“Meglátjuk…”

“Elkerülhetetlen a hidegháború” – Észak-Korea miatt csaphat össze az USA Kínával?

Az észak-koreai válságnak van két olyan elég valószínű kimenetele, ami után elkerülhetetlenné válna a hidegháború az USA és Kína között – véli a CNBC-nek nyilatkozó stratéga. A szakember szerint ugyanis ha Amerika komolyabban beavatkozik a konfliktusba, akkor az sértheti Kína régiós szerepét, amit nem nézhetnének tétlenül.

Minden szem Trumpra szegeződik

Kim Dzsongun észak-koreai diktátor újévi beszédében nyíltan atomhatalomnak titulálta országát

Az viszont még kérdés, hogy erre hogyan reagál majd az Egyesült Államok – mondta a CNBC adásában David Roche, az Independent Strategy nevű cég alapítója és vezetője. A szakember két lehetséges válaszlépést vázolt fel, melyekre szerinte jó esély van:

-az USA megpróbálhatja kordában tartani az észak-koreai rezsimet úgy, hogy fegyvereket telepít a koreai határra, melyeket Phenjan felé irányít, hogy sakkban tartsa a vezért,

-vagy megpróbálhatják egy támadással eltávolítani a hatalomból Kim Dzsongunt.

Roche szerint mindkét forgatókönyv azt jelentené, hogy csökkenne Kína befolyása a régióban, hiszen egy fontos külpolitikai szövetségest veszítenének el. Ezzel pedig szerinte elkerülhetetlen lenne egy hidegháború az USA és Kína között, hiszen Peking valószínűleg nem nézné jó szemmel az amerikai lépést. Az elemző szerint a fenti két forgatókönyv valamelyikére elég jó esély van, onnantól kezdve pedig csak a kínai válaszlépéseken múlik, mekkora lesz a konfliktus a két ország között.

David Roche szerint a fentiek miatt érdemes lehet a következő napokban kiemelten figyelni Donald Trump amerikai elnök Észak-Koreával kapcsolatos nyilatkozatait, hogyan reagál majd Kim Dzsongun szavaira.

Ha a közeljövőben bármilyen amerikai válaszlépést jelentenek be, akkor az elsősorban a részvénypiacokra lehet negatív hatással – véli a stratéga. Szerinte ugyanis a részvények árazása most komoly optimizmuson alapul, ilyen esetekben pedig a hasonlóan “túlhúzott” eszközosztályok reagálnak a leginkább.

Lehet, hogy megússza a világ a háborút?

Hasonlóan vélekedik Alastair Newton is: a Nomurával is együttműködő Alavan Research vezetője szerint Trump komoly válaszúthoz érkezhet idén. Egyrészt ugyanis a megválasztása után azt hangsúlyozta, hogy Kim Dzsongun sosem rendelkezhet olyan nukleáris fegyverrel, amivel képes lehet megtámadni Amerikát. Mostanra kiderült, hogy már rendelkezik ezzel az eszközzel. Ha Trump tartja magát a szavához, akkor valamilyen megelőző csapást alkalmazhat az ország ellen, a másik lehetőség pedig, hogy belenyugszik Észak-Korea nukleáris ambícióiba. Azt nehéz egyelőre megmondani, melyik út felé hajlik inkább az amerikai elnök, a környezetéből származó nyilatkozatok is ellentmondásosak voltak.

Mindenesetre Newton is frissítette a saját modelljét a válság lehetséges kimeneteleiről:

1. Az első opció, hogy minden folytatódik, ahogy eddig: Észak-Korea tovább folytatja nukleáris tesztjeit, amire a világ további gazdasági szankciókkal reagál. Ennek esélye az elemző szerint 75%, ami ugyan még mindig magas, de csökkenést jelent a novemberi 85%-hoz képest. Ez az alapforgatókönyv azonban még két részre osztható a végkimenetel szempontjából, Newton 20% esélyt ad annak, hogy a játszma végén amerikai beavatkozásra lesz szükség, 55%-ot pedig annak, hogy az USA kénytelen lesz együtt élni azzal, hogy Észak-Korea atomhatalom lett.

2. A második opció, hogy előbb-utóbb háború lesz, csak az a kérdés, mikor. Ennek esélye 15% Alastair Newton szerint, ezen belül 4% esélyt ad annak, hogy Phenjan támad először, 11% esélyt pedig egy amerikai megelőző csapásnak. Utóbbi esélyt tíz százalékpontos emelkedést jelent novemberhez képest, vagyis az elemző szerint érdemben nőtt annak esélye, hogy Trump támadásra szánja el magát.

3. A harmadik eshetőség, hogy Észak-Koreában történik olyan változás, ami enyhít majd a háborús feszültségen, erre 10% esélyt lát az elemző. Ez egyenlő arányban oszlik meg egy esetleges felkelés és egy katonai puccs között, mindegyiknek 5-5% a valószínűsége.

Vagyis összességében az Alavan Research vezetője még mindig kisebb esélyt lát arra, hogy a következő bő egy évben háború robban ki a Koreai-félszigeten, de ez az esély 30%-ról 35%-ra nőtt az utóbbi másfél hónapban.
(portfolio)

Bal-Rad komm: Van még persze egy negyedik opció is.

Ez pedig az, hogy a világ előbb-utóbb bele fog unni az USA (?) hülyeségeibe!

Azt aligha gondolhatja bárki is komolyan, hogy a KNDK CSAK ÚGY – MAGÁTÓL…! -elkezd fegyverkezni. Mindenféle külső TÁMOGATÁS nélkül.

A KNDK-nak megvan a maga helye és szerepe a világpolitikában, amely éppen egy új világrend kialakításával van elfoglalva. A Koreai – félsziget konfliktusa ennek az alakuló világrendnek az egyik lényeges mellékszereplője. A KNDK IS “lapot kapott” ebben a játszmában. Az eléggé világos, hogy kik ültették a kártyaasztalhoz a KNDK-t. Kína és Oroszország! Az a két ország, amely éppen most készül stratégiai partnerségre egymással. Ami feladatmegosztást jelent. A FŐ VESZÉLYFORRÁS USA ELLEN!

Az ellen az USA ellen, amely foggal – körömmel ragaszkodik a mintegy 30 esztendeje megkaparintott, ám az utőbbi években erősen megkopott dominanciájához. Hiszi, hogy még mindig…!

PEDIG MÁR NEM!

Az amerikai álom haldoklik: megdöbbentő ábrán az igazság!

Richard Baldwin, a Genfi Egyetem professzora, valamint a CEPR (Centre for Economic Policy Research) kutatóintézet elnöke egy nagyon beszédes ábrát osztott meg a Twitteren. Erről leolvasható, hogy nem tévednek nagyot azok, akik szerint az amerikai álom haldoklik, vagyis az egyén társadalmon belüli vagyoni pozíciójának javulása önerőből egyre kétségesebb.

A függőleges tengely azt a valószínűséget ábrázolja, hogy egy adott személy élete során magasabb jövedelemre tesz szert, mint szülei (vagyis feljebb lép a társadalmi létrán), míg a vízszintes tengely azt mutatja, hogy az egyén milyen jövedelmi háttérrel rendelkezik (bal oldalt találhatók a társadalom legalacsonyabb jövedelemmel bíró tagjai, míg jobb oldalt a legjobban keresők helyezkednek el).

Az ábráról leolvasható, hogy az 1940-ben született amerikaiak nagy része (szinte a teljes jövedelmi spektrumon) jó esélyekkel indult, hogy magasabb jövedelemre tegyen szert, mint szülei. Ez a nagyfokú társadalmi mobilitásra utaló helyzet azonban a 20. század második felében gyorsan romlani kezdett, végül pedig eljutottunk oda, hogy

egy 1980-ban született, a jövedelmi spektrum közepén elhelyezkedő (középosztálybeli) amerikai állampolgárnak mindössze 45% esélye van, hogy szüleit felülmúlva feljebb lépjen a társadalmi létrán. 1940-ben az az esély még 90% feletti volt.

Nem véletlen, hogy a professzor ezt nevezi 2017 legszomorúbb ábrájának, hiszen a társadalmi mobilitás ilyen drámai csökkenése a társadalom egyre nagyobb mértékű szétszakadására utal, ami a jövőben csak még komolyabb feszültségeket szülhet.
(ugyancsak portfolio)

Miközben azért Kínában és Oroszországban az USA minden igyekezete ellenére is kedvezőbb folyamatok zajlanak! Nem tagadva, hogy Oroszország a mindenféle szankciósdik és egy “másfél frontos” háború közepén tartva, – de már megkezdte a kilábalást. A lelki megedződésről nem is beszélve!

Érzi a változások szelét az USA-t irányító kör is. Amely szeretné menteni a helyzetet, de a klasszikus módszerek már nem működnek. MÁS MÓDSZEREI PEDIG NINCSENEK!

Az kétségtelen, hogy a világban ez már élet-halál harchoz közelít! Talán elkerülhetetlenül is. Ami biztosra vehető, hogy nem Észak-Korea miatt fog kirobbanni forró módon.

Erre legalkalmasabb terep a Közel-Kelet! Ami fájóan közel van Európához. És bár jóval messzebb van Amerikától, az USA-t fogja megpörkölni.

A baj csak az, hogy mi sem ússzuk meg!

 

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

““Meglátjuk…”” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. Az, hogy Észak-Korea nukleáris erő lesz, csak idő kérdése volt. Nem tettek ellene semmit, elfogadták. Kína nem engedne egy olyan erőszakos beavatkozást, amely nyugati érdekszférába sodorná Észak-Koreát, ő maga pedig “békére” és a világ rendjének saját értelmezése szerinti fenntartására törekszik, tehát a háború esélye alacsony. Forradalomra sincs sok esély, ahhoz nem megy olyan rosszul az országnak, egy “palotaforradalom” pedig, ha valahogyan elérnék, úgy megingatná az észak-koreai rendszert és a biztonságot, hogy nem igazán lenne már kifizetődő a sakkjátszma résztvevőinek. Észak-Korea heves támadása részben Trump keménykedő politikájának szükségszerűsége, részben Kína és Oroszország bökdösése, amire hivatkozva katonai és gazdasági lépéseket lehet tenni ellenük (a kárukra). Arra is szolgálhat, hogy egyes országok ne szerezhessenek be nukleáris technológiát válaszul, ha Irán esetleg újra elővenné nukleáris ambícióit (ilyen lehetne az UAE (Egyesült Arab Emírségek), mely már üzletelt Észak-Koreával a múltban, vagy Szaúd-Arábia, aminek ezen a téren jó kapcsolatai vannak Pakisztánnal, de ha Pakisztán kiesne az amerikai kegyekből, kétszer is meggondolna egy hasonló lépést). Márpedig Irán hamarosan megint “rosszfiú” lehet. És persze Irán és Észak-Korea között is volt/van többek között technológiai kapcsolat, tehát ha erősebb a fogás a két országon, ez a kapcsolat nehézkesebbé válik, mivel Izrael, Szaúd-Arábia és az UAE kifejezetten hideglelősen viszonyul a kérdéshez.

    1. Nem mellesleg mások sem örülnének, ami magyarázza, miért nem tetszik Észak-Korea atomhatalmi státusa egyeseknek. Nehéz, ha nem lehetetlen lenne megállítani egy újabb fegyverkezési versenyt, viszont lenne egy olyan hozadéka, hogy a Közel-Keleten egészen Pakisztánig már nem csak egy atomhatalom lenne (ha nem számítjuk a NATO-tag Törökországot, mint a NATO részét).

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .