Rákosi után 66 évvel…

Rákosi Mátyás 1952-ben túl nagy luxusnak tartotta, hogy a budai várba költözzön

„A Vár épülete egy nagyhatalomnak, nem akármilyennek, egy monarchiának volt a reprezentatív épülete. A császár és király meg akarta mutatni a népnek a gazdagságát. Speciális céljai voltak vele a monarchiának”

– mondta Rákosi elvtárs Gerő elvtársnak és a többieknek 1952 áprilisában, amikor az ország prominensei értekezlet keretében tárgyaltak a budai vár felújításáról és Rákosi Mátyás esetleges várba költözéséről.

„Nemcsak a császárok száma, de a királyoké is alaposan megfogyatkozott és hamarosan el fog fogyni. Nekünk elég a Parlament reprezentációs célra” – mondta a jegyzőkönyv szerint a szeretett vezér.

„1905-ben, amikor gatyás parasztok látogatták a Várat, köpködtek, hogy ide megy az adónk. Nem szeretném, hogy úgy állítanánk helyre a Várat, hogy végül az a jogos panasz és szemrehányás jönne, hogy feleslegesen vagy áltörténelmi enthuziazmusból (lelkesedésből) felesleges költekezéssel állítanánk helyre.”

Az esetről 1993-ben a Népszabadság is beszámolt:

 

„Elvtársainkat elragadta az a bőkezűség és liberalizmus a szó nem jó értelmében, mivel a népi demokrácia a történész-enthuziasztáknak szabad kezet adott. Látatlanba kijelenthetem, hogy Horthy 25 év alatt nem köldött annyit ásatásokra, mint mi egy év alatt” – mondta Rákosi, aki végül tervezési és építési felelősként Szíjártó elvtársat jelölte ki.

1952-es híreinket hallották.                                                                                               (444)

A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Bal-Rad komm: Nos hát 1952 – ben ORSZÁGHELYREÁLLÍTÁS – ÉS ÉPÍTÉS ZAJLOTT! Nagyjából 1986 – ig!

A rendszerváltástól ORSZÁROMBOLÁS ÉS KLIENTÚRAÉPÍTÉS tombol! EBBEN a rendszerben “gatyás parasztok” meg mindenféle aljanépek a budai rablóvárnak még a környékére sem…! – nemhogy be!

1952 – ben Rákosi nem…! A létezett szocializmusban SENKI SEM…! Voltak fontosabb dolgok is!

Most hogy ORSZÁGUNK MÁR RÉGÓTA NINCS, épp ideje kiszidolozni a nemmzetthy tudatot! Sokan örülnek annak, hogy van egy remek futballbolond vajdánk. Aki imád pompázatoskodni!

Legfőképp pedig elhitetni: Ő ITT AZ ÚR!

Annyiban van szerencsénk, hogy ha távozik, LEGALÁBB EZT NEM TUDJA ELLOPNI!

“Rákosi után 66 évvel…” bejegyzéshez 7 hozzászólás

  1. Tényleg semmi keresnivalója nincsen a Parlamentben, mert a nép helyett csak a “nemzeti” arisztokráciát és a multikat képviseli. Méltó helyre költözik a várba.

      1. A multik nemzetköziek. Neki meg a megfelelő dűlőn lenne a helye, az elődjeivel együtt Antaltól kezdve. Nincs nemzeti öntudat, már nagyon régen nincs. Ha lenne, a nép nem ment volna bele és nem támogatta volna a rendszerváltást.
        Itt már rég nem Ő, és nem az elődjei a problémák,és nem is velük kellene megküzdeni. Ez ami 30 éve folyik, csak a cionista vezérlésű Trianon befejezése. Ők azokat képviselik, akik küldték őket. Már IV. Béla avval hogy a kamarai jogokat átadta nekik, előre megírta a magyarság sorsát. Ez az utolsó felvonás. Ahogyan hagytak számos műemlék értékű építészeti emléket pusztulásba menni.
        Rákosi meg amit írt és mondott, csak egy kifogás volt, és tovább rombolta a nemzeti öntudatot. Ő is csak a bankár fajhoz tartozott. Itt a magyar szót amikor használja a hatalom az a siserehadra vonatkozik, no meg a népnek nevezett társadalmi alakulat hülyítésére.

        Itt olvasom:”Most hogy ORSZÁGUNK MÁR RÉGÓTA NINCS”- és ez igaz, de akkor mi célt szolgálnak a választások, szavazások, aláírásgyűjtések, stb. – nos hogy legitimizáljuk a gyarmatosítást. Itt amire szükség lenne, elsődlegesen harc a függetlenségért. Egy provincia, melyben az anya nemzet egyedeinek száma kisebb, mint a nemzetiségeké együttvéve. És valójában két nem nemzetiségű rasszból van a legtöbb. Az országot pedig a világpolgár aranyborjú imádók hada uralja. Egy másik nemzettel fel lehetne venni a harcot, de egy mindenütt jelenlevő világhatalommal nem.

      2. A multik marxista megfogalmazása INTERNACIONALISTA.
        A tőkés mindig internacionalista, miközben neked, bagaméri paraszt, a nemzeti zászlót vakítja, azzal vág át a g.ci! De ez neked jó, ezért vagy abban a ganéban, amiben vagy!

        1. Nem igazán jó a bagaméri jelző, mert:
          ” A 19. század végén Bihar vármegyében két említésre méltó fegyveres megtorláshoz vezető aratósztrájk volt, mindkettő a Békés vármegye szomszédságában lévő Ugrán történt. A bagaméri zendülés ezek mellett joggal tekinthető a századvég első jelentősebb bihari parasztmegmozdulásnak.

          1898. január 12-én kíméletlen adóvégrehajtás közben Balogh Imre kisújsori (utóbb: Csokonai utca) lakos csendőrszuronytól életveszélyesen megsebesíttetett, mire zendülés ütött ki. Négy-ötszáz bagaméri valósággal megostromolta a községházát (a mai óvodát). A minden baj okozójának tartott Sártory Endre jegyző csak az esteli sötétség leple alatt tudott a településről elmenekülni. A község fejlődését nagyban elősegítő, nálunk 1884. április 16-ától működő pedáns jegyző nem is tért többé vissza. Nagyváradon a megyei kórház gondnoka lett.
          Ostromállapot

          Az újságok – talán némi joggal, ám erős túlzással – „véres szocialista zendülésről” írtak. Kiss Albert – egykori templomépítő református lelkészünk – a székelyhídi választókerület függetlenségi párti képviselőjeként 1898. január 29-én interpellált a képviselőházban az ostromállapot miatt. A nagyváradi királyi törvényszék 1898. március 23-án 65 „zendülő” ellen hozott vádhatározatot, 24 személy ellen pedig megszüntette az eljárást.
          A hajdúk utolsó fellángolása

          Az 1898. június 17-én kihirdetett ítélet 63 elítéltre 40 évet meghaladó szabadságvesztést rótt ki. Ezen a fellebbviteli fórumok keveset változtattak. Az ügy végére a Magyar Királyi Kúria 1899. január 24-én tett pontot. Az agrárszocializmus terjedése hatással volt Bagamérra is. Biharban még első lépéseit tevő mozgalom puszta híre is bátorítólag hatott a község elkeseredett népére. A zendülés a bagaméri hajdúk utolsó fellángolása a birtokos parasztok és az agrárproletárok (volt zsellérek) közös megmozdulása volt, amely közvetlenül az államhatalom helyi képviselői ellen irányult. ”
          Nos ők harcoltak, de nem egy világhatalom ellen. Ez a nép, amikor eljátszotta a szocializmust, nem fogta fel, hogy ez volt az első és az utolsó, mint Budán a kutyavásár. De minden nemzetnek van egy virágzása, meg egy lombhullása is. Ez a lombhullás korszaka. Hogy fakadnak-e új rügyek, az bizony kétséges.

    1. Nem értek egyet veled, mert a méltó helye nem a Várban van, hanem -mondjuk- Kolimán, egy bérelt táborban.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .