Totális kudarc!

Oktatási kudarcok után itt a teljes újratervezés: emelnék a tankötelezettség korhatárát

Totális kudarc a szakképzési reform, állítják szakértők. Az innovációs tárca stratégiája technikummá nevezné át a szakgimnáziumokat és csökkentené a terhelést. Tizenhét évre emelnék a tankötelezettség korhatárát a Szakképzés 4.0 című, lapunk birtokába jutott háttéranyag szerint.

Az innovációs minisztérium számára készült szakképzési stratégia első fejezetében a főbb célokat, víziókat fogalmazza meg. „Magyarország 2030-ra Európa első 5 olyan országa közé tartozzon, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni”. Az Orbán Viktor kormányfőtől vett idea eléréséhez elengedhetetlen a jól képzett munkaerő, hiszen a jövőben „az alacsony képzettséggel is betölthető, betanított, operátori munkahelyek száma” várhatóan nagymértékben csökkenni fog. A második fejezet a beismerésé: az eddigi szakképzési politika totális kudarc. A középfokú oktatásban a szakközépiskolák és szakgimnáziumok népszerűsége csökken. A fordulat a 2015-2016-os tanévben következett be, amikor a gimnáziumi tanulók aránya meghaladta a szakgimnáziumi diákokét. A trend nem állt meg: a 2017-2018-as tanévben a szakközépiskolában tanuló 74 ezer és a szakgimnáziumban tanuló 162 ezer diák mellett a fiatalok 43,1  „Ha nem történik beavatkozás, akkor 3 év múlva 53 százalék fölött lesz a gimnázium, 33 százalék körül a szakgimnázium és 13 százalék alatt a szakközépiskola beiskolázási aránya” – olvasható a dokumentumban.

A szakképzés népszerűtlenségéért a pedagógusokat és a szülőket is felelőssé teszik. Mint írták, sok általános iskolában a gimnáziumi továbbtanulás a sikerkritérium a tanárok és a szülők számára, az általános iskolák oldaláról „nem kielégítő az orientáció”, nem támogatja a szakképzésbe lépést a gyerekek számára. Úgy vélik, a gimnáziumi keretszámok is túl magasak, és „felszívják” azokat a fiatalokat, akiknek – legalábbis a program kidolgozói szerint – a szakmai jövőképébe jobban illeszkedne a szakgimnázium.

Megújítanák az állami szakképző intézményeket, erre szolgál a 10 éves időszakra kidolgozott „21. századi szakképző iskola” fejlesztési program, melynek költségigénye 50 milliárd forint évente. Orientációs évfolyamokat indítanának azok számára, akik az általános iskolából kompetenciahiányokkal, bizonytalan szakmaválasztással lépnének be a szakképzésbe. Azoknak, akik nem tudták elvégezni az általános iskolát, műhelyiskolákat indítanának. Szakképzési roma szakkollégiumokat is létrehoznának.

Megújítanák az ösztöndíjrendszert annak érdekében, hogy a diákok „a gazdaság szempontjából fontos” szakmákat válasszák és bent maradjanak a rendszerben. A szakgimnáziumokat technikummá neveznék át, a technikusi képzés 5 éves lesz. Csökkentenék a terheket: a 12. év végén a 4 kötelező közismereti tárgyból tesznek érettségit a diákok, nem kell 5. választható tantárgyból levizsgázniuk. Az 13. év végén tett szakmai vizsga lesz egyben az ötödik érettségi tárgy.

Mivel az szakképzésben dolgozók oktatók jövedelme átlagosan 30 százalékkal marad el a piaci bérektől, speciális életpályamodellt javasol a stratégia. Megújítanák a pedagógus-továbbképzést, a mérnöktanár és szakoktató képzést. Minden szakmai képzésbe beépítenék a digitális tartalmakat. A Z-generációt megszólítani képes, intenzív marketingkommunikációs kampányokat is indítanának.
Létrehoznának egy „munkaerő-piaci előrejelző rendszert” annak érdekében, hogy a gazdaság igényeihez alakíthassák a képzési szerkezetet. Növelnék a duális képzésben tanuló diákok arányát a nagyvállalatok szerepvállalásának erősítésével, korszerűsítenék a tanműhelyeket.
A program illeszkedik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdaságpolitikai stratégiájához, valamint a Magyar Nemzeti Bank „180 pont a magyar gazdaság fenntartható felzárkóztatásáért” koncepciójához.

Pénteken tárgyal Palkovics

Holnap találkozik Palkovics László innovációs miniszter Lovász Lászlóval, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökével, hogy az akadémiai kutatóhálózat finanszírozásának jövőjéről egyeztessenek – értesült lapunk.

Az MTA elnöksége kedden úgy döntött: a kutatóintézetek csak akkor indulhatnak az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által kiírt pályázatokon, ha a miniszter garantálja, hogy megkapják azokat a törvényben előírt forrásokat, amelyeket az ITM jelenleg – az Akadémia szerint jogellenesen – visszatart, bizonytalanságot okozva a kutatóhálózat működésében.

Lovász László az ATV-nek úgy nyilatkozott: nem pályázatként, hanem „igénybejelentésként” tekintenek az ITM által kidolgozott pályázati rendszerre, hiszen a kutatóintézetek alapellátásának forrásait a költségvetési törvény garantálja. Az Akadémia szerint nem életszerű, hogy pályázati pénzekből kelljen fizetniük például a rezsiköltségeket. Az MTA elnöke abban bízik, lesz megállapodás, hiszen „a kormánynak sem érdeke, hogy leálljanak a kutatóintézetek és szétszéledjenek az ottani munkatársak”.

Az akadémiai dolgozók közben az érdekvédelemhez fordulnak: egyre többen lesznek szakszervezeti tagok. Stefano Bottoni, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történelemtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa lapunknak úgy nyilatkozott: intézetük 440 munkavállalójából egy hónap alatt mintegy százan léptek be a Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezetébe.

Drámai számok

  • Az elmúlt 3 évben mintegy 10 ezerrel csökkent a tanulólétszám az állami szakképző intézményekben.
  • Az általános iskolások mintegy 30 százaléka súlyos kompetenciahiányok miatt nem képes versenyképes tudást szerezni.
  • A szakmai képzés során a fiatalok 12 százaléka lemorzsolódik.
  • 46 százalék azoknak az aránya, akik leérettségiznek ugyan, de szakmai képzés nélkül hagyják el a szakgimnáziumot.                                              (nepszava)

A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Bal-Rad komm: Ez az ötletelősdi jelzi a közvetett beismerést: AZ ÖSSZEOMLÁS HATÁRÁRA SODRÓDOTT A TÁRSADALMI RENDSZER! Mert itt gyakorlatilag NEM CSAK a szakképzés és általában az oktatás csődjéről beszélhetünk.

A RENDSZER SZOLGÁKRA TART IGÉNYT! – és irányító urakra, hölgyekre! Ez utóbbinak ki is épült a hálózata, az elitiskolák formájában.

Ugyanakkor a rendszerváltást követően széjjelvert szakképzés ellehetetlenült a gyakorlati képzési helyek megszűnésével. Ezzel együtt az összeszereldék ha képeznek is, KIZÁRÓLAG SAJÁT RÉSZRE, SPECIÁLISAN LESZŰKÍTETT TUDÁSÚ, GYORSAN ELHASZNÁLÓDÓ “szakembereket” képeznek.

Az állami képzésben pedig GAZDASÁGILAG TÖBBNYIRE HASZONTALAN “szakmákra” oktatnak. Kommunikációs, szociológus, jogász, művész “szakmákra”! Holott a való életben SZOLGÁKRA LENNE SZÜKSÉG! Akik NEM AZ ELYTHKÉPZŐKBE VANNAK SZÁNVA!

“…Létrehoznának egy „munkaerő-piaci előrejelző rendszert” annak érdekében, hogy a gazdaság igényeihez alakíthassák a képzési szerkezetet…”

– Volt ilyen a szocializmusban!

VISZONT EZ CSAK A TERVGAZDÁLKODÁS KERETEI KÖZÖTT HASZNOS!

A ma ezt, holnap azt gyártó – holnapután odébbálló – bádogüzemek SZAKMAI BIOROBOTIGÉNYE NEM ELŐRE JELEZHETŐ! Ráadásul a már javában zajló újabb ipari forradalom képzett munkaerőigénye NEM A GYARMATOKON jelenik meg, hanem a gyarmattartó országokban. ITT – a periférián – csak targoncásokra, sofőrökre, őrökre, meg szalagmunkásokra van/lesz szükség.

Erre utal az, hogy “…Megújítanák az ösztöndíjrendszert annak érdekében, hogy a diákok „a gazdaság szempontjából fontos” szakmákat válasszák…”

Azt már csak mintegy mellékesen állapíthatjuk meg, hogy NEM A MAGYAR GAZDASÁG szempontjai érvényesülnek. Mivelhogy olyan itt nem létezik!

Joggal föltételezhető viszont, hogy a gyarmattartók benyújtották az igényüket: MOSOGATÓK ÉS BABYSITTEREK HELYETT GÉPKEZELŐKET KÉPEZZETEK – NEKÜNK!

Megkezdődött tehát az ennek az igénynek megfelelő átalakítás! Irány a szakképezde gyerekek! Ott még ösztöndíjat IS kaphattok.

Az ifiurak és úrikisasszonyok pedig az elythképzőkbe.

 

“Totális kudarc!” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Nem beszélnék az oktatás csődjéről, a kormányzati oktatáspolitika kudarcáról igen. Az Orbán rezsim itt és még sok más területen hibát követett el. Arroganciájuk miatt nem hallgattak a jó szándékú figyelmeztetésekre. Költség lefaragás érdekében tett lépéseiket a társadalom (a szülők) jó érzékkel korrigálta (a nép nem hülye). Jelen korunk követelménye a magas szintű alapműveltség, ez teszi lehetővé a későbbi pályakorrekciókat, a megújuló szakmai ismeretek folyamatos elsajátítását. A gimnáziumi képzés nem garanciája az elitbe kerülésnek, de feltétele nóvumok befogadásának. Ma már a nyolcosztályos alapképzés kevés, szükség lenne az általános iskolai oktatás felülvizsgálatára és a tanulási idő egy évvel való megtoldására. A szakközépiskola már a hetvenes években is kudarc volt. Tanulói szakmai tudásban elmaradtak a szakmunkás képzés gyakorlati ismereteitől, általános műveltségben nem voltak egyenrangúak a gimnáziumban végzettekkel. Meg kellene szüntetni az olyan torzulásokat mint a nyolcosztályos gimnázium, a hatosztályos gimnáziumnak is csak akkor van létjogosultsága, ha az 3 év után megfelelő átjárást biztosít más iskolatípusokba. A szakmunkás képző és a gimnázium közötti területen helye van a reálképzésnek. Ez lehet emelt szintű szakképzés, érettségi vizsga nélkül, de a továbblépés lehetőségével. A technikumokkal az a probléma, hogy rendszer idegenek, nem teszik lehetővé az átlépést, a pályakorrekciót. Olyan technikumi képzés lenne kívánatos amely emelt szintű szakmunkásképzésre épül, párhuzamosan az érettségire alapozott (bac+2) oktatásokkal. A rugalmas, ki-és becsatlakozásra alkalmas iskolai struktúra szolgálná leginkább a gyerekek érdekeit. A korai pályaorientáció, a determináltság káros. Mindenesetre nem pártgyűléseken kellene elfogadni egy iskolarendszer kialakítását, hanem komoly szakmai vitákon megfontolni azt, hiszen generációkat érint és évtizedekre szól.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .