Június 28. 1914 – ben!

Ferenc Ferdinánd 1863. december 18-án született Graz városában. Édesapja Habsburg–Lotaringiai Károly Lajos főherceg (1833–1896) volt, Habsburg–Lotaringiai Ferenc Károly főherceg és Zsófia Friderika bajor királyi hercegnő fia, I. Ferenc József császár és király öccse. Ebbéli minőségében az Osztrák-Magyar Monarchia trónörököse.

Június 28-a, a rigómezei csata emléknapja Szerbiában nemzeti gyásznap. 1389-ben ezen a napon a törökök szétverték Lázár szerb király hadseregét, és ezzel megszűnt a középkori Szerb Királyság.

1914 június 28 – án Ferenc Ferdinán Szarajevoba látogatott. A szerbek súlyos provokációnak érezhették, hogy a főherceg-trónörökös éppen ezen a napon tesz hivatalos látogatást Boszniában, amit az Osztrák–Magyar Monarchia csak nemrégiben annektált.

A szarajevói utazás hivatalos célja a k. u. k. csapatok ott folyó hadgyakorlatának szemlézése volt, Oskar Potiorek táborszernagynak, a tartomány főnökének és katonai kormányzójának meghívására.

A bosnyák földalatti szervezet, a „Mlada Bosna”, együttműködve a „Fekete Kéz” szerb terrorszervezet tagjaival, erre az alkalomra merényletsorozatot készített elő. A gyilkosság tervéről a szerb kormány is tudott, hiszen Apis, a „Fekete Kéz” titkos szervezet vezetője valójában Dragutin Dimitrijević ezredes volt, a szerb katonai titkosszolgálat tisztje.

Potiorek tábornok hanyagsága miatt a biztonsági intézkedéseket elhanyagolták. A főherceg tervezett útvonalán hat felfegyverzett merénylő állt készenlétben. Egy elhibázott bombamerénylet után a 20 éves Gavrilo Princip két pisztolylövéssel meggyilkolta a gépkocsijában ülő trónörököst és az akkori feltételezés szerint állapotos feleségét.

A merénylet következményei

A közös ügyekért felelős császári és királyi minisztertanács üléseinek jegyzőkönyveiből kitűnik, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia a Szerb Királyságot háborúval akarta megrendszabályozni, egyszer s mindenkorra. 1914. július 23-án a Monarchia egy igen kemény hangú, 48 órás ultimátumot intézett Szerbiához, amelyben – többek között – azt követelte, hogy a szerb kormány azonnal szüntesse be az Osztrák–Magyar Monarchia területi integritása ellen folyó akciókat és propagandatevékenységet, és olyan hivatalos bírósági eljárásban tisztázza a merénylet hátterét, amelyben a Monarchia tisztviselői is részt vesznek.

Az ultimátumot szándékosan úgy fogalmazták, hogy azt egészében egyetlen szuverén állam se fogadhassa el. Az ultimátum formailag nem is volt ultimátumnak tekinthető, mert (még) nem fenyegetett háborúval, csak a diplomáciai kapcsolatok megszakításával. Ez olyan finom részlet volt, amelyre Leopold von Berchtold gróf, a közös külügyminiszter különös hangsúlyt fektetett. A szerb kormány a megadott határidőn belül válaszolt az ultimátumra, de azt nem „feltétel nélkül” fogadta el.

Végül az Osztrák–Magyar Monarchia, a Német Császárság ösztönzésével és támogatásával 1914. július 28-án hadat üzent a Szerb Királyságnak. Az akkori nagyhatalmi szövetségi rendszerekből következően ez a lépés kirobbantotta az első világháborút.

Az eredmény ismert.                                                                                                   (Forrás: Wikipedia)

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

“Június 28. 1914 – ben!” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Szép dolog a Bal-radtól,
    hogy ennek a szomorú napnak csaknem egyedüliként most emléket állít, mert a mai napról valahogy sehol sem (a jobboldali palettán se) emlékeznek, ahonnan is kezdődik a magyarság xx. századi sajnálatos kálváriája.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .