Megértük ezt is! Négerek tüntetnek Youdapesten!

Abszurd: nigériaiak tüntetnek ma a Blahán, nehogy Magyarország kölcsönt adjon a hazájuknak

Tüntetést jelentett be mára (csütörtökre) a Magyarországon Élő Nigériaiak Egyesülete abban a szerdai levélben, amelyben Orbán Viktor miniszterelnököt és Mohammadu Buhari nigériai elnököt is megszólították. Egy segélyhitel miatt aggódnak, amelyet hazánk nyújtana Nigériának. Ám úgy tűnik, kissé elhamarkodták a tiltakozást, ugyanis a magyar kormány még nem döntött a kölcsönről, ráadásul ha létrejön a megállapodás, a pénz semmilyen körülmények között nem kerülhetne a „helyi befolyásos körök” kezébe, ami miatt az itt élő nigériaiak állítólag tartanak. Egyébként ha a hitelügyletet nyélbe ütnék, a tervek szerint magyar cégek végezhetnék az ennek alapjául szolgáló folyószabályozási munkálatokat Nigériában. Nem is csoda, hogy a Simicska-média (Index, mno.hu, Helyi Válasz) gyorsan ráharapott a témára, és próbálja már azelőtt megfúrni az üzletet, hogy arról egyáltalán döntöttek volna.

Elhamarkodottnak tűnik a Magyarországon Élő Nigériaiak Egyesületének szerdán megjelent levele, amelyben Orbán Viktor kormányfőt és Mohammadu Buhari nigériai elnököt is megszólították az aláírók, sőt csütörtökre tüntetést helyeztek kilátásba a fővárosi Blaha Lujza térre. A hazánkban élő afrikaiak a nigériai korrupció mértékét ismerve sokallják a két folyó, a Niger és Benue medrének kikotrását megelőző felmérésekre, a vízelvezetés lehetséges megoldásainak megtervezésére és üledék állapotát vizsgáló tanulmányok elkészítésére szánt 54 millió eurós (csaknem 16,2 milliárd forintos) költségkeretet, mert attól tartanak, lényegi eredmények nélkül vándorol majd az összeg a befolyásos helyi vezetők zsebébe. Hazánk úgy kapcsolódik a történethez, hogy a beruházáshoz szükséges pénzt Magyarország adná kölcsön Nigériának kötött segélyhitel formájában. Bár az afrikai ország számára kiemelt jelentőségű ügyről – a nigériai fél kezdeményezésére – már tárgyalnak a magyar illetékesek, a kormány még nem döntött a kölcsön folyósításáról.

Az Index által ismertetett levél megfogalmazói a nigériai vízügyi miniszter nyilatkozatából értesültek a kifogásolt projektről, amelynek nem is a magyar kormány a kezdeményezője, hanem a nigériai kabinet, hiszen már régóta – az egymást váltó helyi kormányok politikai színezetétől függetlenül – szeretnének megoldást találni a Niger folyó rendszeres és egyre gyakrabban pusztító áradásaira. A vízgazdálkodásban és folyószabályozásban pedig hazánknak olyan tapasztalatai vannak, amelyek a világ bármely pontján, így a szárazságoktól sújtott Afrikában is jó eredménnyel hasznosíthatók, és megoldást jelenthetnek majd a fölvetődő problémákra, ha a helyi (esetünkben nigériai) viszonyokhoz igazítják azokat. A Niger folyón már végeztek kotrási munkálatokat, de ezek mindeddig csak tüneti kezelésnek bizonyultak, nem jelentenek tartós megoldást. A nigériai kormány most egy állandó jellegű, a fenntartható fejlődést biztosító, komplex vízgazdálkodási és folyószabályozási megoldást keres. Úgy tervezik, hogy ezt egy kötött segélyhitelprogramban magyar és nigériai vízügyi mérnökök közösen valósítanák meg.

Ám a magyar kormány még nem döntött a támogatás folyósításáról. Ez azt jelenti, hogy a Simicska-féle Index, mno.hu és Helyi Válasz szerdai sugalmazásával ellentétben még nem kötöttek hitelszerződést. Akárhogyan is dönt majd a magyar kormány, a PestiSrácok.hu-nak nyilatkozó szakemberek szerint a projekt kiváló lehetőséget kínál a szakterülettel foglalkozó magyar cégeknek. (Erről az említett cikkekben természetesen egyetlen szó sem esik.) A kötött segélyhitelprogram konstrukciója ugyanis azt jelenti, hogy a keretösszeget a magyar fél kezeli, és a tervek szerint magyar cégek is használnák fel Nigériában elvégzendő feladatokra. Amennyiben létrejön a megállapodás – amelynek hitelkondícióit is majd csak a tárgyalások során véglegesítik –, és megkezdődik a program megvalósítása, a kötött segélyhitelt az Eximbank folyósítja az erre a célra rendelkezésre álló forrásokból. A hatályos jogszabályok értelmében az államközi szerződés alapján a bank közvetlenül a projektet megvalósító exportőrnek fizeti ki a szerződés szerinti összeget. Így a fedezet felhasználásába tulajdonképpen semmiféle beleszólásuk sem lesz azoknak a helyi befolyásos köröknek, akiktől a hazánkban élő nigériaiak tartanak.

A projektben nemcsak egy tanulmány készül el, hanem egy szabályozási tervet is kidolgoznak, valamint ehhez kapcsolódva egy átfogó megvalósíthatósági tanulmányt is összeállítanak. Ehhez pedig részletes adatgyűjtésre lesz szükség az érintett területen, ahol felmérik a hidrológiai és meteorológiai adottságokat: az ilyen munkálatok megkezdése előtt meg kell vizsgálni a terület földrajzi-geológiai állapotát, valamint felmérést kell készíteni a jelenleg meglévő létesítményekről. A mérnöki feladatokat rendszerezni kell, ugyanis a teljes kialakítandó folyómederhez kapcsolódó munkálatokat aprólékosan meg kell tervezni, el kell készíteni az árvízvédelmi objektumok terveit, valamint térképészeti tervezést kell végezni a folyómenti területekről. Ezzel együtt pedig meg kell tervezni a folyó vízgazdálkodási lehetőségeit (víztározás, vízhasznosítás), valamint a projekt része egy vízjelző-hálózat tervezése is a Niger-folyó mentén. Feladat tehát van bőven.
(pestisracok)

Bal-Rad komm: Megpróbáltunk LAIKUSKÉNT utána nézni ennek a “SEGÉLYHITEL” fogalomnak. Ennyire jutottunk:

“Kötött segélyhitel
Magyarország segélypolitikája 2003 során került kialakításra, melynek részét képezi a kötött segélyhitel-nyújtás is. Az Eximbank által folyósítható, kötött segélyhitelekről szóló 232/2003. (XII.16.) Kormányrendelet 2004. január 1-jén lépett hatályba. A Kormányrendelet szabályozza a kötött segélyhitelnyújtás feltételeit, az eljárási folyamatban résztvevőket és a döntéshozatal mechanizmusát.

A kötött segélyhitel felajánlása és a nyújtása is minden esetben kormányzati döntést igényel. A kormány felhatalmazása alapján kerül megkötésre a kormányközi megállapodás, amely többek között szabályozza az egyedi kötött segélyhitel alapkondícióit, a megvalósítandó projekteket. A kormányközi megállapodás alapján készíti el az Eximbank a hitelszerződést, ami az egyedi ügyletre jellemző specialitásokat tartalmazza.

Finanszírozásra való jogosultság — A kötött segélyhitelnyújtás általános nemzetközi kritériumrendszerét az OECD Megállapodás szabályozza, az ország jogosultságra (a Világbank 1 főre eső GNI alapján meghatározott küszöbszáma az irányadó a segélyhitelre jogosultság vizsgálatánál) és a projekt jogosultságra (piaci finanszírozással nem megvalósítható, általában bevételt nem hozó, profitot nem termelő állami beruházás) vonatkozó előírások alapján.

Finanszírozás általános feltételei — A kötött segélyhitel program állami beruházások megvalósításához nyújtott finanszírozás, melyben a hiteladós a kedvezményezett ország szuverén kockázatát megtestesítő állami szerv. A külkereskedelmi/fővállalkozói szerződés 100%-a kerülhet finanszírozásra a 100%-os MEHIB biztosítás mellett. Az előírt szükséges magyar tartalom a külkereskedelmi/fővállalkozói szerződés minimum 50%-a.

Devizanem — EUR vagy USD.

Kondíciók — A kötött segélyhitel minimális kedvezményezettsége 35%, illetve 50%, amely kedvezmény a futamidő, türelmi idő, kamat, adomány elem (biztosítási díj) kombinációjából tevődik össze. (A kedvezményezettség egy klasszikus vevőhitel kondícióihoz viszonyítva értendő.)

A kötött segélyhitel program szereplői:

Külgazdasági és Külügyminisztérium a program működtetője;
Az Eximbank a kötött segélyhitel nyújtás lebonyolító bankja (a kormányközi megállapodás alapján köti meg az egyedi hitelszerződést magyar exportőrök által szállított áruk vagy projektek finanszírozására, a kedvezményezett ország szuverén garanciája vagy azzal egyenértékű kötelezettségvállalása esetén);
A MEHIB a kötött segélyhitel-nyújtás biztosítója (a hiteladós nem-fizetésének (politikai és kereskedelmi) kockázataira nyújt fedezetet önrész nélkül, 100%-ban);
Kötött Segélyhitel Szakértői Munkacsoport (SMCS) tárcaközi javaslattevő testület (a kérelmek elbírálásánál).
Finanszírozás célja: vevőhitel
Finanszírozás módja: Hitel Eximbank által
Futamidő: 5 éven túli”

Ennek alapján hajlamosok vagyunk azt hinni, hogy ez egyszerűen lopás. Magyar közpénz kisíbolása jó távoli martalócországokba.

Így aztán a PS cikkét ezidáig imigyen megkommentelő két:

“ráadásul ha létrejön a megállapodás, a pénz semmilyen körülmények között nem kerülhetne a „helyi befolyásos körök” kezébe”… Nyugi, el sem hagyja Magyarországot!

-Fiúk, itt a nagy alkalom, hogy felvegyétek a kapcsolatot a LagosiSracok.ng testvérportálotokkal. Szerintem hamar rájönnétek, milyen sok minden köt össze, pl. a korrupcióra nemzeti hitvallásként tekintő állam elvtelen kiszolgálása csak egy lenne a sok közül.
(Vö. NER, azaz a Nigériai Együttműködés Rendszere)”olvasóhoz tudunk csatlakozni.

-Magyarul: EZT A PÉNZT MÁR SOHA NEM LÁTJUK VISZONT!

Még magyarabbul: ELLOPJÁK!

Bámulatos trükk.

Mostmár csak egy kérdés maradt hátra: MIKOR DÖNT DÖBRÖGI A FOLYÓSÍTÁSRÓL?

Illetve van még egy: mivelhogy EZEK a demonstrálók “hazájuk” qrmánya kleptomániáját bírálják, alighanem Yodapesten élnek! Milyen jogcímen tartózkodnak itt? A számukra is kíváncsiak lehetnénk akár, de minden kérdés után egy újabb jut az eszünkbe!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

“Megértük ezt is! Négerek tüntetnek Youdapesten!” bejegyzéshez 7 hozzászólás

  1. Folyamszabályozás. Húúúdejóóóó. A Tiszai folyamszabályozás UTÁN volt az első igazán brutális és pusztító Szegedi árvíz, ami elsöpörte szinte a várost.
    A szabályozás előtt is voltak áradások, ez természetes, viszont voltak árterek-lápok-ártéri erdők, amik ennek a pusztító erejét fefogták, majd az oda kiömlő víz nagyrészét visszatartva ellátták a későbbi hónapok párásítását a környezetükben, vizet tároltak!!! A még régebbi fok-gazdálkodást ami ellátta hallal-legelővel a lakosságot(és felvette szintén az áradások vizét) már nem is elmlítem részletesebben.
    A szabályozással azt érték el, hogy az áradások minden természetes korlátozás-lassítás nélkül tudnak lezúdúlni a folyón, ezáltal jelentősebb eróziós rombolást is végeznek a partokon, és NEM MARAD a víz itt, hanem leszalad a tengerbe.
    Persze előnye volt hogy a hajózási problémákat megoldották, de azóta az ebből adódó vízhiány miatt elkezdett kiszáradni az alföld, több területe már kezdeti sivatagos basorolású! Az öntözési lehetőség korlátozott és költséges. A régi kiterjedt csatornarendszert elhanyagolták, szinte teljesen megszűnt, most meg csodálkoznak a nagy belvíz gondokon.
    Ezek után mernek ilyesmire vállalkozni, hivatkozva a hatalmas tapasztalataikra? Itt sem tudják megoldani a problémákat. A Tiszán ami megoldotta, az a Tisza-tó, azzal tudják nagyjából szabályozni az áradásokat a Tó UTÁNI szakaszon. Ha építenének egyet a gúnyhatáron átlépése után is, akkor lenne nagyjából megoldva a Tisza áradás szabályzása.

      1. A fenn említett Fok-gazdálkodás idején ez szabályozottabb volt, csak a török időkben elsibolódott a fokok használatának a tudása (a lakosság kipusztulása által) így maradtak a lápok. Ahelyett hogy visszaállították volna a fok-gazdálkodást, inkább lecsapolták az ártereket és kiegyenesítették a folyó medrét.
        A középkorban (a török idők előtt) olasz utazó azt mondta a magyar folyókról hogy azok 2 rész vízből és 1 rész halból álltak. Egész európában sehol nem volt ekkora haltermás, köszönhetően a fok-gazdálkodásnak. Ezért és a rengeteg ártéri erdő miatt a jobbágyságnak akkor még szabad halászati és favágási lehetősége volt, szintén egyedülállóként európában.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .