Kádár János a gyarmatosításról

A MI IDŐNK 2018. május 12.


Az egész emberiség együttérzéssel és feszülten figyeli a gyarmati népeknek felszabadulásukért vívott, széles sodrású és drámai küzdelmét.
Valóban megérett az idő a gyarmati rendszer teljes és végleges felszámolására, annál is inkább, mert a gyarmati rendszer, az imperializmus e gyászos terméke az összeütközések állandó forrása. Megszüntetése nagy lépés lesz előre azon az úton, amely az embermilliók létét fenyegető háború végleges kiküszöbölése felé vezet.
A gyarmatosítók sokáig gátolták az elnyomott gyarmati népek fejlődését, gazdaságilag kizsákmányolták őket. Barbár módra milliószámra pusztították a gyarmati országok lakosságát.
Hallottuk itt a kongói népet oly hosszú időn át rabságban tartó belga imperialisták hangját arról zengedezni, hogy megadták Kongó népének a függetlenséget, s legutóbbi katonai akcióikat csak a belga nők és gyermekek biztonságának védelmében hajtották végre.
Elfelejtettek azonban szólni arról, hogy az ott levő belga állampolgárok biztonságát nem Kongó békés népe, hanem csakis az imperialisták provokációi fenyegették. Elfelejtettek beszélni arról, hogy elefántcsont- és nyersgumi-beszolgáltatás megtagadása címén sok éven át kongói férfiak, nők és gyermekek ezreinek kezét vagdosták le a belga gyarmatosítók. Nem esett szó azokról a borzalmakról sem, amelyekről E. Morell egykori angol szerző „A fekete ember sorsa” című könyvében írt. E könyvben közölt adatokból kiderült, hogy a belga uralom kezdetén még a legóvatosabb becslés sem tette húszmilliónál kevesebbre a kongói lakosságot.

Az 1911-ben tartott népszámlálás Belgiumban közzé nem tett, de egy brit konzuli jelentésből nyilvánosságra került adatai szerint viszont ekkor már csak mintegy 8,5 millió volt Kongó lakossága. Ez csaknem 12 millió kongói ember elpusztítását jelenti, alig 25 esztendő alatt, s ez csak a legalacsonyabb becslés.
Némely gyarmatosítók most alakoskodva fehér tógát öltenek, és arról beszélnek, hogy ők azok, akik felszabadították az adott gyarmat népét… Ez hamis beállítás.
A gyarmatosítók csak elrabolták a gyarmati népek szabadságát, és most nem ők adják, hanem a gyarmati népek küzdelmes harcban maguk szerzik vissza elrabolt szabadságukat.
A gyarmatosítók arról beszélnek, hogy ők civilizálták és nevelték a gyarmati népeket. Sőt, még mérlegelik is, elég érettek-e már az önálló nemzeti létre. Mindenki tudja azonban, hogy a gyarmatosítók megjelenése előtt már régen létezett például az ősrégi kínai, indiai, indonéz kultúra és civilizáció, a magas színvonalú arab csillagászat és matematika, léteztek hatalmas és jól szervezett afrikai államok.
Nevelésről beszélnek. Egymás után hallottuk itt felszólalni Nkrumah urat, a Ghanai Köztársaság elnökét, Fidel Castrót, Kuba miniszterelnökét, Sukarno urat, az Indonéz Köztársaság elnökét és az egykori gyarmati és félgyarmati népek más neves képviselőit. A kéretlen tanítók és nevelők közül sokan tanulhatnának tőlük emberiességet, felelősségérzést, államférfiúi ítélőképességet. Nem utolsósorban tiszteletre méltó az imperializmussal szemben megnyilvánuló nagy erkölcsi bátorságuk.
A gyarmati rendszer eddigi haszonélvezőinek meg kell érteniük, hogy e kérdésben nincs többé hatása sem a mellébeszélésnek, sem pedig az igazság kiforgatásának.
Tudomásul kell venniük, hogy eljött a gyarmati rendszer maradéktalan felszámolásának ideje.
A történelem menete meggyorsult. A gyarmati rendszer alapjai annyira megrendültek, hogy minden olyan kísérlet, amely gátat akar vetni a felszabadulás folyamatának, nem hogy megállítja, hanem meggyorsítja azt.
Az általános vitában néhány küldöttség azzal kísérletezett, hogy a Szovjetunióra és a népi demokráciákra szórt durva rágalmakkal terelje el a figyelmet a gyarmatokról és az igazi gyarmatosítókról. Ez hiábavaló próbálkozás. Még a gyermekek is tudják az egész világon, hogy a gyarmatok és félgyarmatok Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerikában, a gyarmatosítók és a gyarmati rendszer fő támaszai pedig nem Kelet-Európában, hanem Nyugat- Európában és Észak-Amerikában vannak.
Nem a gyarmati népek bűne az, hogy a gyarmatosítók által oly hosszú időn át kiszipolyozott országoknak úgyszólván nincs iparuk, mezőgazdaságuk elmaradott, primitív lakosságuknak gyakran több mint 90 százaléka írástudatlan, éhezik és az átlagos életkor 30-35 év.
Az én hazámban az ipar adja a nemzeti jövedelemnek csaknem kétharmadát. Mezőgazdaságunk fejlődik. Az ipar fejlődési üteme az 1920 és 1945 közötti évek átlagában évenként egy százalék volt. A felszabadulás óta eltelt idő alatt évenként átlagban 11 százalékkal emelkedett az ipari termelés.
A középiskolai tanulók száma a felszabadulás óta eltelt 15 évben 52 ezerről 204 ezerre, az egyetemi hallgatók száma 11 és fél ezerről 34 és fél ezerre növekedett. Írástudatlan nincs. Az átlagos életkor az 1930-as 48 évről 65-re, azaz 17 évvel emelkedett.
A gyarmatosító urak még saját országaik fejlődésében sem tudnak ilyen tempót felmutatni, nemhogy az általuk leigázott gyarmati népek életében.
Hogyan merészeli bárki is hazám és a Szovjetunió viszonyát rágalmazni, amikor népem az utolsó 15 év viharos fejlődését nem utolsósorban a Szovjetunió sokoldalú és önzetlen, szocialista szellemű gazdasági és kulturális segítségének köszönheti?
Nálunk nincs idegen tőke, és senkinek sem fizetünk osztalékot. A szovjet—magyar kereskedelmi kapcsolatok keretében a Szovjetunió több mint 80 százalékban nyersanyagot, energiát és félkész gyártmányokat szállít Magyarországnak, a Magyar Népköztársaság pedig több mint 80 százalékban ipari terméket szállít a Szovjetuniónak.
A kapitalista országok vezetői jól értenek a kereskedelemhez, és tudják, hogy ez mit jelent.
Nem tudnak megnevezni egyetlen kapitalista országot sem, amely egy nála kisebb és gazdaságilag kevésbé fejlett országgal, a kis országnak ennyire kedvező kereskedelmi kapcsolatot tartana fenn.
Ilyen nincs, ez ellentmondana az imperializmus fosztogató természetének.
A Magyar Népköztársaság népe és kormánya a szabadság eszméjét támogatja. Forrón üdvözli a győzelmes kubai forradalmat, szolidáris Algéria és Kongó népével. Kívánja valamennyi, ma még gyarmati vagy félgyarmati sorban sínylődő népnek, hogy mielőbb nyerje el teljes nemzeti függetlenségét.
A gyarmati rendszer felszámolása szempontjából küldöttségünk célszerűnek tartaná, ha az egyes gyarmati országok felszabadulásával kapcsolatos minden eljárásból ki lenne zárva az az ország, amelynek imperialistái korábban az adott ország elnyomói voltak. Így az ENSZ elejét vehetné a különböző lehetséges provokációknak, és annak, hogy a korábbi elnyomást valamilyen más, burkoltabb formában fenntartsák.
A volt gyarmati országoknak nyújtandó segély eszméje igazságos, amennyiben biztosítva lesz, hogy a segélyt az abban részesülő ország politikai függetlenségét vagy gazdasági önállóságát sértő feltételektől mentesen adják. Elképzelhető és a jó szándék tényleges bizonyítéka lenne, ha az a fél, amelyik onnan korábban nagy hasznot húzott, a felszabaduló országok népének méltányos és ésszerű összegű jóvátételt fizetne. A magyar küldöttség támogatja a gyarmati rendszer teljes megszüntetésére tett szovjet javaslatot, annak közgyűlési megvitatását és a nyilatkozattervezet elfogadását.
Az ENSZ közgyűlése a javaslatot magáévá téve növelhetné e világszervezet tekintélyét a népek szemében. Ha majd a gyarmati rendszer megszüntetése révén már szabad lesz az önálló nemzeti létre képes valamennyi nép, és ha országa megkapja ENSZ- tagságát, akkor a szó igazi értelmében megvalósul e szervezet egyetemessége is.

Kádár János felszólalása az ENSZ közgyűlésének 15. ülésszakán

SaLa

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

“Kádár János a gyarmatosításról” bejegyzéshez 7 hozzászólás

  1. Erről nem tudtak a rendszerváltók?!
    És arról sem,hogy ez az egykor szabad ország középkori rabszolgaságbafeudaizmusba süllyedt az ő hathatós közreműködésükkel?!

  2. Az 1960 őszén elmondott Kádár előadás egy legitimációs problémával küzdő, naiv politikus beszéde. Az, hogy az erőszakos rablást felváltja a kifinomult lopás, majd napjainkra a cizellált csalás, az a Btk. büntetési tételeit elnézve lehet előrelépés. De, az áldozat oldaláról legfeljebb pszichológiai különbség van a fizikai bántalmazással elvett pénztárca, vagy villamoson elemelt erszény, illetve az önként, idióta módon átadott buksza hiánya, vesztesége között. Az utóbbi megalázóbb.
    A gyarmatbirodalmak megszűnése, csak kivételes esetben járt nemzetállam születéssel. Erre a britek különösen vigyáztak, a határok meghúzását aknatelepítésként kezelték. Elültetve az etnikai-vallási feszültségek keltésének lehetőségét. A brit és a francia dekolonizáció között megfigyelhető különbség, a “frankofónia” kulturálisan gálánsnak tűnik. De, gazdaságilag ez is az imperializmus folytatása, akár az angolszász finánctőke globalizmusa.

    1. Azt még te beszélsz mosott agyról??
      Mond már meg neked mellik társadalmi forma és politikus felelne meg a kis g@cin kívül?

      1. Bocsánat, de összetévesztesz valakivel. Szerintem, jelenleg hiányzik egy hiteles, baloldali párt a kínálati oldalról. Rehabilitálni kellene a mensevikek, a valós marxisták, az eredeti kommunisták, a szociáldemokraták ideológiáját.

        1. Amit írsz az valós,de itt és most Kádár János ezen beszédéről folyik értekezés.
          Ezzel az erővel írhatnál az ürkutatásról is!

          1. Igazad van. Valóban le kellett volna írnom, hogy az ENSZ 1960 őszi közgyűlésének fő témája a gyarmati országok függetlensége, a dekolonizáció volt. Persze, mindenki Hruscsov cipőjére, meg Fidel Castro négy és fél órás beszédére emlékszik. Kádár nem volt főszereplő. Ami meglepő, hogy a szocialista táborból, egyedül Ő kezdeményezte a „magyar kérdés” levételét a napirendről. Az akkori magyar külügyminiszter, Sík Endre,- aki Kádárt elkísérte New York-i útjára- írt egy könyvet (címe: Vihar a levelet…). Nos, ez a könyv a hetvenes években indexen volt. De, ez már az űrkutatás kategóriája…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .