Tessék választani: éhhalál, fagyhalál, döghalál!

Több százezer magyar nyugdíjas nyomorog: rengetegen 25 ezer forintot sem kapnak

2018 januárjában 1 997 898 volt azoknak a nyugdíjasoknak a száma, akiknek belföldre folyósította a Magyar Államkincstár az öregségi nyugdíjukat. Harmaduk havonta százezer forint alatti öregségi nyugdíjat kap, és több mint háromezren vannak, akiknek havonta kevesebb mint 25 ezer forintból kell gazdálkodniuk. És ez már a teljes ellátás, vagyis  tartalmazza az öregségi nyugdíj mellett folyósított kiegészítéseket is. De mégis hogy lehet a nyugdíjminimumnál is kevesebb nyugdíjat kapni? És hogy lehet ennyi pénzből megélni?

A Pénzcentrum közérdekű adatigénylés keretében jutott hozzá a Magyar Államkincstár által folyósított nyugdíjakkal kapcsolatos,  2018. januári adatokhoz, melyek szerint 1 997 898 volt azoknak a nyugdíjasoknak a száma, akiknek belföldre folyósította a Magyar Államkincstár öregségi nyugdíjukat. Ezeknek az embereknek a harmada viszont 100 ezer forint alatti nyugdíjban részesül. A Magyar Államkincstártól kapott adatok alapján jól látszik, hogy Magyarországon583 358 nyugdíjas 50 és 100 ezer forint közötti öregségi nyugdíjat kap.

A kapott számadatokból az viszont nem látszik, hogy mégis hányan vannak, akik inkább az 50 ezer forinthoz közelítő, és hányan, akik inkább a 100 ezerhez közelítő összeget kapnak, de az kiolvasható belőle, hogy az 50 és 100 ezer forint közötti öregségi nyugdíjban részesülők közül a legtöbben Budapesten élnek, de nem sokkal maradnak el tőlük a Pest megyeiek sem, majd a sort a Bács-Kiskun megyében élők követik. Az is látható, hogy 7705 nyugdíjasnak külföldre folyósítják az 50 és 100 ezer forint közötti nyugdíját.

Élet havi 50 ezer forintból Magyarországon

Hogy hogy lehet megélni havi 50 ezer forintból? Nehezen. Éva, akinek nevét kérésére megváltoztattuk, 2013-ban, 62 éves korában ment nyugdíjba 41 évnyi munkaviszony után.

56 025 forintot kapok, szívbeteg vagyok és özvegy. Mire mindent kifizetek, marad 12-14 ezer forintom ennivalóra, ruházkodásra stb. Ha a gyerekeim nem segitenének, pedig nekik sincs sok pénzük, már rég éhenhaltam vagy megfagytam volna! Szívesen vállalnék munkát, de ha meghallják, hogy 67 éves vagyok, már nem kellek
” – mondta a Pénzcentrumnak. Anyagi gondjaival nincs egyedül. Az egyik, nyugdíjasokat tömörítő Facebook-oldalon egy másik nyugdíjas nő, Elvira, akinek nevét szintén megváltoztattuk, a következőt írta:

37 év munka utan 56000 forint nyugíjból tengődöm. Sajnos 70 évesen dolgoznom kell , hogy boldoguljak!! Elgondolkodtató, még ennél kevesebből hogy lehet megélni???

Sokaknak a havi 30 ezres nyugdíj is csak álom

Pedig sokan vannak, akik számára az 50 ezres nyugdíj is csupán elérhetetlen álomnak tűnik. A januári adatok szerint 69-en kapnak havonta összesen 28 500 forintot, vagyis a törvény által megállapított öregségi nyugdíjat (aminek összege egyébként 10 éve nem változott ). A Magyar Államkincstár azonban a Pénzcentrummal közölte, ez a főellátás összege, tehát a kiegészítő ellátásokat, mint például az öregségi nyugdíj, ez az összeg nem tartalmazza.

 

Ha valaki már a 28 500 forintos összeget olvasva felszisszent volna, akkor most fog csak igazán megdöbbenni: a 28 500 forintos összeg is sokak számára már megváltás lenne, több ezren, egészen pontosan

3267-en ugyanis 25 ezer forint alatti nyugdíjat kapnak.
Vagyis a nyugdíminimumnál is van lejjebb. Ráadásul ez az összeg már tartalmazza az öregségi nyugdíj mellett folyósított kiegészítéseket is. 1494-en pedig 25 ezer és 29 990 forint közötti összegből kell, hogy gazdálkodjanak.

A Pénzcentrum azon kérdésére, mégis mi a legkisebb nyugdíjösszeg, amit ma Magyarországon folyósítanak, a Magyar Államkincstár nem válaszolt.
Viszont a 24.hu tavaly az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adatai alapján azt írta, 2017-ben közel 5 ezren voltak, akik 10 ezer forintnál is kevesebb állami nyugdíjat kaptak.

Mégis hogy lehet a nyugdíjminimumnál is kevesebb a nyugdíj?
A nyugdíjminimum eredeti célja, hogy a megállapításkor a teljes öregségi nyugdíj minimális összegét meghatározza, vagyis meghúzza azt az alsó összeghatárt, amelynél nem lehet kisebb egy teljes öregségi nyugdíj. Azonban több ok miatt is előfordulhat, hogy a megállapított és folyósított öregségi nyugellátás összege elmarad az öregségi nyugdíj 28 500 forintos legkisebb összegétől.

A leggyakoribb eset, hogy a magyar nyugdíj megállapítását a külföldön szerzett szolgálati idő teszi lehetővé. (EU országban vagy Magyarországgal szociális biztonsági egyezményt kötött országban szerzett további szolgálati idő esetén.) Ez esetben hazai nyugdíjrészt a teljes szolgálati idő alapján, de a Magyarországon szerzett szolgálati idővel arányosan kell megállapítani és a nyugdíjminimum teljes összegét nem – legfeljebb arányosan – lehet figyelembe venni.
Ugyancsak előfordulhat, hogy a szolgálati idő a 15 évet eléri, de 20 évnél rövidebb. Ebben az esetben a nyugdíjminimumot ugyancsak nem lehet érvényesíteni.

Előfordulhat az is, hogy a szolgálati idő eléri a 20 évet, de a nyugdíjba beszámítható jövedelmek alacsony szintje miatt az ún. nyugdíjalap (a nyugdíjba beszámított jövedelmek – jogszabályi előírások szerint – kalkulált átlaga) elmarad a nyugdíjminimumtól. Amelyet ez esetben szintén nem lehet érvényesíteni, ilyenkor a nyugdíjösszeg a nyugdíjalappal fog megegyezni – tudtuk meg a Magyar Államkincstártól.

Vagyis ez alapján rengeteg, jelenleg is dolgozó magyar jövője forog kockán. Ugyanis, ahogy azt a Pénzcentrumnak Szikra Dorottya, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa kifejtette februárban:

“Sokan vannak, akiknek szaggatott volt a munkaerőpiaci jelenlétük, mert például elvesztették az állásukat, hosszabb ideig munka nélkül maradtak, majd visszatértek a munkaerőpiacra, vagy feketén dolgoznak, netán nem is tudják, hogy a munkáltatójuk nem a megfelelően jelentette be őket. Emiatt sokan lesznek, akik nem a teljes nyugdíjat kapják, hanem csak a résznyugdíjra lesznek jogosultak, vagy még arra sem. Tehát ami szerintem igazán aggasztó, az azoknak az embereknek a sorsa, akiknek nem lesz meg a 20 év munkaviszonyuk (…).”                                                                (penzcentrum)

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

Bal-Rad komm: “…Sokan vannak, akiknek szaggatott volt a munkaerőpiaci jelenlétük, mert például elvesztették az állásukat, hosszabb ideig munka nélkül maradtak, majd visszatértek a munkaerőpiacra, vagy feketén dolgoznak, netán nem is tudják, hogy…”

Sokan bizony! Az 1953 – 1970 között születettek közel fele tartozik az érintettek közé.

Pl. azok a Ratkó-gyerekek, akik mondjuk kényszervállalkozók lettek, vagy a 2008-as válság idején munkanélkülivé váltak. Amely generáció teljes mértékben a szocializmusban szocializálódott, és MORÁLISAN – ERKÖLCSILEG KÉPTELEN VOLT ALKALMAZKODNI a rendszerváltás utáni állapotokhoz…

De nincsenek jobb helyzetben az ő gyerekeik sem!

A legkevesebb, hogy kijelentjük: RÁJUK SZOMORÚ VÉG VÁR!

A legrosszabb, hogy ebből még nagyon – nagy baj is LEHET!

 

“Tessék választani: éhhalál, fagyhalál, döghalál!” bejegyzéshez 5 hozzászólás

  1. A szomorú valóság az, hogy a mai világ nyugdíjasai mindenhol csak tehertételként szerepelnek a költségvetésnek, biztosítóknak…

    A magyar fiatalság egy része is ingyenélő eltartottaknak nevezi őket. Még szerencse, hogy határon túlra kerültek a kéngázos barlangok, mert megélnénk , hogy önkéntesség helyett bezavarnának a gázba; no persze többségében nem a saját felmenőjét, hanem mindenki másét.
    Döbrögisztánban
    meg különösen érvényes ez a megállapítás, amikor a költségvetésbe integrálták a nyugdíjjárulék kétharmadát, még a járuléknemet is átnevezve. Hogy hordadiadalként 2/3-os törvényerővel vehessék el azoktól mindazt, amiért egykoron keményen megdolgoztak.
    Hogy több jusson a horda hiénáinak!
    Akik az értékteremtő munkát csak talán a könyv lapjairól ismerhetik.

    Az csak hab a tortán, hogy az egészségügyről szóló szóbeszédben terjed, nyugdíjas nem kaphat teljes körű szükséges ellátást,
    a horda törvénnyel erősítette meg az életkorhoz kötött bizonyos daganatos kezelések alkalmas készítmények alkalmazásának korlátozását!
    Hová vezethet ez az út?
    Talán
    a vajda állam által üzemeltetett kéngázos barlangokban – a régmúlt példáján- történő idősek, de már kötelezően előírásszerű “kezeléséig”………..?

    1. “Az csak hab a tortán, hogy az egészségügyről szóló szóbeszédben terjed, nyugdíjas nem kaphat teljes körű szükséges ellátást,
      a horda törvénnyel erősítette meg az életkorhoz kötött bizonyos daganatos kezelések alkalmas készítmények alkalmazásának korlátozását!”

      Ez nem szóbeszéd, ez a szomorú valóság. 75 feletti emberek esetében ezt korlátozták, mindennapos
      tapasztalat. Pont arról a nemzedékről van szó, akikhez a szüleink és nagyszüleink is tartoznak, és felnevelték azokat az “embereket” (is), akik jelenleg az országot viszik a még mélyebb szakadékba. Ez a politikai (és más) elit halálra ítélt egy korosztályt, a fiatalok és gyermekeink jövőjét pedig éppen most lehetetleníti el.
      Ennek a nemzetnek, országnak volt valamikor jövőképe, célja, működött a társadalmi szolidaritás, az egyes rétegek, korosztályok közti – kölcsönös tiszteleten és szereteten nyugvó – támogatás, együttműködés.
      Mi maradt ebből 28 év alatt? A totális pusztítás után maradt ürességet pedig most hintik be sóval:(

  2. A nyugdíjas életkor, egy állapot, amely a munkával eltöltött évek után a jól megérdemelt
    idős éveket kellene hogy : megfelelő életszínvonalon biztosítsa !!! Ez a kapitalista magyar-
    országra nem igaz, de a gyarmatosításokból is hasznot húzó nyugati kapitalista országok
    nyugdíjasainak többségére igaz !
    Tapasztalati tény: nincs attól nagyobb átka az életnek, amikor a folyamatos egészségügyi
    leépülést még a PÉNZHIÁNY is tetőzi !! Amikor ,- sajnos sok sorstársunknál- nem telik é-
    telre, egészséges ivóvízre, ruhára ( a turiból sem, ahol sokszor hosszú sorok várnak a bála-
    bontásra !) a szórakozás-kirándulás fel sem merülhet, legfeljebb a vasárnapi templomba-
    járás. A statisztikai számok kozmetikázottak, mert a magyar nyugdíjasok 70 %-a megél-
    hetési problémákkal küzd . Ez az ország választott vezetőit, nem érdekli !? De miért nem ?
    Mert ahogyan a társadalom , úgy a nyugdíjasok is tudatosan megosztottak !
    A nyugdíj, nem könyöradomány, azért 40-45 évet is dolgozott a korosztályom , a Ratkó
    gyermekek, nem is akármilyen körülmények között . Azok akik az átlagnyugdíj fölött kap-
    ják az ellátást még szegényesen megélnek a pénzből, de a létminimum alatti nyugdíjakból
    már választani kell: eszel ? fűtesz ? gyógyszert veszel ? stb. ez már SZEGÉNYSÉG az e-
    gyénnek, SZÉGYEN a társadalom vezetőinek !
    Szerintem a nyugdíjakat az EGYENLŐSÉG ELVE szerint kellene meghatározni, ami
    alatt azt értem, hogy amíg aktív életkorban a jövedelmek differenciálódtak, ezt a nyugdíjas
    életkorban – a nivellálódás – a mindenkori egy főre vetített létminimum lehetne a nyugdíj !!
    Miért ? mert a MAGYAR népesség döntő többsége, az aktív életkorában nem tud a munkajö-
    vedelméből idős korára takarékoskodni ! Egyszerűen nincs miből . Csak annyi pénzt kap a
    munkája után, amiből egyik hónapról a másikig , szűkösen elég. Lakást, autót, évente ki-
    rándulást : HITELBŐL FINANSZÍROZ ! Ha beteg lesz, az már a vég kezdetét is jelenti .
    A kapitalizmusban : a tartós betegség -fiatalon is – egyenlő a társadalmi leépüléssel.
    A nyugdíjas élete pedig az ÉLET szegénységben megélt alkonya! Mind a két élethelyzetben
    közös a SZEGÉNYSÉG és a KILÁTÁSTALANSÁG ! Ezek a társadalmi állapotok vezetnek a
    sok öngyilkossághoz, a tömeges fagyhalálhoz, a hajléktalansághoz, a bűnözés drasztikus nö-
    vekedéséhez, a fiatalságnál a külföldre meneküléshez ! Ezt a “gordiuszi csomót ” az új föl-
    desuraknak kell kibogozni ! Sajnos, nem látom a mozgolódásukat, tehát az első lökést ne-
    künk kell megadni ! ( szeretnék látni egy kimutatást a határainkon túl élő nyugdíjasokról
    is, hogy ők mennyit fizettek be a magyar nyugdíjalapba, hogy építették az országot és
    melyiket ?!)…..

  3. Azért az igazsághoz az is hozzátartozik hogy , sok vállalkozó mindig a minimálbér után fizette a
    nyugdíj járulékot, akkor is ha a többszörösét kereste annak….
    Természetesen a többség biztosan nem ebbe a kategóriába tartozik, de felháborít amikor az előbb említettek panaszkodnak…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .