Írta: J. V. Sztálin  

Nem szabad megfeledkezni a keletről

E pillanatban, amikor az európai forradalmi mozgalom fellendülőben van, amikor régi trónok koronástul összeomlanak s helyükön forradalmi Munkás- és Katonatanácsok alakulnak, a megszállott területekről pedig kiűzik az imperializmus bérenceit — most az egész világ természetesen Nyugat felé tekint. Ott, Nyugaton kell először összetörniök az imperializmus Európában kovácsolt láncainak, melyek az egész világot fojtogatják. Ott, Nyugaton kell először buzognia az új, szocialista életnek. Ilyen pillanatban valahogy „magától” eltűnik a látóhatárról, feledésbe merül a távoli Kelet, amelynek százmilliókat számláló lakossága az imperializmus rabságában sínylődik.

Pedig egyetlen percre sem szabad megfeledkezni a Keletről, már csak azért sem, mert az a világimperializmus „kiapadhatatlan” tartaléka és „legmegbízhatóbb” hátországa.

Az imperialisták mindig a Keletet tekintették jólétük alapjának. A Kelet országainak mérhetetlen természeti kincsei (a gyapot, a kőolaj, az arany, a szén, az érc) — hát nem ezekből lett-e a világ imperialistáinak „Erisz-almája”? Ezzel magyarázható, hogy amikor az imperialisták Európában harcoltak és a Nyugatról fecsegtek, mindig Kínára, Indiára, Perzsiára, Egyiptomra, Marokkóra gondoltak, mert tulajdonképpen mindig a Keletről volt szó. Főképpen ezzel magyarázható az a nagy buzgalom, amellyel a Kelet országaiban a „rendet és törvényességet” támogatják: enélkül nem volna biztosítva az imperializmus mély hátországa.

De az imperialistáknak nemcsak Kelet kincsei kellenek. Szükségük van arra az „engedelmes” „emberanyagra” is, melyben Kelet gyarmatai és félgyarmatai bővelkednek. Szükségük van a keleti népek „simulékony” és olcsó „munkáskezeire”. Szükségük van ezen kívül a keleti országok „engedelmes”, „fiatal legényeire”, akikből az úgynevezett „színes” csapatokat toborozzák, és akiket habozás nélkül használnak fel „saját” forradalmi munkásaik ellen. Ezért nevezik Kelet országait „kiapadhatatlan” tartalékuknak.

A kommunizmus feladata, hogy felrázza az elnyomott keleti népeket évszázados álmukból, hogy beoltsa a forradalom felszabadító szellemét Kelet országainak munkásaiba és parasztjaiba, hogy harcra mozgósítsa őket az imperializmus ellen és ily módon megfossza a világimperializmust „legmegbízhatóbb” hátországától, „kiapadhatatlan” tartalékától.

Enélkül gondolni sem lehet a szocializmus végső diadalára, az imperializmus teljes legyőzésére.

Az oroszországi forradalom volt az első, mely az imperializmus ellen harcra mozgósította Kelet elnyomott népeit. A tanácsok Perzsiában, Indiában, Kínában — világos jelei annak, hogy a Kelet munkásai és parasztjai évszázados álmukból felébrednek.

A nyugati forradalom kétségtelenül új lökést ad a keleti forradalmi mozgalomnak, bátorságot és győzelmi hitet önt ebbe a mozgalomba.

A Kelet forradalmasítását alaposan elősegítik maguk az imperialisták is, amikor újabb területrablásokkal újabb országokat vonnak be az imperializmus ellen folyó harcba és kiszélesítik a világforradalom bázisát.

A kommunisták feladata, hogy a Kelet növekvő ösztönös mozgalmába beavatkozzanak és azt az imperializmus ellen folyó tudatos harccá továbbfejlesszék.

Ebben az értelemben kétségtelenül mélyen forradalmi jelentőségű a kommunista muzulmánok nemrégen tartott konferenciájának határozata a Kelet országaiban, Perzsiában, Indiában, Kínában folyó propaganda fokozásáról.

Reméljük, hogy muzulmán elvtársaink végrehajtják rendkívül nagyjelentőségű határozatukat.

Mert egyszersmindenkorra meg kell tanulni azt az igazságot, hogy aki a szocializmus diadalát akarja, annak nem szabad megfeledkeznie a Keletről.

„Zsizny Nacionalnosztyej”
(„A Nemzetiségek Élete”) 3. sz.
1918 november 24
Vezércikk.

(idézet: – Sztálin Művei 4. kötet – című könyvből)

Az Októberi Forradalom
– írta: J. V. Sztálin –

(1917. október 24-e és 25-e Petrográdon)

Az októberi felkelést siettető legfontosabb események ezek voltak: az Ideiglenes Kormány szándéka, hogy (Riga feladása után) feladja Petrográdot, a Kerenszkij-kormány készülődése, hogy átköltözzék Moszkvába, a régi hadsereg parancsnoki karának elhatározása, hogy Petrográd egész helyőrségét a frontra dobják és védtelenül hagyják a fővárost, és végül a Rodzjanko elnökletével egybegyűlt fekete kongresszus, amely lázasan dolgozott az ellenforradalom megszervezésén. Ehhez járult még a növekvő gazdasági bomlás és az a tény, hogy a front nem akarta folytatni a háborút. Mindez elkerülhetetlenné tette a gyors és jól megszervezett felkelést, mely az egyetlen kivezető út volt az akkori helyzetből.

A bolsevik párt Központi Bizottsága már szeptember végén elhatározta, hogy a párt minden erejét a sikeres felkelés megszervezésére mozgósítja. E célból a Központi Bizottság elhatározta, hogy Petrográdon Forradalmi Katonai Bizottságot szervez, kikényszeríti, hogy a petrográdi helyőrség a fővárosban maradjon, és egybehívja a Szovjetek Összoroszországi Kongresszusát. Egyes egyedül ez a kongresszus lehetett a hatalom utóda. A felkelés megszervezésének általános tervébe feltétlenül beletartozott a fronton és a hátországban legnagyobb befolyású moszkvai és petrográdi Szovjet előzetes meghódítása.

A „Rabocsij Puty”, a párt Központi Lapja, a Központi Bizottság utasítását követve, nyíltan kezdte hirdetni a felkelést és előkészítette a munkásokat és parasztokat a döntő harcra.

Az Ideiglenes Kormánnyal való első nyílt összeütközés a bolsevik „Rabocsij Puty” betiltásával kapcsolatban történt. Az Ideiglenes Kormány rendeletére a lapot betiltották és helyiségeit bezárták. A Forradalmi Katonai Bizottság rendeletére a lap helyiségeit forradalmi úton kinyitották. A pecséteket letépték, az Ideiglenes Kormány biztosait eltávolították. Ez október 24-én történt.

Október 24-én a Forradalmi Katonai Bizottság biztosai számos igen fontos állami intézményből erőszakkal eltávolították az Ideiglenes Kormány képviselőit, minek következtében ezek az intézmények a Forradalmi Katonai Bizottság kezébe kerültek s az Ideiglenes Kormány egész apparátusa felbomlott. Ezen a napon (október 24-én) — egyes hadapródiskolák és a páncélos hadosztály kivételével — az egész helyőrség, valamennyi petrográdi ezred átpártolt a Forradalmi Katonai Bizottsághoz. Az Ideiglenes Kormány tétovázott. Csak este kezdte megszállni a hidakat rohamzászlóaljakkal, amelyek közül néhányat sikerült kivonultatnia. A Forradalmi Katonai Bizottság válaszképpen bevetette a matrózokat és a viborgi vörösgárdistákat, akik eltávolították és szétkergették a rohamzászlóaljakat s maguk szállták meg a hidakat. Ezzel megkezdődött a nyílt felkelés. Több ezredünket azzal a feladattal bíztuk meg, hogy kerítsék be a törzsépület és a Téli Palota egész környékét. A Téli Palotában az Ideiglenes Kormány ülésezett. A páncélos hadosztály átpártolása a Forradalmi Katonai Bizottsághoz (október 24-én késő éjjel) meggyorsította a felkelés kedvező kimenetelét.

Október 25-én ült össze a Szovjetkongresszus, ennek adta át a Forradalmi Katonai Bizottság a kivívott hatalmat.

Október 26-án kora reggel, miután az „Avrora” ágyútűz alá vette a Téli Palotát és a törzsépületet, miután a szovjet csapatok a Téli Palota előtt megtörték a hadapródiskolások ellenállását, az Ideiglenes Kormány megadta magát.

A forradalom lelke elejétől végig a párt Központi Bizottsága volt, élén Lenin elvtárssal. Vlagyimir Iljics akkoriban Petrográdon, a viborgi városrészben, illegális lakásán tartózkodott. Október 24-én este a Szmolnijba hívták, hogy vezesse a mozgalmat.

Az Októberi Felkelésben kiváló szerepük volt a balti matrózoknak és a viborgi városrész vörösgárdistáinak. Ezek az emberek oly hallatlanul bátrak voltak, hogy a petrográdi helyőrségnek főleg az a szerep jutott, hogy erkölcsileg és részben katonailag támogassa az élenjáró harcosokat.

„Pravda” 241. sz.
1918. november 6.
Aláírás: I. Sztálin.

(idézet: – Sztálin Művei 4. kötet – című könyvből)

SaLa

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .