://www.youtube.com/watch?v=59NUNp8Qm7s
        Orbán számomra Willie király, aki nemrég nyíratta ki a riválisát, Ramón Vegát. Ami majd megállítja, az “odaátról” jön, minden kormányzati vudu mágia ellenére. Valami olyan együttállás, amit nem tud megoldani, amire egy ilyen ország vezetőjeként nem tud hatni, bár még ő dobálja a csontokat. Ami korábban esetleg segítette, de akkor már nem fogja, ha “beüt a szar”. Nehéz elképzelnem őt miniszterelnökként a 2020-as évek második felében, akár önként, akár kényszer hatására kerül “hátrébb”. Ha van esze, márpedig van, és az önteltsége nem vezeti tévútra, akkor tudja, hogy mikor jön el az az idő, amikor másra kell kennie a várható kudarcok eredményeit a visszavonulása előtt.

        1. Lényegében egyetértek. Az NBI szabályai ténylegesen úgy vannak megfogalmazva, hogy mindig Felcsúf nyerjen. Ha, akadozik a gépezet, akkor a játékvezetés segít. Ez mindaddig így lesz, amíg a szurkolók meg nem unják, ekkor jöhet a kapitányváltás. Természetesen az UEFA-végzettség, a Pro licence alapkövetelmény (Navracsics?). Ugyanakkor az Európa Liga versenyszabályai korrektebbek, mégsem látni ambiciózus csapatokat. Mintha eleve feladnák a küzdelmet, „öreg fiúkat” benevezve, az esélytelenségbe beletörődve indulnak a csatába. Az igazi probléma, hogy a Bajnokok Ligájában, a meghatározó európai országokban sem láthatunk markáns baloldali erőket. A domináns SPD válságban és a multik zsebében van. Új vezetőjük, Andrea Nahles mintaadója a honi parlamenti ripacskodásnak, programja felszínes és népszerűtlen. Franciaországban Mélenchon baloldali mozgalmától remélhettünk megújulást. Ez nem következett be, a párt feloldódott Macron liberális építészek által uralt mozgalmának kénes, „bordói” levében. A Jeremy Corbyn által vezetett brit munkáspárt politizálása sokáig reménykeltőnek számított a demokratikus baloldalon. De, a brexit körüli zűrzavar a Labour Party-t is elszigetelte a kontinentális baltól. Ez komoly probléma; ha, a szigeten látják a Tony Blair „new labour” politizálásának visszásságát, akkor az uniós szocialista „megszállottaknak” is ideje lenne revideálniuk nézeteiket és észhez térniük. Persze a PL más kategória, osztálykülönbség van a honi bajnokság és az FA által szervezett között. A siker, az eredményesség érdekében szakítani szükséges az osztályszemlélettel. A sanyargatott népet kell központba állítani, függetlenül társadalmi státusztól, marxi besorolástól.

    2. “Mindezek ellenére a Fidesz a 2022-es országgyűlési választásokat még simán behúzhatja a hatalmas szerzett előnyéből (valószínűleg kétharmad nélkül).”

      Pontosan ezért kezdte meg felépíteni a régi-új Jobbikot, a Mi Hazánkat, hogy a kétharmada így vagy úgy, de meglegyen. Láthatjuk most is, hogy szinte mindig mindenben támogatják a Parlamentben és azon kívül is a Fideszt.

  4. A fenti elemzést én is meglehetősen jónak tartom, mégha többmindenben nem is értek egyetvele, vagy mások a következtetéseim. Jó “vitaindító”! Nem szeretnék bekezdésenként végigmenni az íráson, mert jó részével magam is egyetértek.
    Az ” ingyen” dolgokban én sem hiszek. Minden valakinek a pénzébe kerül. Legfeljebb nem annak, aki azt kapja. (Habár megjegyzem legtöbbszőr áttételesen annak is.)
    Az állam joga és feladata az adóztatás és az ebből befolyó összeg újraelosztása. Az állam “ügyvezetői” a kormányok és mint minden ilyennek megvannak a maguk prioritásai. Így volt ez a múltban, és így van ez a jelenben is. Természetesen azon lehet vitatkozni, hogy a különböző társadalmi rétegének támogatásának mekkora a társadalmi haszna. A Kormányoknak jogukban és módjukban áll a saját elképzelésük szerint diferenciálni. Az pedig, hogy ez mennyire vág egybe a társadalom igényével és azzal mennyire tud az azonosulni, négyévente a választásokkor kiderűl.
    Nekem a fenti írással az alapvető kifogásom, hogy ellentmondásokat tartalmaz, ill. a különböző gazdasági eseményeket koncepciózusan félremagyaráz. Például kétségbe vonja a CSOK népszaporulatra gyakorolt hatását, ugyanakkor annak hatásának tudja be a az ingatlanok áremelkedéseit, ill. a megugró keresletet. Nem ismerem az igénybevételi statisztikákat, de ha ez tömeges jelenség akkor kell, hogy hatással legyen a születések számára, ha pedig nem ez a jellemző akkor a lakások iránti kereslet növekedésének – s így a drágulásuknak – sem ez az alapvető oka.
    Másik. A gazdasági folyamatok hatása az egyénre változó. Van akinek az az adott gazdasági esemény ill. folyamat kedvező, és van akinek hátrányos. Például az ingatlanárak emelkedése a vevő számára kedvezőtlen, az eladó számára kedvező. Sőt kedvező az építőiparban dolgozó több tízezer, százezer embernek is. (beruházók, kivitelezők, kereskedők, gyártók) Ebben a kérdésben az állami beavatkozás össztársadalmi hasznosságának mérése, elemzése rendkívűl bonyolult és összetett vizsgálat.
    Az ötletelés a bérlakásépítés, kiadás, spórolás lakáspénztárba, stb. valamint az ebből levont következtetéseknek már semmi gazdasági alapja nincs.
    A fenti írás jó, profi!! Gondolatébresztő.

  5. gondolat ébresztő és nem több, mert hiányos. Csak egy oldalról közelíti meg a kérdést.
    Egész európában , ahol magas a képzettek aránya, alacsony a gyermek vállalásuk is. És ez van máshol is a világon. Az egész O. féle segítő rendszer csakis a tehetősebb, képzetteknek ad számot tevő anyagi segítséget. De ők nem fognak sok gyerekes modellt adni a jövőnek. Még a hagyományosan sok gyerekes zsidó családok sem mennek két gyermek fölé.
    A szaporodási bumm a gyengén iskolázott területeken divík, de velük ebben nem lehet felvenni a versenyt, marad a tudás és technika az eu egység védelmére.

  6. A felelős emberek – legyenek iskolázottak, vagy nem – egy bizonytalan helyzetben, ahol nem érzik jól magukat ( a jövedelemtől független ez az érzés ), és a közélet alakításában nem, vagy csak érintőlegesen szerepelnek, akkor nem nagy családban gondolkodnak.

    Csak a társadalom emberséges körülményei alapján várható egy népesség megtartásra való törekvés IS !

    A mai magyar társadalom közérzete nem ilyen !

    1. Tényleg? Akkor meglátásod szerint a magyar lakosságnak ki kellett volna pusztulni a történelmünk viharai alatt. Nem nagyon volt olyan generáció, amelyik életében ne lett volna háború! Mégis volt 4-8 gyerek.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .