Túlélni a mát! Hogy holnap mi lesz…?

A magyarokat nem érdekli a nyugdíjterv

A munkaadók az előtakarékosság ösztönzésével, az egészség megőrzésének támogatásával sokat tehetnek munkavállalóik nyugodt öregkoráért – derül ki az Aegon 2017-es Nyugdíjfelkészültségi Kutatásából.

Az időskori egészség messze nem kap akkora figyelmet a lmagyar akosság körében, mint amit a 65 év felett jó egészségi állapotban eltöltött évek alacsonyabb száma a statisztikák szerint indokolna – derül ki az Aegon 2017-es Nyugdíjfelkészültségi Kutatásából.

A magyarok 61 százaléka jónak vagy kitűnőnek tartja egészségi állapotát, ami kicsivel marad el a nemzetközi átlagtól (68 százalék). 12 százalék azoknak az aránya, akik saját bevallásuk szerint kitűnő egészségnek örvendenek, és további 49 százalék tartja az egészségét jónak. Az érem másik oldala, hogy a fennmaradó 39 százalék egészsége csak kielégítő (34 százalék) vagy rossz (5 százalék).

Az életkor előrehaladtával az egészségi állapot is megromlik. Míg a 25-34 év közöttiek egyötöde tartja kitűnőnek a saját egészségét, az arány az 55-64 év közötti korcsoportban 4 százalékra csökken és a 65 év felettiek körében is csak 6 százalék. Hasonlóképpen, a 65 év felettiek 9 százaléka számol be rossz egészségről, míg a 25-34 év közöttiek körében az arány mindössze 1 százalék.

Az Eurostat adatai szerint a magyar férfiak nyugdíjasként mindössze 6,2 a nők pedig 6,1 évet töltenek el jó egészségi állapotban. Tízből hét magyart komolyan foglalkoztat, milyen egészségi állapotnak örvend majd nyugdíjasként, igaz a világon jóval magasabb, 82 százalékos ez az arány.

A magyarok 44 százaléka kiemelten fontosnak tartja ezt a kérdést, tízből hárman kisebb jelentőségű problémának érzik ezt, 18 százalék teljesen biztos abban, hogy nyugdíjasként is egészséges marad, 10 százalék pedig sosem gondolkozik ezen. A baj az, hogy a gondolatokat ritkán követik tettek.

A nemzetközi átlaghoz képest a magyarok kevesebbet tesznek egészségük megőrzésért. A világban mért 50 százalékhoz képest csak 34 százalék étkezik egészségesen, 50 százalékkal szemben nálunk 24 százalék a rendszeresen sportolók aránya, a magyaroknak csak 32 százaléka kerüli a stresszt, miközben a világon 43 százalék igyekszik ugyanezt tenni.

Egészségügyi állapotuktól függetlenül a magyarok 65 éves korukban szeretnének nyugdíjba vonulni. Azonban abban, hogy mennyi időt szeretnének nyugdíjasként élni, már jelentős különbségek vannak. A kitűnő egészségi állapotban lévők 20, a jó állapotúak 15, míg a gyengélkedők mindössze 10 évet töltenének el szépkorúként.

A megkérdezettek 35 százaléka a nyugdíjkorhatár elérésekor azonnal abbahagyná a munkát. Elég sokan, 31 százalék részmunkaidőben dolgozna tovább, 19 százalékuk dolgozna, de más munkakörben, még 7 százalék változatlanul azt csinálná, amit addig.

A valóság ennél árnyaltabb, hiszen a magyar nyugdíjasok harmada a tervezettnél előbb vonult nyugdíjba megromló egészsége vagy elvesztett munkája miatt. Utóbbi kapcsán az Aegon szakértői hangsúlyozták: a rossz, vagy éppen kielégítő egészségi állapotban lévő munkavállalók kisebb eséllyel indulnak a nyugdíjra való megfelelő felkészülésben. Egészségügyi problémák esetén ugyanis szűkösebbek a munkavállaló esélyei a munkaerőpiacon, az átlagnál kisebb mértékben terhelhető, amelynek erős a hatása a jövedelmére és a megtakarítási képességére is. A rossz és kielégítő egészségi állapotban lévők tehát sokkal kiszolgáltatottabbak, amikor a jövőjüket tervezik.

A felmérés eredménye szerint komoly problémát jelent, hogy a megkérdezettek negyede nem tudna mihez kezdeni, ha egy váratlan esemény, például egészségkárosodás miatt idő előtt kellene nyugdíjba vonulnia. 60 százalék ilyenkor a megtakarításaihoz nyúlna, 29 százalék a munkanélküliség elleni biztosítását használná, 28 százalék kisebb lakást választana, 28 százalék pedig a társára támaszkodna. Látható tehát, hogy az egészségi állapotnak kulcsszerepe van abban, hogy valaki biztos öregkorra számíthat-e vagy sem.

E tekintetben a magyarok bizakodóak: ötből három közülük jó egészségi állapotúnak tartja magát. Ám a helyzet a kor előrehaladtával változik, hiszen az 55-64 év közöttiek körében már csak 4 százalékos ez az arány.

A munkaadók az előtakarékosság ösztönzésével, az egészség megőrzésének támogatásával sokat tehetnek munkavállalóik nyugodt öregkoráért. Ezt a munkavállalók igénylik is. 95 százalékuk venne részt munkahelyi egészségmegőrző programokon. Ezek közül a szűrések, az egészséges munkahelyi ételválaszték és a sportolási lehetőségek a legnépszerűbbek.

Nem csak az időskori egészséggel kapcsolatban akadnak problémáik a magyar munkavállalóknak: a maximális 10 helyett csak 5,1 pontra értékelhető a magyar lakosság nyugdíjfelkészültsége, ami jóval alacsonyabb az 5,9 pontos nemzetközi átlagnál. A gyenge eredménnyel kapcsolatban csak egyetlen jó hír van: a mutató az elmúlt öt évben lassan, de folyamatosan javult.

A magyarok 74 százaléka emellett úgy látja, hogy a jövő nyugdíjasai a mostaninál szűkösebben fognak élni és csak 15 százalékuk számít kényelmes nyugdíjas évekre. Az összes, felmérésben részt vevő ország átlagát nézve 50 százalékos a pesszimisták, viszont a magyarnál jóval magasabb, 25 százalékos a biztonságos öregkorban bízók aránya.

A magyarok nyugdíjaskori jövedelmük 55 százalékát az államtól, 30 százalékát saját megtakarításaikból, 15 százalékát pedig munkáltatójuk segítségével remélik előteremteni. A világ más országaiban az időskori anyagi biztonság megteremtésében jóval hangsúlyosabb a munkaadók szerepe és jóval kisebb az államé.

A felmérés összes országának eredményét átlagolva az látszik, hogy a nyugdíjaskori jövedelemnek csak 46 százaléka jöhet az államtól, 24 százaléka a munkáltatóktól. Hogy pontosan mihez kezd majd magával idős korában, arról a magyar munkavállalók 47 százalékának van elképzelése, ám ebből mindössze 6 százaléknak van leírt nyugdíjterve. 42 százalék viszont azt vallotta, hogy fogalma sincs, hogyan boldogul majd nyugdíjasként.

Mindezek alapján az Aegon szakértői úgy látják, hogy a most aktív munkavállalóknak érdemes kidolgozniuk egy stratégiát az egészség megőrzésére és az egészséges életmód fenntartására, ha komolyan meg akarják valósítani a nyugdíjas évekre vonatkozó terveiket. Ehhez érdemes tanácsot és támogatást kérni barátoktól, rokonoktól és szakemberektől, amellett, hogy az egészséges életmód fenntartását segítő szokásokat beépítik a napi rutinba.
(kamaraonline)

Bal-Rad komm: A most még aktív korú magyarok többsége azzal küzd, hogy túlélje a mai napot. A most 55-65 év közöttiek a rendszerváltás igazi nagy vesztesei. Közülük sokan már gondolni sem mernek a jövőre.

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

“Túlélni a mát! Hogy holnap mi lesz…?” bejegyzéshez 9 hozzászólás

  1. Azért azt elmondanám, hogy budapesti vagyok és munkám miatt nap, mint nap járom a várost,ami nyáron szinte kiürül. Az M7 meg tele van. Mindenki nyaral! Van aki több hónapot! nincs itt olyan nagy szegénység!

    1. Valóban igaz!A mocskos pesti jól él!Ők azok akik megágyaztak a magyarság megsemmisülésének. Tetszik avagy sem ez így van.Nem Budapest a nemzet fenntartó ereje..Ha inkvízitor lennék megérne egy hidrogén bombát a métely eltüntetése a föld színéről!
      Budapest eredetileg német (osztrák) város volt.Ma is az! Sőt a magyar bosszúálló zsidóság székhelye.

      1. Ja, persze, hogyne … és utána heteken belül felfordulnál … 🙂 … ugyanis még ma is Budapest adja az ország éves adóbevételének 48 %-át (amiből szinte semmit se kap vissza … lásd a 3-as metró finanszírozása körüli herce-hurcát). Ha ezt a pénztömeget kivonjuk az ország büdzséjéből, hát 4-5 városon kívül (pl. Budaőrs, Székesfehérvár, Győr …) a többi pár héten belül becsődölne. Amúgy meg ha nem ismered a budapesti vszonyokat, nem illő háborogni ! Budapest lakosságának jó 60 %-a az elmúlt 30 évben elsősorban vidékről (na és a határon túlról) migrált a fővárosba, miközben az eredeti lakosság nagy része kiköltözött az agglomerációba, illetve elhagyta az országot. A betelepülők nagy része az, akiket jogosan lehetne elzavarni a Halál fas.ára. Amúgy – ismételten – felhívom a szíves figyelmedet arra, hogy nézz már utána az utálatosok életrajzának. Nem sok született budapestit – még az szdsz-es férgek közül se – fogsz találni közöttük. Na ennyit arról, hogy ez a sok féreg honnan is került a Fővárosba ! Amúgy az átlag “mocskos pesti” nem él jól, mert napi 10-12 órát robotol xarért-hugyért … az, hogy főleg a vidékről, határon túlról migrált “hívek” milyen extra pénzeket kapnak, nem releváns. Csak a KSH himi-humijában számít … elvégre ott Poltné 5 milliós havi juttatása áll szemben 20 éhbérért dolgozó “mocskos pesti” munkabérével … az átlag valóban imponáló és irigységre ad okot. A valóság? … hát az egészen más … nem kell irigykedni. A xar mindenhol xar. – Ennyi …

        1. Ja és a “mocskos pesti” kénytelen elviselni azt a rengeteg külföldit – főleg Isten ” ki nem választott népéből” – akik mindenféle nyugati multi munkatársaiként üdülnek Budapesten. Meg lennél döbbenve, ha utána néznél, hogy hány tízezres idegen él jól, nagyon jól, közöttünk. Persze Te vidékről csak általánosítani tudsz, de nem neked kell elviselni azt a sok nagyképű barmot, aki itt páváskodik nap mint nap. Te meg robotolhatsz a nagy semmiért … jó esetben havi 400 eurós nettó bérért … há tényleg kurva jól élnek a “mocskos pestiek”. Nem is értem, miért nem Budapesten élsz? Tiszta hawaii didzsi lenne neked, nemde? Vagy mégse?

          1. Botond !
            Harmincöt évig éltem pesten ne mutasd be!
            Budapesten a bérek mindig is 25-30%-al magasabbak voltak a vidékieknél ami ma sem változott!

  2. “Mocskos pesti.” Az a aj, hogy aki nem Pesten él fogalma sincs Budapestről. Egy kommunistának meg pláne kéne tudnia, hogy vannak kifejezetten munkás kerületek. Csepel, Agyalföld, Mátyásföld, Újpest. Ott melósok laktak javarészt! Persze ezek a gyárak és melósok alaposan megfogyatkoztak.

    1. Amit írsz az való igaz-volt a ’80-’90-es évekig,de azóta!!??
      Hol van már a Vörös Csepel akinek Váci ut felelt!Mikor jártál a Váci uton vagy Újpesten?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .