A jogállamiság a kapitalizmusban = polgári diktatúra

A történelem folyamán a nagy gondolkodók a társadalom igazságtalanságainak vizsgálata alapján jutottak el a hatalmi ágak szétválasztása és a jogállami berendezkedés gondolatához. Ezt a kapitalista viszonyok között fejlesztették ki, majd a szocializmus a proletárdiktatúra kereti között átvette. Ez nagy eredmény az emberiség számára.
A jogállamiság röviden a teljesség igénye nélkül. A hatalmi ágakból a törvényhozók, akik akár erőszakkal vagy „demokratikus” úton erre jogosultságot szereztek, a rendszerük szabályainak és az érdeküknek megfelelő szabályozókat megvitatják, és ezt törvényben megfogalmazzák. A törvényt leírják, kinyomtatják és kihirdetik. A hatalmi ágak segítségével ezt végrehajtják, ellenőrzik, a törvény megsértőit szankcionálják. Az államhatalmi ágak erőszakszervi ezt erővel is érvényesítik.
Budapest, 2011. november 7.
Korényi János: Lovasroham (2006. október 23.) című alkotása az Országos Széchényi Könyvtárban. Tizenöt kortárs magyar festőművész Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott felkérésére a magyar történelem elmúlt 150 évének kiemelkedő eseményeiről készített festményeket, melyek a millenniumra készült ötven alkotás mellett az új alaptörvény díszkiadását díszítik majd.
MTI Fotó: Reprodukció
A hatalmi ágak szétválasztása a jogállamiság kereteinek betartását segíti, az önkényes érdekeket az egymás ellenőrzésével, független hatalmi ágakban végzik. Ez a módszer elsősorban a demokrácia hatókörébe tartozóknak igen eredményes érdekérvényesítési lehetőséget teremthet.
A kapitalista termelés működési módja röviden a következő. A teljesség igénye nélküli egyszerűsített modell. A kapitalista árutermelő gazdaság felfogható úgy, mint egy termelő gépezet, egy fekete doboz. A termelés eredménye a termék. A termelő gép bemenő oldalán vannak a szükséges félkész vagy nyersanyagok. A termelő gépezet működéséhez a termelőeszközök, a munkaerő, ami a végtermék értékét hozza létre és tőke is kell. A termelés minden bemenő és a működéshez szükséges minden tényező pénzért megvásárolható. Az elkészült termék pénzért értékesíthető, majd pénzért megvásárolható. A termelő gépezetben a tőkés szerepe a tőke biztosítása, de a munkafolyamatban nem szükséges a részvétele, működik a munkája nélkül is. A kapitalista dolga a tőkéjének befektetése, a megtérülés vizsgálata, a profit ellenőrzése és a kizsákmányolás. De ezeket a funkciókat is a dolgozókkal elvégeztetheti és marad a kizsákmányolt pénz elköltése számolgatása. Tehát a tőkésnek az érték létrehozásában nincs számottevő szerepe. Bár szórakozásból, időtöltésből akár dolgozhat is és nem zárható ki a hozzáértése, hasznossága sem.
A döbrögista tákolmány egyik képi illusztrációja. “Alkotója”  Rényi Krisztina “Kádár János kora (1956–1989) – Én 1956-ban születtem és a fiam 1989-ben. A Kádár-korszakban éltem, a képen festett tárgyak mind személyes emlékek, élő szimbólumai ennek a negyed évszázadnak. A ködös sötét erdőt éreztük a hátunk mögött, azt is, hogy sakkoznak velünk. A játék nem volt tisztességes. A fiam születésekor mindez véget ért, és az a remény éltet, hogy számára is ez már csak történelem.” (Rényi Krisztina)
A kapitalista termelés célja nem a szükségletek kielégítése, mint a szocializmusban, hanem a profit, a tőkés haszna, a befektetett tőke bővített megtérülése. Az elkészült termék a tőkésé, ami ha az fogyasztási termék a fő felhasználója az, aki megtermeli, de a profit a tőkésé, aminek mennyisége nem a munkájához, hanem a tőkéjéhez mérhető. A polgári demokrácia a tőkéseknek ezt az előnyös helyzetet a jogállamiság kereti között biztosítja, ami így a kizsákmányolás garantálása, azaz a lopást segítő törvényes diktatúra.
A kisvállalkozó kiskapitalista helyzete azonban eltérő néhány jellemzőjében. A kisvállalkozó általában a kezdeti feltételeket a saját maga munkájával, a lehetőségek kihasználásával, a vállalkozói rátermettségével teremti meg. Ezért nagy húzóerőt képvisel a dolgozói számára és sok esetben munkatársként dolgoznak együtt. Bár a kisvállalkozó célja, amit akár elrejthet még maga előtt is, a meggazdagodás, akár a munkanélküli élősködés, de ez a kezdetekben nem a meghatározó. Ő is csak élni, jól élni szeretne és tud is ellene tenni a munkájával. A sikeresebbeknek ez bejön és a gazdagodás mértéke a csillagos ég, és ekkor már más lesz a szerepe, mint nagyvállalkozó már megteheti az élősködést.
A polgári demokráciában a törvényalkotásnál a dolgozók érdekeit nem képviseli senki. A törvények a tőkésosztály érdekeit tükrözik. A dolgozó osztályoknak ezeket a gazda által és érdekében hozott törvényeket be kell tartania, amit a hatalmi ágak megfelelő működése garantál. Ez bizony diktatúra a javából, pedig polgári demokrácia és jogállamiság van, a hatalmi ágak is szét vannak választva, valamint ellenőrzik is a tőkések egymást és a törvényességet. De a dolgozó osztályok érdekeinek képviselői nem szerepelnek semelyik hatalmi ágban.
SaLa

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

“A jogállamiság a kapitalizmusban = polgári diktatúra” bejegyzéshez 24 hozzászólás

  1. Ja, sakkoznak velünk – ez szép! Nem tudom, hány apától volt ennyi esze annak, aki ezt képes volt leírni.
    Ezzel szemben a valóság: Kádár János a sakkot támogatta, köztudott, a sakk veszettül drága sport!
    Orbán a focit támogatja, milliárdokkal, számolatlanul.
    És focizik a fejünkkel.
    Nekem meg ez az érzésem.
    Most!

  2. Kedves Sala!

    Mindig szántam valahol az ilyen művészeket, akik képtelenek felébredni hagymázas álmaikból, és folyamatosan nyomják a közel 3 évtizede betanult mantrát. (Még akkor is, ha az a mindennapi tapasztalataiknak is ellentmond!) Nevezett “művésznő” talán (?) előbb-utóbb ráébred, hogy valójában mit veszített ez az ország 1989-ben, és akkor nem beszél ilyen ostobaságokat (és talán(?) a gyermekét is sajnálni fogja, hogy számára ezek a lehetőségek már nem adatnak meg). És ha idáig eljut, akkor nem fog többé politikai megrendelésre ócska propagandafestményeket készíteni. (Bár, ki tudja, ha számára is a pénz az egyetlen isten, akkor széles mosollyal csinálja majd tovább, igazodva a mindenkori hatalom igényeihez!).
    Ébresztő, “művésznő”, eltelt 28 év, tessék körülnézni az országban (a kettes villamos vonalán is túl…)!

    V. Kutya!

    Ehhez csak annyit tennék hozzá, hogy a sakk köztudomásúan sokkal értelmesebb sport (a logikai gondolkodás, az értelmi intelligencia jóval magasabb fokát igényli), mint a foci.
    Na, ez a hatalmas különbség jól meglátszik az ország 3 évtizeddel korábbi és mai állapotát összevetve.

  3. Tisztelt SaLa!
    Írásaid szándékával egyetértek és támogatom, de szerintem rosszul közelíted meg a témát, mert elemzéseid nem a valóságon, hanem az elméleteken alapulnak.
    A kizsákmányolással kapcsolatban egy kérdés: Tegyük fel, hogy egy kizsákmányolt munkás örököl, és az örökségből vesz egy lakást, amit bérbe ad. Kérdésem, hogy ezáltal kizsákmányolóvá (kapitalistává) válik-e?
    Továbbá:
    “A polgári demokráciában a törvényalkotásnál a dolgozók érdekeit nem képviseli senki…
    …a dolgozó osztályok érdekeinek képviselői nem szerepelnek semelyik hatalmi ágban.”

    Ezek az állítások sem az elméletnek, sem a gyakorlatnak nem felelnek meg, mert az országgyűlés tagjait a nép választja, ergo az oda bejutók a választók érdekeit képviselik. Az más kérdés, hogy a választók minek alapján választanak, és milyen mértékben hagyják magukat befolyásolni, illetve becsapni. A rendszer fő hibái nem a lefektetett szabályokban vannak, hanem az emberek hiszékenységében, befolyásolhatóságukban és legfőképpen butaságukban. Az is egy másik kérdés, hogy a rendszer irányítói erre a butaságra alapoznak. (Zárójelben jegyzem meg, hogy a rendszer működtetői rengeteg energiát és szellemi kapacitást fordítottak arra, hogy az emberi butaságot és annak felhasználhatóságát megismerjék, és azt használni tudják (pszichológia, szociológia, kommunikáció).)

    A cikksorozatban és e cikkben is feszegetett témával kapcsolatban egy szinte tökéletes, rövid meghatározásra találtam:

    “A hatalmi ágak (a tényleges működésük szerint):
    1. Törvényhozás: a lakosság választja.
    2. Végrehajtás: a kormány, amit a törvényhozás választ meg.
    3. Igazságszolgáltatás: ennek vezetőit az 1. és 2. jelöli ki, a kijelölt vezetők pedig döntenek az ág további szereplőinek személyéről.
    A hivatalosan létező 3 hatalmi ágat tehát Te választod meg. Viszont ami alapján a választásokon a döntést meghozod, azt a média (írott és elektronikus sajtó) által kialakított világkép alapozza meg, így az egy negyedik hatalmi ágat képez. A média létrehozásához és működtetéséhez viszont sok pénz kell, ami csak a nagytőkések és a bankszektor képviselőinek áll rendelkezésére. Így a gyakorlatban van még a
    4. hatalmi ág: média, ami meghatározza a választók véleményét.
    5. hatalmi ág: nagytőkés és bankszektor, vagy csak bankszektor (mivel nagytőkés általában csak az lehet, akinek a bankszektor hitelt biztosít).
    Összegezve: a végső hatalom a bankszektoré, mely megvásárolja a médiát, ami megválasztatja a lakossággal a parlamentet, mely megválasztja a kormányt és az igazságszolgáltatás tagjait. Végül a kör bezárul, mert a hatalom megszerzése hozzáférést biztosít a közpénzekhez, melynek jelentős részét átfolyatják a nagytőkések és bankárok zsebébe. Ezt a társadalmi berendezkedést hívják demokráciának. A valódi hatalom a nagytőkés-bankárréteg kezében van, mely megszerzi és működteti az ország vezetését, valamint a közpénzek jelentős részét.”

    forrás:
    https://www.gyakorikerdesek.hu/politika__kulfoldi-politika__4345325-mi-a-negyedik-hatalmi-ag

    Nincs is mit hozzáfűzni…

    1. Csak a termelőeszközök magántulajdona a kizsákmányolás, a tőkés bankok is kizsákmányolnak, de nem termelnek valamint a spekulatív pénzek kezelése is kizsákmányolás. Az öröklés alapvetően nem kizsákmányolás, ha nem profit szerzés a célja. A bérbeadásnak is vannak költségei, amit bérbeadó, ha saját a munkáját is beszámítjuk alapvetően nem kizsákmányolás. Egy példa. Ha Rómában élsz, légy római (remélem jól idéztem), a lényeg muszáj alkalmazkodni az adott helyzethez, ez még nem bűn. Tehát, ha nem, mondjuk tíz házat ad bérbe és kimondottan profit céljából és mással is dolgoztat, akkor az nem igazán kizsákmányolás.
      Feltennék én is egy kérdést. A választásokon hány médium van a lakosság ellenőrzése alatt, vagyis a nép tulajdonában? A munkahelyeken igazából lehet-e bírálni a rendszert félelem nélkül és nem várható retorzió? A parlamentben hány dolgozó ember van? Hozzáteszem, hogy a tőkés parlamentben nincs egyetlen dolgozókat képviselő sem. Ha volna, akkor számon lehetne kérni a dolgozók érdekei ellen való törvényeket, a dolgozó sokkal több van mint tőkés, vagyis elenyésző lenne így a tőkés érdekeltség. Én úgy vélem a dolgozóknak az érdekeit nem lehet hangoztatni sehol. Itt is félni kell kimondani, hogy bizony nincs minden rendben. A diktatúra nem tűri az ellenvéleményt. Tehát a törvényhozást ugyan a lakosság választja meg, de a kapitalista törvényhozás nem a lakosság érdekeit képviseli, hanem a bank és tőkések érdekeit. Na itt a bizonyíték az agymosásra. Ilyen buta a nép, hogy kifosztóit küldi a hatalomba? Kezet csókol a kifosztóiknak? Itt nagy baj van. Diktatúra.

      1. SaLa!
        A lakásbérbeadás az profitszerzés céljából történik, még akkor is, ha a bérbeadó az így szerzet profitból a saját életszükségleteit próbálja fedezni. Lehet, hogy a bérbeadás munkával is jár, de a fő profittermelő mégis csak a tőke. Ez csak arra volt példa, hogy nehezen lehet manapság kettéválasztani a kizsákmányoltat a kizsákmányolttól. Nem akarom védeni a kapitalistát, de a bankok által Ő is ki van zsákmányolva, hisz ha egyenleget vonunk a vagyontárgyai illetve a hiteleszközei között, akkor könnyen lehetséges, hogy mínuszban van folyamatosan. Ezt azért tartottam fontosnak megemlíteni, mert a kiútkeresés során előbb utóbb fel fog merülni a hogyan tovább kérdése, és erre az egyszerű kérdésre nem lehet egyszerű válaszokat adni.
        Semmi nem tiltja, hogy a nép kezében médiumok legyenek. Elhatározás, összefogás és finanszírozhatóság kérdése (Simicskának is vannak ellenzéki médiumai). Ez is pont olyan mint a szabad utazás lehetősége. Menj, utazz, láss világot… Ja, hogy erre nincs pénzed? -az a Te bajod, a lehetőség adott. Ezt nevezzük Janus-arcú szabályozásnak, és ezért nem lehet vele legitim módon bármit is kezdeni.
        Miért kellene a munkahelyeken bírálni a rendszert? A munkahely, az munkahely. A munkakörülményeket alapvetően a választásokon kell megalapozni, ehhez viszont tudni kellene jól, észérvek és tapasztalatok alapján dönteni.
        Hogy a Parlamentben hány dolgozó ember van? -ahányat a dolgozók a szavazataikkal bejuttattak. Ennyi a valós válasz. Ez nem cinizmus részemről, csak a Janus-arcúság és a népfelelősség ismételt felemlegetése.
        Egyébként pedig az a véleményem, hogy nem értetted meg a “gyakorikérdések”-ről idézett helyzetértékelést, és igen! -ilyen buta a nép, hogy saját fejére ülteti az elnyomóit. És ez még így is lesz egy darabig…

      2. Te ilyen hülyének születtél ?
        Talán véletlen, hogy a katolikus papok cölibátust fogadnak ?. mert így nincs öröklés. És így lett a kat.egyház = világegyház.

  4. Nos ,kedves Rozi Nante,te fordítva olvasol,vagy a nem,akkor is az írott szöveg fordított értelmezése jön le nálad!
    Hogy a buta nép mit hisz el,az egy dolog,de miért is ilyen buta a nép?!A Horthy-korban kellett ugyan írni -olvasni tudni,de nem kellett,vagyis szigorúan tiltott is volt a kapitalizmus lényegét érteni!!
    A szocializmusban napi szinten oktatták a nép felvilágosítására a szocializmus lényegét,céljait, a még felvilágosultabbaknak pedig oktatták a ML-tanfolyamokon,az egyetemeken tudszocból(némelyiken!) államvizsgázni kellett,volt kappolgaz(kapitalista politikai gazdaságtan) és volt szocpolgaz.(szocialista politikai gazdaságtan!) ,és oktatták Marxot,Lenint is vastagon!Rényi festőnőknek nem jutott el az eszéig ezen tanfolyamok anyaga,csak a festőkollégáktól,a felkent ,beképzelt,a művészeteket misztifikáló festőkollégái,oktatói,és a kasztosodott Művésztársaságok,a Művészeti Alap prominensei sújkolták bele,hogy a kapitalizmusban mennyivel jobban érvényesül egy festő,vagy egyéb művész!Átkozták a szocializmust,és művésznőnk esetleg a saját bőrén érezte,hogy mennyire igaz,hogy mennyire elnyomják, a szocializmusban,csak azt nem vette észre az idiótája,hogy a saját,felkent oktatói,kortárs fető társai teremtették meg az ő nyomorát,kasztokba tömörödve,és saját klikkjeik védelmében!Tudom,mit beszélek,mert ezt az utat végigjártam,ezt a rosszindulatot megtapasztaltam,de sosem jutott eszembe,hogy ezért a szocializmust,Kádárt,és korát szidjam!Az igaz,hogy ez az elnyomás a szocban is érvényesült,de ez ellen a szocializmus hű építői,követői szinte semmit nem tehettek,mert ugyanakkor ezek az “elnyomók” a szocializmus hű követőinek,az eszme hű képviselőinek hazudták magukat,és a művészet tisztasága , a kontároktól való megőrzése hamis célja mögött irtották ki a tehetséges fiatal,vagy éppen már korosabb művészeket,taszítottak le az érvényesülés útjáról!
    Ez csak egy példa,de a szocban az élet minden területén dívott ez a kontraszelekció,tette tönkre az ideológiai,és gazdasági életet,hívta vissza a kapitalizmus egyre vadabb demokráciáját!
    Jó lesz ezt szem előtt tartani,de valszeg azért nem látszik,mert ma már ugyanez zajlik nyiltan,szemérmetlenül a szemünk előtt,csak nem látjuk a fától az erdőt,és azt,hogy a szocban ez tette tönkre a szocializmust,manapság pedig sárba döngölte már a kapitalizmus diszkrét báját is,és csak az ótvaros gennyes-vérző mocskát látjuk az arcán,és a legnagyobb baj ezzel,hogy fent az sújkolják,lent meg azt hiszik,hogy a múlt szocializmusa volt ilyen,pedig a kapitalizmus mocskos arcár sejtettük,és látjuk ma!

    1. stefimrich!

      Direkt nem foglalkoztam a cikkben megjelenő művészeti gondolati ággal. Azért nem, mert amivel meg foglalkoztam az magyarázatot ad arra is. Nevezetesen az emberi butaságra és a megtévesztettségre. A kapitalizmusban, ugyanúgy a szocializmusban is voltak művészek akik meggyőződésből és-vagy fizetség fejében tették amit tettek. Vagy megtévesztettek, vagy megtévesztők voltak. Azaz vagy buták, vagy érdek orientáltak. Tisztelve a kivételt. Nincs ezen mit magyarázni. Azt viszont megkérdezem tőled, hogy hol vannak most azok az ideológiailag, gazdaságilag agyonképzett emberek, akik azokat az iskolákat végezték, amelyeket felsoroltál? És nem csak ők, hanem a leszármazottjaik is? Ha ezek a “tanult” emberek, szerzett tudásukat nem csak maguknak szerezték, hanem arra is felhasználták (ahogy ezt egy tanult és intelligens embernek illik tennie), hogy utódaikat, környezetüket okítsák, akkor hol vannak az utódaik, vagy a környezetük maradékai, illetve azok leszármazottai? Merthogy a szavazások eredményén ez a fene nagy tanultság, az elmúlt 27 évben nem nagyon domborodott ki… De tudod van egy másik álláspont is, miszerint a mostani kapitalisták a marxista egyetemeken és iskolákban szerezték meg azt az ideológiai, gazdasági, “erkölcsi” ismereteket, amelyek meg bizony látszanak az elmúlt 27 éven…
      A kontraszelekciót sem emlegetném, mert az megint csak társadalomfüggetlen jelenség, legfeljebb az egyik esetben kizárólagosan, a másik estben meg nem kizárólagosan, illetve a két szélsőség közötti átmenetekkel határozza meg az előrejutás lehetőségét. A szocializmusban sem volt kizárólagos.
      Ha a mondanivalód fő lényege az volt, hogy nehezményezted azt a kijelentésemet, hogy a nép buta, akkor légyszíves magyarázd meg, hogy hogy lehetséges az, hogy minden sz@rt meg lehet velük etetni? Ideértve a reklámok által sugallt termékek megvásárlásától, a devizahiteleken keresztül, a bankok egyéb trükközésein át, a politikai megtéveszthetőségig. Hogy lehet, hogy csak az emberek relatíve kis csoportja rendelkezik önálló véleménnyel, és él eszerint? Egyébként pedig kritikám nem csak a magyar emberekre vonatkozott, hanem Európa és a világ embercsoportjaira is. Tisztelet a kivételeknek.

      1. T.Rosi Nante!
        Meg probálom meg válaszolni,hogy miért ilyen naiv/buta/ az európai emberek többsége. főleg a magyarok de mondhatnám a kelet európai népeket.
        Európában hetven éve kisebb nagyobb balhéktól eltekontve nem volt komolyabb konfliktus ,az emberek szép lassan eltunyultak ,kialakultak a megélhetési szokásai.Nem kellett harcolnia a tulélésért, agyilag elzsibbadt ,mert az ilyen olyan vezetői biztositották részére a minden napi megélhetést.
        Nem kellett neki a dolgok mögé nézni lanyhult a figyelme és ezt használják ki a hirtelen elő került vérszivó manipulátorok!

      2. a kontra szelekcizmus a jövőt, az evolució tisztaságát öli meg. Van nekünk 600 szobrászunk akik ezért kapnak megélhetést ingyen műtermeket, havi apanázst (százezreket havonta ). Ha mindegyikük évente csak egy szobrot készítene köztérre, már minden utcasarkon kéne egynek állnia. De nem áll.
        Mert kontra szelektáltan lettek kiválasztva: 90 % -uk zsidó.
        Ez így van a müvészetek többi ágában is.

  5. A 20 millás kérdés marad továbbra is:
    Minek, vagy Kinek kellene most következnie?
    Ez most nem költői kérdés, hanem a mi közös valóságunkról alkotott vélemények érdekelnének – szerintem nem csak engem.
    Most már valóban el kellene gondolkodni a hogyan továbbról, és hogy mit lehet tenni a betűkoptatáson kívül?

    1. Fel kell számolni az egyenlőtlenséget. Persze nem vagyunk egyformák és ez nem is baj. A kapitalizmus nem számolhatja fel a megosztott világot, nem is lehet mindenki számára demokrácia, ez biztosan nem jó. Mit is kellene elérni? A többség számára demokráciát, hogy az érdekei megjelenjenek és megvitatható legyen. Ne legyen kizsákmányolás. Ne legyen élősködés. Ne küldjenek más hasznáért háborúba. Mindenki dolgozzon, aki erre képes, nem beteg vagy gyerek, nyugdíjas, stb. Aki értékesebb dolgozó az a munkája mértékében többet kapjon. Ne legyen szolgaság. Aki rászorul azt segíteni kell. Ne pazaroljuk az emberiség erőforrásait. A rosszabb helyzetben lévő fiatalokat segíteni kell, hogy értékes felnőtté váljanak. A rosszabb helyzetben lévő felnőtteket segíteni kell, hogy értékesebb tagjai legyenek a közösségnek. Ki kell egyenlíteni az embereknek a körülményei miatti különbségeket, amire maga nem képes, de akarja. A lustaság nem legyen erény, sőt. Mindenki számára világméretekben biztosítani kell az emberibb létet, így jobb emberré válhatnak idővel. Engedni kell a vállalkozó szellem kibontakozását, sőt támogatni azt, ha nem embertársai rovására teszi. Ez a kommunizmus, lehet ennél kedvezőbb, humánusabb világ? Lássuk ki tud jobbat?

  6. Zárójelben megjegyzem, az ember megtéveszthetősége nem pusztán butaság-okosság kérdése, hanem a bizalomé és a tekintélykövetésé is. Többek között ezt használják ki a politikusok.
    A tekintélykövetés már gyermekkorban kialakul, összefüggésben állhat a tanítással és tanulással, ami evolúciós előny mondjuk a csimpánzokhoz képest, akik ugyan adott helyzetben képesek lehetnek logikusabban gondolkozni, mint egy tanult instrukciókat követő embergyerek, de egymás felé is sokkal önzőbbek, nem fog az ismeretek olyan bonyolult szövevénye kialakulni és továbbadódni köztük, mint az embereknél.
    Egy kísérlet jó szemlélteti az ember bizalmát és tekintélykövetését a tanulásban. Csimpánzoknak lehetőségük nyílt megfigyelni egy átlátszatlan dobozt, amelyen különféle műveleteket elvégezve (kis biszbaszok tologatása, csavargatása stb.) az ember egy ízletes “jutalomfalathoz” jutott. A csimpánzok megjegyezték, majd amikor kéztávolságba került a doboz, ők is elvégezték rajta ugyanezt, és örültek a falatnak. Az embergyerek hasonlóan járt el, miután megfigyelt egy felnőttet. A kísérlet következő szakaszában majdnem ugyanolyan dobozt használtak, egyetlen lényeges különbséggel: átlátszó volt. A majmok előtt elvégezték azt a műveletsort, amit korábban, de mikor rájuk került a sor, láthatták, hogy a mozdulatok nagy része teljesen felesleges volt, elég egy egyszerű dolog, és övék a falat. Tehát ki is hagyták a szükségtelen mozdulatokat. Az embergyerek azonban ennek ellenére is elvégezte ugyanazt a teljesen logikátlan “rituálét”, mint a felnőtt.
    Azt hiszem, ez lehet az, elképzelhető, hogy itt-ott hozzáköltöttem a kísérlethez, de a lényeg nem változott:

  7. “Zárójelben megjegyzem, az ember megtéveszthetősége nem pusztán butaság-okosság kérdése, hanem a bizalomé és a tekintélykövetésé is. Többek között ezt használják ki a politikusok.”

    Van igazságod!
    De ha ismétlődő módon többször visszaélnek a jóhiszemű ember bizalmával, tekintélykövetésével, akkor mi másnak lehet nevezni azt, ha nem butaságnak, ha sokadszor is visszaélhetnek ezekkel? Továbbá az is feltételez némi okosságot, tájékozottságot, tapasztalatot, világnézeti stabilitást, hogy valakit tekintélynek fogadjunk el. Én sem vagyok tévedhetetlen “nagyonokos”, de ugyanazok, ugyanúgy talán mégsem tudnak huszadjára is átverni…

    1. Kénytelen vagyok behozni Festinger kognitív disszonancia elméletét. Ha az ember megmagyarázza önmagának, mit miért tett vagy tesz, és ezzel igazolja cselekedetei helyességét, csökkenti a belső feszültséget, ami létrejön abban a pillanatban, amikor egymással összeegyeztethetetlen következtetésekre jut. Ha valaki egyszer már elkötelezte magát egy tekintély mellett, nem szívesen ismeri be, hogy tévedett. Ha mégis, akkor ott van a többi lehetséges tekintély, akik a másik tekintélyét megingatva megszerezhetik a híveket (azt sohasem mondják, hogy hülye vagy, Béla, amért rájuk szavaztál, inkább azt, hogy megtévesztettek, Bélám, mert hazugok és rosszat akarnak neked). A konformitás is szempont lehet abban, miért követnek sokan egészen furcsa dolgokat adott esetben, és maradnak meg mellettük.
      “Továbbá az is feltételez némi okosságot, tájékozottságot, tapasztalatot, világnézeti stabilitást, hogy valakit tekintélynek fogadjunk el.”
      Én mondjuk egy percig sem mondanám, hogy pl. a Vajdára vagy Fletóra ne lenne igaz legalább az első három, a negyediknél pedig elég, ha pár évig megmarad, már jönnek a hívek.
      A legtöbb ember nem foglalkozik különösebben a politikával, “politizálás” címszó alatt legfeljebb a szájukba adott lózungok ismételgetését értik, amiket politikusoktól vagy ismerősöktől, netán más területen tekintélyes közéleti szereplőktől hallanak.

      1. az iszlám vallás énszázadokkal a kereszténység után született, egy zsidószármazású egyén által. Évtizedig ismeretlenség övezte, csupán családja – a nagybácsik is – tartott ki mellette. Ezitán lett szűk hivő köre, majd tágult, és utánna robbanás szerűen lett egy népcsoport vezetője. Erőszakos uton terjesztette az iszlámot, mint ahogy a kereszténység is tette. Hiszen a Szaudi király is zsidó. De neki már vannak F-15 – i a terjesztéshez Jemenben.
        Mi az ami közös minden politikai csoportban ? a zsidó jelenlét meghatározó volta.

      2. “Továbbá az is feltételez némi okosságot, tájékozottságot, tapasztalatot, világnézeti stabilitást, hogy valakit tekintélynek fogadjunk el.”

        Én mondjuk egy percig sem mondanám, hogy pl. a Vajdára vagy Fletóra ne lenne igaz legalább az első három, a negyediknél pedig elég, ha pár évig megmarad, már jönnek a hívek.”

        Itt akad egy kis félreértés… A felsorolt tulajdonságokat nem a “tekintélyre” értettem, hanem magunkra. Vagyis nekünk kell rendelkeznünk okossággal, tájékozottsággal, tapasztalattal, világnézeti stabilitással, hogy el tudjunk fogadni valakit tekintélynek. Éspedig azért, hogy meg tudjuk ítélni, hogy az a valaki tényleg tekintély-e? -vagy csak annak látszik…
        Elnézést, ha rosszul fogalmaztam.

      3. A magam részéről nemigen fogadok el tekintélyeket, önfejű vagyok. Az ismereteim persze befolyásolnak, de a tekintély az kevés a nézeteimhez. Ha nem lenne jó a materializmus vagy a marxizmus nem fogadnám el. De nagyon meggyőzőek a tényei. Keresem a valódit és ez van a legközelebb hozzá. A világnézeti képzelgések pedig nem győznek meg, nem a valóságot keresik. A valóságot pedig bizonyítani kell, nem hinni. A kevés eszemet használom elsősorban, de szükségem van az okos gondolatokra, mérlegelem kínlódok vele, átgondolom és meglátjuk mi lesz belőle. A jó gondolatoknak is érnie kell bennem, meg kell rágni, idő kell hozzá.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .