Újabb fejlemények Líbiában: címzetlen kihívás a nemzetközi biztonság felé

Nyersfordítás

A konfliktus Szíriában a végéhez közeledik, miközben az igazi hatalombrókerek – Oroszország, Törökország és Irán – vezetői azon vannak, hogy kidolgozzák a békés rendezés feltételeit. Ezek az országok azok, és nem az Egyesült Államok vezette koalíció, amelyek az ellentét megoldásának kulcsát a kezükben tartják. Ám míg a világ Szíriára figyel, a helyzet Líbiában alapjaiban változott meg.

Közel 1,8 millió négyzetkilométernyi területével (700 000 négyzetmérföld) Líbia a negyedik legnagyobb ország Afrikában, és a 16. legnagyobb a világon, a 10. legnagyobb bizonyított olajkészlettel. Annál furcsább, hogy az ottani események szinte semmiféle figyelmet nem kapnak a nemzetközi fővonalbeli médiától. De az ország túl fontos ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyják.

Kalifa Haftár [Khalifa Haftar, خليفة حفتر – F.] tábornagy hivatalos pozíciója: a Líbiai Nemzeti Hadsereg (LNA) parancsnoka. A Képviselőház (HoR) nevezte ki 2015 elején. A HoR a nemzetközileg elismert parlament. Nyáron ennek az erős embernek a csapatai nagyszerű katonai sikert értek el, Líbia hatalmas területei fölött szerezték meg az ellenőrzést, beleértve a főbb olajmezőket is. Úgy tűnt, semmi sem akadályozhatja meg a hadurat az egész ország fölötti kontroll kialakításában. De a szerencse forgandó.

Míg a libanoni Ghaszan Szalama [Ghassan Salamé, غسان سلامة – F.], az ENSZ-főtitkár különleges képviselője és az ENSZ líbiai támogató missziójának vezetője (UNSMIL) kétségbeesett erőfeszítéseket tesz, hogy előmozdítsa a békefolyamatot, több cselekvő tényező az országon kívülről erőszak alkalmazásával igyekszik védeni az érdekeit.

A líbiai helyzet 2017 június 29-én. Rózsaszínnel a Haftár tábornagy ellenőrzése alatt álló területek, világoszölddel a Nemzeti Egyetértés Kormánya által uralt részek, sárgával a tuaregek földjei. Forrás: Wikipédia

Ebben a hónapban [múlt hónapban, tehát novemberben – F.] harc robbant ki Nyugat-Líbia Versifana körzetében a helyi fegyveres csoportok és a nyugati katonai zóna parancsnoka, Uszama Zsuvaili [Usama Juwaili, أسامة الجويلي – F.] vezérőrnagy vezette erők között, akit Faiz Musztafa asz-Szarazs [Fayez Mustafa al-Sarraj, فايز السراج – F.], Líbia Elnöki Tanácsának elnöke és a Nemzeti Egyetértés Kormányának (GNA) miniszterelnöke nevezett ki. A valaha a tobruki székhelyű Líbiai Átmeneti Kormányhoz hű erők részeként tevékenykedő Tripoli Forradalmi Brigád (TRB) a Líbiai Nemzeti Hadsereggel együtt vett részt egy katonai műveletben a nyugati katonai zóna és a Zintáni Katonai Tanács oldalán, hogy segítsen “megtisztítani” Zsafara [Jafara – F.] és Azízíja [Aziziya – F.] területeket Versifanában – Délnyugat-Tripoliban – a “törvényenkívüliektől és bandáktól”.

Hajtem Tazsuri [Haithem Tajouri – F.] Zintán Brigádja, mely előzőleg szövetségben állt a Líbiai Nemzeti Hadsereggel, de különvált tőle, szintén részt vett a műveletben. A Brigádok részvétele arra a hibás feltételezésre vezetheti az embert, hogy Haftár tábornok volt az, aki ezeket az erőket vezette. De nem, a csoport oldalt váltott. Még tüzet is nyitott az LNA [Líbiai Nemzeti Hadsereg – F.] 4. dandárjára. A bűnözők elleni harc nagy erők közti küzdelemmé változott úgy, hogy a katonai erőegyensúly Haftár tábornok ellenfeleinek javára alakult át.

Talán a bűnözők letörése nem az igazi, vagy nem az egyetlen célja volt a támadásnak. A művelet a Haftár tábornokhoz és a Líbiai Nemzeti Hadsereghez hű erőket is célozta. November 7-ére az LNA 4. dandárja szétszóródott, a parancsnokuk rejtőzködni kényszerült. Az LNA elvesztette pozícióit, melyek korábban biztosították számára az előrenyomulást és az ellenőrzés fenntartását Líbia fővárosa, Tripoli felett. A tábornagy elvesztette befolyását Tripolitániában.

Így az ország katonai-politikai látképe megváltozott. Egy új szövetség van felemelkedőben. A fent említett formációkat megerősíthetik a Zsanzur [Janzur] és Zavíja [Zawiya] milíciák, amelyek egészen a közelmúltig egymás ellenségei voltak. Van szilárd alapja ennek a szövetségnek? Az oldalváltás nem túl szokatlan Líbiában. Most kizárható, hogy a Zintán Katonai Tanáccsal az oldalán Uszama Zsuvaili független játékos akarna lenni?

Van egy másik visszahatás is. Az eseményeké, melyek a Bengáziban, Líbia második legnagyobb városában működő terroristacsoportok erősödő tevékenységének háttere ellen zajlottak. Mivel az Iszlám Államot kiűzték Irakból és Szíriából, a harcosok hazatérnek vagy új, biztonságos helyek után néznek. Ez kemény csapás Haftár tábornagynak. A katonai vezető antiiszlamistaként ismert a muszlim fundamentalisták elleni erős kiállása miatt. Ezen a nyáron Bengázit három évnyi hadjárat után ünnepélyesen felszabadítottnak nyilvánította a rivális fegyveres bandák uralma alól. Széles körben úgy gondolják ugyanis, hogy aki Bengázit uralja, az irányítja Líbiát.

Az erős ember pozíciói meginogtak azért is, mert neki és erőinek el kell hárítaniuk a vádakat, melyek szerint emberiesség elleni bűnöket követtek el az országban dúló polgárháború alatt. Bár nincsenek életképes bizonyítékok, ez a kampány erősödik. Nyílt titok, hogy Haftár serege különféle csoportokból áll. Közülük néhány nem nagyon törődik az emberi jogokkal. Ami számít, hogy ha az LNA pár összetevője így jár el, az erős ember nem uralja őket teljesen.

Egészen a közelmúltig széles körben gondolták úgy, hogy Haftár tábornagy egyesíteni fogja az országot. Most nem tiszta, mit tartogat számára a jövő. Líbia még megosztottabb lett. A remény, hogy a rivális csoportok eljutnak a megegyezésig, összetörni látszik.

Oroszország erőfeszítéseket tett, hogy közvetítőként lépjen fel az egymással szembenálló líbiai kormányzatok között. Egy nemzetközi erőfeszítés elengedhetetlen ahhoz, hogy megakadályozzák Líbia második Szíriává válását. A NATO felelős az országban lévő zűrzavarért 2011 óta, mikor átlépte a kezdeti ENSZ határozatot, hogy káoszba döntse az országot. Logikus lenne a szövetség számára, hogy hozzájáruljon a konfliktus tárgyalásos rendezésének kereséséhez. Líbia nem megosztó tényező Oroszország és a Nyugat között. Mindketten érdekeltek abban, hogy megakadályozzák a nagy és olajban gazdag ország biztos menedékké alakulását az állandó instabilitásból előnyt kovácsoló terroristák számára. A téma méltatlanul árnyékban van tartva ahelyett, hogy a nemzetközi biztonsági teendők elején foglalna helyet.

Andrej Akulov (nyersford.: Fergeteg)

Forrás: Strategic Culture

(Azon kedves olvasóink számára, akik részletesebben kívánnak megismerkedni az elmúlt évek líbiai eseményeivel, ajánljuk a Külügyi és Külgazdasági Intézet magyar nyelvű elemzését, hogy az “európai” szempontokat is lássák.)

 

 

Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .