Írta: J. V. Sztálin  

A dolgok haladnak

A nyugati területek felszabadulása folyamatban van. A forradalmi hullám tovább terjed és elsöpör útjából minden akadályt. A régi világ ügynökei és Észtország, Lettország, Litvánia sötét elemei menekülnek, mint ördög a tömjén elől.

Észtország lövészei már bekerítik Tapsz fontos csomópontot. Flottánk, a Népbiztosok Tanácsának parancsa értelmében, a tenger felől védi Szovjet-Észtországot esetleges meglepetésekkel szemben. A szocializmus vörös zászlaja leng Észtország felett. Észtország dolgozó tömegei újjonganak. Már nincs messze Revel felszabadítása. Mondanom sem kell, hogy az Észtország megszállására küldött angol csapatok az egész észt nép általános ellenállásába fognak ütközni.

Litvániában fokozódó erővel csap fel a forradalom lángja. Vilnát már a munkások és földnélküli parasztok küldötteinek Szovjetje tartja kezében. A napokban lezajlott nagyszabású vilnai tüntetés teljesen dezorganizálta a császári Taribát. A Vilnai Szovjetnek a Népbiztosok Tanácsához és a Vörös Hadsereghez intézett forró üdvözlete elég világosan mutatja a litvániai szabadságmozgalom jellegét. Az a tény, hogy Kovnóban, Savliban és más városokban, a járásokban és falvakban, közvetlenül a hóhér Hoffmann tábornok szemeláttára Szovjetek alakultak, a szovjet forradalom nyomásának erejéről tanúskodik. A Vilejkában megalakult litvániai munkáskormány, amely lángoló kiáltvánnyal fordult a néphez, kétségtelenül megbízható központot teremt Litvánia forradalmi erőinek egyesítésére. Litvánia vörös lövészei felszabadítják hazájukat. Az Oroszországi Szovjetkormány elismerte a litván munkáskormányt, s ez megerősíti a végső győzelembe vetett hitüket.

Viharosan és feltartóztathatatlanul terjed a lettországi forradalom. Lettország dicső vörös lövészei, akik már elfoglalták Valkot, győzelmesen bekerítik Rigát. A napokban megalakult Lettországi Szovjetkormány biztos kézzel vezeti győzelemre Lettország munkásait és földnélküli parasztjait. Kiáltványában leleplezte a berlini kormány és a német megszálló hatóságok kétkulacsos politikáját és fenntartások nélkül kijelentette:

„Határozottan visszautasítunk mindenféle beavatkozást feudális-burzsoá ellenségeink érdekében, még akkor is, ha az a kormány, amely bennünket ilyen beavatkozással fenyeget, szocialistának nevezi magát.”

Lettország Szovjetkormánya csak a világ, és elsősorban Oroszország forradalmi proletariátusának segítségére számít. Ezt mondja:

„Segítséget kérünk és ezt a segítséget a világ valóban forradalmi proletariátusától, különösen az Oroszországi Szocialista Föderatív Szovjet Köztársaságtól várjuk.”Bizonyításra szorul-e, hogy az Oroszországi Szovjetkormány minden eszközzel támogatni fogja a felszabadulásáért küzdő Lettországot és hős lövészeit?

Északon, Finnországban, még mindig „csend” van. De a csend és nyugalom leple alatt nem szunnyad az ellenforradalom és újabb csatákra készül. Svinhufvud lemondása és Mannerheim kinevezése azt jelenti, hogy az országban szakítanak a belső „reformok” politikájával és hogy Anglia Finnországon keresztül hadjáratra készül Petrográd ellen. Ennek pedig feltétlenül ki kell éleznie a közelgő finnországi forradalmi válságot.

Ukrajnában Szkoropadszkij futása, amely parancsra történt, és az a tény, hogy az Antant elismerte Vinnyicsenko direktóriumát, új képet tár elénk az antant-diplomácia új „munkáiról”. Nyilvánvaló, hogy Petljura úr, aki tegnap még a „függetlenség” kardját csörtette, ma tárt karokkal várja a segítségére „siető” antantcsapatokat, vagyis Krasznovot és Gyenyikint. A felkelő csapatokat és a Szovjeteket Ukrajna legfőbb ellenségeinek nyilvánították. A legjobb barátnak pedig — az Antantot, a „szívesen látott vendéget” és barátait, Krasznov és Gyenyikin fehérgárdistáit, akik máris megszállták a Donyec-medencét. Petljura úr, aki egyszer már eladta Ukrajnát a németeknek, most újra eladja az angol imperialistáknak. Kétségtelen, hogy Ukrajna munkásai és parasztjai számon tartják Vinnyicsenko és Petljura újabb árulását. Erről eléggé világosan tanúskodik az a tény, hogy Ukrajnában óráról-órára terjed a forradalmi mozgalom és Petljura hadseregének soraiban máris megindult a bomlás.

A dolgok haladnak …

„Zsizny Nacionalnosztyej”
(„A Nemzetiségek Élete”) 7. sz.
1918 december 22.
Vezércikk.

(idézet: – Sztálin Művei 4. kötet – című könyvből)

SaLa

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .