Magyarország fejlődése a Népi Demokrácia kezdetén

A népi demokrácia a kezdeti harcok és a győzelme után a dolgozó nép segítségével nagyon gyorsan megmutatta erejét. A fiatal népi demokrácia csak saját és a többi népi demokráciára támaszkodhatott. Az ellenséges nyugati hatalmak (a mostani gyarmatosítóink) mindent megtettek, hogy újból kapitalista diktatúra legyen. Ennek ellenére sokáig talpon maradt a dolgozók demokráciája. Épült minden nehézség ellenére a magyar gazdaság, nem volt szolgaság, élősködés, nyomor. Népi Demokrácia volt.

Vajon a dolgozók ma is építenék az országot olyan lelkesedéssel, mint Rákosi vagy Kádár idején?

Építenék a dolgozók a mostani gazdag urak országát, ahol a csak szolga lehet a nép?

Építik csak a bérrabszolgaság korbácsával, de nem a dolgozó nép, hanem az urak országát.

Építik a labancok országát, akik kifosztani jöttek ide nem segíteni.

Hová lett a dolgozók országa a mi országunk?
Amit felépítettünk azt szétrabolták. Gyarmattá váltunk, világgyarmattá, az élősködik rajtunk aki csak akar és vezetőink ebben a júdáspénzért mindent odaadnak a labancoknak.

(részlet: a Budapest 20 éve 1965)

“BUDAPEST A SZOCIALIZMUS ÚTJÁN

BUDAPEST SZEREPE AZ ORSZÁG
1950 ÓTA BEKÖVETKEZETT
GAZDASÁGI FELEMELKEDÉSÉBEN

Budapest — az európai fővárosok többségétől eltérően — mint gazdasági tényező is vezető helyet foglal el az országban. Népgazdaságunk ugyanis a kapitalista társadalmi rendszertől nemcsak fejletlen, hanem területileg igen ésszerűtlenül települt ipart kapott örökül. Az ország legnagyobb ipari gócpontja a fővárosban alakult ki; 1938-ban itt tömörült az ország gyáripari munkásságának 53 %-a. Ez a tény számos problémát vetett fel a szocialista iparfejlesztés megkezdésekor, és vet fel lényegében még ma is. Kétségtelen, hogy a felszabadulás óta a vidék iparosítása számottevően előrehaladt, de az ipari termelés nagymérvű növekedésének célkitűzése a fővárosi ipar fejlesztését is megkövetelte. A budapesti ipar 1950 óta olyan nagymértékben fejlődött, hogy vezető szerepét végeredményben mind ez ideig megtartotta.
A csaknem 2 millió lakost számláló fővárosban dolgozik jelenleg az ország ipari munkásainak 41 %-a, építőipari munkásainak mintegy 30 %-a. 1963-ban 1830 állami ipartelep, 294 kisipari termelőszövetkezet, s több mint 17 ezer magánkisiparos működött.
Abban, hogy hazánk másfél évtized alatt elmaradott agrár-ipari országból fejlett nehéziparral rendelkező ipari-agrár országgá vált, s a szocializmus teljes felépítésének korszakába lépett, a budapesti ipar gyors ütemű fejlődésének — súlyánál, jelentőségénél fogva — igen nagy szerepe volt.

A BUDAPESTI IPAR FEJLŐDÉSE

Népgazdaságunk első ötéves fejlesztési terve a főváros iparának történetében is az ipari termelés addig soha nem látott mérvű növekedésének kezdetét jelentette.
1949 óta a budapesti állami ipar termelése évente átlagosan 11%-kal emelkedett, s az 1963. évi termelés már mintegy négyszerese volt az 1949. évinek. Különösen rohamosan fejlődött ez idő alatt az iparosítás bázisát képező nehézipar. Termelésének évi átlagos növekedése elérte a 13%-ot.
A fővárosi ipar szerkezete az elmúlt 15 év alatt jelentősen változott. Új iparcsoportok alakultak ki (pl. a műszeripar, ruházati ipar), s egyes — a népgazdaság fejlesztése, illetve az export fokozása szempontjából különös jelentőséggel bíró — ágazatok (pl. vegyi- és gumiipar, híradástechnikai ipar) súlya számottevően megnőtt. Csak az elmúlt 10 évet tekintve például, a budapesti állami ipar termelésének 108%-os növekedésén belül a vegyi- és gumiipar termelése csaknem négyszeresére, a híradás- és vákuumtechnikai iparé pedig több mint háromszorosára emelkedett.
Nagymértékben változott, bővült a budapesti iparban gyártott termékek köre is. A technika fejlődésével számos új termék gyártásának bevezetésére került sor, s ezekből viszonylag rövid idő alatt jelentősen felfutott a termelés. Például:

televízióból az 1960. évi 80 ezer db-ról 111 ezer db-ra;
D-4K traktorból az 1961. évi 35 db-ról 1395 db-ra;
MUP programvezérléses egyetemes marógépből az 1961. évi 34 db-ról40 db-ra;
B12 vitaminból az 1960. évi 9 kg-ról 103 kg-ra;
filmnyomott szövetből az 1960. évi 3,2 millió m2-ről 6,6 millió m2-re;
szintetikus szálat tartalmazó pamutszövetből az 1960. évi 5 ezer m2-ről 7,7 millió m2-re emelkedett a budapesti állami ipar termelése 1963-ra.

A fővárosi ipar termékeinek csaknem 1/4-e kerül exportra. Számos gyártmányból azonban (pl. híradástechnikai ipari nagyberendezésekből, hajókból, autóbuszokból, televíziókból) ennél jóval nagyobb hányad kerül külföldi megrendelőkhöz.
A budapesti állami (gyár-) iparban foglalkoztatottak száma az 1938. évihez mérten két és félszeresére, az 1949. évinek pedig több mint másfélszeresére emelkedett. A termelés fokozásában 1960-ig aránytalanul nagy szerep jutott a létszám emelkedésének. A II. ötéves tervidőszak eddig eltelt szakaszában már jelentősen változott e tekintetben a helyzet, a termelékenység növekedésének mértéke azonban még mindig nem tekinthető kielégítőnek.
A termelékenység növekedésének aránya különösen az első ötéves terv időszakában volt kisebb mértékű a szükségesnél. Ezekben az években az ipari beruházások túlnyomó része új vállalatok, illetve üzemek létesítésére irányult, s csak kisebb rész jutott a termelő berendezések korszerűsítésére. Az 50-es évek elején helyezték üzembe többek között a Csepeli Gázgyárat, az Egyesült Izzó Vákumtechnikai Gyárát, a Csepel Vas- és Fémművek új csőgyárát, az Elektronikai Mérőkészülékek Gyárát, a Mechanikai Mérőműszerek Gyárát.
A jelenleg folyamatban lévő beruházások főként rekonstrukciós jellegűek, a meglevő üzemek termelő berendezéseinek korszerűsítését, a termelékenység növelését célozzák.

A BUDAPESTI ÉPÍTŐIPAR FEJLŐDÉSE

A népgazdaság nagyarányú fejlesztése az építőiparral szemben támasztott követelményeket — a felszabadulás előttihez mérten—rendkívül megnövelte.
A felszabadulás előtti Magyarország gazdasági életében az építőipar igen csekély súlyt képviselt; 1930-ban az ország kereső népességének még 3%-át sem alkotta az építőiparban foglalkoztatottak száma. 1949-ig az építőipart az elaprózódottság, a kisipari módszerek jellemezték. 1949. január 1-én 19 ezer építőipari üzemet tartottak nyilván az országban, s az egy üzemre jutó foglalkoztatottak száma alig haladta meg az 5 főt.
Az építőipar előtt álló feladatok ugrásszerű növekedése mindenekelőtt az építőipari erők koncentrálását követelte meg. 1950-től kezdődően az építőipari szervezet fejlődése mind országosan, mind a fővárosban rohamos volt. 1954-ben a budapesti építőiparban az egy vállalatra jutó átlagos munkáslétszám már elérte a 800-at, jelenleg pedig a 2 ezret is meghaladja.1960-ban a főváros kereső népességének 6%-a, 1963-ban pedig 7%-a dolgozott az építőiparban.
1950 óta a főváros fejlesztésére fordított összes beruházásnak mintegy 33%-át képezték az építés jellegű beruházások. Ennek a nagyszabású építési programnak a megvalósítása természetesen elsősorban a budapesti székhelyű építőipari vállalatokra hárult. Tevékenységük nyomán évről évre számos újonnan létesített, bővített, átalakított építménnyel gyarapodott a főváros.
Az elmúlt években az építőipari munka korszerűsítése tekintetében számottevő eredmények születtek, jóllehet a jelenlegi színvonal még korántsem tekinthető kielégítőnek. A budapesti építőipari vállalatok gépparkja az elmúlt 4 esztendő alatt — a teljesítőképesség alapján számítva — több mint másfélszeresére nőtt. Ennek nyomán jelentősen előrehaladt a fontosabb munkafolyamatok gépesítése is. 1963-ban a földmunkák közel 3/4-ét, a parkettagyalulás 2/3-át, a meszelési-festési munkák 1/4-ét végezték gépek segítségével.
A korszerű építési módok és anyagok alkalmazása terén szintén jelentős fejlődést értünk el, bár ezzel még nem lehetünk teljes mértékben elégedettek. 1963-ban a falazatok 32%-a készült betonból, illetve vasbetonból, s az átadott lakások közel fele épült blokkos, paneles, öntöttfalas eljárással.”

SaLa

Bal-Rad komm: “…Vajon a dolgozók ma is építenék az országot…”

– Ma biztosan nem az országot építik a dolgozók! Hogy itt ma mi épül? – azt még biztosan senki nem tudja. Az viszont biztos, hogy NAGY IRAMBAN ZAJLIK A 28 ÉVE TARTÓ ROMBOLÁS!

A kérdés így LENNE helyes: “…Vajon a dolgozók a jövőben is építenék az országot…”

– A balrad.ru válasza letaglózó lehet a BIZAKODÓK számára.

NINCS “EMBERANYAG”!

Az itthon maradt göthös vének? A deviáns – alulképzett – tömeg? Az “erőtartalék”? Az élősködő életmódhoz szokott polgárrhy és nemmzetthy ifjak?

Ezekkel kéne országépítéshez fogni! Olyan állapotok között, amihez képest Magyarország 1945-ben IDILLI KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT leledzett! “AKKOR” ugyanis volt legalább támaszunk! Volt külső segítőnk! Voltak barátaink!

Ma csak ellenségeink vannak! Határokon belül, határokon túl.

 

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

 

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

 

 

 

“Magyarország fejlődése a Népi Demokrácia kezdetén” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. A SaLa által jegyzett sorozat eljutott napjaink aktuális témájához: az építőiparhoz. Ugyan
    a cikk statisztikai adatai 1963-ig jutottak, de az abból levonható következtetések a XXI.
    századi , burzsoá diktatúrában működő – magántulajdonban lévő – építőipari tevékenységre
    is “ráhúzhatók”. Az 1945 utáni építési munkálatok a népnek szóltak, az 1990-es évektől
    az építőipari cégek ( 4 fő /cég), a befektetők vagyis tőkések által megrendelt beruházásokat
    építik. A “tiéd az ország, magadnak építed “-et felváltotta a kizsákmányolás, valamint a
    lakások építése helyett az irodaházak építése a multinacionális cégeknek.
    Az csupán a jogfolytonosság, hogy 1945 után is de 1990 -től is, a naponta 200 kilométer in-
    gázó, vidéki építőipari munkások építik Budapestet! A kb. 5-7 % fővárosi építő zöme is
    műszaki irányító.
    Intenzíven 1968-tól ( új gazdasági mechanizmus) induló paneles építési móddal
    már évente 15-20.000 lakást építettünk, 4-10 emeletig. Az építőipar 1975-től ugrásszerűen
    növekedett amikor a 15 éves lakásépítési terv elfogadásra került. Ez : 1 millió lakás építését
    tűzte ki ( nem csak a fővárosban) . Budapesten 1990-ig 200 ezer társasház készült el !!!
    A szocializmusban a lakásépítések területén is látványos ” jólét ” történt, a városiak a bér-
    kaszárnyákból , viszonylag tágas, világos, liftes összkomfortos lakásokba költöztek.
    A lakónegyedek sokasága komplex szolgáltató egységekkel együtt épültek.
    A horthy rendszertől örökölt agrár-ipari országból , 1962 -től ipari-agrár országgá fejlődtünk. A tőkés restauráció óta: magántulajdonon alapuló burzsoá diktatúrában élünk.
    De hogyan ? A rendszerváltás első intézkedéseihez tartozott a TANÁCSI lakások szinte
    ingyenes felajánlása megvételre a lakójának! Ezzel vették meg a városiakat a tőkések!
    Ezért nem volt számottevő ellenállás. A városi lakosság lakásigénye hasonlatos a vidéki
    paraszt földéhségéhez.
    ( a lakások magántulajdonba adásával, a lakások karbantartását is átadta a tőkés állam.)
    Napjainkban a társasházak működtetését, karbantartását,felújítását stb. a lakóközösségek
    saját költségükön finanszírozzák. Van is baj elég, mert a Fidesz kormány nem támogatja
    vissza nem térítendő pénzzel a társasházakat!! ( a panel-proletárokat). Nincsenek komoly
    felújítási pályázatok, már pedig a külső homlokzati szigetelést, műanyag nyílászárók cse-
    réjét, a fűtések korszerűsítését szükséges lenne ENERGIA TAKARÉKOS anyagokkal felújí-
    tani. ……

    1. hébé!
      A KSH szerint
      Lakás: 1960-58 059, 1975-99 588, 1990-43 771, 2016-9 994 épült a dolgozóknak.
      Autóbusz: 1960-1 877, 1979-14 230, 1986-13 383, 1989-11 980, 1990-7 994, 2009-261 készült.
      Ma nem az Ikarus a magyar márka, hanem a Suzuki, amit olcsón összeszerel a magyar szolganép.

  2. “( a lakások magántulajdonba adásával, a lakások karbantartását is átadta a tőkés állam.)”

    Ezt sem verte nagydobra a hernyók gyülekezete mint az eu-s,náto csatlakozás hátul ütőit sem!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .