Rovás utána!

Hun volt, hun nem volt, volt egyszer egy székely írás…

A Rovás Infó rábukkant egy 2014-es cikkre a Népszavában, melyben Sándor Klára nyelvészt kérdezték A székely írás nyomában című könyvének akkori megjelenése kapcsán. A téma az érdekessége miatt, világnézeti különbségektől függetlenül helyet érdemelhet a Bal-Radon is, bár nyilván nem ez az Olvasóinkat leginkább foglalkoztató dolgok egyike. Mi most csak egy részletét közöljük, a teljes bejegyzés és cikk az írás végén található hivatkozásokon érhető el.

(…)

– Miért lesz, lett a szélsőjobb kedvenc eszköze a “rovásírás” hagyományának őrzése, s mikor fordult érdeklődésük e felé, hiszen, mint írja, már Szálasi pártjánál logóban megjelennek ezek a szimbólumok?

-Nem szeretem, mikor a székely írást a szélsőjobbal azonosítják. Egyrészt, mert ez az előítélet nem tud semmit ennek az írásnak a művelődéstörténeti vonatkozásaitól, másrészt mert ráadásul a mai használatra sem igaz, hogy csak a szélsőjobb használná. Nagyon sokan szeretnek foglalkozni ezzel az írással hagyományőrzésből, kedvtelésből, kíváncsiságból – és ez a kultusz sokkal korábban kezdődött, már az 1980-as évek vége felé. A szélsőjobbhoz elsősorban a táblaállítások miatt szokták kapcsolni, de ez csak pár éve kezdődött, és természetesen nem kizárólagos továbbra sem. Ami pedig a székely írás történetét illeti: ha valaki komolyan megnézi, kik, mikor, milyen célra használták, milyen szerepet játszott a magyar identitástudat kialakításában, nagyon izgalmas művelődéstörténeti kérdéseket talál.

– Miért nem rovás, miért székely?

– Mert az, hogy rovás, csak annyit jelentett eredetileg, hogy fába rótták a betűket. Egy ideje azonban elkezdték úgy használni ezt a kifejezést, mintha a “rovás” valami különleges íráscsoport lenne. Ez pedig értelmetlenség. Azért székely, mert korai, a tudományos használattól független emlékei csak Székelyföldről ismeretesek, és nagyon úgy tűnik, hogy eredetileg csak a székelyek használták.

– Azt talán nem is igen kell magyarázni, hogy nem hun eredetű az írás, de mégis, hogyan lehet, hogy egy 10. századi sírból előkerült fúvókán már megtalálták ezeket a jeleket?

– Ezt az emléket Somogy megyében találták, Bodrog-Alsóbűn, és egyáltalán nem lehet kizárni, hogy székelyek készítették, ugyanis még mielőtt Biharba, majd Erdélybe telepítették őket, a székelyek a Dunántúl déli és nyugati sávjában éltek. Egyelőre azonban keveset tudunk erről az emlékről, mert a jelei ugyan azonosak a székely betűkkel, de a felirat nagyon rövid, valószínűleg csak töredék, és nincs még elfogadható megfejtése.

– Abból, hogy nem tudjuk elolvasni ezt a négy jelet, nem következhet az, hogy egy itt talált, valamilyen más népcsoporthoz tartozó ábécét alkalmaztak elődeink saját nyelvükre?

– De, természetesen lehetne ez is, de az avar kori emlékeken más ábécét látunk, mások meg nemigen kerülhetnek szóba. Van egy honfoglalás kori sírból előkerült, írást tartalmazó lelet is, Kalocsa mellett találták, Homokmégy-Halmon. De ez sem a székely írás jeleivel készült.

– A tudomány jelenleg honnan eredezteti ezt az ábécét?

– Kelet-Európában a 6-10. század között a területet uraló török népek többféle, egymással kapcsolatban lévő, de egymással nem azonos írást használtak. Sok emlék került elő az egykori Kazár Birodalomból, jó néhány az egykori dunai bolgár területekről és a Kárpát-medencéből az avar korból. Ezek közé a török írások közé tartozhatott a székely írás elődje is, azaz valószínűleg török eredetű a székely ábécé. Később tudatosan módosították az eredeti jelsort: látszik, hogy formailag egységesítették a betűket, de bővítették is a betűkészletet, hogy minél könnyebben lehessen vele magyar nyelvű szövegeket írni. Ennek érdekében több új betű került bele.

– Mikortól használhatták a székely írás ábécéjét a magyarok, s mikor, miért hagytak fel vele?

– A székelyek eredetének tisztázása kulcskérdés ebből a szempontból. Alapvetően két nagy csoportba sorolhatók az erre vonatkozó nézetek. Az egyik szerint a székelyek egykor önálló etnikum voltak, és a honfoglalás előtt csatlakoztak a magyar törzsszövetséghez. A másik szerint a magyar törzsekből a 10. században szerveztek egy csoportot a gyepűk védelmére, ők lettek a székelyek. Az, hogy ezt az írást eredetileg csak a székelyek használták, inkább az előbbi nézetet támasztja alá. Amikor a 13. században új betűkkel bővült a székely ábécé, még mindig csak a székelyek használták, persze magyar nyelvű szövegek lejegyzésére. Először a 15. század végén jelent meg ez az írás Székelyföldön kívül: Mátyás udvarában nagyon kedvelték. Ez a tudományos érdeklődés kezdete – Székelyföldön kívüli területről nem is tudunk másféle használatot, csak ilyet. Széles körben soha nem használták ezt az írást, sem Székelyföldön, sem azon kívül, de ismeretének folytonossága soha nem szakadt meg. Székelyföldön a tudományos érdeklődéstől függetlenül egészen a 17. század második harmadának végéig használták, még ebből az időből is ismerünk olyan feliratokat, amelyek írói nem a tudósi hagyományból ismerték a székely ábécét. A tudományos munkákban ezt követően is foglalkoztak vele, a 18. században kifejezetten sokat, többek között a legelismertebb korabeli tudósok is, mint Bél Mátyás vagy Bod Péter.

– Miért gondoljuk azt, hogy az egész székely írás nem más, mint humanista hamisítvány?

– Ne gondoljuk ezt, mert ez egy 19. századi ötlet fölújítása, s bár kétségtelenül elég divatossá vált – legalábbis egyre többet hallom -, semmivel sem igazolható. Azokat az érveket, amelyeket e nézet megtámogatására szoktak fölhozni, nem nehéz megcáfolni. Elég azonban a legerősebb ellenérvet mondani: a székely írásnak már a 13. és 14. századból is vannak emlékei, azaz jóval a humanizmus kora előtt is írtak a már a székely ábécével.

[A fenti írás teljes terjedelmében eredetileg a Népszaván jelent meg, mi azonban a Rovás Infó találata után vettük át egy részét.]

 

——————————————————————————————————-

(Bejegyzésünkben az Europa Polyglotta.jpg fájlt (a Wikimedia általunk nem ellenőrzött információja szerint Gottfried Hensel 1730-as Európa-térképe) a Creative Commons Nevezd meg! Így add tovább! licence alapján használjuk a Wikimedia Commons oldalról. További információk a hivatkozás helyén.)

——————————————————————————————————-

Fergeteg megj.

 

Olvasóink egy része sajnos hajlamos az efféle írásokat egy világösszeesküvés darabkáinak tekinteni, így az ő kedvükért csak annyit tehetünk, hogy kijelentjük: erről szó sincs. Nem vagyunk zsidók, gyíkemberek, cionisták, filoszemiták, gonoszzsidó-imádók, szabadkőművesek stb. Az ezzel kapcsolatban felmerülő gondokat jellemzően az elhamarkodott ítéletek, a félreértések, a megbízható ismeretek hiánya, valamint a gombamód szaporodó, a madárcsicsergésben is zsidó világösszeesküvést látó, történelemhamisítást prédikáló guruk vallásosan mély dogmái okozzák.

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton!

Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

“Rovás utána!” bejegyzéshez 29 hozzászólás

  1. A Népszava e témában tényleg a legautentikusabb forrás lehet.
    “madárcsicsergésben is zsidó világösszeesküvés”
    talán nem kellene még a magyar rovástörténetbe is belekeverni a választott népet, talán ők sem annyira ragaszkodnának hozzá…………
    hacsak az írónak nincs valami személyes ambíciója…..

    “Sándor Klára szerint az írást vélhetően a törököktől vettük át, s Székelyföldön a 17. századig használták. ”
    ‘Széles körben soha nem használták ezt az írást, sem Székelyföldön, sem azon kívül”
    most használták, vagy nem használták?………apróbb logikai gikszer..
    szép ősi magyar nyelvű nyelvészünknek nem lehet élő múzeumi tapasztalata,
    mert akkor megtekintette volna az egyik alföldi múzeumunk történeti anyagát és bizonyítékát, miszerint a XIX. század első felében a rovás még mindennapi élet szerves része volt.
    Azt pedig elég nehéz lenne bizonyítania, hogy az 1800-as években székelyek tömegei éltek volna az Alföldön.
    Bár akkor ki terjesztette el a korabeli alföldi emberek tömegei között ezt az írásismeretet?
    Gondolatébresztőnek; mi magyarok a római számokat régebben egy vonallal alá-fölé húztuk.

    “A székelyek eredetének tisztázása kulcskérdés ebből a szempontból. Alapvetően két nagy csoportba sorolhatók az erre vonatkozó nézetek. Az egyik szerint a székelyek egykor önálló etnikum voltak, és a honfoglalás előtt csatlakoztak a magyar törzsszövetséghez. A másik szerint a magyar törzsekből a 10. században szerveztek egy csoportot a gyepűk védelmére, ők lettek a székelyek.”
    nagy kár, hogy ezt a 2 elméletet a székelyekkel nem ismertették meg korábban a “magyar” nyelvész-történész hölgyek-urak, mert akkor évezredes néphagyományukban nem vallanának saját népi származásukról egy harmadikat.
    Idézve A Székely Nemzet története és alkotmánya Dr. Szádeczky Kardoss Lajos-tól:
    “Több mint száz év óta élénk tudományos vita folyik a székelyek eredete
    felett, s ez máig sincs végérvényesen eldöntve……………………………….
    ………………A XIII. évszázad végén a Kézai Simon mester által átírt ún.
    hun krónika bővebben adja elő a székelyek eredetet, bizonyára a Csaba-mondában megörökített szájhagyomány alapján. Attila halála után ugyanis a hun birodalom népei pártokra szakadtak s fiai az örökség felett egymással harcba keveredtek. A hun törzsek Csaba királyfival tartottak, aki Attilának Honorius görög császár leányától származott fia volt. A
    germán fajú hun alattvalók azonban a német Krimhildtől született Aladár mellé állottak, a ravasz Detre (veronai Ditrik)bujtogatására. Az első ütközetben Csaba győzött, de a második csatában, mely Sicambria (Óbuda) vidékén két hétig folyt, Csaba hadát úgy szétverték, hogy a hunokból igen kevesen maradtak. ”
    “Bonfinius a hun eredet mellett a székely név latin siculus alakját a scythából formált
    scythulus névből származtatta, amiben Verbőczy is követte őt.”

    S.K.
    “fába rótták a betűket. Egy ideje azonban elkezdték úgy használni ezt a kifejezést, mintha a “rovás” valami különleges íráscsoport lenne. Ez pedig értelmetlenség”
    hát persze értelmetlenség, csak pár suhanc szórakozva valamit belekarcolt a fába anno, abból a célból, hogy a mai “tudományos embereket” ugrassza…
    ezért nem is lehet érdemes az eredetét és történetét kutatni, hiszen már kitalálták hozzá a magyarázatot.

    S.K. “a török írások közé tartozhatott a székely írás elődje is”
    szóval legalább az becsülendő, hogy az eredetéről azért mégsem bizonyos, hanem feltételez; mivel a tudományos állítás bizonyításának a módja manapság elfogadottan ……
    ……. a feltételezés……..

    1. Nos, idáig még nem hallottam vagy olvastam Sándor Klárától, hogy a Népszava hazudott volna vele kapcsolatban, de ki tudja, manapság a madarak is gyanúsak lehetnek. Talán böngészd át az oldalát ezügyben!
      http://www.sandorklara.hu/
      Ha már madárcsicsergés meg autentikus forrás, hát tudod, itt biztosra kell menni. Pl. az egyik Olvasó fixa ideája, hogy a Fergeteg a társadalmi konfliktusok elemzésével foglalkozik, ő biztosan autentikus forrás… Nickvédelmi okokból nem az akkori nevét említem, de egy másik Olvasó, nevezzük Netuddkinek, a Rovás Infóval kapcsolatban is megjegyzéseket írt, és szerinte a Fergeteg név alatt több személy írogat. Biztosan segíteni fog a dolog felelevenítésében, hiszen gyanítható, hogy az állandó „kedvencei” is kapcsolhatók az ügyhöz. Talán már a Rovás Infót is karakteres arcú gonoszok szerkesztik! Lehet, hogy valakik át akarják venni a hatalmat a balrad.ru fölött, mint annak idején a Hídfővel tették? Itt már minden elképzelhető!
      A logikán még dolgozni kell, de aligha Sándor Klárának… akárhonnan is származzon a neve. A sok olvasás segíthet a szövegértelmezés fejlesztésében. A pásztorrovás és a székelyek által használt rovásírás tudtommal két külön műfaj, bár ezt a témát sajnos nem igazán ismerem. Az viszont elég egyértelmű a szövegből és most a reakciódból is, miért nem szerencsés rovásként utalni erre az írásra. Mindent egy kalap alá vehetnek vele azok, akik szívesebben merülnek el a guruk művei és előadásai között.
      A székelyek eredetének vizsgálata több tudomány feladata, izgalmas téma. Ha minden nép szentírásként venné a néphagyomány összes szavát, a rómaiak Trójából származnának, az Árpád-házi királyok őse több keleti csoport régi uralkodóihoz hasonlóan Attilától, ő pedig Noéig lenne visszavezethető.
      Feltételezéseket tényként általában a guruk szoktak kezelni, de sajnos nem teljesen ismeretlen jelenség ez a tudomány művelőinek körében sem. Ami hiba. Óvatosnak kell lenni.

      1. Senki sem állította szerintem, hogy a Népszava mikor és mit hazudik, bár kétségtelen , a legigazibb forrás az ‘Élet és Irodalom’ lenne.
        “madárcsicsergésben is zsidó világösszeesküvés” szerzője: Fergeteg megj.

        Sajnálatos, hogy vannak akiknek az írott szöveg értelmezése nehézséget okoz,
        de a fenti S.K. ból idézettek, a feltételezések is fentebb megtalálhatóak az idézett cikkben..
        Ismételve, szó szerint:
        “Sándor Klára szerint az írást vélhetően a törököktől vettük át, s Székelyföldön a 17. századig használták. …..
        Széles körben soha nem használták ezt az írást, sem Székelyföldön, sem azon kívül”
        aki
        ebben a két önálló mondatban mindent logikusan egymáshoz illőnek vél találtatni……. hát egy sajnálatot már ezért önmagában is kiérdemel…..
        mert az ellentmondó logikátlanság szignifikáns példája a S. K. tollából kiemelt idézet.

        S.K-tól:
        “…a székely írás vizsgálata során azt tapasztaltam, hogy ennek az írásnak ma ismert teljes története során lényegében csak identitásjelző funkciója volt. A székely írás identitásjelző szerepének alakulásától elválaszthatatlan a magyar hunhagyomány kialakulása és beépülése először a nemesi–köznemesi, aztán a népi s végül a kanonizált nemzeti identitástudatba. A székely írást először a huntörténet megalkotója, Kézai Simon említette…”
        és bár a magyar írott kultúrkincs eléggé sekélyes nyomaiban Kézai csak-csak valami testközelibbet volt képes alkotni időbelisége miatt is, mint mai követői;
        „A hunok és a magyarok cselekedetei” címen is szokták nevezni.) Saját vallomása szerint művét olasz, francia és német krónikákból állította össze, azonban ezeknél sokkal szabadabban használta a már forgalomban levő magyar krónikákat.” a wikiből Kézairól.

        Szerencsére vannak, akikre még a professzor, PHD, habil nem minden esetben hat mágikusan hipnotikus erővel……sőt – egyedi vélemények szerint-sokszor árulókat, vagy orvostudomány kebelében akár gyilkosokat is tisztelhetünk személyükben……….talán nem is alaptalanul…..

        ha már szóba került, a Rovás Info honlapról idézve:
        “Az MTA Lendület munkacsoportjának konferenciáján a rovás identitásképző szerepéről is szó volt. Sándor Klára (SZDSZ) legnagyobb sajnálatára a rovás él és virul. ”
        ez az idézett megjegyzés szerintem önmagáért beszél…………
        sokatmondó lett volna, talán ha még a magyar nyelv éléséről és virulásáról is ugyanezt állapította volna meg………. na de ez már szimpla rosszmájúság.

        Gondolom a feltételezések és valószínütések egyedi használatának a gyakorisága manapság a tudományos munkásság elismerésének egy magasabb fokú kategóriájára példa, mint lehetett Türk Atilla esetében is.

        A szóban forgó alföldi “pásztorrovás” fellelt múzeumi egyedi (sajnos megsemmisült) ,de dokumentált hagyatéka viszont egyáltalán nem számadásra vonatkozott, ami széleskörű intelligencia a társadalmi érintkezés területén több szempontból is elgondolkodtató és vizsgálandó lehetne.

        Bár az kétségtelen,
        hogy a feltételezés és az egyéni véleménynyilvánítás hangsúlyozása sokkal tisztességesebb dolog, mint valamiről – ami tárgykörben nagymértékű az ismeretlen tényezők aránya – az illető bizonytalanságában, biztos és mégis megtévesztő kinyilatkoztatásokba menekülni;
        amivel a saját hiányosságait vagy a téma eléggé hézagos megalapozottságát is el lehet kendőzni az avatatlan szemek elől és a tudományos elismertség babérkoszorújának egy újabb trófeáját begyűjteni.
        Ez a megállapításom a nagy általánosságra vonatkozott,
        minden konkretizált félreértés elkerülése végett.

        ” Ha minden nép szentírásként venné a néphagyomány összes szavát, a rómaiak Trójából származnának, az Árpád-házi királyok őse több keleti csoport régi uralkodóihoz hasonlóan Attilától, ő pedig Noéig lenne visszavezethető.”
        Végül is miért ne,
        hiszen minden ember Ádámtól és Évától származott “isȧ, por ës homou vogymuk” vallja a mai értelmes fél emberi világ……..sőt- mint a napi hírekből megtudhattuk- mai miniszterünk a tízparancsolat betartatásával gyógyítani képes!

        A “megmondó guruk” között akad, aki mindig azzal kezdi előadásában adott tárgyköri elmélete ismertetését,
        hogy “egyáltalán nem biztos, amit mondok, de akár így is történhetett…….”
        és ez mennyivel is igazabb,
        mint a kutatott, de permanens bizonyítást nem igazoltról a biztosat magabiztosan állítani….
        mert az emberi világban lehet ‘minden bizonytalan, csak a halál biztos…….’

        1. Segítek neked egy kicsit. Ha a Népszava hitelesen közölte le a beszélgetést, akkor a végső forrás Sándor Klára. Ha nem hitelesen közölte, akkor hazudott, de ezt feltételezni elég megalapozatlan lenne jelenleg. Majd ha érdemben cáfolni tudod a nyelvész által elmondottakat, akkor beszélhetünk az ő hitelességéről is. A párthovatartozás felemlegetése ehhez kevés, hamis érvelés. A madárcsicsergéssel kapcsolatos dolgot én dobtam be, a kommunikáció része lett, ezért hivatkoztam rá. Magadra venni felesleges. Nem könnyű a szövegértés egy bizonyos szint fölött, éppen ezért nem baj, ha nem érted az általad idézettek közötti összefüggést sem. Idővel jobb lehet ez a készséged. Kézai – fájdalom – nem volt a hunok kortársa. Legendás uralkodójuktól számítva kb. 800 év távolából, királya politikai szolgálatában, testközeliségről már nem beszélhetünk. A jó kutatók a kellően megalapozott dolgokban meglehetősen biztosak, az ismert bizonytalanságokat viszont a súlyukhoz mérten hangsúlyozzák. Türk Attila egy jó kutató.

          1. “Segítek neked egy kicsit”
            a “hiteles” médiával sokszor nem az a baj , hogy hazudik-vagy nem, hanem amikor a figyelmet célirányosan dekoncentrálja, témaválasztása szelektív és célratörő és nem kell hazudjon, csak elég , ha elhallgat, vagy túlhangsúlyoz, felül reprezentál…….

            Az idézett feltételezések éppen ezért valószínűleg nem is a Népszavától származtak, se a Rovás Infotól, se Prohászka Boróka tollából, hanem magától S.K.-tól.
            És mint jó MTA kutatóhoz illik,
            a tudományos értekezésünkből a feltételezést, valószínűsítést -ugyebár mint a feltáró tudomány egzakt eredményét – ne felejtsük ki. (abból baj nem lehet, ha később megcáfolják elven))

            Valószínűsíteni mertem, hogy érzékelted, nem az elmondottakat cáfoltam, hanem az állításit és annak logikáját forgattam ki és a példáim nem a sajátjaim, hanem idézettek, mások által megfogalmazottak!
            És a tudományos minősítésekre vonatkoztatottak;
            “Ez a megállapításom a nagy általánosságra vonatkozott,
            minden konkretizált félreértés elkerülése végett.”
            Az ő hitelességéről meg én nem akarok beszélni, mivel a tudományos elismertségről tett megjegyzéseim általánosságra vonatkoztak, amit neked külön kihangsúlyoztam!
            Éppen csak megjegyeztem , hogy “Szerencsére vannak, akikre még a professzor, PHD, habil nem minden esetben hat mágikusan hipnotikus erővel……sőt – egyedi vélemények szerint-sokszor árulókat, vagy orvostudomány kebelében akár gyilkosokat is tisztelhetünk személyükben……….talán nem is alaptalanul…..”
            Olvasod valahol leírva a nevét?

            “Nem könnyű a szövegértés egy bizonyos szint fölött, éppen ezért nem baj, ha nem érted az általad idézettek közötti összefüggést sem. Idővel jobb lehet ez a készséged”
            nem szándékom személyeskedni, mert már párszor sértve érezted magad, ezért csak tőled idézek.
            “Kézai – fájdalom – nem volt a hunok kortársa”
            igen, gondoltam,
            ha már a wikiből idézek, a beszélgetőpartner csak beleolvas a hivatkozásba és nem ücsörög félszegen a saját maga által fútt ködfelhőbe;
            és csak belátja a 800 év valamivel közelebb van a ‘tárgyhoz’, vagy Avarokhoz, mint az 1600 év a maiaknak.
            Valamint bárgyún feltételeztem, ha a hunok- korai magyarok írás-beszédbeli bizonyítottságának tudományosan elismert hiányáról szól a téma, akkor a kódexet lejegyző Kézait nem keverjük időben az írásos emléket nem hagyó “honfoglalók” elé……

            “A jó kutatók a kellően megalapozott dolgokban meglehetősen biztosak, az ismert bizonytalanságokat viszont a súlyukhoz mérten hangsúlyozzák”
            igen,
            pont erről van szó, hogy a korai magyar kultúrtörténeti emlékekből elég rosszul dokumentált és hézagos ismereteink vannak, főleg a beszélt nyelvről, írásbeliségről, származásról.
            Nem szégyen az, ha ennek a jelenlegi hiánynak a tényét bevalljuk, de a tények ismeretét feltételezéssel senki ne igyekezzen pótolni.
            Ha viszont valamit már eleve feltételező mondatelemként fogalmaz meg a kutató, akkor azt az értelmes ember már hadd ne kezelje tudományosan bizonyított tényként.

            “Türk Attila egy jó kutató.”
            bizonyára igaz – nem az én reszortom munkásságát megítélni- viszont az előadásában a rengeteg “talán, szerintem, véleményem szerint”, stb. igen zavaró és elbizonytalanító tud lenni és akkor milyen bizonyított tényfeltárásról is szól valójában az előadása?

          2. Csak a guruk kínálnak kristálytisztának és atombiztosnak tűnő magyarázatokat. Ez nagy előnyük, ezért szeretik őket. A többit egyelőre még emésztened kellene, mert nem érzem azt, hogy átütött volna belőlük valami a belső gáton.

          3. Látom, még most sem sikerült fentebbi írásomat végigolvasnod, avagy értelmezned. Mert mint írtam, az értelmes guruk azzal kezdik, “akár így is történhetett”, de nem bocsátkoznak valószínűsített , saját vélemény tényszerű beállításába , csak azért, mert esetleg éppen sikerült egy nagydoktorit összesmittelnie, vagy kiterjedt a család kapcsolata…..

  2. S.Klára származása közel keleti, Fergeteg szintén. Innen nem is érdemes tovább menni, hiszen mindig hazudnak.
    Ha vitatkozol vele csak népszerűsíted, hiszen vitára alkalmasnak találod.

  3. Catalaunum után, a visszavonuló hun sereg egy kisebb csoportja az Alpok egyik völgyében telepedett le. Ma ez a völgy Svájcban található. Francia írásmóddal bár, de öt magyar hangzású falu található ebben a völgyben. Kiejtés szerint írva Penszék, Visoly, Luk. A másik kettőre már nem emlékszem. A lényeg, hogy rovásírásos feliratokat találtak, ezeket ca 200 éve még az ott élők ismerték és használták.

    1. A rovás csak olcsó kínai hamisítvány lehet a Hun-völgyben,
      hiszen S.K. nagybecsű tudományos kutatónktól mint megtudhattuk, a székely rovás sohasem volt használatos, nem is létezett a korai középkorban, kitalálása csak a székely identitás erősítését szolgálta.
      A hunoknak meg semmi köze se a magyarokhoz, se a székelyekhez, talán még írni sem tudtak, kommunikációjukban csak állati hangokon huhogtak………..

      1. Olvasó, összevissza írsz. A völgy kérdése szerintem érdekes, de az most mindegy.
        Néhány dolog ehhez, meg a korábbi szösszeneteidhez:
        – a nyelvésszel kapcsolatban nem írsz igazat (írhatnám, hogy hazudsz, de ez lehet sima átgondolatlanság is, mert a legtöbb dolog nem ütötte át nálad a gátat)
        – a könyv és a téma rövid ismertetésétől kb. ennyit lehet várni, az első kérdés kivételével általános dolgok
        – még mindig nem érted az általad (egyébként több korábbi esethez hasonlóan hibásan) idézettek közötti logikai összefüggést, de ezen csak te tudsz javítani, kitartó gondolkodással, tanulással
        – „Valamint bárgyún feltételeztem, ha a hunok- korai magyarok írás-beszédbeli bizonyítottságának tudományosan elismert hiányáról szól a téma, akkor a kódexet lejegyző Kézait nem keverjük időben az írásos emléket nem hagyó »honfoglalók« elé……” – ez a mondatod a téma tökéletes meg nem értéséről, avagy szándékos torzításáról tanúskodik (trollsulis törzsanyag lehetne)
        – „…az értelmes guruk azzal kezdik, »akár így is történhetett«, de nem bocsátkoznak valószínűsített , saját vélemény tényszerű beállításába” – na ez az, ami a gurukra egyáltalán nem jellemző, sokkal inkább a bizonyított tudományos eredmények diszkreditálása a tájékozatlan közönség előtt
        – „Sándor Klára (SZDSZ)” – ezt kifejezetten sajnálom, de a témát legfeljebb az első kérdésig érinti.

        1. “nyelvésszel kapcsolatban nem írsz igazat (írhatnám, hogy hazudsz,”
          csak az írott szövegből, vagy a tudományos munkatárs saját munkásságából vagy mások által írtból “másolás” funkcióval egy az egyben másoltam át.
          Akkor megnyugodhatok, így nem én hazudtam, sőt igen megtisztelő hogy S.K. munkásságáról neked is hasonló véleményed van.

          “a téma rövid ismertetésétől kb. ennyit lehet várni”
          igen, ebben szemléletes, hogy a témában igen igenkevés jelenleg a régészeti nyom (nyelv, írás, származás) és a tudományos oldal feltételezésekkel igyekszik az űrt kitölteni.
          talán szerencsésebb lenne a sima és dokumentált ismeretekről nyilatkozni, mert egy példával élve; igen szeretnek a történész urak hasonlattal, példa azonossággal előrukkolni, miközben (nem a legjobb példa érzékeltetni) egy víztározó dézsáról ma sem mondható el, hogy a tegnapi eső töltötte fel vízzel, vagy a gazdája vagy másvalaki töltötte meg. Csak annyi jelenthető ki egzakt módon, hogy van egy dézsa tele vízzel. Nem tudom eléggé érzékletes-e, mert én így gondolkodom.

          “…ez a mondatod a téma tökéletes meg nem értéséről,… “bizonyára, mert az az alantas gondolatot feltételeztem, azzal vádolsz, hogy Kézait időben a hunokkal egy koridőbe hoztam, amit már csak az általam idézett wiki cikk is cáfol, ha valaki beleolvasott volna.

          “az értelmes guruk..” értelmes guruk,
          míg a sarlatán guruk egyazon lapon említhetők a tudományos elismertséggel és címmel is rendelkező sarlatánokhoz.
          Az már lehet vita tárgya, melyikükből van több és milyen témakörben….

          az SZDSZ neve
          magyar embernek rosszul cseng a közelmúltból; nem csak a párt és szimpatizánsainak a magyartalanító liberális, globalista világpolgár törekvése miatt, hanem volt politikusaik által képviselt önkényes politikájuk, hazugságaik, rossz irányítói döntéseik, az ország gazdasági-pénzügyi dolgaikban való garázdálkodásuk, lenyúlásaik és az aljas privatizációban betöltött hangadó szerepük miatt is.
          Talán még sokan emlékeznek a március 15-i megemlékezésekre forradalom és szabadságharc helyett kiskacsaúsztató és egyéb “nagy kulturális hagyományokkal” bíró kezdeményezéseikre……..
          …………..egyszóval aki a volt SZDSZ-el bármilyen mértékű sorsközösséget is vállalt, annak magyar nemzeti érzéseivel igencsak baj lehet a szememben és talán ezen véleményemmel nem vagyok teljesen egyedül…..és a pártszimpatizánsok esetében fenti hozzáállás a témát is végig kísérheti…….

          1. Én meg egyébként sem olvasnám el újfent, mert nem is érveltem, mintsem gondolataim megértésében segítettem.
            Másrészt vica versa, mivel most sem én személyeskedem…. (ez is egy csoport jellegzetessége, akik a Társadalmi Konfliktusok Kutatóközpont kebelén belül virulnak).

            Az SZDSZ-ről alkotott véleményemben pedig sok millió “magyar” véleménye tükröződik jobbról-balról, sajnálom ha te a másik, azaz az SZDSZ oldalához tartozol, függetlenül attól, kiben buzog túl vére és kiben nem .

            Az tény,
            hogy történészi gondolkodással nem rendelkezem, mert engem a sors a reál racionalitásával “vert” meg és vallom és látom, hogy az emberi társadalom mindennapjaiban sokszor mellőzi az értelmes és logikus gondolkodást, de hát irodalmároknak-régészeknek is kell valakiknek lennie, nem lehet mindenki műszaki értelmiség………..
            De ettől sokszínű a világ, még ha annak fizikai valójában nem is mindenki egyformán hasznos…..
            Mindezt ne tekintsd mentegetődzésnek, védekezésnek, mintsem ars poeticanak.

          2. Az SZDSZ számomra a rendszerváltás utáni magyar politikai élet egyik legvisszataszítóbb (ha nem A LEG-…) társulata volt. Ennek azonban nincs köze a Sándor Klára által elmondottak hitelességéhez, ugyanis ha azt befolyásolná, Sándor Klára kizárná magát a tudományos közösségből. Természetesen lehet kritikát megfogalmazni az általa elmondottakkal szemben, de ezen az alapon nem érdemes. Egyébként pedig, ha megfigyelted, nagyban támaszkodik a régészet eredményeire is. A témát tovább árnyalhatja Fóthi Erzsébet és mtsai. munkája, mely a fennmaradt embertani anyag antropológiai elemzésének, illetve más temetők anyagaival való összehasonlításának az eredményeit közli.

          3. Az SZDSZ-nek “nincs köze a Sándor Klára által elmondottak hitelességéhez”;
            az előítélet nagy úr, tudományos berkekben is.
            A vonzás törvénye értendő az emberi érzelmekre, gondolatvilágra, eszmeiségre is.
            Magyarul,
            akivel semmiben nem értek egyet, azzal nem állok szóba……..ilyen szempontból van jelentősége az ember választott közösségének, ami kölcsönösen hat tagjaira illetve tagjai a közösség egészére. (erre élő példa döbrögi és nyája)

            ” Sándor Klára …… kritikát megfogalmazni az általa elmondottakkal szemben”
            ‘Sándor Klára “cáfolatának” cáfolata a hun-magyar írás kérdéskörben’ :
            http://vargagezairastortenesz.blogspot.com/2018/07/sandor-klara-cafolatanak-cafolata-hun.html
            Ez is sokatmondó:
            http://vargagezairastortenesz.blogspot.com/2018/01/szentgyorgyi-rudolf-szerint-hun.html
            szóval a nyelvészek küzdenek egymással és csatájukban -szerintem- nem biztos, hogy a tudományos címeiknek nagysága , vagy meggyőző erejük kelljen döntsön, míg az igazság sokszor lapul meg elnyomatva csendes magányában………

            Persze egy végtelen vitában mindenki a neki jobban tetsző elmélet felé hajlik.
            A régészeti feltárás, antropológia-archeogenetika sok érdekességet tartogat, de annak 100%-os kizárólagossága talán mégsem jelenthető ki, mindössze annyi, hogy ezt találtuk itt is -ott is.
            A messzemenő következtetések már extrapolálás jellegűek és akár az is meglehet, hogy nem valós összefüggésre mutat.
            A kultúrkör azonosságának bizonyításán felül a nyelv és írásbeliség köre, – elismerten – leletek hiányában még nehezebb feladat lehet.
            Ez kb. olyan dolog, mint az ókori holt nyelvekről a fellelt grafikus vagy képi jelek alapján a ma egyes kutatója bátor kijelentést tesz, hogy több ezer éve így nevezték, mondhatták……pedig a szó elszáll-t……. és jobb esetben csak a hangok azonosítására szolgáló jelek maradhattak fenn.

          4. Varga Géza azonban nem nyelvész, nem régész, nem is antropológus. Végre eljutottunk a gurukig. A „finnugrista prekoncepció” megfogalmazás, valamint az olyanok, mint pl. a “Bronzkori magyar írásbeliség” c. (társszerzős) írása jelzik elég megbízhatóan azt, mire számíthatunk tőle. Azt ő is tudja, hogy többféle írásrendszert használtak a sztyeppéken. Ezt írja Székely rovásjelek hun tárgyakon c. munkája 7-8. oldalán (az általad küldött első hivatkozásról elérhető): “A kínai források egyik adata szerint a türkök írása a hu-k írására hasonlít. Mivel a türk rovásírást meglehetősen jól ismerjük, e kínai forrás alapján kétségtelennek tűnik, hogy a hunok is hasonló jellegű rovásírással rendelkeztek. Jelenlegi tudá­sunk szerint a türk íráshoz legközelebb a székely rovásírás áll, ezért e kínai adat figyelmünket a székely rovásírásra tereli, megerősítve egyéb adatainkat, amelyek szerint a székely rovásírás a hunoktól maradhatott reánk.” Mi a gond ezzel? Először is, Varga nem közli a forrást, amire hivatkozik. Másodlagos forrásokat ugyan közöl, amelyekben vagy van róla szó, vagy nincs, de oldalszámot ott sem mindig tesz mellé (egy ábrára utal csak egy oldalszámmal a saját munkájában), így nem egykönnyen ellenőrizhető az információ. Ám nem lehetetlen. Valóban van olyan kínai forrás (Zhoushu vagy Zhōu Shū), amiben említik, hogy a türkök írása hasonló a hu-k írásához. Lásd itt (és a következő oldalt is):
            https://books.google.com/books?id=qsNoHtgkGPkC&dq=%22Interpreters+in+Early+Imperial+China%22&q=turks
            A baj csak az, hogy a hu nagyon sokféle csoportot jelölhet a régi kínaiaknál, akik barbárok voltak a szemükben. Az Öt Hu vagy Wu Hu (xianbei, jie, xiongnu, di, qiang) vette körbe a birodalmat északon és északnyugaton, ezek közül az ázsiai hunoké volt az egyik, önmagában is heterogén, nagy terület sokféle népét átfogó szövetség. Varga a hu-ból csak a hunokra asszociál (“A hu kezdetben az északi barbár népeket (nyilván elsősorban a hunokat) jelölte, majd egyszerűen nyugati barbárt jelentett (a jelentésváltozást a hunoknak az északi területekről nyugatra való költözése okozta)” – írja Varga), miközben a lábjegyzetben elveti a szogd lehetőséget. A Zhōu Shū a a 6. század közepétől 7. század első harmadáig készült. Túl vagyunk ekkor már sok lovasnép birodalmán, akiknek képviselői nyugatabbra húzódtak, tehát a hu-k írása lehetett bármely addigi nyugati, nem kínai “barbár” írásmód, amellyel a dokumentum aktuális szerkesztője találkozott, vagy amiről már hallott. Itt a tipikus guruszokás érhető tetten: egy feltételezés tényként kezelése azért, hogy beilleszthető legyen egy koncepcióba. Nem könnyű észrevenni.
            De ha elfogadjuk azt, hogy mégis a hunok írásáról van szó, ott pontosan melyikről? Mert addigra a hun szövetség óriásivá duzzadt, és éppen emiatt tartalmazhatta az akkor használatban lévő belső-ázsiai, közép-ázsiai és kelet-európai sztyeppi írásrendszerek mindegyikét, a városlakó népekéi mellett. Legyünk jóindulatúak Vargával szemben, és feltételezzük azt, hogy a hunok “magja”, az a csoport, amely apai ágon valószínűleg domináns része volt a szövetség elitjének, valamint a régi hun harcosok leszármazottainak egy része és a hozzájuk csatlakozók egyféle írást használtak maguk között, a “hun” írást, ami hasonlított a türkökéhez! Ebből levonni azt a következtetést, hogy a székelyek írása a hunoktól származik, súlyos prekoncepciós hiba, ugyanis csak egyféle lehetőséget vesz figyelembe, és azt is közvetlenül a hunokkal hozza összefüggésbe. Újabb guruszokás.
            Aztán később az is látszik, hogy Varga összemossa a hun és a hun kori jelentését. Egy hun kori lelet nem biztos, hogy az előbb feltételezett hun “magba” tartozó személyé volt, hiszen számos csoportot hajtottak az uralmuk alá. Mi több, az sem biztos, hogy a “mag” által használt jelrendszer elemeit tartalmazza. És persze ismert, hogy a különféle rendszereknek voltak közös gyökereik, így a mazsolázgatás egyikből vagy másikból, a világ egyik vagy másik pontjáról természetesen hasonlóságokat fog kihozni a székelyek írásával. Elemezhetném még napestig, de fölösleges. Guruból ennyi elég, és eltérítené a témát.

          5. Hát igen.
            A plecsni nélkül csakis hiteltelenek lehetnek az “önjelöltek”,
            nem úgy, mint azok a seggfej, de tudományos képzettséggel és minősítéssel bíró “szakemberek”, akik logikátlan marhaságokkal képesek egy-egy múzeumi kiállítás anyagát megfertőzni.
            (nem tudom megvan-e még pl. az ópusztaszeri központi anyag, mert az ottani tájékoztató leírásokban összezagyváló és a magyar nép tisztességét erodáló történész még építőipari segédmunkásnak talán beválhat. Ez saját véleményem.)
            Egyébként
            Fóthi Erzsébet (aki legalább tényszerű ismertető és nem feltételező a hallgatott előadásában ) arceológiai-antropológiai előadásánál hallottam már részletezőbbet, érdekesebbet is , szintén nemzetközi tudományos elistmertséggel bíró archeológus-genetikus kutató undergrand előadásán. Természetesen az előadó ott sem feltételezett és intrapolált, egyszerűen kertelés nélkül kimondta, hogy jelenleg nem ismert rá magyarázat, fogalma sincs (miért, hogyan, kik-re) a tudóstársadalomnak ……..
            és ez a hozzáállás mennyivel szimpatikusabb és tisztességesebb, mint a “találtat” valami ismerthez hozzárittyenteni, beleszuszakolni és a társadalmi elismerést besöpörni a csalásért…..

  4. Van még egy kihalt falu, amit a svájci Oberwald felől lehet megközelíteni. A térképek sem jelölik, viszont létezik, személyesen jártam ott. Pár tucat ház, amit már csak időszakosan használnak. Elég zord hely, télen nem ritka a 10méteres hó sem. A falu neve az érdekes. Gere.

    1. A magyar un. honfoglalás területileg jóval – 100 km-rel arrébb ért végett. Ez nem a kalandozás határa, hanem a honé. Ez pedig operense nevű helység volt. Mint a mesékben az operencián is túl,…..

      A magyaroktól vásárolt búzát a Római birodalom, erről írásos bizonyíték is van a vatikáni könyvtárban., annyira fontos volt nekik Pannónia, hogy négy nagy táboruk volt a védelmére. Még a mai románia területére is helyeztek előjelző tábort. Tehát valós az a történet, hogy Árpádék a magyarok védelmére jöttek.

      Nem kell a zsidó történészekkel foglalkozni, mert csak népszerűsítetitek. Az olvasó – fergeteg párbeszéd egy embertől származhat.

      1. Na, olvasó, te is megkaptad “hubától”, “zúg a volgától”, “Gujidótól” és a még ki tudja, hány néven írogató főrumtársunktól. Üdv a csapatban! 🙂

      2. huba szerint:
        2018-08-02 – 17:24

        Ha most ha 3 x elkiáltom, hogy éljen vitéz Horthy Miklós és szégyellje magát minden nemzetvesztő internacionalista kommunista, akkor most mi vagyok……?

  5. Maga az a tény, hogy a magyar emlékezetben a honfoglalást hazatérésnek nevezték bizonyítja, hogy évszázadokkal a honfoglalás előtt Magyarok éltek a Kárpát-medencében. A magyar-hun mondakör pedig egy páratlanul kerek történet. Ez idegen népek emlékezetében is hasonlóképpen él. Létezik egy magyar-hun szótár is. (Grúz közvetítéssel).

    1. Ha esetleg az ún. iszfaháni kódexre gondolsz, azt Detre Csabán kívül még senki sem látta. Ha látta valaki egyáltalán. Én pl. csak különféle naiv oldalakon találkoztam a listával.
      A völgy viszont ettől függetlenül egy érdekes téma.

      1. „Napóleon megkérdezte Francois Talleyrand-t, hogy mit tegyen a magyarokkal, mire Talleyrand válasza a következő volt: Felség! Régi szokásuk a magyaroknak, hogy felnéznek nagyjaikra, és büszkék a múltjukra. Vedd el a nép múltját, és azt teszel velük, amit akarsz!”
        No ez működik ma a Pannon tartományban, és nem most kezdődött.

  6. Nem olvastam végig a hozzászólásokat, ezért kérdem: a tatárlakai korongok?
    Miért tartott a római birodalomnak 40, azaz negyven évébe, hogy elfoglalja a Dunántúl területét?
    MIért volt a Duna a római birodalom határa?
    Nem akartak eljutni Indiáig?
    Nem bírtak átkelni a Dunán?
    Ezen gondolkodjatok finnugristák!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .