Mindenhol jó, de a legrosszabb Döbrögisztánban!

Történelmi csúcson a magyarok száma – éhbért fizetnek Ausztriában az idénymunkásoknak?

A magyar munkaerő kivándorlása a jelek szerint nem lassul, júniusban több mint 3500 fővel többen dolgoztak Ausztriában, mint előtte bármikor. Egy év és egy hónap alatt egyaránt a magyar dolgozók száma nőtt legjobban, bár románok is sokan jöttek. Lehet, hogy Ázsia felzárkózik, a dolgozók száma innét is gyorsuló ütemben növekszik.

Magyarország: 87 816 fő. Ennyi magyar állampolgárságú munkavállalót tartott nyilván az osztrák társadalombiztosítási szervezet (Hauptverband) június végén, ami jóval több, mint az eddigi, januári rekord, 84 258 fő. Közel 3600 fővel dőlt meg tehát az akkori csúcs. A nyári és téli csúcsot főleg a turizmus munkaerő-igénye okozza, bár nyáron a mezőgazdaságnak is lehet szerepe.

Egy hónap alatt a magyarok száma 5059 fővel nőtt, ez sokkal több, mint bármely más ország esetében. A második helyezett Szlovákia is csak 2150 fővel többet adott az osztrák munkaerőpiacra. Egy év alatt, júniustól júniusig a magyarok száma 7600 fővel nőtt, a román állampolgároké 6200, a németeké 3700 fővel.

Az utóbbi egy évben, júniustól júniusig Ausztriában 67 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, ebből nem egészen 46 ezer külföldi volt.

Munkába állnak a menekültek?

Ami még feljövőben van, az az ázsiai származású munkaerő. Ez a kimutatásokban így összevonva szerepel, valójában nagyon sokféle országot takar, Szíriától Kínáig, Vietnamtól Indiáig, Afganisztántól Indonéziáig. Részletek híján csak valószínűsíthető, hogy egyre több menekült talál munkát. Ez azért is logikus, mert egy nyelv elsajátítása beletelhet egy-két évbe.

Lehet, hogy csak most kezdenek elhelyezkedni azok a menekültek, akik a 2015-ös hullámmal érkeztek? Az ázsiai foglalkoztatottak száma mindenesetre még csak 36,6 ezer, míg az európai vendégmunkások mindösszesen 652 ezren vannak, 18-szor annyian.

A minimum töredékét fizetik

A Kleine Zeitung című lap arról írt kedden, hogy a mezőgazdasági idénymunkások Stájerországban éhbérért vagy dömping-bérért dolgoznak – legalábbis az ausztriai fogalmak szerint. A Pro Ge szakszervezet azt állítja, a kollektív szerződésekben szereplő 7,5 eurós (mintegy 2300 forintos) bérminimum töredékét fizetik a gazdák a főleg kelet-európai vendégmunkásoknak. (Ausztriában nincs minimálbér, de a szakszervezetek által kialkudott, a kollektív szerződésekben szereplő bérminimum sokszor betölti ezt a szerepet.)

Hallgatnak és nyelnek

A közszolgálati televízió riportjára hivatkozva azt írják, a szakszervezet 2,5 és 4,5 euró (765 és 1380 forint) közötti órabérekről is tud. Valamint arról, hogy a kialkudottnál többet vonnak le a munkásoktól szállásra, és a túlórákat is alig fizetik ki. A Magyarországról, Romániából és Bulgáriából érkező vendégmunkások ezt csendben tudomásul veszik, mert nem akarják elveszíteni munkájukat.

A szakszervezet a külföldi munkavállalókat plakátokon akarja informálni jogaikról. Figyelemre méltó az a megjegyzésük, mely szerint mindez független a választási kampánytól. Ősszel ugyanis Ausztriában választások várhatók, ilyenkor sokféle szervezet és politikus aktivitása megnő, ahogy azt a menekültkérdésben is láthattuk.
(privatbankar)

Bal-Rad komm: “…Hallgatnak és nyelnek…” – és dolgoznak! Ottani éhbérért! Mert még mindig TÖBB MARAD NEKIK, mint Döbrögisztánban!

Amelynek qrmány föltalálta VOLNA a spanyolviaszt! Az importmunkaerővel. Ugyancsak a portfolio.hi cikke foglalkozik a témával:

“Ezrével jönnek az ukránok Magyarországra dolgozni – vannak bajok!”

Záhony, 2017. június 11.
Belépésre váró autók éjfél után néhány perccel a magyar-ukrán határátkelõhelyen, Záhonyban 2017. június 11-én. Ezen a napon nulla órákor életbe lépett az ukrán állampolgárok európai uniós vízummentessége, ezentúl vízum nélkül utazhatnak az Európai Unió tagállamaiba Ukrajna biometrikus útlevéllel rendelkezõ állampolgárai.
MTI Fotó: Balázs Attila

Merthogy “sokan azonnal tovább is állnak Nyugatra.”

“…az engedély kiállítását, majd a munka felvételét követően az ideérkezett munkavállalók továbbmentek valamelyik nyugat-európai országba. Ez a lehetőség törvényes, ugyanis az itthon kiállított engedély az egész unió területére érvényes, a lelépett munkavállalók száma meghaladhatja a több ezer főt…”

-Az érkezett mintegy tízezerből!

Aki teheti, menekül Döbrögiék karmai közül!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

“Mindenhol jó, de a legrosszabb Döbrögisztánban!” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. Jó 100 évvel ezelőtt mi volt a helyzet?
    Az Index tegnap cikkében foglalkozott Sacco és Vanzetti elhíresült perével, amelynek vannak másféle vetületei, és komoly párhuzamok vannak a mai viszonyokat tekintve.
    “A két férfi 1908-ban érkezett az Egyesült Államokba. Sacco 17, Vanzetti 20 éves volt akkor. (Az amerikaiaknak – írja Kurt Vonnegut a Börtöntöltelék c. regényében – szüksége volt az olcsó és könnyen megfélemlíthető munkaerőre, hogy a béreket lenyomhassák.) Sacco cipészként dolgozott Olaszországban, és az Államokban is folytatta a munkát.”
    Tehát: OLCSÓ, ÉS MEGFÉLEMLÍTHETŐ MUNKAERŐRE VOLT SZÜKSÉGE az imperátoroknak!
    Már 100 éve is így volt, heti hat nap, napi 12 óra!
    Ezen az állapoton eddig érdemben csak az általunk megélt Kádár rendszer volt képes változtatni, ami hazánkat illeti, lásd 40 órás munkahét, szociális biztonság, zéró fenyegetettség, teljes foglalkoztatottság, zéró hajléktalanság (most hagyjuk a csöveseket).
    A cikk itt olvasható: http://index.hu/tudomany/tortenelem/2017/07/18/sacco_vanzetti_koncepcios_per_rehabilitacio/
    Mi még most sem tartunk ott, mint egy olasz bevándorló 100 évvel ezelőtt.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .