Az 1. imperialista világháborúból a tanácsköztársaságba vezető út

Az első világháború 1914-től 1918-ig tartott. Az összesen több mint 19 millió ember, proletár dolgozó munkás és paraszt halálát okozó, négy éven át tartó öldöklő küzdelem a korabeli gyarmat- és érdekeltségrendszer újrafelosztásáért indult imperialista kapitalista háború volt.

Bár valamennyi király, cár, császár vezette résztvevő nemzet meg volt győződve arról, hogy gyors offenzívával legyőzheti ellenfeleit, s fél év alatt véget érhetnek a hadmozdulatok, a háború végül négyévnyi véres küzdelemmé terebélyesedett. Az Osztrák–Magyar Monarchia szétesett a háború végére, valamint a német területszerzés illúziója is szertefoszlott. A háborút lezáró békerendszer igazságtalanságai a II. világháború kitöréséhez vezettek.
A háború áldozatai:

Népesség Katonai halottak Civil halottak Összes halott Hadi sebesült
Antant hatalmak 789.900.000 5.696.056 4.655.757 10.351.813 12.809.280
Központi hatalmak 143.100.000 4.024.397 5.391.000 9.415.397 8.419.533
Osztrák–Magyar Monarchia 51.400.000 1.100.000 467.000 1.567.000 3.620.000
Összes 933.000.000 9.720.453 10.048.649 19.769.102 21.228.813

A négy éves háború ideje alatt a Monarchia területéről összesen 9 millió katonát szereltek fel – 3,4 milliót Magyarország és Horvátország területéről. A 3,4 milliós embertömegből 530 ezer veszett oda, 1,4 millió sebesült meg és több mint 830 ezer esett fogságba.

A mind újabb sorozások hamarosan súlyos munkaerőhiányhoz vezettek, a nők munkába állítása ellenére a termelékenység csökkent. A kenyérgabona termelése például a békeidőkhöz képest 1916-ra a kétharmadára, 1918-ra a felére esett vissza. 1915-ben bevezették a kenyérjegyet, 1916-tól rekvirálások folytak, a háború végére pedig 900 üzem katonai irányítás alatt állt. Az infláció nőtt, a feketézés elképesztő méreteket öltött, a reálbérek pedig 50-70%-kal csökkentek – mindez persze leginkább a kiskeresetűeket, a munkásokat, mesterembereket és a kishivatalnokokat sújtotta.

VILÁG KIRÁLYAI EGYESÜLJETEK!
(Szamuely Tibor — „Szociális Forradalom“ 1918 aug. 7)

„Kísértet réme járja be Európát: a bolsevizmus kísértete. Európa összes hatalmai szent üldözésre fogtak össze a kísértet ellen: György király és Vilmos császár, Hindenburg és Poincaré, német scheidemannisták és amerikai békeprédikátorok. Hol az az ellenzéki párt, amelyet uralkodó ellenségei nem kiáltottak volna ki bolseviknek…”

Kilenc hónap óta nyugtalan álmai vannak az uralkodóknak. A bíborban születetteknek csakúgy, mint a polgári ágyból köztársasági elnökké cseperedetteknek. Forradalom gyúlt ki szemük láttára, az elnyomottak millióit lángra gyújtó tűzvész terjedt el napról-napra szélesedő körben; új hatalom emelkedett fel, hatalom, amely elnyomja az eddigi elnyomókat. Először semmibe se vették. A forrongásban levő Oroszország egyik bomlási jelenségének tartották az egész Októberi Forradalmat. Gyakorlatban meg nem álló kísérletnek a proletárdiktatúrát. Egy párt pillanatnyi, múló hatalomra jutásának a munkások és parasztok tanácsköztársaságát. De a fiatal és egészen újformájú orosz proletárállam nem akart átalakulni úgy, ahogyan Európa nyugatán, Ázsia keletén és Amerikában az államfők és állam bölcsek várták. Legyűrte ellenségeit, megizmosodott a hatalomért makacsul küzdő orosz burzsoázia fölött. És minden megerősödés, minden lépés előre a kommunizmushoz vezető úton, minden nap, amellyel tovább élt, nyugtalanítóbbá, aggodalomba ejtőbbé, kísértőbb rémmé tette az orosz proletárok és parasztok köztársaságát.

A tanácsköztársaság megteremtői és fenntartói, a bolsevik kommunisták különben nem is csináltak titkot belőle. Nyíltan hirdették az első perctől kezdve, hogy a nemzetközi szociális forradalom elöljáró, első győzelmet arató csapatának tekintik magukat és arra törekednek, hogy a tőkések felett diadalra vigyék minden ország proletariátusát a fegyveres felkelésben. A közös veszedelem egyaránt meghökkentette az óriási rabló hadjáratba belebonyolódott tőkés államszövetségek két ellenséges csoportját. Ha egyáltalán be tudták volna fejezni a véres marakodást, már régen egyesültek volna a közös ellenség: a diadalmas orosz proletariátus ellen.

A legjobban megijedt, a legingóbb trónon ülő, tapasztalatlan császárocska nem is tudta megállni, hogy osztálytársai, — a többi uralkodók elé ne juttassa vészkiáltását. Habsburg Károly — mindezt most amerikai lapok leplezik le — azzal bírta rá a trónjáról lepottyanóban volt román királyt a békekötésre, hogy levélben figyelmeztette a kelet felöl fenyegető szocialista veszedelemre, arra, amely a bolsevizmusnak az orosz határon túli terjedéséből Ausztria—Magyarországra származna és veszélyeztetné a román királyi házat is. Európa uralkodóinak egyesülniük kell az anarchia elleni harcra.
— Most ilyen idő van — így szólt a levél —, amelyben a királyoknak össze kell fogniuk.

A levelet természetesen letagadják most a bécsi udvar vidékén. Ez Károly császár leveleinek rendes sorsa. De elismernek annyit, hogy az uralkodó egy törzstiszt útján üzenetet küldött Ferdinánd román királynak, akit felhívott a szövetkezésre, hogy a nemzetközi forradalom és anarchia ellen küzdjenek együtt. És Károly császár-király ijedt hívásának volt is foganatja. A román király felcsapott. A Bukarestből Jassyba dobott trón összedűlés előtt állott, a román forradalom már bontogatta szárnyait. A román király beállt az új szent szövetségbe, — a nemzetközi forradalom ellen.

Ez februárban volt. Azóta — látható formában — új társakat nem tudott verbuválni Habsburg Károly abba a harci szervezetbe, amelynek zászlaján ott a felírás: „Világ királyai egyesüljetek!” Azonban maga az ellenforradalmi szövetség láthatatlanul továbbkovácsolódott. Ez az a szövetség, amelyben a tőkések, uralkodók, elnökök, császárok, pénzfejedelmek eggyé olvadnak, még annak a meg nem szűnő háborús rablómarakodásnak az ellenére is, amelyből az imperialista érdekszövetségek nem tudnak kievickélni.

A királyi levélben kikiáltott jelszó egyre terjed. A közös veszedelem tudata egy zászló alá hozza a proletárforradalom minden ellenségét: „Világ királyai egyesüljetek — a nemzetközi forradalom ellen” — ez a csatakiáltás hozza Szibériától a Volgáig a cseh-tót bandákat mozgásba, ennek a zászlaja alatt készülődnek fel a japánok, jönnek az északi Jeges-tengerről az angolok.

Ez a jelszava az Ukrajnába, Dél-oroszországba betelepedett rablóknak is. Megfojtani az első győztes proletárforradalmat, támogatni annak minden ellenségét, pénzelni, felfegyverezni, segíteni, rejtegetni, felbujtani, becsempészni, nemcsak az orosz határon túli lépéseit meggátolni, hanem idejében megfojtani, még mielőtt túlléphetne, — ezek azok a feladatok, amelyekre „a királyoknak (uralkodóknak és uralkodó osztályoknak) össze kell fogniuk”.

És így van ez helyesen. Így, ahogy Károly császár őszinte órájában meg-mondotta. A királyoknak össze kell fogni. De a királyokkal szemben össze kell fogni azoknak is, akik ellen a hatalmukat féltő hatalmasok szövetkeztek. Azoknak, akik nemcsak nem félik, hanem igenis kívánják a bolsevizmus elterjedését, akik a nemzetközi forradalmat akarják. A világ proletárjainak és parasztjainak felszabadulását. Ezek diktatúráját a burzsoázia fölött. A harc, az éles összecsapás a két csoport között elkerülhetetlen. Csak helyes, ha ebben a harcban elhatároltan, világosan áll egymással szemben a két tábor. Az egyikben a világ királyai és szolgáik, bérenceik, kitartottaik, a másikban a világ proletárjai.

Nincs benne kétség, hogy ez a harc csak a proletárok javára üthet ki, bár véres, nehéz, hosszantartó és szenvedésekkel teli lesz.

Ám éppen ez a félős, aggódó együvé-kovácsolás, amellyel a világ királyai erősítgetik megbomlóban levő elnyomóeszközeiket: a tőkésállamokat, ez az együttes roham, amellyel szent szövetségben jönnek északról-délről, keletről-nyugatról az orosz proletárállamra, ez teszi még teljesebbé, erősebbé, a reá nehezedő súlytól összeforrottabbá a világ proletárjait. Ma az első forradalmi tűzhely: az orosz tanácsköztársaság védelmében, holnap a láng továbbvitelében, a világ egyesült királyainak sorra elpusztításában.

SaLa

 

Nagy munka, nagy feladat vár RÁNK – MAGYAROKRA! – ha akarunk mégegyszer egy SAJÁT országot. Ehhez össze kell fognunk, és április 8-án NAGYON SOKAN KELL HOGY ELMENJÜNK SZAVAZNI, a legesélyesebb antidöbrögista jelöltre!

Hogy melyik egyéni választókerületben ki az? Azt ide vagy ide kattintva megnézheti!

 

 

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

 

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

 

 

“Az 1. imperialista világháborúból a tanácsköztársaságba vezető út” bejegyzéshez 11 hozzászólás

  1. Tisztelt SaLa !
    Életemben olvastam már néhány értelmetlen, tudományosan alátámasztatlan zagyvaságot, de bátran állítom, ez az írás az élre kívánkozik. Gratulálok!

    1. T. Nagyné Agárdi Judit!

      Kérem indokolja meg, hogy miért értelmetlen “tudományosan alátámasztatlan
      zagyvaság” SaLa fejtegetése. Ha nem tudja logikusan és tényszerűen
      indokolni, akkor kénytelen vagyok feltételezni, hogy ön egy rendkívül pri-
      mitív ember, vagy erkölcsi értéket nélkülöző bértollnok.

      1. Már eleve a hivatkozott személy, a forradalom, de inkább felforgatás egyik vezetője (Szamuely Tibor) teszi ezt az írást hiteltelenné.
        Megszámlálhatatlan bestiális gaztette közül az egyik:
        Több magyar tisztet, akik a propaganda hatására sem voltak hajlandók belépni az orosz vörös gárdába, már oroszországi tartózkodása során kivégeztetett.
        Ilyet csak egy törvényen kívüli, gátlástalan terrorista tesz.

      2. Ez van. szerint:

        2018-03-17 – 19:43
        Ne foglalkozz vele kezdek réjőnni,hogy egy kicsit bugyuta a hölgy/ha az/ provokátor!

  2. SaLa végképp beleragadt a múltba, és a pártszemináriumok propaganda kiadványait töltögeti fel.
    Jó tudni, hogy mivel hülyítették az embereket, de sokkal fontosabb végre elindítani a Szerves Társadalmat.
    Ott nem kell hazudozni, megmagyarázni azt, hogy a rossz az most miért jó, a jó meg miért lesz rossz….

  3. hahaha….hogy milyen primitiv ostobák a munkások…hihihihi..o ti gyagyásak hát kedves zsido ficsurotokat leninkét nem wartburg hercege vitte svájcbol külön vonattal németországon át(—németország háboruban állt oroszországgal igy lenint lekellett volna tartoztatni)oroszországba—trockij zsidoját nem amerikai bankárok tömték teli pénzzel s külön hajoval inditottak utra de kanadában feltartoztatták mirre akkori usa külügyminiszter david rockfeller utasitására engedték csak utjára hajot—-hogy is van osztályharc mese mese mátka hogy munkások,parasztok felkellnek imperialisták elen…hahahaha..akkor miért fö bankárok hozták létre bolsevikokat s miért volt bolsevikok vezetésének 385-böl 370 zsido—-netá bankár dinasztiák utjukban állo arisztokráciát uralkodoikkal együtt akkarták eltakaritani–melesleg legjobb üzlet a háboru igy mérhetetlenül gazdagodtak tovább—nem furcsáljátok hogy lenin disznaja nem a bankárokat lte halomra hanem orosz parasztokat irtotta tózzel-vassal…..

    1. megjelent egy írás, ahol azt közölték, hogy Lenin a német titkos szolgálat ügynöke volt. Még a fedőnevét is leírták.
      Putyin maga adta közre, hogy sosem volt téli palota ostroma, nem lőtek az Auróra hajóágyúval, és forradalom sem volt, csak pucs.
      Mint a románoknál, ott sem forradalom volt, hanem az orosz és magyar titkosszolgálatok által vezényelt pucs.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .