Már csak a törökök meg az indiánok vannak előttünk.

Minden harmadik magyarnak gondot okoz az élelmiszerek beszerzése

Sokan azért kérik felvételüket bentlakásos intézményekbe, hogy legalább az élelemhez hozzájuthassanak. Közel 30 ezren várakoznak csak arra, hogy idősek otthonába, szociális gondozásba felvegyék őket- sorolta Szabó Tímea az ATV Start című műsorában.

Közel 30 ezren regisztráltak és várakoznak idősek otthonába, szociális gondozásba való felvételre- mondta az ATV Start című műsorában Szabó Tímea a szegénység elleni küzdelem világnapja alkalmából.

A Párbeszéd társelnöke arról is beszélt, hogy pártjuk programjában szerepel az alapnyugdíj bevezetése, amit 60 ezer forintban állapítottak meg. „Igaz, ez kevés a 88 ezer forintos létminimumhoz képest – vélekedett Szabó – de aki csak 28-33 ezer forintot kap havonta, annak ez is nagy segítség lenne”. Hozzátette: sokan azért kérik a felvételüket bentlakásos intézménybe, mert úgy jobban biztosítva lenne legalább az élelemhez jutásuk.

Az OECD felmérések szerint Magyarországon a lakosság egyharmadának van élelmiszer vásárlási problémája. Csak Törökország és Mexikó előz meg bennünket, közölte a politikusnő.

Szociális ellátásokra, idősek, családosok, egyedülálló szülők megsegítésére sokkal többet kellene költeni, és a gyerekszegénység visszafordításán kellene dolgozni
– jelentette ki Szabó. Arról is beszélt, hogy a Párbeszéd a családi pótlékot 30 ezer forintra emelné, és kiemelt támogatást juttatna az egyszülős családoknak. Szabó Tímea elmondta, hogy a többi ellenzéki párttal különösebb egyeztetés nem volt, de azt mindenki látja, hova kell a támogatásoknak mennie.

Azt gondolja, hogy a Párbeszéd az egyetlen olyan párt, amelyik fillérre kiszámolta, hogyan lehetne tartósan fenntartani a legszegényebbek támogatása mellett azon dolgozók segítését is, akik csak 100-120 ezer forint fizetést visznek haza. Azt is elmondta, hogy ők a legmagasabb adókulcsot a 450 ezer forintos fizetéssel rendelkezőknél vezetnék be, de a lényeg a legkevesebbet keresők adóterheinek csökkentése.

Elfogadhatatlannak tartja, hogy egy 110 ezer forintot kereső ápolónő arányaiban ugyanakkora adót fizessen, mint Orbán Viktor. Megjegyezte, hogy szintén az OECD adatai szerint az összes ország közül a magyar kormány terheli a legmagasabb adóval a legkevesebbet keresőket. Úgy véli, azokat kell segíteni, akik nyolcórás munka mellett sem tudnak megélni a fizetésükből. Hozzátette: a kormánynak azok a próbálkozásai, mint a minimálbér és a garantált bérminimum felemelése, amely 108 ezer forint, nem segített. Aki 20-30 éve dolgozik, azoknak nem emelkedett a bére, ezért bérfeszültség is keletkezett.

A Párbeszéd arról beszél, hogy a nettó minimálbér nem lehet kevesebb, mint 150 ezer forint havonta – tudtuk meg Szabó Tímeától.
(atv)

Bal-Rad komm: Olyan szépen tudnak beszélni politikusaink a meglévő problémák fölsorolásakor, hogy sírni támad kedvünk.

DE A PROBLÉMÁK OKÁT NEM HAJLANDÓAK KIMONDANI! EZ PEDIG A RENDSZERVÁLTÁS!

Aminek politikai bűnbandáink egytől-egyig nyertesei voltak! Csakhát az ország…-és népe!

Az országot elsikkasztották, a népet nyomorba lökték! ŐK! – mindannyian! Nem csak X-párt vagy Y-politikus! Közös munkájuk “eredménye” az, amit most igyekeznek egymás nyakába varrni.

No és persze az igérgetések! Hogy bezzeg ők…!

Amikor ilyen nyafogós-kárhoztatós-igérgetős-álszent öntömjénezésekről látunk-hallunk-olvasunk, “EZEK” el sem tudják képzelni, hogy micsoda ingerenciákat váltanak ki a tisztességes emberekből. Undort és haragot.

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

“Már csak a törökök meg az indiánok vannak előttünk.” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. A fő probléma nem az abszolút összegek jelentik, még csak nem is a százalékok.
    A fő probléma az elosztás mikéntje.
    TGM-től hallottam minap egy videón, hogy a mai Magyarországon a lakosság 97 %-a proli, és alig 3 %-a valódi polgár. Ez a kiragadott rész eléggé elgondolkodtató.
    Ma a tőkés rendszer sokkal “tőkésebb”, mint amikor Marx megírta az erről szóló művét. A lakosság zöme teljes mértékben függ az említett 3 % kénye kedvétől. Minden “csap” náluk van, ezért bármit megtehetnek velünk, minden ellenállás vége a rendőr sorfal (lásd Póka Laci szélmalomharcát).
    Facebook, Google, okostelefon, Skype, ingyenwiki ide vagy oda, a lakosság függősége ma sokszorosa, mint bármikor volt.
    A mai kor ingyencselédjei ellátják saját magukat, az “uraság” csak addig fizeti, amíg jár a keze (vagy addig sem).
    A munkásság prostitúciója óriási, sokkal nagyobb, mint Marx idejében volt. Ma egyetlen hetet sem él meg egy átlagember, ha az állam megvonja az ellátást, vagy kialakul egy forradalmi helyzet, és nem tud levenni pénzt az atm-ből.
    Milliók élnek a semmi alatt.
    Vitorla barátommal (és tanárommal 🙂 ) beszélgettünk erről a “jelenségről” épp minap, az ún. proletár pontos meghatározásáról a mai viszonyok között. Tulajdonképpen mindenki proli, aki nem tőkejövedelemből él. Tehát proletár nem csak a közmunkás, de jó eséllyel az is proli, aki a munkát adja neki, sőt annak a főnöke is proli, mert elég egy kormányváltás, egy választás, és a “főnök” (sicc) is repül.
    De proli az újságíró is, aki hol egyik, hol másik ülepet nyaldos.
    Proli az egyetemi tanár is, meg a színházigazgató, mert ha bezár az intézmény, írhat pályázatot egy másik állásra, de ott már a csókosok vannak (ott is).
    Öreg barátommal arra a következtetésre jutottunk, hogy tulajdonképpen a Kádár rendszerben nagyobb volt a tőkejövedelem aránya a polgároknak, mert: volt földjáradék (téeszben osztalék a “bevitt” földek után), aztán ha valaki 60 feletti, még emlékszik az ún. nyereségrészesedés intézményrendszerére, amikor úgy febr. március tájékán kaptunk egy kb. fél havi fizetést. Ezen kívül az ország javai a miénk, sajátunk (!!!!!!!) volt, nevesítve, konkrétan, az Alkotmány konkrét paragrafusában: “az ország vagyona a dolgozó nép vagyona, a föld méhének kincsei, a gyárak, üzemek, bankok” stb. stb. Ezek pedig konkrétan tőkejövedelmek, és ennek a tőkének az újra elosztása a szocialista állam jogköre volt, és nem adhatta oda az említett 3 %-nak, nem vihette sehová, egyszerűen muszáj volt itthon elkölteni: lásd tömeges lakásépítés, és mindenféle ellátás, ártámogatás formájában.
    A marxi definíció szerinti tőkejövedelem tehát a szocialista gazdaságban teljes mértékben a miénk volt!

  2. Minden sokadik magyarnak akinek nincs tőkejövedelme, gondot okoz a következő fizetés megélése, és a következő nyugdíj megélése és egyéb ellátások megélése,ha egyáltalán megéli.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .