Elégtelen osztályzat!

Ilyen volt a magyar gazdaság az elmúlt 27 évben

Szakértők annak jártak utána a Summa adásában, hogy a rendszerváltoztatást követően milyen gazdasági helyzetben volt az ország, és azóta hogyan változott a GDP, az államadóság, az adóterhelés és bérszínvonal.

Mit jelent az egyensúlyteremtés? Mi a magyar gazdaságpolitika missziója? Sokakat foglalkoztató kérdések ezek, amelyekre György László is hosszú kutatómunkával kereste a választ.

A Századvég Gazdaságkutató vezető közgazdásza korunk legfontosabb globális és hazai gazdasági kihívásait járta körül, meglátásait pedig egy kötetben tette közzé decemberben. A Summa állandó szakértője azt elemezte, hogy milyen folyamatok jellemezték a világgazdaságot az elmúlt években, évtizedekben, és mi lehet a célja a gazdaságpolitika jelenlegi irányítóinak.

„Azt látjuk a világgazdaságban, hogy az elmúlt 3 évtizedben, például az Egyesült Államokban majdnem megduplázódott a GDP, a megtermelt jövedelem, miközben a kézhez kapott jövedelem csak 12 százalékkal nőtt. Sőt, az alsó 50 százalék jövedelmi helyzete nem javult. Magyarországon ugyanez a helyzet: 1980 és 2010 között majdnem megduplázódott a GDP, míg a nettó reálbérek csak 7 százalékkal növekedtek” – mondta György László vezető közgazdász.

György László szerint a világban az elmúlt három évtizedben a korábban állandónak gondolt tőke-munka arány fölborult. A közgazdász hangsúlyozza: arra, hogy a teljes megtermelt jövedelemből 35 százalék jut a tőkének és 65 százalék a munkának, rácáfolt a valóság, még pedig a munkavállalók kárára. Ez pedig egyensúlytalansághoz vezetett.

Magas külső tartozások

„1970-ben Magyarországon a munkavállaló nettó bérként hazavitte az általa megtermelt termék és szolgáltatás értékének 53 százalékát. Tehát a GDP 53 százaléka volt a nettó bérhányad, 2010-re ez 22 százalékra, az ötödére csökkent. Ebben nyilvánvalóan szerepet játszott Magyarország kiszolgáltatott helyzete. A rendszerváltozáskor nagyon magas volt az ország külső tartozása, külső államadóssága, és nem kértünk adósság könnyítést akkor, amikor majdhogynem mindenki más igen” – magyarázta a közgazdász.

György László gazdaságpolitikai értekezésében a magyar rendszerváltoztatásról is megvonta a mérlegét. E szerint 1990-ben a piac teljes szabadságát hirdető liberális gazdasági elmélet volt a hangsúlyos, amely a magánosításra egyfajta csodaszerként tekintett. A rendszerváltoztatás György László szerint pontosan ott lett elrontva, hogy a magyar gazdaságpolitika elfogadta: ha mindent alárendel a piacosításnak, akkor eljöhet a gazdasági Kánaán.

A privatizáció csodaszer

„Törvénybe foglaltuk azt, hogy a privatizáció csodaszer. Valójában minden gazdasági problémánkra megoldást jelent, mert ha a külföldieknek adjuk el a hazai tulajdonú vállalatokat, ők know-how-t, menedzsment tudást, technológiát hoznak, és hozzáférhetünk a piacaikhoz is. Valójában pont ellentétes folyamat történt: megvásárolták a magyar vállalatoknak a piacait, és a hazai tulajdonú vállalatokat pedig leépítették. Ezért van az, hogy a rendszerváltozás eredményeképpen Magyarországon a munkahelyek harmada megszűnt, a cseheknél csak tizede, a lengyeleknél csak ötöde” – fogalmazott.

György László szerint 4 belső és 3 külső egyensúlytalanság sújtotta a magyar gazdaságot, mielőtt 2010-ben gazdaságpolitikai fordulatot hirdetett az Orbán-kormány:

1. Belső egyensúlytalanságot okoztak az alacsony bérek, amelyek gátolták a fogyasztást és a magas lakossági devizaadósság kialakulásához vezettek.

2. Alacsony volt a foglalkoztatottság is, miután a munkahelyek harmada megszűnt a rendszerváltoztatás után.

3. A harmadik belső ok a duális adószerkezet volt, vagyis a külföldi cégek jelentős adókedvezményeket kaptak, miközben a magyar kis és középvállalkozások nem.

4. Mindehhez pedig magas államadósság és költségvetési egyensúlytalanság párosult.

Ami a külső egyensúlytalanságot illeti, a legfőbb gondot a magas külső adósságállomány, és a kritikus infrastruktúra külföldi kézbe adása okozta, hiszen a bankoknak alig húsz százaléka volt nemzeti tulajdonban, de a világon, egyedülálló módon adtuk külföldi kézbe a közmű cégeket is. A harmadik külső tényező a jelentős forráskiáramlás volt. A magas külső adósságállomány révén a GDP 5-7 százalékát kitevő összeg hagyta el az országot profit, kamat és osztalék formájában.

Ebben a helyzetben kellett megfelelő gazdaságpolitikai válaszokat adnia a kormánynak, például az eladósodás megállítására – teszi hozzá Regős Gábor közgazdász.
(hirado)

Bal-Rad komm: Csak néhány kulcsontosságú idézet: “…1980 és 2010 között majdnem megduplázódott a GDP, míg a nettó reálbérek csak 7 százalékkal növekedtek…1970-ben Magyarországon a munkavállaló nettó bérként hazavitte az általa megtermelt termék és szolgáltatás értékének 53 százalékát…2010-re ez 22 százalékra, az ötödére csökkent…A rendszerváltozáskor nagyon magas volt az ország külső tartozása…a rendszerváltozás eredményeképpen Magyarországon a munkahelyek harmada megszűnt…”

– De aztán “…2010-ben gazdaságpolitikai fordulatot hirdetett az Orbán-kormány…”

– Bár a cikk minden egyes szavát akár százszor is idézhetnénk, a Döbrögi – féle fordulatMEGHIRDETÉS-en kívül mi is történt? (Mert MEGHIRDETÉS az van minden nap!)

Hát bizony SEMMI NEM TÖRTÉNT! Döbrögisztán GDP-jének kétharmadát a gyarmatra betelepült multik állítják elő. Ezt kiegészítik az uniós júdáspénzek. Sorsuk ismert.

Kapcsolódó kép

A bankok tekintélyes része az Új Nemmzetthy Elyth birtokába került!

Minimum hatszázezer magyar kimenekült Nyugatra! Van kétszázezer közmunkás, és háromszázezer REGISZTRÁLT munkanélküli! Hogy mennyi a látens munkanélküli? Úgy 100-200 ezer közötti. Az ország lakossága rohamtempóban fogy!

Képtalálat a következőre: „Bukás-kép”

Éves szinten LEGALÁBB TÍZEZER AKTÍV KORÚ HAL MEG!

Az ország külső adósságállománya a rendszerváltáskori 20 milliárd dollárról mára 106 milliárd dollára kúszott, ami a GDP 76 százaléka!

Íme: hungary

https://www.nationaldebtclocks.org/debtclock/hungary

Pedig Döbrögiék 3000 milliárd forint MANYUP-pénzt IS lenyúltak!

A külső államadósságba nincs beleszámolva a tizmilliárd eurós orosz paksi hitel, és a kínai vasúthitel.

Ma a magyar MELÓS hány százalékát viszi haza az általa előállított értéknek? Ha húsz százalékát, akkor lehet hogy sokat mondunk!

Van négyszázezer hajléktalan, és hatszázezer erre a sorsra váró magyar! A FORDULAT meghirdetése óta!

Tömegek várnak ingyen ételosztásra, a magyarok bő harmada nélkülöz!

“…Ebben a helyzetben kellett megfelelő gazdaságpolitikai válaszokat adnia a kormánynak, például az eladósodás megállítására – teszi hozzá Regős Gábor közgazdász.”

– HA ADOTT VÁLASZOKAT? – AZOK BIZONY NEM VÁLASZOK, HANEM KÁRTÉTELEK!

Aki pedig ezeket a kártételeket jó válaszként értékeli, az nem közgazdász, hanem KITARTOTT NYALONC! Egy ócska haszonleső, egy politikai lotyó!

A 27 évről kiállított bizonyítvány pedig egyes! Magyarország MEGBUKÁSÁNAK, A RENDSZERVÁLTÁS ÉRTELMETLEN ÉS KÁROS VOLTÁNAK A BIZONYÍTÉKA!

Így van ez akkor is, ha a lakájmédia diadaljelentő mesefilm vetítésével próbálja meg elfedni!

A következő VALÓDI ELŐADÁS címe:

 

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

“Elégtelen osztályzat!” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. Tegnap este egy kolégámmal elmentünk inni egy sört.
    10 ezer fös nyugat magyar kisváros.
    A centrumban a busstop megálonál szombateste szilveszter elött
    RAJTUNK KIVÜL egy ember volt a helyiségben.

    Ebben a bistroban Kádár idején 300 rekesz sört adtak el egy hétvégén.

    Mi a faszom folyik itt?

  2. Reméljük Csányi az elsökközt szerepel 2018ban a Sicário Magyarország alosztályánál.

    Jo munkát 2018ban a specialista profeszionális szakembereknek a féregtelenitésben.

  3. A cikk és Admin értékelését egészíteném ki az első 500 közép-európai cég adataival. Meg lehet nézni, hogy a GDP-növekedés és a profit motorjai mely társaságok a térségben:
    http://img.go.coface.com/Web/COFACE/%7B2b2a4d5c-b3fa-41b7-969c-0473c4606ed3%7D_Coface_CEE_Top_500_Ranking_2017-24082017-sectors.pdf?utm_campaign=&utm_medium=email&utm_source=Eloqua
    Különösen ajánlom a 21. (a dokumentumban a 40.) oldalt. Azt is lehet vizsgálni ezek alapján, hogy a cégek tulajdonosi háttere, tehát a profittalicskázóké, milyen.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .