Emberek, a nyomorfalvakban is magyarok élnek!

Magyarországon vannak „nyomorfalvak”, ahol az emberek jövedelme messze elmarad az átlagtól. Az Ózdi járásban az egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 600 217 Ft/év/fő, a Sarkadi járásban 589 773 Ft/év/fő, a Bácsalmási járásban 587 157 Ft/év/fő, a Kisteleki térségben 555 255 Ft/év/fő (www.penzcentrum.hu)

A kapitalizmus növelte a jövedelmek közötti különbségeket. Egyeseknek minden, másoknak semmi. Legalul a legelesettebbek vannak, akiknek semmilyen perspektívájuk sincs a mai Magyarországon. Pedig a „nyomorfalvakban” élők is magyarok, ők is a nemzet részei.

Az ország luxustelepülései: itt élnek a leggazdagabb családok
2018. július 12. csütörtök www.penzcentrum.hu
Igencsak erőteljes a társadalmi rétegek polarizációja Magyarországon; és a folyamat földrajzilag is egyértelműen nyomon követhető. A “luxustelepüléseken” ugyanis hozzávetőlegesen 2-2,5-szer magasabb az egy lakosra jutó összes nettó jövedelem, mint a legleszakadtabb járásokban. Mutatjuk, hol és átlagban mennyi pénzből élnek manapság a leginkább jómódú magyar családok.

Mint arról “Magyarország nyomorfalvai: itt élnek a legszegényebb családok” c. cikkünkben nemrég beszámoltunk, hatalmas a szórás a bérek tekintetében Magyarországon. Hiába jár ugyanis a KSH legfrissebb jelentése szerint 320 ezer forint felett a bruttó átlagfizetés, a kereseti tizedek szerinti alapján 10-ből 6-7 magyar munkavállaló bére (bőven) elmarad ettől. Vagyis

a jól kereső kevesek húzzák fel az átlagot.

A társadalmi csoportok erőteljes jövedelmi polarizációját számos kutatásban is aggasztónak tartják. Évek óta megfigyelhető ugyanis az a trend, hogy miközben a középosztály aránya évek óta csökken, a felső és felső-közép, illetve az alsó jövedelmi rétegek súlya nő a népességen belül.
A társadalmi rétegek elszakadása természetesen földrajzilag is nyomon követhető: az ország hét régiója közül továbbra is a Közép-Magyarországi régióban a legmagasabb az egy főre jutó jövedelem, itt éves szinten alig több mint 1,1 millió forintból gazdálkodhatnak a lakosok, míg Észak-Alföldön fejenként mindössze évi 772,5 ezerből kell boldogulni.

Az eltérés azonban ennél is durvább, ha a régiós bontás helyett államigazgatási járásonként vizsgáljuk a jövedelmi viszonyokat. Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) friss statisztikáit górcső alá véve ugyanis egyértelműen kiderül, hogy a leggazdagabb magyar településeken élők gyakorlatilag “dőzsölnek”.

A “luxustelepüléseken” hozzávetőlegesen 2-2,5-szer magasabb az egy lakosra jutó összes nettó jövedelem, mint a legleszakadtabb járásokban.

A komoly jövedelmi egyenlőtlenségeket látva amúgy az sem nagy meglepetés, hogy jóval alacsonyabb a munkanélküliségi ráta a gazdagabb járásokban. Egy adott hely jó életszínvonala ugyanis egyenesen arányos az ott élő munkavállaló lakosság arányával, tehát minél többen dolgoznak, annál magasabb a relatív jólét.
A leggazdagabb járásokban ez többnyire 3 százalék alatti munkanélküliséget takar, míg a legszegényebb területeken bőven 10 százalék feletti a munkanélküliségi mutató. Sőt, akad olyan járás (Kunhegyesi járás) is, ahol majdnem több mint 15 százalékos a munkanélküliségi ráta. De nézzük, hol és átlagban mennyi pénzből élnek manapság a leginkább jómódú magyar családok.

10. Paksi járás

  • Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 1 104 263 Ft/év/fő
  • Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 2 151 815 Ft/év/fő

9. Oroszlányi járás

  • Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 1 108 921 Ft/év/fő
  • Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 2 124 070 Ft/év/fő

8. Érdi járás

  • Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 1 124 616 Ft/év/fő
  • Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 2 273 266 Ft/év/fő

7. Gödöllői járás

  • Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 1 125 032 Ft/év/fő
  • Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 2 269 270 Ft/év/fő

6. Pilisvörösvári járás

  • Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 1 132 530 Ft/év/fő
  • Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 2 352 403 Ft/év/fő

5. Székesfehérvári járás

  • Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 1 134 005 Ft/év/fő
  • Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 2 104 397 Ft/év/fő

4. Móri járás

  • Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 1 139 200 Ft/év/fő
  • Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 2 096 971 Ft/év/fő

3. Győri járás

  • Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 1 168 876 Ft/év/fő
  • Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 2 224 321 Ft/év/fő

2. Dunakeszi járás

  • Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 1 256 149 Ft/év/fő
  • Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 2 498 546 Ft/év/fő

1. Budakeszi járás

  • Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 1 303 899 Ft/év/fő
  • Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 2 688 921 Ft/év/fő

Magyarország nyomorfalvai: itt élnek a legszegényebb családok

2018. július 10. penzcentrum.hu

A KSH adatai szerint 320 ezer forint felett a bruttó átlagfizetés Magyarországon. Alaposabban is górcső alá véve a helyzetet viszont kiderül, hogy a jól kereső kevesek húzzák fel az átlagot. Amennyiben pedig földrajzi bontásban vizsgáljuk a jövedelmi viszonyokat, még aggasztóbb a kép. A legszegényebb magyar településeken élők gyakorlatilag “vegetálnak”.

320 ezer forint felett jár az átlagfizetés Magyarországon, egészen pontosan a bruttó átlagkereset 322 400 forint volt a január-április közti időszakban. Ez nettóban havi 214 400 forint, ami a KSH számításai szerint 12,4 százalékos emelkedést jelent az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ez már kétség kívül szép summa, ugyanakkor statisztikai átlag lévén rendkívül csalóka. Kereseti tizedek szerinti megoszlás alapján vizsgálva a helyzetet ugyanis továbbra is egyértelmű, hogy a jól kereső kevesek húzzák fel az átlagot, míg

10-ből 6-7 magyar munkavállaló fizetése elmarad a 320 ezres bruttótól.

Mint azt a fenti adat is jól példázza, hatalmas a szórás a béreket illetően Magyarországon. A társadalmi rétegek elszakadását viszont a földrajzi bontás mutatja leginkább. Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) nemrég publikált statisztikáit górcső alá véve ugyanis kiderül, hogy a legszegényebb magyar településeken élők gyakorlatilag “vegetálnak”.

 

A “nyomorfalvakban” hozzávetőlegesen két és félszer kisebb az egy lakosra jutó összes nettó jövedelem, mint a leggazdagabb járásokban. És hiába növekszik a gazdaság évek óta, szociális felzárkóztatásért küzdő magánszervezetektől származó értesüléseink szerint ez főként a tárgyi adományok számán, illetve a pénzügyi felajánlások mértékén látszik. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat országos központjának kommunikációs vezetője még tavaly decemberben nyilatkozta a Pénzcentrumnak, hogy a 31, leghátrányosabb besorolással rendelkező kistérségben, ahol jelen vannak, nem tapasztalják a javulást.

Megkülönböztetjük a szegénységet és a nyomort, azt mondjuk, hogy a kettő között minőségi különbség van. Rengeteg nyomorban élő emberrel és családdal találkozunk, a legszegényebb helyekre megyünk el, olyan emberekkel és családokkal dolgozunk sokszor, akiknek nincs a hagyományos értelemben vett jövőképük, akik nem tekintenek a holnapra, nem számít nekik, hogy mi lesz másnap, és ez az anyagi helyzetükre, az életmódjukra, az egész életükre rányomja a bélyegét

– mondta Romhányi Tamás.

A szegénység és/vagy társadalmi kirekesztődés szempontjából a gyermekek, a fiatalkorúak, az egyszülős családok, a munkanélküliek és a roma származásúak a legveszélyeztetettebbek. Illetve a statisztikákat látva az is egyértelmű, hogy egy régió életszínvonalát egyértelműen meghatározza az ott élők munkavállalási hajlandósága – már, ha akad egyáltalán munka a régióban, akármilyen.

A legszegényebb államigazgatási járásokban bőven 10 százalék felett van a munkanélküliségi ráta. Sőt, akad olyan járás is, ahol közel 16 százalékos ez a mutató (összehasonlításként, a leggazdagabb államigazgatási járásokban 3 százalék alatt mozog a munkanélküliségi ráta). De nézzük, hol a legkritikusabb a helyzet Magyarországon, illetve mennyiből élnek ott a legszegényebb magyar családok.

SaLa

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

“Emberek, a nyomorfalvakban is magyarok élnek!” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Magyarország leg szélsöségesebb megyéje Somogy megye.
    Siofok luxus északon.
    Istvándi nyomor délen.

    Magyarország egynegyede fejlet régio.
    Sopron————BUdapest
    I…………………………………………………I
    I…………………………………………………I
    Szombathely………………Kecskemét

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..