Lopás beismerve

Varga és Palkovics is szokatlan őszinteséggel beszélt a problémákról

Soha annyi pénz nem jutott kutatás-fejlesztésre mint az elmúlt 19 évben, a magyar vállalkozások mégsem tudtak élni vele – ismerte el szokatlan őszinteséggel az innovációért felelős miniszter Tusnádon, a bálványosi szabadegyetemen.

Kollégája, Varga Mihály pénzügyminiszter a nyugati munkások kétszeres hatékonyságát is felemlegette. Közben kiderült, hogy körvonalazódik a megállapodás a kormány és a Magyar Tudományos Akadémia vitájában: a kabinet nagyobb beleszólási lehetőséghez jutna, de az irányítás maradna a kutatóknál.

„Egy magyar átlag kkv-nek egy nyomorult honlapja sincs, nemhogy ismerje a megyében vagy a környék hasonló vállalkozásokat” – 8 év kormányzás után szokatlan önkritikával beszélt a gazdaságstratégiáért is felelős pénzügyminiszter a magyar vállalkozások helyzetéről Tusnádfürdőn, a Bálványosi Szabadegyetemen. Varga Mihály a nyelvtudás hiánya mellett azt is problémaként sorolta, hogy a magyar kis- és középvállalkozások nem képzik a munkavállalóikat.

„EU-s idegennyelvet mérő listákon Magyarországon az utolsók között szerepel. Kevésbé vigasztal hogy Romániával együtt, de innen szép a győzelem. Aztán elhangzott a hatékonyság, miniszter úr utalt erre, egy holland munkás ugyanannyi idő alatt kétszer annyi értéket állít elő mint egy magyar. Nem azért mert a magyar lustább, hanem hatékonysági problémák vannak amihez tőke, tudás, logisztika és innováció kellene, van még mit javulni” – tette hozzá Varga Mihály.

A kutatás-fejlesztésbe öntött uniós pénzek sem hasznosultak – tette hozzá az innovációért felelős tárcavezető.

„Ennyi pénzt, amit az elmúlt 19 évben kutatás-fejlesztésre, innovációra fordítottunk, soha a magyar közösség még nem tudott elkölteni. Ehhez képest az eredményessége a dolognak nem volt jó, mert ugyanazok a számaink, mint 2010-ben. Tehát ebben a korábban említett innovációs score board-ban ugyanazt az eredményt értük el és ugyanazon a helyen vagyunk, mint korábban, tehát nem jól hasznosultak ezek a források” – fejtette ki Palkovics László.

A miniszter szerint a tudományos akadémiával is éppen ebből adódik a vita – szerinte közpénzből olyan kutatásokat kellene leginkább finanszírozni, amelyek a társadalom szempontjából hasznosak – a versenyképességre közvetlen hatással vannak.

„Ezt sem tudja igazából a közvélemény, sőt talán a kormányzat sem, hogy az a pénz, amit eddig a hálózat kapott az akadémián keresztül, az az alapfinanszírozásra szánt, kutatási pénz egy fillér nincs benne” – hangsúlyozta Freund Tamás. A nemzetközi hírű, Széchenyi-díjas agykutató kilépett a Fideszhez közelálló tudósokat tömörítő Batthyány körből, amiért a szervezet hallgatott az MTA és a kormány vitájában. Freud arra emlékeztet: az akadémiai kutatóknak legfeljebb a fizetését állja az állam, programjaikra jellemzően uniós alapokból, pályázatok útján jutnak pénzhez.

Freund Tamás szerint érthető a kormányzati elképzelés, amely a társadalmilag közvetlenebbül hasznosítható kutatásokra szánna pénzt, de szerinte ez nem oldható meg azzal, hogy elvonják az intézethálózat alaptámogatását.

„Hétvégén tárgyaltunk, jelentősen közeledtek az álláspontok – max planck intézet szerű átalakulást várnak el. A javaslatunk az akadémia és a kormány számára is elfogadható lenne, ami azt jelentené, hogy az akadémián belül alakulna egy egyesülés, állami pénzből gazdálkodna, egy szenátus irányítaná a működését és ebben a szenátusban ott ülnének a kormányzat képviselői is” – mondta a kutató.

Freund Tamás szerint így a delegáltak közvetíthetnék a kormányzat elvárásait, de nem ők irányítanának. A plusz feladatokhoz pedig plusz pénzre is szükség lesz – tette hozzá.
(hirtv)

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

Bal-Rad komm: “…egy holland munkás ugyanannyi idő alatt kétszer annyi értéket állít elő mint egy magyar. Nem azért mert a magyar lustább, hanem hatékonysági problémák vannak…”

– Bizony! VALÓBAN HATÉKONSÁGI PROBLÉMÁK vannak! Politikai bűnbandáink óriási szerencséjére!

“Lopás beismerve” bejegyzéshez 6 hozzászólás

  1. Varga Mihályt jol ismerem.
    Sajnálom öt ,hogy ezek közé keveredett.
    Varga Mihály nem rossz ember,de fél tölük.

    1. Mihály mond ki nyugodtan kik azok a magyar vállalkozok.
      Igen a haverok, akik nem a vállalkozásra költik a pénzt.
      Inkább olyan pénzmosodák statiszta munkásokkal.

      A céljuk az unios milliárdok ellopása.

  2. Hát ez a termelékenység , hatékonyság bizony két élű.
    Mert nem csak a multik filléreskednek a magyar kisvállalkozókkal szemben, hanem az átlagos szolgáltatás (hatékonyság) ár növekedésének sem biztos örülne az átlag fogyasztó, mivel akkor egy frizuáért, egy autó szervízelésért, vízvezetékjavításért, egy fogásznál stb. ugyanannyit ott kellene hagyni, mint tőlünk nyugatra.
    Szóval még mindig az ár arányokkal van a baj első sorban, egyelőre a kisemberek , nyugdíjasok szerencséjére.
    Aztán az otthon végzett munka-barkácsmunka még mindig nálunk magasabb, ami a GDP-be nem számít bele, a hatóságok számára láthatatlan, míg nyugaton a megérdemelt pihenés az otthoni juss, vagy szakember babrál -ha kell- leszámlázva a házigazda helyet.

    Persze nem lehet kizárni egyéb tényezőket sem a hatékonytalanságból és ahhoz még rejtett erőforrásnak sem kell feltétlenül lennie………

    1. A becsületes vállalkozokat kinyirták a maígas járulékokkal.
      A csokos haveronak utaltak.

      Lásd utalás arányoság csöd illetve fellendülés Simicska kontra Szi.
      Nem a versenyképeség itt a lényeg már rég,itt a protekcio számit.
      Kiknek utalják az unios milliárgokat azok a nyerek,nincs itt semmi verseny.

    2. olvasó szerint:
      2018-07-27 – 16:22

      Teljes mértékben igazad van. A termelékenység különbsége csak akkor igaz, ha a termelési értéket pénzben fejezzük ki. A pénz meg másként aránylik nyugaton a munkához, mint itt, a vadkeleten. Ha a munkás teljesítménye termékben lenne kifejezve, már nem is lenne akkora (vagy semekkora) a különbség. Csak az a baj, hogy ezt kevesen értik, mert az agymosás az hat, gondolkodni meg nehéz…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .