Döbrögisztán kisérleti terep

Akkor is túlórázunk, ha belehalunk? A rabszolgatörvény súlyos mellékhatásai

Aki túl sokat dolgozik, annak több baja lesz az egészségével – ez az alapvetés közismert, a frissen elfogadott túlmunka-szabályozás és a hazai egészségügyi helyzet alapján azonban érdemes felidézni a munkaórák száma és a halálozási okok közötti, tudományosan igazolt összefüggéseket.

Az elmúlt évtizedekben számos kutatás foglalkozott a témával, a legátfogóbb közülük talán a University College London tudósai által 2015-ben publikált tanulmány: ez ugyanis rengeteg korábbi kutatás eredményeit összegezte három kontinensről, Európából, az Egyesült Államokból és Ausztráliából.

Plusz 15 óra munka nagyot dob a halálozási esélyeken

Az eredmények azt mutatják: azoknál, akik hetente több mint 55 órát dolgoznak, 33 százalékkal nagyobb a stroke kialakulásának veszélye, mint a 35-40 órát munkával töltők esetében. 17 tanulmány adatai alapján mondják ezt a kutatók, amelyek 530 ezer ember átlagosan 7,2 éves időszakot felölelő adatait összegezték.

A szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulása a heti 55 órát dolgozók esetében 13 százalékkal valószínűbb. Ez több mint 600 ezer ember életútját érintő vizsgálatok alapján derült ki, akik életútját átlagosan 8,5 éven át követték.

A túlmunka által előidézett halál hátterében élettanilag a stresszválasz gyakori, ismételt kiváltása áll, de a túlzott munkavégzéssel járó jellemző viselkedési mechanizmusok is növelik a kockázatot: a testmozgás hiánya klasszikusan ilyen tényező, de az is kimutatható, hogy a sokat dolgozók hajlamosabbak a kockázatos szint fölött alkoholt fogyasztani. Ráadásul aki ideje jelentősebb részét munkahelyén tölti, sokkal nagyobb valószínűséggel hagyja figyelmen kívül a test figyelmeztető jeleit is.

A túlzott munka és az egészségi állapot közötti összefüggések ráadásul azzal együtt érvényesek, hogy figyelembe vették a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a fizikai aktivitás hatása mellett a szokásos kardiovaszkuláris rizikófaktorok hatását is, mint például a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint – magyarán a széleskörű vizsgálat során ezek a faktorok nem torzították a képet, valóban a túlzott munka egészségre gyakorolt káros hatását tudták kimutatni.

Ezt nem lehet egy legyintéssel elintézni

A tanulmányban szereplő hetente ledolgozott 55 óra rendkívül soknak illetve távolinak tűnhet – hiszen Magyarországon 2017-ben a heti átlagos munkaidő csak 39,8 óra volt. Ettől azonban egyáltalán nem nyugodhatunk meg. A most bevezetett 36 hónapos munkaidőkeret ugyan nem jelenti azt, hogy az elvégzett túlórákat csak 3 év múlva fogják kifizetni: az elszámolásnak továbbra is havonta kell megtörténnie. A munkaadónak azonban van rá lehetősége, hogy a termelési ciklusokhoz hosszabb időtávon igazíthassa a munkavégzést: amikor kampány van, hosszabb munkanapokat rendelhet el, máskor pedig rövidebbeket, és ezeknek 1 helyett 3 év alatt kell egyensúlyba kerülniük a törvényben rögzített munkaidővel (erről az mfor.hu írt a Kormányzati Tájékoztatási Központ tájékoztatása alapján).

Magyarán könnyen elképzelhető, hogy a magyarországi munkahelyeken is kialakulnak olyan huzamosabb időszakok, amikor bőven az átlag fölötti mennyiségű munkaórát kell a munkahelyeken tölteni – a későbbi rövidebb munkanapok pedig az ilyenkor felhalmozódott káros egészségügyi hatásokat nem tudják (egészében) visszafordítani.

Azt is érdemes figyelembe venni, hogy miközben a fejlett gazdaságokban a munkával töltött óraszám folyamatos csökkenése figyelhető meg, Magyarországon a 2012-es mélypont óta emelkedő trendben vagyunk, amire a legutóbbi változtatások rátehetnek egy újabb lapáttal. A GKI előrejelzése szerint így 2-3 éven belül a régiónkban a legtöbbet dolgozó országgá válhatunk.

A ledolgozott heti munkaidő a visegrádi térségben, 2008-2017 Forrás: Eurostat / GKI
A ledolgozott heti munkaidő a visegrádi térségben, 2008-2017 Forrás: Eurostat / GKI

Ráadásul ha a heti 55 óra nem is jön össze valakinek, az egészségügyi kockázat akkor is hamarabb emelkedik: heti 41-48 órányi munka 10 százalékkal növeli a stroke esélyét a 40 óra alatti munkához képest, a 49-54 óra heti munka pedig 27 százalékkal.

A megbetegítésünket segítik, a gyógyulásunkat kevésbé

Miközben egyik oldalról növekszik az egészségügyi kockázatokkal járó munkaerő-terhelés, a másik oldalról ehhez egy siralmas állapotban lévő egészségügyi ellátórendszer és a lakosság csapnivaló egészségügyi állapota is párosul. A vezető halálok épp a keringési rendszer valamilyen megbetegedése – 100 ezer emberre ebben a kategóriában 670 halálozás jutott 2017-ben a KSH adatai szerint. Márpedig a túlzott munka éppen az ilyen jellegű betegségek kialakulására van hatással a fentebb említett tanulmány szerint.

A KSH 2015-ig tekintette át az egészségügyi kiadások alakulását. Eszerint a vásárlóerő-paritáson számolt egészségügyi kiadás Magyarországon 2015-ben 1371 euró volt, amellyel hazánk az EU-tagországok között az alsó harmadba esik (az EU-28 átlaga 2781 euró volt). Az egészségügyi kiadások 7,1%-os GDP arányának tekintetében is az alsó harmadot foglaljuk el (az EU-28 átlaga 9,9%). A visegrádi országok és Ausztria közül egyedül nálunk nem érte el a 10 évvel korábbi szintet a (kormányzati) egészségügyi kiadások szintje 2015-ben.

Érdekes összefüggést találunk két országos térkép összehasonlításával is: a G7.hu éppen ma közölte a havi átlagosan teljesített munkaórák területi bontását; a legtöbb munkaórát teljesítő megyék nagy átfedésben vannak azokkal a megyékkel, ahol a keringési problémák okozta halál az országos átlagot komolyabban meghaladja (itt az Index korábbi cikkét érdemes átfutni). Önmagában persze ez nem jelent ok-okozati összefüggést, komoly jelentősége van ebben például az egészségügyi ellátórendszerhez való hozzáférésnek is – az viszont borítékolható, hogy amennyiben a több közül a keringési problémák okozta halálhoz (tudományosan igazoltan) vezető faktorok egyike romlik, akkor a halálozási statisztika is jó eséllyel tovább fog romlani.                                (privatbankar)

A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Bal-Rad komm: Örök életet, ingye sört, meg efféle csudás dolgokat a kétfarkúak igértek! Döbrögi ilyesmit nem tett. Viszont igért MUNKAALAPÚ TÁRSADALMAT! Építi is vad iramban a MAGYAROK számára! Állja a szavát!

A balrad.ru már kezdetek óta él az egyre erősödő gyanúval: a magyarok élőhelye – az egykori Magyar Népköztársaság – területe KISÉRLETI TEREP! Társadalmi, gazdasági kisérlet terepe, ahol az európai emberek tűréshatárának a kifirtatása zajlik. Egy mesterségesen legyengített, túlhajszolt, immunitását vesztett, nemzeti tudatától – büszkeségétől megfosztott nép reagálóképességén keresztül.

A KÍVÁNCSIAK számára csak járulékos veszteséget jelentünk! Statisztikai adatokat! Ha közben pedig még profitot is termelünk VALAKIKNEK, a kisérlet anyagilag is kifizetődik!

EZ PEDIG KISÉRLETEK ESETÉBEN NEM SZOKVÁNYOS DOLOG!

Mindösszesen ennyi történik! Itt, Döbrögisztánban!

“Döbrögisztán kisérleti terep” bejegyzéshez 1 hozzászólás

  1. A munka alapú társadalom , szocialista gondolat (alap elv ) de ezt nem lehet elválasztani a
    szocialista elosztási viszonyoktól ! Elválasztva – mint oviéknél – más a végeredmény, amely
    a társadalmi egyenlőtlenségeket okozza !! AKI DOLGOZIK , NEM ÉR RÁ PÉNZT KERESNI !!!
    Az elmúlt nyolc év , ezt a nagybetűs kapitalista elvet igazolja vissza . Továbbá azt, hogy a
    “genszterváltó értelmiség ” gyerekeit akik mind a ceu-n kupálódtak, nem elégi ki az , amit
    apáik kaptak: az ingyen megkapott állami lakásokat. Nekik kevés a városi ingatlanárak
    egekbe emelése ( a vidékiek rovására ! ) nekik több kell : a hatalom ! Admin jól látja a po-
    litikai alaphelyzetet: az országunk ( úgy mint a szocializmus idején ) a kísérleti-nyúl sze-
    repét kapta az EU vezetésétől! (pl. Az Oroszország elleni szankciók terepén, amely eddig:
    7 milliárd dollár “külkereskedelmi veszteséget” okozott hazánknak, de ez nem látszik a veze-
    tői jövedelmek nagyságán !!! Pedig itt is vannak felelősök a SELEJTÉRT , nem csak az esz-
    terga padnál dolgozó munkásnál !!! )
    Amit ovi mond, az a butaság csúcsa . A munkások nem 12-13 óra/nap akarnak dol-
    gozni hogy túlórával több pénzt keressenek ?! Hanem : 8 óra/nap alatt akarnak a tisztes
    életszínvonalat biztosító jövedelemhez jutni ! Sőt , csökkenő munkaidő alatt – a gépesítés
    növelésével- több pénz keresni ! Úgy mint a vezetők ! nem is mennek be dolgozni, mégis
    kapják a pénzt !! Ez a példa ragadós ! Vajon ha ezt csinálnák a pékek, kik sütnék a kenyeret ?
    Ha ezt tennék az ácsok, kik építenék a tetőket , a zsaluzásokat ? stb…..

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .