Zakatol a lopógépezet, dől a rekord!

Ötszörös áron rendezünk vizes vb-t, valakinek biztos megéri

Sok kritika érte a pénteken kezdődő budapesti vizes világbajnokságot, melynek számlája már meghaladja a 130 milliárd forintot. Mindez azért érdekes, mert a magyar főváros a mexikói Guadalajara helyett ugrott be, akik már 100 millió dolláros (mintegy 27 milliárd forint) költséget is soknak találtak, ezért visszaléptek a rendezéstől. De ha más példákat nézünk, akkor sem találunk a magyarhoz hasonló költségeket.

Így néznek ki a világbajnokság költségei

Az utóbbi években folyamatosan változott a pénteken kezdődő vizes világbajnokság költsége, legutóbb május elején beszélt Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter a várható kiadásokról, melyek az alábbiak szerint alakulnak:

Ötszörös áron rendezünk vizes vb-t, valakinek biztos megéri

Ha ezek már a véglegesnek tekinthető számok, akkor összességében 130,6 milliárd forint lehet a rendezvény teljes költsége. A fejlesztések kapcsán a miniszter kiemelte, hogy a 92 milliárdos tétel legnagyobb része, mintegy 85 milliárd forint akkor is megvalósult volna, ha Magyarország nem rendez világbajnokságot, “így ezek közvetve számítanak hozzá az esemény költségeihez”. Persze a beruházásokat nem részletezte, a két összeg közti 7 milliárdos keretbe sorolható például a Batthyány téren épülő műugró torony, de azt például nem tudni, hogy a “semmibe vezető gyalogos-kerékpáros híd a Rákos-patakon” közvetlen vagy közvetett költségnek minősül-e. A legnagyobb beruházás a Duna Aréna, aminek 41,637 milliárdos költségét nem sorolják a közvetlen kiadások közé.

Vagyis többféle számítás is lehet a büdzsét illetően, a teljes költség 130,6 milliárd forint, ha viszont ebből levonjuk a miniszter által említett beruházásokat, akkor is 45 milliárd forintról beszélhetünk.

Jogos kérdés, hogy ebből mennyi jön vissza. Seszták Miklós elmondása szerint a szervezőbizottság mintegy 7-10 milliárd forintos közvetlen bevétellel kalkulált, ehhez jönnek még a közvetett bevételek, mint például a szurkolók költései, a felpörgő turizmus vagy a szállodákban eltöltött vendégéjszakák.

Vagyis a világbajnokság bevételeinek egy része nehezen számszerűsíthető, de az szinte biztosra vehető, hogy a 130 milliárdos számla még ezekkel a “ködös” előnyökkel együtt sem egyenlítődik ki, és a 45 milliárd forintnyi közvetlen kiadás megtérülése is minimum kérdéses.

Másoknak töredékéből sikerül ugyanez

Az utóbbi évek világbajnokságaival összehasonlítva is kifejezetten drága a budapesti rendezvény. Két éve az oroszországi Kazanyban rendezték a vizes vb-t, ahol a fő helyszín az a Kazany Aréna volt, melyet még a 2013-as Univerziádéra építettek, de ez a stadion lesz a jövő évi foci-vb egyik helyszíne is. Vagyis az oroszok igyekeznek a legtöbbet kihozni a beruházásból. Bizonyára hasonló stratégia mozgatja a magyar beruházókat is az amúgy is rendkívül kétséges megtérülésű Duna Aréna esetében, egyelőre az 5-7 év múlva esedékes rövidpályás úszó vb, illetve dugába dőlt olimpiai pályázat összességében nem tűnik intenzív hasznosítási tervnek. (A hasznosítás körüli kérdőjelekre jellemző, hogy a kormány és az önkormányzat rémülten próbálja a másikra dobálni az úszó vb után az aréna kezelését).

A hírek szerint egyébként a 2012-ben átadott Kazany Aréna 450 millió dollárba (mintegy 120 milliárd forint) került, de ez egy 45 ezer férőhelyes futballstadiont takart, amit 2015-ben ideiglenesen átalakítottak uszodává. Vagyis ez magyar viszonylatban ahhoz hasonlítható, mintha megépült volna a 150 milliárd forintos Puskás Stadion, majd ott egy füst alatt vizes vb-t is rendeztünk volna.

A kazanyi világbajnokság teljes költségvetéséről két évvel az esemény után sincsenek megbízható információk. Azt viszont tudni, hogy a mexikói Guadalajara 100 millió dollárt (27 milliárd forint) szánt volna az idei eseményre, majd 2015 tavaszán visszaléptek, ezért kellett Budapestnek beugornia. A magyar főváros ugyanis eredetileg 2021-ben rendezett volna, ezt hoztuk előre 2017-re.

A mexikóiak azért léptek vissza, mert a kormány egy átfogó kiadáscsökkentési programba fogott, ami a világbajnokság büdzséjét is érintette. A megszorításokat elsősorban a mexikói gazdaság problémáival és az olajárak esésével magyarázták. Guadalajara visszalépésekor Kazany esetében is felvetődött annak lehetősége, hogy faragni kell a büdzséből az orosz gazdaság válsága és a rubel zuhanása miatt, azonban Cornel Marculescu, a nemzetközi szövetség (FINA) ügyvezető igazgatója igyekezett mindenkit megnyugtatni, hogy az orosz eseményt nem érinti a problémák. Szerinte Mexikó esetében is inkább politikai, mint gazdasági okai voltak a visszalépésnek, hiszen lecserélték a sportminisztert az országban. A mexikóiak egyébként már elköltöttek 9,5 millió dollárt a visszalépés előtt, további 5 milliót pedig a FINA-nak kellett fizetniük kárpótlásként, amiért visszaléptek.

“A világbajnokság gazdasági előnyei két-háromszorosan meghaladják a költségeket a tapasztalatok alapján”- mondta akkor Marculescu.

Azt sajnos nem tudni, hogy a FINA illetékese melyik költségről beszélt. Ha a Guadalajara által becsült 100 millió dollárról, akkor mi még mindig bajban vagyunk, hiszen a 130 milliárdos magyar büdzsé majdnem pont ötszöröse annak.

Kazany előtt 2013-ban Barcelonában volt a vizes vb, ahol négy helyszínen rendezték meg az eseményt, melyek tízperces sétán belül elérhetők voltak, ez volt a spanyolok egyik nagy előnye. Az esemény költségvetése 25 millió euró (mintegy 7,7 milliárd forint) volt a Catalan News cikke szerint, azonban náluk megvolt az az előny, hogy nem kellett külön létesítményeket emelni, elég volt az 1992-es olimpia és a 2003-as vizes világbajnokság helyszíneit kicsit helyrepofozni. Azonban ahogy láthattuk, Budapesten csak a szervezési költségek meghaladják a fenti összeg négyszeresét.

Rómában 2009-ben rendeztek világbajnokságot, melynek költsége közel 40 millió euró (12,3 milliárd forint) volt. Ennek legnagyobb része, 26,5 millió euró állami hozzájárulás volt, 8,6 millió eurót terveztek szponzorációból, 5,2 milliót pedig a rendezvény közvetlen bevételei jelentettek. Ugyanakkor a rendezés nehézségeit jelzi, hogy néhány hónappal az esemény előtt még 5,5 millió eurós lyuk volt a római költségvetésben elsősorban a közvetlen bevételek elmaradása miatt.

A FINA garantáltan jól jár

Egy nyertese biztosan lesz a budapesti világbajnokságnak: a nemzetközi szövetség ugyanis a reklámbevételek és a tévés jogdíjak egy részére automatikusan ráteszi a kezét. Ebből a szempontból a szervezet 2015-ös beszámolója lehet mérvadó, hiszen akkor volt legutóbb világbajnokság.

Két évvel ezelőtt a FINA-nak 58,8 millió svájci frank (mintegy 16,5 milliárd forint) bevétele volt a különböző eseményekből (sajnos nincs részletezve a világbajnokság), amivel szemben a kiadás 36,4 millió frank volt. Összességében a szervezetnek 14,7 millió frank volt a profitja a 2014-es 2,9 milliós veszteséggel szemben.
(portfolio)

Bal-Rad komm: Ez a döbrögisztáni “vizesvébé” történet egy politikai horrorsorozat egyik epizódja csupán. Ráadásul a sorozat újabb epizódjai készülnek futószalagon.

A lényeg a látvány! Pörög a qrmányzati vetítőgép, és a tolvajmasinéria.

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .