Döbrögisztán társadalompolitikai re-evoluciója

Túlóratörvény: mindenki csúsztat, de mi az igazság?

MicrosoftTeams-image (1).png
Három év múlva fizetnek, vagy a hónap végén? Bevezették a hatnapos munkahetet? Tényleg önkéntes a 400 órányi túlóra? És kevesebb joguk lesz a szakszervezeteknek? Az utóbbi hetekben a pártok egymással szöges ellentétben álló dolgokat kommunikáltak a túlóratörvényről, ezért összeszedtünk 6 fontos kérdést és választ a témában.

Még Orbán Viktor is megígérte, hogy hónap végén jön a túlórapénz, most akkor három év után fizetnek, vagy a hónap végén?

Erre a kérdésre nem lehet egyértelmű választ adni, mert a dolog több tényezőtől függ, és minden párt a saját érdekei mentén emel ki féligazságokat a kommunikációjában. A Fidesz például azt írja, a túlórát továbbra is havonta kell kifizetni.

Az LMP viszont azt, hogy háromévente.

A „túlóratörvénynek”, tehát a munka törvénykönyve módosításának – ami pénteken jelent meg a Magyar Közlönyben – két lényegi része van.

AZ EGYIK A MUNKÁLTATÓ ÁLTAL MAXIMÁLISAN KISZABHATÓ TÚLÓRA MENNYISÉGÉRE VONATKOZIK, A MÁSIK PEDIG A MUNKAIDŐKERETET ÉRINTI.

A munkaidőkeretnek az a lényege, hogy a munkaadónak lehetősége van a termelés ciklusaihoz igazítani a munkaidőt. Tehát ha sok a munka, akkor napi 8 óránál többet dolgoztatja a munkavállalót, ha kevesebb, akkor kevesebbet, úgy, hogy átlagban kijöjjön a heti 40 óra hosszabb távon.

A legaktuálisabb példa erre a kiskereskedelem. Ebben az iparágban nagyon erősen érvényesül a szezonalitás: a karácsony miatt novemberben és decemberben van a csúcsidőszak, így ha egy bolt dolgozója munkaidőkeretben dolgozik, akkor a munkáltató megteheti, hogy mondjuk decemberben heti 48 órát dolgoztassa, ha januárban viszont csak 32 órás munkahetekre osztja be (de közben a napokkal is lehet variálni, 12 órás napot követhet 4 órás például).

Erre egyébként eddig is volt lehetősége, most viszont az elfogadott módosító alapján egy év helyett három év lesz az a maximális időszak, amin belül a munkaadó az így kiszabott munkaidővel gazdálkodni tud. Fontos kitétel, hogy az egy- és a hároméves időszak is csak kollektív szerződéssel elrendelhető, enélkül a 2012-es új munka törvénykönyve alapján főszabály szerint legfeljebb 4 hónap lehet a munkaidőkeret. A kollektív szerződés nem elterjedt a magyarországi munkahelyeken: 2015-ben a KSH adatai szerint tízből két munkahelyen volt.

A munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalók kétféleképpen túlórázhatnak: az egyik eset, amikor a munkaadó a beosztástól eltérően túlóráztatja a munkavállalót, például egy adott munkanapon bejelenti, hogy pár órával többet kell maradni. Az ilyen túlórát hónap végén kell kifizetni. Az is előfordulhat ugyanakkor, hogy a munkaidőkeret lejártakor a munkavállaló által ledolgozott munkaidő meghaladja a munkaidőkeretben meghatározott számot, és ezt is túlóraként kell elszámolni.

EZÉRT ELKÉPZELHETŐ OLYAN ESET, HOGY CSAK HÁROM ÉV UTÁN FIZETIK KI VALAKINEK A TÚLÓRÁIT.

Ehhez viszont az kell, hogy a kollektív szerződésben a szakszervezet és a munkaadó hároméves munkaidőkeretről egyezzen meg. Aki viszont nem munkaidőkeretben dolgozik, annak a törvény alapján minden esetben havonta kell kifizetni a túlóráját.

A 400 túlórát viszont minden munkáltató rá fogja kényszeríteni a munkavállalóira, nem? 

Ez megint csak nem annyira egyértelmű. A Fidesznek papíron igaza van abban, hogy egy éven belül 400 óra túlóra csak úgy jöhet ki, ha abba a munkavállaló is beleegyezik, és abban is van igazság, hogy vannak az országnak olyan részei és munkahelyei, ahol a munkaerőhiány miatt a dolgozó könnyen leléphet, ha nem tetszik neki a túlóra.

Csakhogy egyrészt onnantól kezdve, hogy a túlóráról szóló megállapodást aláírták, a munkás csak a naptári év végével mondhatja fel ezt a megállapodást, tehát ha év közben rájön, hogy mégse túlórázna annyit, máris nem áll az önkéntesség. Másrészt pedig – és ez az, amiben az ellenzéknek és a szakszervezeteknek igaza van –, az országban rengeteg olyan munkahely van, ahol nem lesz reális az, hogy a munkavállalók ne írják alá a 400 túlóráról szóló megállapodást. Ezzel kapcsolatban nem más, mint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének volt főtitkára, Dávid Ferenc mondott érdekeseket nemrég.

Dávid konkrétan azt mondta, a túlóratörvényt szerinte azokon a 4-5 ezres településeken fogják végrehajtani, ahol 300-400 főt alkalmazó cégek a város egyetlen munkáltatói, és ilyen helyeken a munkavállaló nem fog tudni ellenállni, mert nem tud hova menni. Konkrétan egy Békés megyei multit is megemlített, ahol már jelenleg is vannak 68 órás hetek a három hónapos munkaidőkereten belül. Ráadásul sok esetben arra sincs szükség, hogy ténylegesen rossz legyen a túlóráztatni kívánt munkavállalók tárgyalási pozíciója, a munkaadó szempontjából már az is elég, ha a munkavállaló nincs tisztában a megváltozott tárgyalási pozíciójával, és a munkahelyének elvesztésére vonatkozó félelemből így is aláírja a papírt.

TEHÁT AZ, HOGY MENNYIRE IS LESZ VALÓBAN ÖNKÉNTES A 400 ÓRA TÚLÓRA, MUNKAVÁLLALÓNKÉNT IS ELTÉRŐ LEHET. ARRÓL AZONBAN NEM LEHET SEMMI KONKRÉTUMOT MONDANI, HOGY HÁNY MUNKAVÁLLALÓ VÉDETT A MUNKAERŐHIÁNY MIATT, ÉS HÁNYAN VANNAK KISZOLGÁLTATVA A MUNKAADÓJUKNAK.

És tényleg csorbulnak a szakszervezetek jogai?

Az indítvány eredetileg a jelenlegi 250 óráról (illetve a kollektív szerződéssel lehetséges 300 óráról) egységesen 400 órára növelte volna az egy évben elrendelhető túlórák számát. Ezt később úgy módosították, hogy marad a 250 óra az általános szabály, ez kollektív szerződéssel 300 órára növelhető, de a munkáltató és a munkavállaló írásbeli megállapodása alapján 400 óra is lehet, függetlenül a kollektív szerződéstől.

Emiatt egyébként nagyon szigorúan véve igaza van a Fidesznek akkor, amikor azt állítja, hogy „a szakszervezetek jogai változatlanok maradnak”, ugyanis eddig nem lehetett 400 órát túlóráztatni, és ahhoz, hogy 250-ről 300-ra emeljék a keretet, valóban kollektív szerződés kellett, amit csak a szakszervezetek tudnak kötni.

Azonban az ellenzéknek is igaza van, amikor azt írják, hogy „kiiktatják a szakszervezeteket”, ugyanis ahhoz, hogy 300-ról 400-ra növeljék kollektív szerződés megléte esetén a túlórát, már nem kell a szakszervezet beleegyezése, elég ha a munkavállaló rábólint erre. Erről írják a szakszervezetek jogosan, hogy ez a kollektív szerződéses lefedettség növelése és a kollektív alku szerepe ellen hat.

És az vajon igaz-e, hogy a Fidesz bevezette a hatnapos munkahetet?

Ha úgy számolunk, hogy az évi maximum 400 órát az év 52 hetére leosztva nagyjából heti 8 órát kapunk, akkor lehet azt mondani, hogy szinte minden héten el lehet rendelni egy hatodik napot túlóra formájában. Csakhogy ahogy azt már előbb tisztáztuk, a 250 (kollektív szerződés esetén 300) túlórán felül 100 vagy 150 csak a munkavállaló belegyezésével működhet.

A szakszervezetek azt is mondják, hogy a törvény uniós jogot sért.

Az uniós irányelv szerint az átlagos munkaidő a túlórákkal együtt sem haladhatja meg a 48 órát hetente. Ez a 48 órás szabály pedig a túlóratörvénybe is bekerült. Sőt, 52 héttel számolva a nálunk bevezetett évi 400 óra még egy nagyon kicsit kevesebb is, mint az EU által megengedett 416 órás maximum.

Fodor T. Gábor munkajogász a Napi.hu-nak elmondta, a módosító oly módon írja elő a szabályokat, hogy a Magyarországon meghatározott teljes heti munkaidő-mértéknek, vagyis a 40 órás “normál” munkaidőnek kell három év átlagában kijönnie, amivel gyakorlatilag egy kettős elszámolást vezet be. A 48 óra kapcsán marad az egy év, azaz az irányelv, de a 40 óra kapcsán 3 évről rendelkezik.

Ez első ránézésre megfelel az uniós jognak, hiszen nem sérti a szabályt, hogy a 48 órát egy éven belül le kell dolgozni, de ez egy téves gondolatmenet, ugyanis az irányelv az mondja valójában: a tagállamokban a munkaidő maximum 48 óra lehet és ezt a tagállami munkaidőt legfeljebb egyéves referencia-időszakban lehet felhasználni. Tehát valójában az irányelv szövege alapján mindegy, hogy milyen hosszú a tagállami heti munkaidő, az egy éves referencia-időszak nem haladható meg. A magyar jogalkotó tehát meglehetősen kreatívan, de valójában tévesen értelmezte az uniós irányelvet. Ezzel a szabállyal ugyanakkor lehet “jogászkodni”, – és kis eséllyel ugyan – de előfordulhat, hogy ezzel ellentétes döntést is kihozhat az Európai Bíróság – mondta Fodor T.

Kinek állhatott érdekében, hogy bevezessék ezeket a szabályokat? 

Jó kérdés, a kormány kommunikációja elég homályos volt ebben. Orbán Viktor szerint a munkavállalók érdekében hozták a törvényt, szakszervezetek pedig csak azért hangosak, mert nem a munkások érdekét képviselik. Szijjártó Péter korábban arról beszélt, hogy a Magyarországon beruházó észak-rajna-vesztfáliai cégek egyértelműen kedvezően fogadták a munkaerőpiaci helyzeten javító javaslatot. Kövér László házelnök szerint pedig mindenkinek jó a törvénymódosítás. Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) minisztere azt mondta, a túlóratörvényt a “gazdasági szereplők” kérték.

Az alábbi ábrán az látszik, hogy 2017-ben a hivatalos statisztikák alapján iparáganként mennyi volt a túlóra. Ez egyrészt bizonyos iparágak esetében biztosan messze van a valóságtól, hiszen a cégek – különösen mióta a túlóráztatás az utóbbi években komolyabb jelenség lett a magyar gazdaságban – gyakran trükköznek azzal, hogy nem jelentik be a túlórákat.

Azt tudjuk, hogy a magyar munkavállalók kifejezetten nem kérték a kormányt, hogy lehessen többet túlóráztatni, és bár Orbán tagadta, hogy a német multik kéréséről lenne szó, a statisztikák alapján feltűnő, hogy a feldolgozóiparban – ahova az autóipar is tartozik – iparági lebontásban a második legtöbb túlóra volt tavaly.                                                                             (index)

A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Bal-Rad komm: LÁTSZÓLAG tehát nem is olyan rémisztő a helyzet. Hiszen ha úgy vesszük, akkor a horda csak törvényesítette a kialakult gyakorlatot!

A KIALAKULT HELYZET AZ, AMI RÉMISZTŐ! AMIT A HORDA VIHAROS GYORSASÁGGAL KODIFIKÁLT!

Ez a rabszolgatörvény bizonyítja a legfényesebben a Döbrögisztánná vált egykori Magyarország rendszerváltás ótai folyamatos társadalomevolúciós visszafejlődését.

Lehet a létezett szocializmust államkapitalizmusnak nevezni akár, ám összességében mégiscsak közösségi volt. A magyarok híres szorgalmával és munkabíróképességével együtt, amit a szocialista államrend sikerrel fölosztott napi 3×8 órára, szociális biztonságra, heti öt munkanappal.

Ennek folyományaként 8 óra az ország (szocialista vagy államkapitalista – mindegy!) gyarapításával telt el, a többi 16 órával pedig a munkavállaló rendelkezett! Ha akart túlórázott – ennek díjazása ott volt a hóvégi borítékban, és MEGJELENT A MAJDANI NYUGDÍJ ÖSSZEGÉBEN IS! – és a túlórákért kapott pluszjövedelemből megteremthette az a pluszt a maga és családja számára, ami miatt a kádári Magyr Népköztársaság a “legvidámabb barakk” és a “gulyáskommunizmus” ELISMERŐ jelzőket kiérdemelte!

A rabszolgatörvény egy szűk – így vagy úgy meggazdagodott – honi réteg további gazdagodását, és az idetelepült SPEKULÁNSOK profitigényét hivatott szolgálni. A munkavállaló szociális biztonságát nem! Illetve ha mégis, már korántsem olyan szinten, hogy megérje a dolgozóknak.

MERT AZÉRT NEM VOLT ÁM HÜLYESÉG AZ A 3 x 8 SZLOGEN! ABBAN BENNE VOLT A JUT IS! – MARAD IS! – ELVE!

A rabszolgatörvény a munkavállaló számára csak egyet garantál: BELEDÖGÖLHETSZ A VÁGYAKOZÁSBA!

Viszont a rabszolgatörvény kapcsán még mindig van egy megválaszolatlan kérdés:

HA CSAK TÖRVÉNYESÍTI A KIALAKULT HELYZETET, (és semmi nem változik!) MI INDOKOLTA A VIHAROS GYORSASÁGOT?

Dacára annak, hogy a botrány előre látható volt!

“Döbrögisztán társadalompolitikai re-evoluciója” bejegyzéshez 20 hozzászólás

  1. Mi indokolta a viharos gyorsaságot?
    Az ultimátum.
    Ki adhatot ultimátumot Mészáros Lörincéknek?
    Akiket Kosa Kajos meglopott.
    40 milliárd eurot kapot az Orbán kormány.
    8 milliárddal nem tudnak elszámolni a mi MR 20% Kosa Lajos stigmája.

    Majd a szombatokkal lecsusztatják a munkások az ellopott 8 milliárd eurot amit a magyar oligarhák zsebre vágtak.

    Nyugaton a kapitalizmusban,nincs ingyen leves.
    Valakiknek vissza kell fizetni az ellopott pénzt.

    1. Ez a gyakorlatban katasztrofához fog vezetni.
      Miért?
      Mert a magyar konok nép.
      A 3cadik kinem fizetett szombat után tömeges felmondások várhatok.

      A MAGYAR MELOS NEM HÜLYE 8 SZOMBAT UTÁN ÁRIVEDERCSI.

      Bécsbe keresünk targoncásokat 1 600 euro netto.
      8 ora
      5 munka nap.
      Szállást biztositunk.
      ( ez csak egy a sok Bécsi álláshirdetés közül )

  2. https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=2167536383494849&id=1981591448756011&__tn__=K-R
    *****
    A RABSZOLGATÖRVÉNYRŐL ÉS A NYOMÁBAN JÁRÓ TÁRSADALMI JELENSÉGEKRŐL……

    Kedves Elvtársak, és valamennyi Barátunk, aki figyelemmel kíséri munkánkat!

    Azt gondolom az én korosztályomnak, és nem kevésbé a fiatalabbaknak, többségében szinte semmit nem mond Hollós Ervin neve. Az idősebbek ám jó eséllyel emlékeznek még rá, tagságunk összetételét tekintve még inkább, hiszen nagyon sokan vagytok közöttünk, egykori BM. és HM. dolgozók.

    Hollós BM. alezredes az egykori III/III-as csoportfőnökség vezetője, a Műegyetem Tudományos Szocializmus Tanszékének vezetője, nem kisebb munkára vállalkozott feleségével Lajtai Verával, az 1956-os eseményeket követően mint annak szereplői és az események természetének bemutatására, több nagy nyilvánosságot látott páratlanul objektív írásában.

    Ilyen a „Kik voltak, mit akartak?” c. könyve, a Kossuth kiadónál 1967-ben megjelentetve, vagy a „Köztársaság Tér 1956,” de ide tartozik a „hidegháború Magyarország ellen 1956” c. munkája is.

    Bemutatta, hogy a kezdetben jó ügyért indult népfelkelés, munkás- és diákmegmozdulás hogyan csúszott el egyre ijesztőbb mértékben jobbra. Hogyan radikalizálódott a tömeg, amikor megjelentek a bujkáló nyilasok, a hajdani Horthy rezsim képviselői és kiszolgálói, és irgalmatlan pusztításba kezdve pillanatok alatt átvették az irányítást az addig a felkelés élén álló kommunistáktól, a reformot képviselő különféle baloldali és haladó erőktől.

    Az elmúlt hetekben tapasztalható tüntetéshullám ugyan egyelőre össztársadalmi viszonyokban mérve kis létszámú, pár ezer fős tömeget visz az utcákra, a hangadók személyének változása és módszereinek egyre radikálisabb mivolta nyugtalanságra ad okot annak ellenére is hogy tőkés társadalmi, politikai és gazdasági viszonyok közepette történik. Az elégedetlenség oka és jogos mivolta ugyan esetünkben sem kétséges.
    A rabszolga-törvény néven méltán hírhedté vált törvényjavaslat elfogadása az Országgyűlésben, mely drámai mértékben tovább fokozta a magyar dolgozók közel három évtizede folyamatosan növekvő kizsákmányolását és kiszolgáltatottságát.

    Mindeközben az ún. parlamenti ellenzéki erőknek, nagyon is reális, kemény és határozott válaszlépések állnának rendelkezésére ehhez megfelelő anyagi és technikai bázissal, és mindenek előtt kapcsolatrendszerrel egyetemben.

    Miről is van szó pontosan?

    Az ilyen helyzetben nyugaton már évszázadok óta alkalmazott általános, és kihirdetésétől fogva a munka világának mind több szektorára kiterjedő általános, és ami emellett nagyon fontos, határozatlan ideig tartó sztrájkról. Ez az egyetlen eszköz, ami minél hosszabb ideig tart, annál inkább gyengül az addig bármennyire is puhíthatatlannak mutatkozó hatalom.

    E helyett mi történik?

    Halogató és kivárásra építő politikai intrikák szintjén megragadó taktikát folytatnak, miközben az általuk állítólag képviselt, vezető és valódi iránymutatás nélküli dolgozó osztályok továbbra is bénán és tehetetlenül vergődnek a mind súlyosabb jármukban.

    Mit tesz eközben „szeretett” kormányunk?

    Amit a mindenkori tőkés hatalom ilyenkor már csak szokott, határozottan reagál, mégpedig azonnal. Másképpen szólva, kihasználja a helyzetet.

    Ezt a – nyugodtan kijelenthetjük- nem is véletlenül, hanem szándékosan előidézett kritikus helyzetet. Nyilvánosan puccsistákról és államellenes összeesküvésről vizionál. Volner János a „Mi hazánk” névre hallgató fasiszta szerveződés prominens alakja a napokban már nagy nyilvánosság előtt kijelenti:

    „Sokan éppen azért nem mennek ki a Kossuth Lajos térre tüntetni, mert nem akarnak egy platformra kerülni a vörös zászlókat, anarchista jeleket lobogtató szélsőbalos csürhével. Mert látják, mennyire szánalmas versenyt folytat a pártzászlókat lobogtató ballib ellenzék a legtökösebb ellenálló címért: százával vannak kint az utcán a jól fizetett pártalkalmazottak, füstbombákkal, gyújtogatva, törve-zúzva megy a politikailag motivált műbalhé. A munkavállaló pedig még ha ellenzi is a túlóratörvényt, nem megy tüntetni, csak nézi ezeket a majmokat a tévében – mintha az állatkertben lenne.”

    Emellett sietve hozzáteszi, szerinte Budapesten keresztényellenes patkánylázadás történik, s ha kell, a Kossuth térre hívja a szélsőjobboldali félkatonai szervezet, a Betyársereg 300 tagját, „rendet csinálni”.

    Az ún. ellenzék politikai impotenciája, máris lehetőséget teremt parlamenti képviselőkkel szemben fizikai erőszak alkalmazására annak falai között is akár. Példának okáért, Budai Gyula szégyenteljes agressziója Kunhalmi Ágnessel szemben… A Terror Elhárítási Központ alakulatainak megjelenése ugyancsak a Parlamentben a Miniszterelnök körül. Pénzbüntetések a házelnök részéről, amely a „legfájóbb pontján találja” az ellenzéki képviselőket, majd ugyanezeket a jogvédő képviselőket a büntetőjog eszközeivel fenyegeti, miközben keresztényellenes Soros György által pénzelt és támogatott ügynököknek nyilvánítja őket.

    Soros Györgyöt hozzáteszem, mi sem szeretjük. Nekünk van csak igazán okunk őt a Magyar Nemzet egészének legtöbb kárt okozó személyek között számon tartani, hiszen vastagon kivette részét a volt KGST országokban a szocializmus intézményrendszerének módszeres fellazításában majd megsemmisítésében. Ily módon az elmúlt 30 év egyre mélyülő társadalmi és gazdasági válságát, népünk fokozódó nyomorát is méltán köszönhetjük többek között neki is.

    Eközben a tüntetéseken résztvevők között valóban ott vannak, baloldali erők, hangot adva elégedetlenségüknek, ám békésen vonulva a vörös zászlókkal és transzparensekkel. Ott találjuk a tömegben az Európai Baloldal Táncsis Alapszervezetét is. Mily meglepő, mintha csak Hollós alezredes írása elevenedne meg előttünk, egyszer csak a Volner féle kijelentés, a Kossuth téri szánkó, és karácsonyfa rongáló provokátorok garázdálkodása és a parlamenti események után a tömegben „hazafias lelkületű” fiatalemberek kezdenek el „tisztogatni”.. A Táncsis Alapszervezet tagjaitól erőszakkal elveszik a vörös zászlót, a láthatóan baloldali erőket válogatott szidalmak, erőszakos fenyegetések érik.

    A Momentum által meghirdetett tüntetés első soraiban már a Jobbik fővárosi és vidéki ismert arcai menetelnek Sneider „Roy” Tamás, országgyűlési alelnök, romák elleni merénylet miatt elítélt, de büntetett előéletűnek furcsa mód nem tekinthető Jobbikos képviselő vezetésével. Roma-ellenes, rasszista és antiszemita jelszavak hangzanak el. Előkerülnek az Árpád sávos zászlók és szépen lassan átveszik az Európai Unió, a szakszervezetek, és egyéb békés szándékok által vezérelt emberek zászlóinak helyét. Ekkor kezdődik egyébként a Kossuth téren és környékén, a vandalizmus, nem kímélnek ártatlan szemetes edényeket, padokat és még az ország karácsonyfáját sem. Szánkókkal dobálják a rendőröket, akik könnygázt vetnek be.

    Nos, ezek már nem „Soros ügynökei” Nem a jogaikért tüntető melósok és diákok. Nem a szakszervezeti vezetők. Ezek már az illetékesek által irányításra kijelölt, a kormány által felbérelt pribékek és provokátorok. Mögöttük pedig az általuk megtévesztett fiatalok, néhány felháborodott és még az ügy mellett kiálló ugyancsak megtévesztett jogvédő és diák.

    Mindez igen veszélyes helyzetet teremt. Én a magam részéről most kissé messzebb néznék vissza az időben Hollós elvtársnál, egészen az 1933.február 27.-éig, mégpedig Németországba. Ekkor ég le a német parlament épülete, a Reichstag, amit Hitlerék a kommunistákra fognak, és meg is teremtik a jogalapot a velük szembeni fellépésre, és a teljhatalom végső megragadására.

    Ugye értjük a párhuzamot?

    Honi fasisztáink a jelenben ürügyet akarnak teremteni a beavatkozásra. 2006 puccsista szereplőinek – Jobbik, Toroczkai, sok esetben a radikális balos megtévesztettek – ismételt bevetésével a törökországihoz hasonló önpuccsot akarnak generálni. Mint annak idején Erdoğan, Orbán is távol van a fővárostól, bár bevett gyakorlata ez nemzeti ünnepek és kritikus belpolitikai helyzetek alkalmával.

    A cél a vesztét érző Fidesz rezsim és oligarchái védelmében mielőbb bevezetni a rendkívüli állapotot. Megkezdeni az így kiszolgáltatottá váló „keresztényellenes, Sorosista, migránsbarát” belső ellenség felszámolását. A nemzetközi helyzet most megfelelő is volna mindehhez… Párizs forrong,. Brüsszelben terror veszély. A népek Oroszország és Ukrajna párharcára figyelnek fokozottan. A budapesti utcákon már megjelentek az állig felfegyverzett katonai járőrök, akik állítólag a terrortámadások elleni védelem miatt vannak jelen. A leszámolás eszközei, a Közigazgatási Bíróságok felállításra kerülnek januártól, mire a belső ellenzék elleni vizsgálatok lezáródnak. Erre is van már törvény a jogfosztottak országában.

    Egy pillanatig se legyenek kétségeink…. A Fidesz rezsim abban a pillanatban felfüggeszti a Parlament működését, bevezeti a rendkívüli állapotot és a rendeleti kormányzást, amint arra elérkezettnek látja a pillanatot.

    Mi ezek fényében mindenkit önmérsékletre intünk. Ne engedjetek a provokációnak! Ami mostanra a tüntetéseken zajlik, nem össztársadalmi érdekeket szolgál, hanem sötét, hatalmi törekvések eszközévé vált.

    Ne asszisztáljon senki bio díszletként ezen törekvésekhez!

    A történelem az élet tanítómestere, és ez a mester arra tanít minket, hogy a fasisztákkal való bármilyen együttműködés, számukra tett bármilyen engedmény, csakis az ő megerősödésükhöz vezethet!

    És hogy ennek mik a következményei azt szintén bizonyítja számunkra mind a magyar, mind pedig az egyetemes történelem.

    Juhász Norbert

    Hagyományőrző Munkásőr Társaság

    Országos Parancsnok

    1. Racionális és reális elemzés ! Nem az a kérdés hogy ki írta, hanem az : hogy mit írt !!
      Amit leírt az tükrözi a mai magyar társadalmi valóságot ! Nem a nép jólétéért folyik a
      tüntetés, hanem a hatalom ( kapitalista keretek közötti ) megszerzéséért ! De a hatalmon
      lévőknek sok a veszíteni valója, ezért ” önként és dalolva ” nem fognak meghátrálni !
      Harcolnak -akár vérres körülmények között is – foggal-körömmel – a hatalmuk meg-
      tartásáért !! Igaz, hogy politikai programjuk kimerül a ” keresztény magyar nemzet építé-
      sében” s ettől a” lila ködtől” nem látják a BELFÖLDI MAGYAR NÉP elszegényedését ?!
      De az “álellenzéknek ” még ennyi sincs ! Az egyneműek házassága ?!- a buzik
      szentesítése, a munkavégzés nélkül jól élni ?! ,-a termelő munkás lenézése ?!- a CEU-tól
      nincs fontosabb az életben ?! … stb. ezek nem programok. A lopások, csalások, a korrup-
      ció nagysága eltakarja az ” élni és élni hagyni ” alapelv érvényesülését ! …. Azt kell hogy
      írjam, az ovi vezette kormány legalább CSALÁDAPÁKBÓL sőt NAGYSZÜLŐKBŐL áll !!!
      Ha más nem is, de ez az állapot megmutatkozik a politikájukban ?! A lókupec -szellemi-
      ségük viszont faji jellemükből fakad !!! Vagyis a “gebét ” is etetni fogják hátha “táltos ”
      lesz belőle ! De mint tudjuk: kutyából nem lesz szalonna, a szamárból sem lesz pejló ?!
      ” Gondolkodni és csak azután cselekedni !”

    2. V.kutya szerint:
      2018-12-22 – 08:24

      Nem értek egyet ezzel az elemzéssel.

      Tegyük fel azt a kérdést, hogy miért lenne érdeke a fidesz kormánynak a rendkívüli állapot bevezetése? NEM ÉRDEKE, hisz a jelen helyzetben is úgy kormányoz ahogy akar, ha kell, napok alatt hoz meg, és hirdet ki törvényeket, köszönhetően a parlamenti elsöprő többségének. Ez így, egyenlő a rendeleti kormányzással.
      Miért csitítja az elemző pont azokat a tömegeket, akik az utcára menetelükkel eldönthetnék a helyzetet O1G ellenében?
      Miért makacskodik az elemző a békés tüntikézés mellett, olyan érvekkel, ami már vagy harminc éve féken tartja az elnyomottakat? Talán azért, hogy az események kifáradása után megint mondhassa valaki, hogy “Tetszettek volna forradalmat csinálni!”? -és ezzel konzerválja a helyzetet mint A.J. tette a rendszerváltás után?
      Tudomásul kell venni, hogy a nagy társadalmi változásokat csak az utcán lehet kiharcolni tűzzel, vassal, rombolással, és nem írogatással, síppal, dobbal, nádi hegedűvel. Az utcai harcosok pedig soha nem a konszolidált rétegekből, hanem a “ami a szívemen, az a számon” típusú egyszerű emberekből toborzódnak.
      A kukaborogatókat lehet beszervezett fideszeseknek beállítani, ezzel megosztani a szimpatizánsokat, csakhogy pont ez hajtja a vizet az uralkodó hatalom malmaira, az “oszd meg és uralkodj” ősi elvének megfelelően.
      Miért kellett negatívumként ide citálni a rasszizmust meg az antiszemitizmust? – mikor minden tisztán látó, politika után érdeklődő tudja, hogy ezt a két kérdést nem lehet kikerülni, ha valaki változásokat akar. Ezek felemlegetése egyértelműen a megosztás eszköze.
      Ha a melós kimegy az utcára, abban nem lesz köszönet haragja mindent el fog söpörni, hiánycikk lesz a lámpavas, meg a kenderkötél…
      Azonkívül nem kellene a hatalmat félteni a mostani ellenzéktől, csak az esetleges hatalomra kerülésük után szorosan kellene fogni a töküket, és ha rossz irányba fordulnak a dolgok (mert fognak) őket is el lehet zavarni, majd addig változtatni a vezető erőt, amíg előkerül a megfelelő. Azt is meg kellene már végre érteni, hogy kölcsönös támogatás nélkül nincs előrelépés, és ennek a támogatottságnak alapelve kell, hogy legyen az “ellenségem ellensége a barátom”. Fel kellene már ismerni, hogy ezek az ősi elvek segítettek mindig mindenkit hatalomra.

      Összegezve én úgy értékelem ezt az elemzést, hogy az pont a jelenlegi fidesz hatalom konzerválására és az elégedetlenkedők megosztására, leszerelésére törekszik. Éppen csak azt nem írja, hogy “Mindenki nyugodjon le, és menjen haza. Jó az úgy, ahogy van!” Ezek után még azt is megkockáztatom, hogy ez a munkásőr parancsnok O1G-nek dolgozik. (Nagy lehet a baj geciéknél, ha már az ilyen kis csoportok meggyőzésére is gondot kell fordítaniuk…)

      1. A cikk másról szól.
        Arról, hogy a tüntetésekhez MÉG NEM ÉRKEZTEK MEG A VALÓDI MUNKÁSOK!
        Jelen pillanatban az agresszív kemény magnak semmi köze a munkásokhoz, itt mi, munkások megint csak hivatkozási pont vagyunk, ami által ezek a neonáci söpredékek hatalmat akarnak szerezni.
        Szerintem erről szólt a dolog.
        De nyugi, előbb-utóbb megérkezik a mi kemény béközépünk is, és bár abban sem lesz köszönet (a kukának meg autónak mindegy, hogy ki gyújtja fel), de legalább lesz értelme az áldozatnak. Mert áldozat mindig van, és persze, mindig vétlenek.
        A hatalom sohasem ártatlan.

          1. Ahhoz mindenekelőtt bánya kellene. De azt (is) a fidesz bezáratta 2001-ben.

  3. “Juhász Norbert

    Hagyományőrző Munkásőr Társaság

    Országos Parancsnok”

    Ezen be kell sz@rni! Ez valami vicc? Ez a szervezet kizárólag a Facebookon létezik. Kinek parancsolgat az Országos Parancsnok? Annyira szánalmasan komolytalan!

    1. Miért? Az ilyen típusú jobboldali szervezetek nem komolytalanok, amelyek gyakran támogatásokból léteznek, azaz élősködnek? Inkább a megjegyzés komolytalan, annak ellenére, hogy én sem egészen így látom a dolgokat.

      1. Szerinted ki venné komolyan jóskapistát, ha a Nyilaskeresztes Hagyományőrző Egyesület Nemzetvezetőjének nevezné magát? Én biztos, hogy nem, de szerintem Te sem.

          1. Nem is nevezte magát Nemzetvezetőnek. Vagy valamiről lemaradtam?

    2. Sub Zero.
      Ez egy olyan vicc, hogy noha évente járnak prosztata szűrésre, de attól még lelövik a fejedről a bocskai sapkádat, ha a helyzet úgy kívánja! Én nem kötözködnék ezekkel a vén kommunistákkal. Leginkább azért nem, mert ők valódi kommunisták, és voltak már éles helyzetben, és használtak is fegyvert, nem egyszer, és szerintem ha szükségesnek látnák – és főleg lenne, aki ezt felvállalja – most is használnák!
      Vannak elvű emberek, bár tudom, hogy ez egy fideszesnek újdonság!

      1. Miről beszélsz? Juhász Norbert a 20-as évei elejét tapossa. Kíváncsi vagyok ennek a sokat élt embernek az éles helyzeteire. Egy biztos, hogy van önbizalma, ha már egy nem létező szervezet Országos Parancsnokának nevezi magát. Eddig inkább úgy néz ki, hogy egy országos hülye. Na mindegy, majd meglátjuk miből lesz a cserebogár.

          1. “mert ők valódi kommunisták, és voltak már éles helyzetben, és használtak is fegyvert, nem egyszer, és szerintem ha szükségesnek látnák ”
            Úgy bizony !
            Sub Zero szerint:

            2018-12-22 – 13:27
            Csalódtam benned , inteligensebbnek tartottalak mint , hogy valikit ismeretlenül , látatlanba le hülyézel !
            Nehogy meglepödj .

  4. Még egyszer, és hangsúlyozottan:
    A MUNKÁSOK IS A NEMZET RÉSZE!
    Ezért ők nem sorosbérencek, ha a megtámadottak alapjogával élve védekezni próbálnak, ahogy tudnak, és amit megengedtek nekik ők, a támadók: a burzsoá tőkések!
    Nem sok lehetőséget hagytak nekik, nekünk!
    De itt most másról is írok, szándékosan hoztam fel a NEMZET fogalmát, mert manapság divat lett, hogy valakik felkenik saját magukat, hogy ők a nemzet….Lószart ők!
    Nem mondhatja a rész az egésznek, hogy én vagyok az egész – ez kicsit matematika, és halmaz, de szerintem 8+osztálytól még egy fideszes is megértheti.
    Egyszer és mindenkorra, csak hogy világos legyen, ha kell, minden nap leírom, mert hogy jönnek rázósabb napok, és szóba fog kerülni, hogy ki a nemzeti, és ki a hazaáruló “patkány”, akik a koronát el akarják lopni, és zaciba tenni, szóval:

    Én is nemzeti vagyok.
    Sokan mások is nemzetiek.
    Akkor is nemzetiek, ha nem fideszesek, nem jobbikosok, sőt, egyik párthoz sem kötődnek!
    A nemzet én vagyok, meg te, meg a Kis Jóska, és mindenki más, az is, aki nem vallja magáról külön, hangsúlyozottan, hogy ő nemzeti.
    Az, aki kihangsúlyozza, hogy ő nemzeti, azzal egy időben elkülöníti magát másoktól, akiket automatikusan kirekeszt a nemzetből.
    Ezt teszi a fidesz, és még néhány más ilyen gyülevészet.
    Hadd magyarázzam meg egy másik példával:
    Pld. Kiss Jóska mondja magáról: Én ember vagyok.
    Mit hagyott a másik embernek választásként, ha azt látom, hogy ez az “ember”, aki annak vallja magát, épp egy másik embertársamat rugdossa, vagy épp kutyát köt az autója után? Ezután én hogyan mondhassam magamról, hogy ember vagyok én is?
    Ugyanez a helyzet a “nemzeti” jelöléssel, amellyel egyszersmind kisajátítod bizony te magad (néhányan) is a nemzetet, és hozzád hasonlóan sokan mások is ezt teszik az ún. jobboldalon, és a többi 4-5 millió polgártársunkat állatként kezelitek.
    Nem vagy közelebb a Naphoz, mint én, és a többi milliók!

  5. Egyre képtelenebb elméletek. A Jobbik ismert arcai a kormány által felbérelt pribékek és provokátorok? (Juhász) Elég valószínűtlen.
    A tüntető tömegnek (nagyrészt pártaktivisták) az volt a célja, hogy hogy kiprovokálja a rendőri beavatkozást (a Kossuth téren)? (Volner, https://video.mno.hu/embed/217416 )
    Utóbbihoz: némelyeknek talán, de a tömeg (amiben a Facebookról odacsábult szavazó vagy Volner szerint “hülyegyerek” – nyilván voltak köztük olyanok is – még nem feltétlenül pártaktivista, még kevésbé jól fizetett alkalmazott) ennél valószínűleg sokkal egyszerűbben működött. Be akart menni a célpontba…
    Ettől függetlenül a komolyabb rendőri fellépéseket nyilván azonnal felhasználják majd mindkét oldalon.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .