Pereg a mesefilm

Akkor most lassult vagy gyorsult a magyar gazdaság? Tegyük rendbe!

A héten megjelentek a második negyedéves magyar gazdasági növekedésre vonatkozó adatok, amelyekről a figyelmes olvasók kétféle értelmezést olvashattak. 1. A magyar gazdaság a várt lassulás helyett meglepetésre gyorsult. 2. A magyar gazdaság már régebb óta lassul, és ez most is folytatódott. Vajon melyik a helytálló leírása a teljesítménynek?

A második negyedévben a hazai GDP-növekedés az előző negyedévi 4,4% után 4,6% lett, vagyis nagyobb számot jelentett a KSH. Ez érdemi meglepetés volt, hiszen az elemzők előzetesen enyhe lassulásra, 4,2%-os bővülésre számítottak. Ez alapján úgy tűnik, az első értelmezés a helytálló: a magyar gazdaság a várt kis mértékű lassulás helyett kissé gyorsult, így pedig összességében szép pozitív meglepetést produkált. Íme:

Akkor most lassult vagy gyorsult a magyar gazdaság? Tegyük rendbe!

A fenti értelmezésből azonban valójában csak a “meglepetés” a helyes, a gazdasági tendenciára vonatkozó következtetés viszont téves. A probléma, hogy az éves változást kifejező GDP-mutatók egymással csak nehezen összehasonlítható időszakok teljesítményét vetik össze. Mi a különbség az idei és a tavalyi második negyedév között, ami miatt nehéz őket összehasonlítani? A fő különbség, hogy az egyes negyedévekben nem ugyanannyi munkanap van, ezért eltérő mennyiségű munkaidőt hasonlítunk össze. Nyilván nem tekinthető valódi gazdasági változásnak például az, ha az egyik időszakban azért kisebb vagy nagyobb a teljesítmény, mert több vagy kevesebb ideig járnak a gépek, dolgoznak a munkások.

Éppen ezért a KSH (és csaknem minden nemzeti statisztikai hivatal a világon) többféle GDP-mutatót közöl a jelentésében. Az előző év azonos negyedévéhez viszonyított indexből három is létezik: a nyers, a naptári-hatással igazított (wda), illetve a szezonálisan és naptári-hatással egyaránt igazított (swda). Ezek közül – ha pontosan ismerjük a gazdaság sajátosságait és ezért pontosan lehet kiigazítani – a szezonális és naptár-hatással igazított index tekinthető a gazdasági növekedést közgazdasági értelemben legpontosabban megragadó mutatónak.

Ha megnézzük ezt a mutatót, más képet láthatunk a növekedési tendenciáról. Mint azt az alábbi ábra mutatja, a kiigazított index szerint a magyar gazdasági növekedés tavaly év végén érte el a csúcsát (ami egyébként hajszál híján 5% volt, tehát magasabb, mint a kiigazítatlan index), és azóta a lendület visszafogott mértékben csökken. Számok szintjén ez sorban 4,9%, 4,7%, 4,4% növekedést jelent az utóbbi három negyedévben.

Akkor most lassult vagy gyorsult a magyar gazdaság? Tegyük rendbe!

Ahogyan azt a korábbi cikkünkben is jeleztük, az ellentmondást tehát főként az okozza, hogy az idén a második negyedévben eggyel több munkanap volt, mint tavaly ilyenkor. Ezért amikor ezzel korrigálunk, akkor abból kisebb igazított növekedési adat következik. Úgy is megfogalmazhatjuk, hogy a nyers adat azért mutat még most is egy kis emelkedést, mert több munkanapon termelt a magyar gazdaság. Ha ezt a hatást kiszűrjük, csak akkor “bújik elő” a magyar gazdaság enyhén lassuló tendenciája.

A kissé lassuló tendenciát mutatja az is, hogy az előző negyedévhez viszonyítva a bővülés 0,9% volt, mert öt negyedév után lesüllyedt az 1% feletti tartományból.

Akkor most lassult vagy gyorsult a magyar gazdaság? Tegyük rendbe!

Ez a helyes értelmezés ugyanakkor egyáltalán nem jelent valami kiábrándítóan rosszabb képet a magyar gazdaságról. Egyszerűen arról van szó, hogy a lassulás elkezdődött, de ennek mértéke elmarad a várakozásoktól. A lassulás egyáltalán nem meglepő, a magyar gazdaság a potenciális kibocsátási szintje felett, a potenciális növekedési ütemét meghaladó ütemben növekszik, ez hosszabb távon nem tartható fent, teljesen logikus következmény a lassulás. Ezt sejteti egyébként az ING Bank friss konjunktúramutatója is, amely a következő 10 hónapra előretekintve már érdemi lassulást jósol. Ehhez képest a pozitív kockázati pálya az lehet, ha a magyar gazdaság lassulásának mértéke a következő negyedévekben is elmarad az előzetes várakozásoktól.

Akkor most lassult vagy gyorsult a magyar gazdaság? Tegyük rendbe!

Mi az a leading HUBE?

A Leading HUBE és Robust az ING által készített konjunktúraindikátorok. Sajátosságuk hogy kizárólag kemény adatokkal dolgoznak, vagyis már megjelent statisztikai tényszámokból jelzik előre a gazdasági teljesítményt. A HUBE és a Robust elvileg nem közvetlenül a GDP-t jelzi előre, hanem egy termelési mutatót, ám ez már a GDP-vel is szoros együttmozgást mutat. 

A tapasztalatok szerint jelenleg a magyar konjunktúramutatók közül az ING indexei jelzik legpontosabban és legnagyobb előrejelző erővel a magyar gazdaság ingadozásait, bár az utóbbi években ennek az előrejelző ereje is gyengült. A HUBE előrejelző ereje 7-10 hónapos, a Robusté pedig 3 hónap. Bár a mutatók nem adnak előrejelzést a GDP-re, hiszen értékeik sokszor inkább csak párhuzamosan hullámoznak a GDP (vagy éppen a termelési index) által leírt ciklussal, ugyanakkor ez az erős korreláció mégis sokat érhet, mert – amennyiben a mutató előrejelző ereje a jövőben is fennmarad – a gazdaság gyorsulásáról vagy lassulásáról korán képet kaphatunk.                            (portfolio)

AZ ANYAG A “KUNYERA” UTÁN FOLYTATÓDIK!

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

 

Bal-Rad komm: “…Mi az a leading HUBE?
A Leading HUBE és Robust az ING által készített konjunktúraindikátorok. Sajátosságuk hogy…”

– Magyarítva: EGY VÉGTELENÍTETT MESEFILM DÖBRÖGISZTÁNI HÜLYEGYEREKEKNEK! Ami a gyarmati termelést “MAGYAR GAZDASÁG” néven adja elő. Mint a “magyar” GDP előállítóját.

Ennek alapján a “magyar” gazdaság egyik szereplője, és a “magyar” GDP alakításának egyik láncszeme az “Austria Juice”. Tudják! Az a cég, amely 13 forintot akar adni az ipari alma kilójáért. Föltételezhetően bruttoban. Ez után a bevétel után adózik az almatermesztő.

Az almatermés bőségesebb mint tavaly volt. Majdnem duplája. A fölvásárlási ár valamivel több mint a tavalyi fele. Máris megvan a 4 százalékot bőven meghaladó hozzájárulás a “magyar” GDP növekedéséhez.

Mit tesz egy jó konjunktúraindikátor?!

Gazdasági “csodát” tesz!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .