A “magyar” gazdasági csoda lényege…

Az Audi-ország és a magyar modell

Az ország egyik legmagasabb bérszínvonalú vállalatánál, az Audinál óriási bérkövetelések fogalmazódnak meg, és a munkavállalók sztrájkkal próbálják kiharcolni a jelentős emelést. Eközben gyakran hallhatjuk, hogy a magyar gazdaságban a bérek összhangban vannak a fejlettségi szintünkkel. És valóban, ha a fejlettségi mutatókat, a bérköltségszinteket, a nemzetgazdasági bérhányadot nézzük, nehéz ezzel vitatkozni. Olyannyira, hogy már maga az MNB is felhívja a figyelmet: a jövőben fontos lenne a béremelkedés ütemének a munkatermelékenység javulási tempójához igazodnia. Ezek szerint indokolatlan a sztrájkhangulat? Csak a munkaerőhiány miatt erős pozícióba került dolgozók gátlástalanságáról lenne szó? Egyáltalán nem. A helyzet ennél bonyolultabb, és talán nem haszontalan áttekinteni a közgazdasági tanulságokat.

Néhány éve írtunk egy cikket arról, hogy miért magasabbak a bérek Nyugat-Európában, mint Magyarországon. Ebben többek között rámutattunk arra, hogy miért lehetséges, hogy pontosan ugyanazzal a munkával egy osztrák többet, egy albán kevesebbet keres, mint a magyar dolgozó.

2015.02.07 07:28De tényleg, miért keres többet egy osztrák, mint egy magyar?

Akkor az üzleti környezet, a termelékenység, az adózás különbségei mellett egy egyszerű modellt ajánlottunk megfontolásra. Ennek lényege, hogy a bérek végső soron az országban megtermelt érték osztozkodásán keresztül határozódnak meg. Amíg nem képződik annyi érték (jövedelem) az országban, mint Ausztriában, addig hiába remélünk osztrák bérszínvonalat. Általánosabban fogalmazva: egy országban sem lehet hosszabb távon magasabb a bér, mint ami az országban képződött jövedelem egy egészségesnek tekintett profit-bér felosztása után kialakul.

Hogy pontosan mi az egészséges, arról ölre menő viták vannak a közgazdászok között. A baloldali beállítottságúak keveslik a bérre jutó hányadot, mások kevésbé. Sőt, nemrég az is kiderült, hogy a KSH csapnivaló statisztikái miatt az sem egyértelmű, hogy a bérek utóbbi években mutatott gyors emelkedése következtében a bérhányad historikusan hol áll. (Ez a vita ugyanakkor nem az egyes országok közötti óriási bérdifferencia megmagyarázásához vezet, hiszen azt a fejlettségbeli különbségek nagyon jól megmagyarázzák.)

Az Audi-ország és a magyar modell
Ezek a makroszintű okoskodások mikroszinten is megállják a helyüket, ha a vállalati termelékenységek nem különböznek jelentősen egymástól, illetve a munkaerő tökéletesen rugalmasan viselkedik. A valóság azonban ennél összetettebb. Ahogy azt a korábban idézett cikkünkben már írtuk, ha egy nagyvállalat (mondjuk egy exportra termelő autógyártó) egy mező közepére telepít egy az ország termelékenységéhez képest kiugróan fejlett kapacitást, akkor sokáig megengedheti magának, hogy ne kínáljon akkora bért, mint mondjuk Németországban.

Egyrészt azért, mert egy ilyen cégnek az általános termelékenység által meghatározott hazai bérszínvonalhoz képest elegendő csak egy kicsivel többet kínálni, hogy versenyképes legyen a munkapiacon. Másrészt pedig azért, mert a munkaerőpiac sokkal rugalmatlanabb és szegmentáltabb, mint a tőke. A tőke néha egy százalékpontos hozamelőnyért is arrébb ugrik egy kontinenst, a munkaerő viszont akár jelentős bérkülönbség mellett is inkább helyben marad. Ha nem így lenne, akkor a gazdaság bizonyos területein sokkal intenzívebb bérkiegyenlítődés történne. Emiatt viszont a munkaerő furcsa módon a régiós, ukrán, román, kínai munkaerővel is versenyez, ami tovább erősíti a vállalati alkupozíciót a bértárgyalásokon.

Egyszerűbben fogalmazva: egy béralku folyamán a vállalat képviselői mondhatják, hogy sorban állnak ezért a bérért is a munkavállalók a kapuban, sőt, nem csak ott, hanem más, számára könnyen elérhető országokban is.

Az Audi-ország és a magyar modell

Az Audiban zajló sztrájk azt jelzi, hogy ebben az alkupozícióban valami megváltozott. A nyilvánvalóbb dolog: a gyárkapuban nem álldogálnak munkanélküliek, akik alacsonyabb bérért is vállalják ugyanazt a színvonalú munkát. Munkaerőhiányos környezetben elfogytak a szabad kapacitások.

A másik változás lassabb volt: az Audi Magyarországon megteremtette a saját országát. Ebben az országban többek között (közel) német termelékenységet, komplex beszállítói hálózatot, kutatórészleget találunk. Ez már túlmutat a könnyen felpakolható, összeszerelő tevékenységet folytató gyártósorokon, ráadásul Audi-országban még ez utóbbi tevékenység is felértékelődik, hiszen a rendszer szerves része. (Értsd: aligha pakolja fel az Audi úgy az egyszerűbb tevékenységeit, hogy közben itt hagy egy beszállítói hálózatot, kutatói bázist stb.)

A két változás összességében sokkal jobb helyzetet eredményezett a munkavállalók számára, és ebben a helyzetben kívánják érdekeiket képviselni. Ahhoz mélyebb kutatás lenne szükséges, hogy megmondhassuk, mi az a bér Audi-országban, ami a termelékenységgel összhangban van, vagyis mennyire életszerűek a szakszervezetek követelései. Ugyanakkor nagyon tanulságos Pitti Zoltánnak, a Corvinus Egyetem tudományos kutatójának a témához kapcsolódó adatsora. Az APEH volt elnöke a témával kapcsolatban ezt írta Facebookon:

A közvélemény ellentmondásosan értelmezi, hogy miért egy hazai bérátlagnál kedvezőbb pozícióban levő járműipari vállalkozásnál alakult ki sztrájkhangulat, s tart már napok óta. Ennek megértését kívánja segíteni a mellékelt grafikai ábra, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy a járműiparban – Anglia után – nálunk van a legnagyobb szakadék az egy főre jutó munkateljesítmény és javadalmazás között. Előzetes adatok szerint a 2016. évi állapothoz képest az értékek módosultak, de az arányok “műemlékileg” védettek.

A mellékelt ábra pedig valóban azt mutatja, hogy a hazai járműipar, sőt, az egész régió óriási versenyelőnyt biztosít a globális versenyben az alacsony bérszintjével. Persze az uniós összevetés mellett érdemes lenne megnézni más országok hasonló adatait is, de az eredmények így is tanulságosak.

A fentiek nem azt jelentik, hogy a bérek gyors emelkedése minden kockázat nélküli. Technológiai váltáskor, beruházási döntéseknél a vállalat újra és újra értékelni fogja a költségszinteket, és ha úgy látja jónak, egy másik telephelyére allokálja az új modellek gyártását, esetleg másik gyárat választ az elektromotorra való átállás zászlóshajójának stb. Vagyis ami a mai struktúrában látszólag kőbe vésett pozíció, az szerkezetváltáskor gyorsan változhat. És ebből Audi-országban is lehet egy lassú leépülés.

Érdekes kérdés, hogy mit gondoljon a mostani helyzetről a magyar gazdaságpolitika. Egyrészt persze örülnie kell a gyors bérnövekedésnek, másrészt viszont féltheti a GDP 1-1,5%-áért felelős gyár versenyképességét, és aggódhat az Audi hosszú távú tervei miatt. Az utóbbi időben az a benyomásunk alakulhatott ki, hogy inkább az utóbbi megfontolás az erősebb.

Innen nézve az Audi-sztrájkhoz való viszony (a túlóratörvény után) újabb színes példa arra, hogy a rövid távú, zavartalan működés és a hosszabb távú felzárkózáshoz szükséges gazdasági szerkezetátalakulás között ellentmondás feszül.                                                                                                        (portfolio)

A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Bal-Rad komm: Érdemes ALAPOSABBAN szemügyre venni a második – “A járműipar egy foglalkoztatottjára jutó bruttó hozzáadott teljesítmény…” c. – grafikont. ARÁNYAIBAN Döbrögisztán – ez esetben stílusosan Audisztán – MÉLYEN ALULFIZETETT összeszerelőit.

Ha lenne még egy “versenyképességi” kimutatás is, ami mutatná hogy mekkora hasznot is VISZ KI pl. az Audi, talán még rettenetesebb lenne a kép.

Döbrögisztán MESSZE A LEGLERABOLTABB – LEGLERABOLHATÓBB gyarmati terület! Igazi préda!

“A “magyar” gazdasági csoda lényege…” bejegyzéshez 14 hozzászólás

  1. https://index.hu/gazdasag/penzbeszel/2017/08/10/sokkolhatja_magyarorszagot_az_elektromos_auto/

    “Ha az elektromos autózás lesz a személygépkocsi fejlesztésének a fő iránya, amire jó esély van a meglévő környezetvédelmi aggályokat is figyelembe véve, az a véleményem szerint rossz hír lesz a magyar gazdaságnak.

    A végleges összeszerelésben egyre kisebb lesz az értékteremtés, ez áttevődik az akkumulátorra – a fejlesztés, design és marketing mellett –, amit várhatóan nem itt fognak építeni. Nem lesz szüksége a német autógyártóknak sem ennyi beszállítóra, mivel az autó lényegesen egyszerűbb lesz. A győri Audi motorgyár belső égésű motorjaira nem lesz igény, helyette sokkal egyszerűbb és kisebb hozzáadott értékű elektromotorokra lesz szükség, amit simán lehet akár a Távol-Keleten is gyártani.”

  2. http://kanadaihirlap.com/2017/08/05/okozott-e-valamilyen-valtozast-benjamin-netanjahu-budapesti-latogatasa/

    “Felmerül a kérdés, ugyan minek jött Izrael miniszterelnöke Budapestre tárgyalni? Többféle találgatások kaptak szárnyra. Egyesek szerint, Izrael attól tart, hogy ha a paksi atomerőművet bővítik, Magyarország nehézvizet, vagy másfajta atombomba előallításhoz szükséges anyaggal látja majd el Iránt. Akik erre tippelnek vagy még most is ebben hisznek, el kell felejtsék. Magyarország annó aláírta az atomenergia békés célu felhasználásáról szóló egyezményt. Tudjuk pénz beszél kutya ugat, de itt sokkal többről van szó.

    Egészen más volt a látogatás célja. Egyfelől tárgyalni újabb befektetési lehetőségekről, másrészről pedig a visegrádi négyekkel egyfajta egyeztetés is történt. Izraelnek Magyarországon elég sok jövedelmező, ma is működő befektetései vannak. Gondoljunk csak a világviszonylatban is jelentős helyen álló TEVA gyógyszergyárra. Sok ezernek biztosít mai napig munkát.

    Egy újabb befektetés képe meg igen csak kedvezően alakul. A világ egyik legnagyobb akkumulátor gyára készül megnyitni új üzemét. Ha sikerül nyélbeverni az üzletet, első körben kb. hatvanezer új munkahelyet teremtenének. A szomszédos Szlovákia és a visegrádi négyek többi országa is jelentős hasznot húzhatna belőle, hiszen a TESLA egy nagy összeszerelő műhelyt tervez a térség valamelyik országában. “

    1. senki szerint:
      2019-01-29 – 14:23

      A Tesla-ra hivatkozni nem kellene. Rövid távon fog a süllyesztőbe menni…

    2. “Ha sikerül nyélbeverni az üzletet, első körben kb. hatvanezer új munkahelyet teremtenének”

      Hatvanezer ????????? Jó lesz a hatszáz is !!

  3. az e autók elterjedésének erős gátja az accu gyártás kapacítás hiány és nyersanyag hiány. Oszt itt van az áram igény, a töltő állomások száma, az energia továbbítás kérdése. Még minimum 30 év mire az e autók meghatározóak lesznek, ehhez az indukciós töltővel felszerelt autópályák és autó utak is kelleni fognak.

    1. https://villanyautosok.hu/2018/12/20/2021-ben-johet-az-igazan-elerheto-aru-tisztan-elektromos-audi/

      “Az Audi 2025-ig tizenkét teljesen elektromos autómodell bemutatására készül, melyekhez padlólemezek egész sorozatát fogja igénybe venni. Míg az e-tron és az e-tron Sportback a gyártó saját moduláris platformjára csücsül, addig az e-tron GT már a Porsche Taycan padlólemezét fogja használni. Később aztán megjelenik a két prémium márka által közösen fejlesztett PPE platform, majd pedig a Volkswagen I.D. szériája alatt megbúvó MEB is. “

      1. 1986-ban ki gondolta volna, hogy pár éven belül több lesz az Opel, mint a Zsiguli vagy több Jaguár lesz, mint a Zaporozsec? Öt éve a dízelek voltak a legnépszerűbbek, akkor senki sem sejtette, hogy egyszer felmerül a dízelautó gyártás teljes leállítása.
        Ráadásul a világ gyorsulva változik.

        1. Sub Zero szerint:
          2019-01-30 – 09:19

          Tévedésben vagy, hogy a dízel-autók a halálukon vannak. Gazdaságossági szempontokból manapság NINCS a dízeleknek alternatívájuk, beleértve a hibrideket is. Kizárt, hogy a mai napig ismert technológiák ki tudják szorítani a dízeleket pl. a közúti teher vagy vízi szállításból (de a magánjellegű személyautózásból sem). Azt persze nem zárom ki, hogy hatalmi szóval, bizonyos érdekkörök erőből lenyomják a dízelt, de ennek köze sincs a környezetvédelemhez, meg a racionalitáshoz…

          1. Azt írtam, hogy felmerült a dízelek gyártásának leállítása. Márpedig ez felmerült, nem tévedés.
            “Azt persze nem zárom ki, hogy hatalmi szóval, bizonyos érdekkörök erőből lenyomják a dízelt, de ennek köze sincs a környezetvédelemhez, meg a racionalitáshoz…”
            Ezzel meg egyetértek. A háttérben szerintem az USA autóipara áll. Nem tudtak betörni Európába, amíg a dízelek ennyire népszerűek voltak. Ennek egyszerű oka volt, az amerikai autógyárak nem tudnak normális dízelmotort gyártani! Nem véletlenül ott robbantak ki a dízelbotrányok. Több eséllyel próbálkozhatnának az európai piacon a benzineseikkel, ha nem lehetne forgalomba helyezni dízeleket vagy csökkenne irántuk a kereslet.

  4. Néhány közgazdasági összefüggés: A termelékenység növekedésének vizsgálatában bele kell
    érteni a közvetlen termelőkön és kutatókon kívül , az erre vetített VÍZFEJET is. Ez az utóbbi, ir-
    tózatosan magas Magyarországon! .. Ha a bérek emelkednek, nőnek a közterhek állami adói
    is! ..De növekednek a fogyasztói árak is a termelői árakkal együtt, amely működteti az “ár-bér”
    spirált! .. A külföldi tulajdonú cégek adják a GDP nagy részét, viszont ez tartalmazza az itt meg-
    termelt magyar GDP teljes összegét!… annak ellenére hogy: kb. 3.000 Mrd forint évente kirepül
    a magyar fogyasztói piacról. … A munkabérek és jövedelmek -az elmúlt nyolc évben- magasabb
    értékben növekedtek az improduktív szférákban , mint a VERSENYSZFÉRÁBAN ! Vagyis, akik
    termelik a NEMZETI JÖVEDELMET: nem csak a külföldön azt a munkát végzőkhöz keresnek
    kevesebbet, hanem a belföldi “eltartottakhoz ” képest is ! A sok más közgazdasági összefüggés-
    ből kiemelném: a fenti ellentmondások az okai az ÁLLAMADÓSSÁG folyamatos emelkedésének!
    ( 1990-től a hatszorosára nőtt!!!)… Az összes többi csupán : duma !

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .