Tévúton

Nem összeszerelő üzem Döbrögisztán? Íme, feketén-fehéren a statisztikák

A magyar munkavállalók nagy része – az EU-s átlaggal összhangban – a szolgáltatói szektorban dolgozik. Második legtöbben az iparban, míg a legkevesebben a mezőgazdaságban tevékenykednek. A környező országokkal összehasonlítva – az elérhető adatokat elemezve – mindez azt jelenti, hogy hazánkban majdnem annyian dolgoznak a szolgáltatói szektorban, mint például Ausztriában. Az iparban és a mezőgazdaságban pedig egyáltalán nem lógunk ki a régióban tapasztalható számok közül, sőt.

A szolgáltatás alapú gazdaság felé való elmozdulás olyan hosszú távú tendencia, amit az EU-ban már a 20. század második felében megfigyeltek. Ez az eltolódás pedig még ma sem ért véget. A legfrissebb statisztikák szerint ugyanis 2017-ben a munkavállalók 74 százaléka a szolgáltatói szektorban dolgozott az Európai Unióban. Szemben például a 2000-es év 66 százalékával. Ezzel az elmozdulással párhuzamosan pedig mind az ipari – gyári – foglalkoztatás, mind pedig a mezőgazdasági foglalkoztatottság csökkent. Előbbi 2000-től 2017-re 26 százalékról 22-re, utóbbi pedig 8-ról 4-re.

A különböző országok között azonban óriási különbségek mutatkoznak az ipari/mezőgazdasági, illetve a szolgáltatási szektorban dolgozó munkaerő arányait illetően. 2017-ben például a mezőgazdaságban dolgozók aránya 24 százalék volt Romániában – az összes foglalkoztatotthoz viszonyítva -, 19 százalék pedig Bulgáriában. Az iparban – gyárakban – foglalkoztatottak aránya Csehországban volt a legnagyobb 36 százalékkal, de Szlovákiában és Lengyelországban is 31-31 százaléknyian dolgoznak itt. Ezzel szemben Hollandiában, az Egyesült Királyságban, Belgiumban, Máltán, Franciaországban, Dániában, Cipruson és Luxemburgban a foglalkoztatottak legalább 80 százaléka a szolgáltatói szektorban dolgozott 2017-ben.

Ha a 2017-es Magyarországi adatokat megnézzük jól látható, hogy a nyugat-európai tendenciákkal némileg korrelálva hazánkban is a szolgáltatói szektorban dolgozik a legtöbb munkavállaló. Ezután azonban az ipari termelés következik, ami a maga 26 százalékával még mindig soknak számít az EU-ban, olyannyira, hogy az EU-s átlagot üti is majdnem 5 százalékkal. Arányait tekintve a mezőgazdaság sem tölt be jelentős szerepet a foglalkoztatottak számát illetően, de azért itt is az uniós átlag felett végeztünk 1 százalékkal.

Nem maradunk el

A friss statisztikák alapján kíváncsiak voltunk arra is, hogy a hátrom kategóriát vizsgálva Magyarország miként szerepel a környező országokkal és az EU-s átlaggal összevetve.

Ha szolgáltatói szektort nézzük Magyarország nem sokkal marad el az EU-s átlagtól, illtetve Ausztriától, úgy hogy az összes többi környező országot verte 2017-ben. Ha az iparban dolgozók arányát nézzük, akkor már fordul a kocka, Magyarországon ugyanis az EU-s átlagnál 5 százalékkal többen dolgoznak ebben az ágazatban, ám nálunk is többen vannak arányaiban románok, szlovákok, szlovének. Ha azonban az évekre bontott statisztikákat is megnézzük, akkor

Magyarországon egyedülálló módón 2000 óta csupán második alkalommal (2016-2017) emelkedett az iparban dolgozók száma, ilyen utoljára 9 éve történt (2007-2008).

A mezőgazdaság tekintetében Románia abszolút ez EU élén áll, keleti szomszédunknál ugyanis a munkavállalók 23,7 százaléka (!) még mindig a mezőgazdaságban dolgozik. Magyarországon ez a szám 5,6 százaléka, ami az EU-s átlagnál 1,1 százalékkal több. Szlovákiában ugyanakkor a munkavállalóknak csupán 3 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban.
(penzcentrum)

AZ ANYAG A “KUNYERA” UTÁN FOLYTATÓDIK!

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

 

Bal-Rad komm: Ebből a statisztikából világosan látszik: zsákutcában toporgunk. Természeti adottságainkat – amt a Kárpát-medence egyedülálló mikroklímája jelent – szinte teljesen elhanyagolta a politika. A mezőgazdaságot és az élelmiszeripart.

Kiváló termőterületekre összeszereldéket betonoznak, miközben a világ fizetőképes piaca jó minőségű élelmiszer után ácsingózik.

Döbrögisztán vajdaság gyarmati területen a munkavállalók már csak 5,6 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban. Volt ez harminc százalék is. Az élelmiszeriparban foglalkoztatottakkal együtt elérte a 50 százalékot is.

Mindez persze a szocializmus korszakában volt! Azóta már eltelt közel három évtized.

LÁTSZIK IS A HATÁSA A MAGYAR VIDÉKEN!

“Nem szokja a cigány a szántást!”

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..