Szíria

Moszkvában ma “évadnyitó termelési tanácskozás” volt a HM-ben. Szergej Sojgu közölte az összegyúltekkel, hogy tekintettel a kissé megnövekedett feladatokra, módosul a megszokott munkarend és munkaütem. Gyorsaul és sűrűbb lesz.

Az orosz HM közleményben tudatta, hogy földerítették a hmeymimi légibázis elleni drőntámadás reptetőhelyét. Ez pedig Idlib latorrezervátum délnyugati fertályának Muazzara nevű közigazgatási területe.

A deeszkalációs zónákról kötött orosz-török-amerikai megállapodás értelmében pedig ennek a térségnek a nyugalmát a török hadsereg kell hogy garantálja.

Az orosz HM küldött is egy figyelmeztető levelet a török “társszervnek”: tenni kéne a dolog érdekében…

A török külügy behívatta Oroszország és Irán nagyköveteit. Cavusoglu hivatala követeli, hogy Oroszország és Irán hasson oda érdemben Damaszkuszra. Ankara ugyanis sérelmezi, hogy Idlib latorrezervátum területén a szír kormánycsapatok válogatás nélkül pusztítják a martalócokat. Köztük a törökök szívének oly kedves bandákat is.

Elemzők egyértelműen ijesztőnek tartják Ankara számára a Dél-Idlib területén történő eseményeket. Újabb nagy katlan van kialakulóban, és odavész a latorrezervátum területének legalább harmada.

Ez pedig megpecsételheti vagy harminc féle bűnbanda sorsát. Arról nem is beszélve, hogy újabb katlanok jöhetnek létre, újabb harmadnyi élettér elvesztésével. Utána meg már csak a határmenti sáv marad. Legfeljebb.

A túlvégen – Deir ez-Zor Eufráteszen túli területén – Abu-Kamallal szemben, az amerikaiak ma reggel újabb nagy mentőakciót hajtottak végre. Két helikopterre való kalifátusista martalócfőnököt evakuáltak, valahová északkeleti irányba.

Kelet-Ghouta Harasta részén – úgy fest a dolog – helyreállt a rend.

 

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

“Szíria” bejegyzéshez 10 hozzászólás

  1. Ha valaki tudja, hogy ki, kivel van Szíriában, az néhány tőmondatban leírhatná…

    1. Szerintem senki nem válalja magára ennek a nehéz, sőt majdnem megválaszolhatatlan kérdésnek az egyértelmü megválaszolását t. Rosi Nante . Talán csak úgy lehetne jellemezni , hogy a kormánycsapatokon kívül, de talán még az sem biztos, MINDENKI MINDENKI ELLEN, vagy MINDENKI MINDENKIVEL, meg a minnél nagyob zsákmány. Talán még a kormány csapatok is egymásra acsarkodnak, de hogy még nem estek egymás torkának, az csak a DAES, ISIS, elleni harcnak köszönhető, és, hogy egyenlőre egységesek is-lehet,hogy csak látszatra. Isten óvjon egy jelentőseb kudarc, és máris egymásnak esnének, ne kerüljön rá sor. Kivánom,hogy sikeresen fejeződjön be Szíria felszabaditása-megtisztitása, utánna meg az ujjáépitése. Lehet, hogy maga BASSAR-el- ASSAD , Szíria legitim álamfője sem tudna egyértelmüen válaszolni, sem önnek, sem nekem,de még másnak sem .

    2. Szóval:
      Az oroszok az irániakkal, a törökökkel, a szírekkel, a hezbollahhal és a palesztin miliciákkal vannak. A törökök a szírek és a kurdok illetve mostanság már az Isis és az amerikaiak ellen tevékenykednek. Az amerikaiak a szírek az irániak ellen, az isis-t támogatva harcolnak izraeli főnökeik támogatásával közben szidják a hezbollahot.
      A szuniták a siiták, alaviták, keresztények és a kurdok ellen harcolnak szaudi támogatással az amerikaiak oldalán. A siiták a szuniták, a kurdok és az amerikaiak ellen harcolnak Assad oldalán.
      Irán Assaddal, a hezbollahhal, a palesztinokkal, az iraki kormánnyal és az oroszokkal van, az amerikaiak/izraeliek/isis ellen.
      Az amerikaiak és oroszok “partneri” viszonyt ápolnak egymással.
      Valahogy így! 🙂

      1. Köszi.
        …De csak addig ez az idilli kép, amíg a török külügy be nem hívatja az orosz és az iráni nagyköveteket, vagy kedve nem támad Szuhojokra vadászni…

    3. Ahelyett, hogy elvesznénk a bandák és ernyőszervezetek “Ki kivel van?” kérdésében, szerintem érdemesebb azt megnézni, mi volt az értelme az egésznek, ki mit nyerhetett volna (ill. nyert). Iránra koncentrálódik a nemzetközi figyelem, de Törökország majdnem olyan fontos ebből a szempontból (csak éppen NATO-szövetséges, ami árnyalja a képet). Ahmet Davutoğlu új módszereket hirdetett a kétezres évek elején, és ha megvalósult volna a “zéró probléma politikája” Iránnal és Szíriával, az erőviszonyok egyesek számára nagyon kedvezőtlen irányba mozdulhattak volna el. Azzal, hogy Törökország bevonódott az Arab Tavaszba és a Szíria elleni kliensháborúba, és erőszakos módon próbálta elérni azt, amit puha módszerekkel szeretett volna, gyakorlatilag az utóbbi fényében alakuló első évtizedet vesztegette el, persze csak részben, de annyira mindenképpen, hogy a “Közel-Kelet egyetlen demokráciája” és a mögötte álló amerikai érdekek jobban érvényesülhessenek. És ha Törökország egyszer már elkezdte, akkor benne is ragadt, alaposan megrontva a kapcsolatait. Az ellene megkísérelt puccs sem volt teljesen sikertelen, hiszen a Gülen-hálózat szerfelett hatékony felszámolása a migránsok átengedése mellett egy másik roppant negatív reklám volt az Európai Unióban. A Katar ellen indított szaúdi-UAE támadás pedig megkoronázta az egészet. Az erősödő térségi középhatalmak szépen lekötötték erőiket, gyengítették egymást. Davutoğlu korábbi elképzelései itt olvashatók:
      http://www.grotius.hu/doc/pub/DNSPKN/2010_144_bihari_anna_szakdolgozat.pdf
      Ma már látszik a kudarc, és Egyiptomban (plusz Haftár miatt Líbiában) sem alakultak jól számukra a dolgok. A kármentés lehet most a törökök számára a legfontosabb, a cigánykodó politika miatt például az új szír vezetés követelése köti össze őket a Szíriára acsarkodókkal (Aszad köreivel már nehéz lenne jó kapcsolatokat kialakítani ezek után), ugyanakkor a stabilitás és a jó kapcsolatok igénye az oroszokkal, irániakkal és az irakiakkal. A kurdokkal szembeni ellenérdekeltség viszont tompítja az érdekütközéseket a szír kormánnyal, illetve a Nyugat (itt most beleértve Izraelt is) általában kurdokat támogató magatartása élezi a konfliktusait a Nyugattal.

  2. Ha jók az értesüléseim, akkor Haftár elég komoly támogatásban részesül Oroszországtól, mármint katonailag, t. Fergeteg. Vagy tévednék ? Hangsúlyoznom kel azomban, hogy nincs semmi kifogásom ellene. Líbiában is ugyan úgy zagyvás a helyzet,mint ahogyan Szíriában, Muamar Kadafi megölése óta.

    1. Haftárt egyelőre elismeri Oroszország, és Egyiptom, Jordánia, valamint kiemelten az UAE (Egyesült Arab Emírségek) támogatja is.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .