Függetlenül és szabadon (?!)

Megbonthatatlan

Szijjártó Péter külkerminiszter Németországban az egyik helyi tévé kamerája előtt kikérte magának, hogy Magyarországot úgymond túlzott oroszbarátsággal vádolják. A határozott hangú felszólamlást figyelve a felületes (német) tévénéző megnyugodhatott, hogy magyar földön a nemzeti érdekek képviselete biztos kézben van, a politikus nyilatkozata ugyanakkor tartalmazott néhány legalább, utólag tisztázásra érdemes logikai csavart.

A hazai közönség számára lassan megszokottá válik, hogy a kormány azonosítja magát az országgal, ez azonban az adott kontextusban semmiképpen sem tartható: valójában Magyarország kérhetné ki magának az Orbán-kabinet túlzott oroszbarátságát. Tény, hogy a régióban – aligha függetlenül a kormányzati propaganda russzofil hangsúlyaitól – a magyar közvélemény a leginkább elfogadó a putyini Oroszországgal kapcsolatban, ám még ez a relatív szimpátia is csak egy szűk kisebbségre jellemző. Arra a kérdésre például, hogy akarnak-e az emberek orosz részvételű atomerőmű-bővítést, a döntő többség minden kutatásban nemmel válaszolt, és ugyanez a helyzet akkor is, ha olyan formában vetődik fel a kérdés, hogy Moszkva, vagy inkább Brüsszel felé kellene orientálódnunk (mintha csak átlátták volna, hogy az orbáni hatalomgyakorlás egyetlen ellensúlya – az ellenzék helyett – az európai integráció).

Amúgy pedig nyilván relatív, hogy orosz relációban mit tekintünk „túlzottnak”, az viszont abszurd, ha a magyar miniszter a „történelmi tapasztalatokkal” indokolja az orosz igényeket kiszolgáló magyar külpolitikát, két levert forradalom és 40 évnyi szovjet megszállás után. Ez ugyanis sokkal rosszabb, mint ha azt mondaná, hogy merjünk kicsik lenni: Szijjártó kijelentése annak beismerése, hogy akkor is az orosz érdekszférában vagyunk, ha huszonnyolc éve kiszakadtunk belőle, és közel két évtizede hivatalosan is átálltunk a túloldalra.                                   (nepszava)

Bal-Rad komm: Érdekes egy írás! A tartalmával van aki egyetért, van aki elutasítja. A balrad.ru – aligha meglepő ez – az utóbbit teszi.
Önmagában véve nem is érdemes foglalkozni az írás egészével, bár a horda/országazonosulás állítás kétségkívül igaz. (Meg még néhány részigazság is van benne!)

Hanem az utolsó mondat másoik fele: “…huszonnyolc éve kiszakadtunk belőle, és közel két évtizede hivatalosan is átálltunk a túloldalra…”

– Ez az idézet az, ami figyelemre méltó, és ordítva jelzi: lehet vitatkozni itt vajdaságban akár qrmányszinten, akár álellenzéki, akár amatőr szinten FÜGGETLENSÉGRŐL, valójában SZÁMUNKRA OLYAN NEM LÉTEZIK!

Vagy ide! – vagy oda! VALAHOVÁ TARTOZNUNK KELL! Túl kicsik és túl gyengék vagyunk mi ahhoz, hogy azt föltételezhessük magunkról, hogy lehetünk szuverének, lehetünk függetlenek.

Ne ugorjunk vissza nagyot az időben! Csak száz évet.

MIKOR MONDHATTUK AZT MGUNKRÓL AZ ELMÚLT SZÁZ ÉVBEN, HOGY FÜGGETLENEK VAGYUNK? SOHA!

Valamely oldal – Kelet vagy Nyugat! – integrált bennünket. “Szövetségesként”, a saját érdekeinek megfelelően. Ez alatt a száz esztendő alatt csak a politikusi érdekérvényesítő – lehetőséghasznosító képesség/akarat befolyásolhatta a NÉPI KÖZÉRZETET!

Azt aligha kell kihangsúlyozni, hogy az elmúlt száz évben melyik történelmi időintervallum volt az, amely az ország fejlődését és a NÉP közérzetét jó irányba terelte.

Ez az időszak – HIBÁIVAL IS! – az 1945 – 1990 közötti időszak volt. A szocializmus időszaka. A szovjet (orosz) befolyás időszaka!

“…huszonnyolc éve kiszakadtunk belőle, és közel két évtizede hivatalosan is átálltunk a túloldalra…”

– Talán ez sem igaz így teljesen. Inkább igaz, hogy ELBOCSÁJTOTT BENNÜNKET a medve. MÁS LEHETŐSÉG HIÁNYÁBAN PEDIG A MÁSIK – CSAK EGYETLEN MEGLÉVŐ – OLDALT KAPTUK “lehetőségként”! Köszönjük szépen!

Akik meg-és átélték – akárcsak szakaszaiban – az 1945-1990 közötti létezett szocializmus korszakát, és megélik/átélik a rendszerváltástól napjainkig eltelt időszakot EGYSZERŰ MAGYARKÉNT, azok többnyire egyetértenek abban: nagy kár, hogy “…huszonnyolc éve kiszakadtunk belőle, és közel két évtizede hivatalosan is átálltunk a túloldalra.”

– Hiszen nem vagyunk FÜGGETLENEK! Az pedig, hogy szabadon kószálhatunk/vándorolhatunk NYUGAT – FELÉ, az nem a szabadság, hanem a szabadosság átkos hatása!

Aki azt állítja, hogy a whytézzy Magyarország, vagy a Magyar Népköztársaság, vagy Döbrögisztán VALAHA IS ÖNÁLLÓ-FÜGGETLEN ORSZÁG VOLT/VAN, AZ ÖNMAGÁNAK IS HAZUDIK!

Ezt a FÜGGETLEN ÉS ÖNÁLLÓ jelzőt – ami ezt a helyet itt jellemzi – ajánlott elfelejteni!

Amit viszont NEM SZABAD ELFELEJTENI: A MEGÉLT ÉLMÉNYEK, ÉS A KÖTELEZŐ ÖSSZEHASONLÍTÁS!

Az “AKKOR” és az “AZÓTA” időszakok HAZUGSÁGMENTES összehasonlítását, és az eredmény közlését, ÁTÖRÖKÍTÉSÉT! Aztán a Hölgyek és az Urak – nemmzetthessek és polgárrhyak egyaránt – mondhatják a meséiket. Szabadságról, függetlenségről.

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

“Függetlenül és szabadon (?!)” bejegyzéshez 5 hozzászólás

  1. Ennek a zsoldos lapnak ismét sikerült alulmúlnia okádék önmagát. Amit összehazudnak az nem a nép szava, hanem a gazda által elvárt, hamis véleményformáló, aljas propaganda. Az ocsmány, megrendelt írásokat rendszeresen a vélemény rovatban teszik közzé, mintha nem teljesen azonosulnának annak tartalmával. A látszatra adni kell. A pravda, a nép véleménye alapvetően más. Reálisabb, tárgyilagosabb. Putyin nem Hitler, Oroszország nagyhatalom. Oroszország Európa része, a magyar gazdaság nem tud lemondani az orosz energiahordozókról. Az orosz piac fontos az agrárexport szereplőinek, stb., stb. A magyarok józanabbak mint azt a NATO propagandisták gondolják. Obama távozása után néhány függő atlantista politikus elvonási tünetektől szenvedett. Hiányzott nekik az a fertály, melynek hódolhatnának. A delírium után-talán nem megkésve-eljön a józanodás, a tisztánlátás időszaka. Hajrá Maci!

  2. Hoppá!
    Elnézést Őrvezető!?Nem jól olvastam a dolgot!Admin ,kérlek töröld az előbbi hozzászólásomat,ha lehet,figyelmetlen voltam!

  3. Egy kis kronológia.
    1991 – Németország már egységes, a VSZ maradék 6 tagországa a februári budaesti ülésen, állítolag Antall József magyar miniszterelnök előterjesztésére – egyhangúlag kimondja a szervezet jogutód nélküli feloszlatását, amit az év júliusában, Prágában szentesítenek. Az 1990-ben megválasztott Országgyűlésben Horn Gyula (MSZP) előterjeszti az ország csatlakozási kérelmét, a NATO katonai és politikai szervezetéhez, amit a kormánytöbbség – főleg az 1956-ban meghirdetett katonai semlegességre hivatkozva nem támogat, de miután 1991 nyarán az utolsó orosz katona is elhagyja az ország területét, Budapest csatlakozik a békepartnerségi programoz és tárgyalásokat kezd csatlakozásáról. 1997 – a NATO – Cswhországgal Lengyelországgal egyetemben meghívja Magyarországot teljes jogú tagnak, amit az év novemberében az érvényes szavazatok közel 87 igen %-ával ügydöntő népszavazás szentesít.
    Ma minden kelet-európai egykori VSZ-tagország NATO-tag, + aik nem voltak – Horvátország, Szlovénia, Montenegró, az 1958-ban kilépett Albánia, illetve akiknek 1939 és 1990 között nem violt államiságuk, Észtország, Lettország és Litvánia. Macedónia hivatalos tagjelölt, de rendeznie kell névvitáját Görögországgal. Bulgária is kifogásolja ezt az országnevet, de nem vétózza emiatt szomszédja euroatlanti integrációját.

    1. Macedóniának semmi köze Nagy Sándorhoz, egy ortodox keresztény vallású délszláv nép. Azonban Észak-Görögország és Nyugat-Bulgária is erre a névre hallgat, az utóbbi lakosságának többségét, az előbbi markáns kisebbségét ugyanaz a nép adja, mint Macedóniáét. Nincs ilyen, de ha nem rendeződik a névvita – főleg Görögorság esetleges területi követeléstől tart.

    2. Az igazság az, hogy már Budapest előtt, a moszkvai ülésen megszavazták a feloszlatást, 7 igen, 0 nem, 0 ntartózkodás arányban, de Kelet-Németország távozása után a formalitás kedvéért még egyszer szavazni kellett.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .